Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-28 / 278. szám
MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ Az állattenyésztés jövedelmezősége Takarmány pazarlás a hizlalásnál Az állattenyésztés jövedelmezőségével foglalkozó írásban legutóbb a szarvasmarha-tenyesztés, tejtermelés, hizlalás és borjúnevelés problémáit érintettem. A korántsem kedvező helyzet, sajnos, nem reked meg a szarvasmarha tartásánál, átterjed egyéb állatfajokra is. Sertéstenyésztésünkben sem használjuk ki a jövedelmezőségi lehetőségeket. Nagyon sok takarmányt használunk fel a 100 kg-os élősúly előállítására. Tsz-einkben az ez évi hizlalásnál átagban 490 kg. abraktakarmányba került 100 kg. élősúly előállítása. A baktalóránthási járás tsz-ei 562. a fehérgyarmati járás tsz-ei 527, a vásárosnaményi járás tsz-ei 517 kg. abrakot használtak fel 100 kg. élősúly előállítására. A nyíregyházi járásban kedvezőbb volt a hizlalás 446 kg. takarmány felhasználásával. Általában az a hiba, hogy hosszú ideig tart a hizlalás, sok esetben 11—13 hónapos korig elhúzódik. Tsz-eink egy része már 8—9 hónapra rövidítette le a hizlalás idejét, de helyes takarmányozással 7—7,5 hónapos korra elérhető a 100 kg-os élősúly. A 100 kg. körüli sertés létfenntartása napi 1,2—1,4 kg.abraktakarmányt igényei. Ha 8 hónap helyett 12 hónapos korig tartjuk a hízókat, azok minden 100 kg-jára 140—150 kg. takarmányt fizetünk rá. Dániában, 1860-as adatok szerint 175— 190 napos korban 90 kg-os súlyban adják el a hízókat. Helyes takarmányozással, elhelyezéssel és gondozással a legtökéletesebben kihasználják a malackori, fiatal gyors fejlődési erélyt. Az 1 kg. élősúly előállítására csak 3 kg. takarmányegységet (árpa egységben számolnak) használtak fel. Nagyon alacsony az egy kocára jutó évi fialások száma: átlagosan 1,4. Ennek legralább 1,7—1,8-nak kellene lenni. Ebben az esetben kocánként évente 3—4 malaccal többet lehetne felnevelni. Nem kielégítő a kocánkénti malac felnevelés, és az eladott hízók száma sem. Ez megyénk területén több év átlagában 8—9 db. között van. A svédeknél egy kocától évente átlagban 14—15 db. hízót adnak el. Mind a szarvasmarha, mind a sertés tartásának a megjavítása érdekében még ezekben a napokban is sokat lehet tenni. Minden kukoricaszárat és cukorrépafejet megfelő előkészítéssel, silózással, szecskázással, pácolással takarmányozásra fel kell használni. A kedvező legeltetési lehetőségeket feltétlen használjuk ki, de kiegészítő takarmányról is gondoskodjunk. A most elapasztott tej, az újra ellésig, vagy a tavaszi kihajtásig elvész. A szerfás, nem eléggé megfelelő téli elhelyezést nyújtó istállókat még a hideg beállta előtt, a lehető legtökéletesebben téliesíleni kell. A végleges tervek készítése idején fontos, hogy helyes arányokat alakítsanak ki tsz-eink az állattenyésztés takarmányszükséglete és a növénytermesztés hozamai között. 8. Odament a lányhoz, felkérte. Ilonka szótlanul követte. Arcáról semmit se tudott leolvasni. Vajon mire gondol? Megkérdezni nem merte. Hogyan kérdezhetné? Újra érezte a pofon nyomát. Valósággal égette. Most talán még erősebben, • mint előbb. Nem mondhatta meg Ilonkának, nem kiálthatta oda az embereknek: Visszafizettem! Lehet, hogy tudja és éppen ezért neheztel? — szorult össze a torka. — Talán szívesebben táncolna most is Laky Bélával? Az emberek úgy viselkedtek, rriintha semmi sem történt volna. Futó pillantást vetett Kaszásáéra. Se kedvesebbnek, se barátságtalanabbnak nem látszott, mint korábban. Ilonka is tapintatos volt. Egy szót sem szólt, csak nézte. Aztán elmosolyodott. Nem gúnyosan. De azért Feri