Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

TÖBB A JÓ

Az Irodában villany ég. Három éve, hogy villany van a községben, de az energia áldásos léte még alig-alig van kihasználva. A tanácselnök Boka József fordítva üli meg a széket, állát a támlarészen nyugtatja, úgy sorolja:

— Négyszázhetven lakosa van Nagyhódosnak, 120 ház. A házak 70 százalékában már ott a rádió, a villanyvasaló, sok helyütt található mosógép és porszívó. Televízió csak kettő akadt a községben, egy a pártházban, egy a parókián. A tv különben sem ér semmit, nem használjuk, mert a tokaji adó minden műsort elront.

De a tv nem minden. 1958- ban saját erőből modem, szép kultúrházat építettek a község lakói. Van mozi, egyben színházterem, klubhelyiség és könyvtárszoba. A moziban most dohányt csomóznak. Moziba kevesen jártak, az italboltba féldecizni annál inkább. Itt a miértre egyszerű a válasz. Az emberek magyar filmet szeretnének látni, vagy legalábbis szinkronizáltak A lakosság többsége valamikor cseléd volt, iskola helyett gyermekkorában is dolgozni járt, hogyan olvassa hát a külföldi feliratos filmek szövegét A művelődési ház igazgatója már javasolta a MOKÉP-nek, változtassanak á műsoron. Változtatás nem történt, így a külföldi filmeket rendre ráfizetéssel vetítik. Színházi előadás öt év alatt csak egyszer volt.

— És az olvasás, a könyvtár?

Erre Perei Klára a húszéves vb. titkárnő válaszol, aki egyszemélyben könyvtáros és KISZ-vezetőségi tag is.

— A könyvtárunk 603 kötetes. 69 beiratkozott tagja van de rendszeresen csak

15-en húszán olvasnak, zömmel, nyolc-tizennyolc éves fiatalok. Az idősebbek inkább az újságokat kedvelik. Közel 60-an a Szabad Földet, húszán a Népszabadságot, 17-en a Kelet-Magyarországot fizetik elő.

Ami még a kulturáis élethez tartozik: a KISZ-fiatalok néha klubdélutánt rendeznek, de rendszertelenül, meghatározott program nélkül. Pozitív eredmény, hogy az idősebbek közül évente tíz-tizenöt elvégzi az általános iskola VII—VIII. osztályát. De ez is rendszertelen. Nincs elegendő pedagógus, örökké ezzel a problémával küzdenek. Kimagasló eredmény, hogy az idén hárman a tsz-ből mezőgazdasági technikumba jelentkeztek.

A község fölött nem állt meg az idő. Csupán lassúbb

a fejlődés, mint másutt. Közrejátszik ebben, hogy a megye egyik legtávolabb eső települése, a község kiesik a forgalomból. És, hogy a népművelés, a kulturális fejlődés lassú, foghíjas, annak gazdasági háttere is van. A föld szikes. Erre a szikes földre alakult 1959-ben a tsz. Akkor két-három ember végezte csak a vetést. Ma már gyökeres a változás, idén minden tsz-tag dolgozott, de fiatal 18—20 éves fiú vagy lány tagja nincs a szövetkezetnek. A vízügynél, vagy másutt dolgoznak.

— Ott biztosítva van a keresetük. A tsz évek óta 10— 15 forintot osztott munkaegységenként. Ennyiért egyetlen fiatal sem volt hajlandó a tsz-ben dolgozni, de az idősebbeknek sem volt sok kedvük hozzá. Idén prémiummal együtt 28 forint lesz a munkaegység. Nem lesz mérleghiányos a tsz. 1300 mázs almatermésre számítottunk és duplája termett. Jól fizetett a cukorrépa js, átlag 120 mázsát holdanként. (Másutt a megyében 200—220 mázsa az átlagtermés. Kettős elnökünk van.) A tisztabereki tsz elnöke, Fórizs Miklós irányítja a munkát. Persze többre is képesek lennénk, csakhát ma még sok a szervezési probléma — mondja a tanácselnök.

A tsz lassan és gyengén fejlődött. Az emberek gazdasági megerősödése, életszínvonalának növekedése már gyorsabb volt ennél. Öt év alatt 40 új ház épült a faluban. 1938-tól 1945-ig évente egykét ház épült, az is szalmatetős volt. A lakások többségébe új bútort, szoba- és konyhagarnitúrákat vásároltak. Egy év alatt többet költenek most erre az emberek, mint valamikor tíz év alatt.