megkérdezte: — Kinevet? — Miért? Előfordul fiúk között.. — De mégis., hallgatag lett. — Dehogy. — Akkor mondja meg, hogyan vélekedik erről a ke] lemetlen dologról. Ne hara gudjon. restellem... — Magának nincs mit. Béla volt a hibás. Borzasztóan szemtelen. Azt hiszi, neki mindent szabad, mert... Feri várta, hogy folytassa. Arra gondolt, ha Ilonka tényleg így érez, miért nem adta ezt Laky tudtára? Ö maga kérhette volna: ne engedjen vele táncolni, kérjen vissza. Miért nem adta tudtomra egy szóval sem...? Legalább egyetlen pillantással miért nem adta tanújelét, hogy szívesebben táncol velem, mint vele? — töprengett.' Béla... Béla... a Béla volt hibás. Béla? A lány hallgatott. < nem folytatta. Neki mindent szabad, mert.. Feri törte a fejét: mit akart még mondani? Miért hiszi ez a Laky, hogy neki min dent szabad? Ilonkát elkérték. Ferinek nem volt, kedve mással tán colni, csak nézte a lányt ahogy a fiók kézről kézri adták. Borúsra fordult a hangú lata. Eh, sehogy sincs ez jól Miért kellet' idejönnöm? Percről percre szerencsét ]énebbnek érezte magát. Má arra gondolt, elköszön Kaszá séktól. s talán nem is csal egy estére. Szavakkal nen tudta volna kifejezni, hogyai és miért, de érezte, elrontott: ezt az egész dolgot. Szép volt de ezentúl már nem lesz nem lehet ez a barátság — szerelem? — olyan felhőtlen olyan tiszta, mint amilyet volt. Nem lehet olyan, mán Ilonka szeme. Állt, nézett maga elé, me révén, amig csak össze nen mosódott minden, a lámpák a táncosok, az asztalok, ; dob és a hegedű. Akkor hallotta a nevét. Űg A tehenek részére legalább annyi tejelő takarmányt kell termelni, mint amennyit a létfenntartáshoz feltétlen adunk. Kocánként évente legalább 60 mázsa abraktakarmányt kell termelni a' sertések számára, mert csak így jövedelmező a hizlalás és így lesz biztosítva a koca megfelelő kihasználása. Megyénkben — ahol az alma, a dohány, a zöldség termelése igen fontos — nem lehet utolsórendű kérdés az állattenyésztés. Ha egy darab föld szántatlan, műveletlen marad, azt — helyesen — mindenki észreveszi, de ha egy-egy drágán, darabonként 8 ezer 10 ezer forintos áron megvásárolt tehénállomány rosszul termel, amellett sokan könnyen elmennek. Az eddigieknél sokkal többet kell foglalkoznunk az elegendő, jó minőségű takarmány megtermelésével, a' helyes tatakarmányozással, az állatok jobb gondozásával és gazdaságosabb kihasználásával. Ezt követeli tőlünk az élet. Szkíta József A csócsároló kártétele Az időjárás még mindig kedvez a gabonafélék egyes kártevőinek. Ezek közé tartozik a gabonafutrinka. A csóesároló — a gabonafutrinka lárvája — esetenként komoly károkat okozhat a vetésekben. Különösen kedvez a futrinka nak, ha gabona után ismét ka lászos kerül. Ez esetben ősszel vagy tavasszal az egész vetés kipusztulhat. A futrinkalárvák hosszúkásak, lapított' hengeresek, 5—25 milliméter hosszúak, fejük C- vitamin — röntgensugárzásból Külföldi tapasztalatokból ismeretes, hogy röntgenbesugárzással bizonyos esetekben növelni lehet a burgonya termőképességét. Az eljárást az Agrártudományi Egyetem növénynemesítési tanszékén is megpróbálták. Egyes fajták, mint például a gülbaba, 15— 20 százalékos terméstöbblettel reagáltak a sugárkezelésre, más fajtáknál viszont semmilyen, vagy csak nagyon kicsi hatás jelentkezett Elkezdték részletesen vizsgálni a röntgensugárzás által előidézett változásokat, s váratlan eredményre jutottak. A gumók nagyságának növekedésén kívül a sugárkezelés a burgonya egyetlen tulajdonságára hatott teljesen egységesen: a dózis nagyságától függően 10—40 százalékkal növelte annak C-vitamin tartalmát. A magyar kutatók számára ez azért is meglepő volt, mert erről a külföldi szakirodalom sehol sem tesz említést, s ezért több ízben megismételték a kísérleteket. Az. eredmény mindig ugyanaz volt: minél nagyobb sugárdózist adtak, annál több lett a C-vitemin. függetlenül a burgonya fajtájától és a kezelés egyéb körülményeitől. Az eredmény elméleti szempontból is érdekes, mert a biológiában ritka eset, hogy két tényező — mint itt a sugárhalás és a C-vitamin tartalom — ilyen szabályszerű, szaros összefüggésben álljon egymással. A dolognak azonban gyakorlati jelentősége is van. A burgonya ugyanis, bár abszolút menynyiségben kevés C-vitamint tartalmaz, télen mégis az egyik legfőbb C-vitamin forrásunk, mivel sokat fogyasztunk belőle. Általános népéi eimezési, táplálkozásélettani szempontból tehát egyáltalán nem közömbös, hogy menny: C-vitarmg Wn a burgonyában. Az eljárás általános alkalmazásáról egyelőre sajnos nem lehet szó, mert a burgonyatermeléshez renge teg vetőgumó kell, s a teljes mennyiség besugárzása technikailag, anyagilag megoldhatatlan. Arra azonban bizonyára lesz lehetőség, hogy a vetésterület egy részén magasabb C-vitamin tartalmú burgonyát termeljenek. Elképzelhető az is, hogy ezt a burgonyát azután elsősorban kórházakban és gyermekélelmezési intézményekben használnák fel, ott, ahol a legnagyobb szükség van a röntgensugárzással „előállított” többlet-vitaminra. barna, előreálló, rágói erősek. A futrinka a gabonakeresztek helyére rakja előszeretettel a tojásait, s a kikelt lárvák körkörösen pusztítanak. Ha a szomszédos táblában volt kalászos, akkor a lárvák abból az irányból, félhold alakban nyomulnak a vetés belseje felé. Előfordulhat az egész vetésen is, szétszórt fertőzésben. A futrinka lárvája, a csócsároló, a fiatal gabonatő mellett, 2,5—S milliméter átmérőjű, 30—40 centiméter mélységű járatot készít, s főleg éjjel jár fel táplálkozni. A leveleket ki-szivogatja, „csócsárolja”, s a levelek helyén kócszerű, összegöngyölt, száraz rostcsomók maradnak. Ügy védekezzünk ellene, hogy a. megkárosított foltokat, s azon túl félméteres körzetüket HCH porozószerrel porozzuk. Még mindig ajánlatos a porozást délután végezni, mert a szer hatását a napsugárzás csökkenti, és a kártevő is csak éjjel jön a talaj felszínére. Általános fertőzés esetén holdanként 25 kilogramm HCH szűk séges. A HCH-val porozott területen 2—3 évig gy ökérzö!dséget s más gumós növényt nem szabad termelni, mert a szer szagát a növény átveszi a talajból. Nagy Sándor KáHósemjén, Növényvédő Állomás Rendeletmagy a r á z a t: A nemesített vetőburgonya termelői árának újabb megállapításáról A földművelésügyi miniszter 8/1963 (XI. 17.) F. M.—ÄH számú rendelete értelmében a Fajtacsoport I. n. in. rv. A szártalanitásos módszerrel termelt vetőburgonyáért a közölt árakon felül 20 százalékos felárat is kell fizetni. A fajtacsoportok a következők: I. Gülbaba, Somogyi kifli, Nyári (korai) rózsa. II. Őszi, KiSvárdai és Rakamazi rózsa, Pierwiasnek. III, Amsei, Vera, Somogyi sárga, Boldogító, Epoka, Schwalbe, Gewont, Somogyi korai, Meise. nemesített (elit) vetőburgonya termelői ára a következő: Termelői ár tavaszi 340 300 260 230 átadás esetén Ft/'q 385 345 300 275 IV. Egyéb sárga- és fehér húsú fajták. A megállapított árak csak az állami nemesített vetöburgonya termelési terv keretében, szállítási, vagy növénytermelési szerződés alapján termelt, nemesített (elit) vetőgumóért fizethetők, s azok a szabványoknak megfelelő minőségű, zsákban fémzárolt vetöburgonya nettósúlyára vo natkoznak. A rendelet további részében kimondja, hogyha a fajtaelőállító, illetőleg