Nagyhódoson ilyen az élet. A jó és rossz mind gazdasági mind kulturális vonatkozásban keveredik. Előtérbe gyakran, főleg a kulturálódásban, a negatív példa tolakszik. A vélemény megyei és járási szinten is az, hogy a szatmári határmenti rész kultúrában erősen elmaradott vidék. Ez igaz, de ezen lehet változtatni. A TIT műsorait kedvelik, az egyetlen színházi előadáson zsúfolt volt a kultúrterem, a mozielőadásokat, a tv-t szívesen néznék, ha nem lennének meg az említett hibák. A könyvek olvasása is növekedne, de erre nevelő munkát kellene fordítani, ez hathatósabb propagandát kíván. Általánosítva: mindenképpen több gondot kellene fordítani az erdőháti községek lakóira.

Seres Ernő.

N

y

ír

e

g

y

h

á

z

a h

o

ln

a

p

A mezőgazdasági településtől a korszerű városig

Ezernyi, számunkra olykor apróságnak tűnő, de nélkülözhetetlen szempontot tartalmazó előkészítő vizsgálat, fővárosi és nyíregyházi tervezők, mérnökök, szakemberek és tanácsi vezetők lelkes fáradozása, sorozatos tárgyalások nyomán született meg a ma már végleges városrendezési terv. Csak a szöveges leírás terjedelme több száz oldalt kitevő, amihez számos műszaki információ járul. Nem vállalkozhatunk ezért a részletességre, mégis eleget próbálunk tenni sok olvasónk kérésének. Néhány vasárnapi számunkban adunk ízelítőt abból: milyen lesz Nyíregyháza holnap, azaz 1980-ig?

ÚT A 85 000 LAKOSIG

Bár a város fejlődése fennállásának 125 éve alatt hosszú ideig folyamatos, a szétszórt, elgondolás nélküli lakás- és hálózattelepítés miatt mezőgazdasági településként szerepelt. Az 1960. évi népszámlálás adatai mutatták meg: Nyíregyháza összes keresőinek csak 21,8 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, s e számnak a többsége is külterületi lakosság. Az iparban 25,4, a közlekedésben, kereskedelemben és más munkahelyeken a lakosság 52,8 százaléka dolgozik. Ezenkívül központi szerepet játszik az ország közlekedésében, a kiterjedt megye igazgatási, gazdasági, kulturális góca is. További fejlődésének bázisa egyré fejlődő ipara lesz.

NAPPAL

ÚJABB

TÍZEZER

Nyíregyháza lakossága ma mintegy 60 000. Ebből a peremrészeken és tanyai településeken, vagyis a külterületen 18 ezer ember lakik, s csak 42 000 a két-három km-es körzeten belül. A húszéves fejlődést tekintve, a természetes szaporodással, az új munkaalkalmakkal számolva a város 1980-as lakossága elérheti a 85 ezret. Tekintettel a különleges adottságokra, mintegy 10 000 ember még 1980-ban is a külterületen él majd. Számítani kell viszont mintegy hétezer külterületi ember beköltözésével, tizenhatezres bevándorlással, s

Három javaslat

— a lakosság* érdekében

Törpe benzinkút

Jelentősen nőtt mind a magán, mind az állami és társadalmi szervek tulajdonában lévő gépkocsik száma a baktalórántházi járásban is. Ezzel egyidőben egyre több gépkocsitulajdonosnak, üzemeltetőnek nő a gondja az üzemanyag beszerzés tekintetében, ugyanis a járási székhelyen nincs benzinkút. Vaján működik ugyan egy ÁFORT-telep, de ez Baktalórántházától mintegy 10 km-re fekszik, s nem is műúton, hanem attól kb. 3—4 km-re. Indokolt volna a benzinkút létesítése a járási székhelyen azért is, mert több közlekedési útvonal halad a községen keresztül. (Vásárosnamény—Nyíregyháza, Kisvárda—Nyírbátor—Mátészalka). Nem beszélve arról, hogy a nyíregyháza—vásárosnaményi 66 km-es műútszakasz mentén benzinkút egyáltalán nincsen. (A vajai ÁFORT csak délután 3 óráig üzemel.) Egyébként — tudomásom szerint — ez az egyetlen járási

székhely, ahol benzinkút nincsen. Az illetékesek vegyék figyelembe a fenti körülményekét a törpe benzinkutak telepítése alkalmával.