fajtafenntartó kísérleti intézet az elit, vagy superelit fokozatú vetőgumó termelésére más gazdasággal köt szerződést, akkor a fentiekben megállapított árak 90 százaléka a gazdaságot, 10 százaléka pedig az intézetet illeti meg. Ez a részesedés az intézetet akkor is megilleti, ha a superelit vetőgumót a termelőgazdaság maga állítja elő, de ebben az esetben az intézet a termelőgazdaságnak a superelit vetőburgonya előállításával járó többletköltséget köteles a termelőgazdaságnak megtéríteni. A rendelet november 17-én lépett hatályba és azt első ízben az 1963 évben termelt elitfokozatú vetőburgonyára keil alkalmazni. tűnt, súgta valaki. Képzelődött? — Feri! Fgy szempár nézet rá. Mosolygott, meleg bátorítással. Szinte hívta: mondanék valamit. Kati táncolt el mellette. A kis Kati nézett rá. Felkérte. — Jól kikészítették azt az utálatos alakot? — kérdezte minden bevezetés nélkül. Ez a hang, ez igen, ez tetszett Ferinek. 'Valósággal felvillanyozta. Ügy érezte: friss fuvallat csapott a terembe, hogy az előbb semmi kellemetlen nem történt. Elvégre: előfordul a fiúk között... Felszabadultan válaszolt: — Olyan ruhát kapott, hogy nem teszi a többi közé az apja kirakatába. Kati elégedetten nevetett. Feri örült: így lehet szót érteni, így legalább megtudják — Ilonka is, az édesanyja is —, hogy ő sem maradt adós. Kati majd elmondja nekik. Elmondja, nem mondja? Mindég}'. Feri csodálkozott magán: valahogy azt érezte, már nem i.s érdekli túlságosan, nem is fontos neki, hogy Kati mindezt elmondja. Az a fontos, hogy ő maga tudja. Kati tudja. — Min gondolkodik? Nem érzi jól magát? A lány — kiérződött a hangjából — nem azért kérdezte, hogy megtörje a csendet, hogy elindítsa ,a beszél getést. Várta a feleletet. — De jól. Csak... . Nem tudta, mit mondjon, megvonta a vállát. Kati elengedte a folytatást. — Miért nem kért fel többször? — Látom, van társasága mondta Feri. — Jobban örülnék, ha maga kérne. — Tréfál? A lány durcásan, játékosan ráncolta a homlokát. — Mondja ki bátran, azt tartja, hogy hozzám csak gyerekek valók. — Nem. dehogy... Nevettek. Feri észre se vette: nyomott hangulata eltűnt, mint az ablaküvegre lehelt pára Amikor elkérték tőle Katit, újra Ilonkával táncolt. Aztán, amikor csak tehette, újra és újra Katival. Már vége felé járt a bál. Feri arra gondolt: bárcsak most kezdődne. Mi történt velem? — nyugtalankodott. De ez a nyugtalanság egy cseppet sem volt kellemetlen Csodálkozott, hogy egy órával előbb haza akart menni. Milyen jó, hogy nem hamarkodta el... Bárcsak most kezdődne a bál. Hazakísérte Kaszásékai Keveset beszéltek és semmi érdekeset. Ilonka kimért volt, hallgatag. Feri tudta ezúttal nem Ilonkát, hanem Katit kísérte haza. Kilián Gyuri pontos volt és előrelátó. Hét órában állapították meg a találkozó időpontját, fél órával előbb ott volt a Liget téren, hogy a három tér közötti utcákban teljes bizonyossággal meggyőződjék róla: nem követik-e. Élindult a Szent László tér felé, bement az elhagyatottabb Halom utcába, a Füzér, majd a Cserkesz utcába. A Martinovics téren kellett találkozniuk. Még mindig maradt tíz perce. Hevesen vert a szíve. Huszonöt éves kora ellenére már régen nem volt újonc az ilyen dolgokban. Erről alig tudott valaki is. Hozzátartozói örültek, hogy itthon van, egy évig nélkülözték a keresetét. Nekik azt mondta, Svájcban volt — onnan küldetett hozzájuk egy ismerős utján előre megírt leveleket. Ez az esetleges rendőri cenzúra megtévesztésére is ió volt. Most — úgy látszik — újra lesz munkáin az Egyesült Izzóban. Igaz, csak segéd ‘ti unt- ásnak vették fe*, de az is megteszi. Lassan ment, figyelt. Ez a találkozó — érezte — fontosabb minden eddiginél. Nagy kockázatot vállalt Sallai Imre, hogy vele az utcán találkozik. De ha így találja jónak... Megtisztelő a bizalma. Bizonyára tudja, ő a legme.-szszebbmenőkig elővigyázatos, nem hoz rá bajt. Még egy próbát telt: sietve fordult be újra az egyik sötét utcába, száz lépésnyire megállt, behúzódott egy ház övébe. Figyelt. Teltek a percek, semmi sem mozdult, nem jött senki: Széles volt az utca, jól látszott a sarok. Ott se járt senki. Nem követték. Kerülővel, olyan utcákon ment át, amelyeken ezen az estén még nem járt, sietett a Martinovics térre. Ismertetőjel, jelszó .— igen, minden az utasításnak megfelelően történt. — Vili — ez volt most az illegális neve, így szólította Sallai, — rendben van minden? — Azt hiszem — felelte Kilián. — Mert éppen erről akarok beszélni. A biztonságról... örülök, hogy megismertelek. Gyula üdvözöl Becsből. Hallottam, hogy jól megálltad a helyedet odakint az egyéves iskolán. Tetszett odakint? — Nagyon. A küzdelem, az önfeláldozó odaadás, ahogy szembefordulnak mindennel, ami visszafelé húzza őket. Nagyszerű nép... — Igen — mondta Sallai. — A mi népünk is nagyra hivatott, jobb sorsra érdemes. Most itthon kell felhasználnod, amit tanultál... Igyekszünk majd úgy dolgozni, hogy kevesebb legyen a lebukás. Igaz? Kilián bólintott. — Kell — mondta. — Megengedhetetlen ez a könnyelműség, amely lábrakapott az elvtársak körében — folytatta Sallai. — Visszafogta a hangját: — Mintha nem is lennének rendkívüli állapotok. Ügy beszélt, mintha már legalább fél órája lettek volna együtt. Megszokta, hogy a közepén kezdje, a legfontosabbnál, s ne vesztegesse az időt holmi felesleges bevezetéssel. — Egyre több a letartóztatás — erősítette meg Kilián. — Azért, mert hiányzik az elővigyázatosság. — Sallai kissé bosszúsnak látszott. — A szervezetekbe spiclik és provokátorok fészkelik be magukat. Keresik a párt szívét, hogy oda irányítsák a döíést. — Nyilvánvaló — mondta Kilián. Sallai megállt, hátranézett. — Azt mondjátok, ez a negyedév lesz a KIMSZ rohamnegyede — kezdte kis idő múltán. — Megkétszerezitek a tagok számát. Jól van, ez reális terv, a párt helyesli. De napról napra nő a veszély, ha nem vigyázunk jobban. Kilián a nagy hidegben sem hordott kalapot. Feltűrt gallérral baktatott Sallai mellett. Sallain szürke kalap volt. Homlokába húzta a karimáját. Kilián elnézte a szikár, halik szavú férfit, ahogy itt-ott arcára hullott a lámpák fénye, sápadtnak látszott. Barnakereíes szemüveget viselt, feltehetően azért, hogy megváltozzék a külseje. Nyírott bajusza komollyá tette az arcát, de így is fiatalnak látszott. Már tizenkilencben a forradalom leginkább ostromolt barikádján csatázott. Az ellenség rettegéssel nézett arra az erődre, amelyben Korvin Ottóval és a többiekkel a forradalom belső rendjén őrködött. Mennyi gonosz rágalmat összehordtak rájuk több mint egy évtizeden át — gondolta Kilián. — Hát hisz igaz, nekik — a burzsoáknak — ókuk van rá: aki a forradalomra tört, nem kímélték. S most itt lépdel mellette Sallai. Abban a városban, amelyben gőgösen, kegyetlenül trónol az ellenforradalom és hihetetlen méretű a nyomor, a munkások ellenállásának forradalmi tüzét éleszti. — A mieink mindenütt ott lehetnek — szólalt meg —, a munkanélküliek között, az ifjúsági bizottságokban, ha megfelelő módszerekkel dolgoznak és helyesen jelölik ki a legfontosabb követeléseket. — Elhatároztuk, hogy háromszor annyi lapot küldünk a gyárakba, mint eddig — mondta Kilián. — Mit gondolsz Gabi, lesz hozzá «Ség erőnk? (Folytatjuk) VADÁ5ZFERENC: |