Amikor úgy is áll a kocsi

A baktalórántházi gimnázium fejlődése, a három első osztály indítása szükségessé tette az autóbuszjáratok sűrítését. így került, sor egy új autóbuszjárat beállítására Nyíribrony—Baktalórántháza között. Ez a járat hozza be reggel a gimnazistákat s délutánig a művelődési ház udvarán vesztegel. Helyes volna, ha ez a kocsi helyi közlekedést bonyolítana le a vasúállomás és a község között, beszállítva a Vásárosnamény felől 7.30- kor és Nyíregyháza felől 9.15- kor érkező vonatok utasait. Hiszem, hogy örömmel fogadnák az utasok, különösen a közeledő téli zord időjárás idején.

mert ezzel megkímélnék őket az X km-es út gyaloglásától. Nem beszélve arról, hogy a tüdőkórházba is nap, mint nap érkeznek betegek, akiknek különösen jó szolgálatot tenne a fenti helyi járat beállítása.

Miért nincs gázpalackcsere ?

Vidéken is egyre elterjedtebb a háztartási gázpalackok használata. A baktalórántházi járásban is egyre több család használja már. (Csak Baktalórántházán is már mintegy 40 db működik.) A töltés azonban körülményes, mert vasúti szállítás esetén 8—10 napot vesz igénybe a gázpalack cseréje Helyes lenne, ha az ÁFORT lerakatot létesítene a járási székhelyen a heti egyszeri kiszállítással 10—15 telt palackot tárolna a cserehelyen, s ugyanakkor elszállítaná az üres palackot.

Kricsfalussy Béla

tudósító.

tízezres szaporodással. Ezzel a belterület állandó lakossága eléri a hetvenöt ezret A más vidékekről, illetve a tanyaköZ' pontokból beáramlókkal együtt nappal újabb tízezer emberrel kell majd számolniuk a kulturális, közlekedési és vendéglátóipari létesítményeknél.

HOL ÉPÜL 9 000 LAKÁS?

Nyíregyháza ma levegős, erősen szétterülő, falusias jellegű, vagyis tipikusan alföldi város. A fejlesztést ezért helyhiánnyal küzdő ipari városokkal ellentétben a jelenlegi belterület tömörítésével, intenzívebb beépítésével lehet és kell megoldani. Itt kap tehát helyet és lakást a tervezett lakosságszaporulat Üres terület szerencsére van bőven, építkezés miatt csak igen kevés házat kell lebontani. A tizenötéves lakásépítési tervben 9000 lakás átadását határozták meg Nyíregyházán. Ebből 8000 az állami, illetve szövetkezeti többemeletes bérház és ezer a magánerőből épülő, — de közöttük is mintegy 50 százalékig több szintes társas családi ház.

A terv szerint 820 lakás épül az Arany János utcai, 125 a Bocskai utcai, illetve Inczédisori lakótelepen. (Ezek nagyrésze már elkészült!) Hatszázharmincas lakótelep lesz a Stadion déli szomszédságában, 510 lakás épül az Árok és a Kótaji utea között. A Kórház utcán 175, a Szarvas utca déli részén 630, a belvárosi foghíjakon 300, a Morgó temető közelében 150 a Bocskai utcai és a Soltész Mihály utcai tömbben 150, az Arany János utca folytatásában újabb 150 lakás építését kezdik el.

Húszéven belül a város legnagyobb és legmodernebb lakótelepei egyenként több, mint kétezer lakással a Szabadságteleptől keletre eső részen, illetve a Sóstói út — Garibaldi utca — Kemecsei út — kiépítendő Északi nagykörút közötti részen lesznek.

EMELETEK

*»■

A FŐÚT AKNÁL

A szanálás, vagyis az elbontás jelenleg megengedett mértéke három százalékos lehet. Ám Nyíregyháza mai épületeinek 37 százaléka elavult és 75 százaléka vályogból készült. Ha hozzávesszük, hogy a most épülő közművek is a laksűrűség növelésével lehetnek csak gazdaságosak, látjuk: a szanálásnak nagyobbnak kell lenni három

százaléknál. Erre nyilván később, a lakáshelyzet lényeges javulása után kerülhet csak sor, főképpen 1975—1980 között, amikor megoldást nyer a ma égető probléma. Elbontásra addig is sor kerül, ez természetes, de csak kis mértékben.

Többszintes beépítést határoz meg a távlati terv a városközpontban ott is, ahol jelenleg oda nem illő házak vannak. Emeletes házak sorakoznak majd a főbb útvonalak bevezető szakaszain. Elsősorban a Debreceni utcán, a Sóstói úton és a temetőtől a MÁV állomásig vezető Északi nagykörút szakaszán.

INDOKOLT A VÁROSIAS IELLEG

Az Építésügyi Minisztérium megbízásából készült városrendezési terv eddig ismertetett részéből is látjuk, reális, a fejlődés követelményei által indokolt, hogy a Nyírség központja városias jelleget öltsön belterületileg és lakóházait illetően. A megvalósítás nyilván a holnapok feladata lesz. De az építkezés eddigi üteméből is következtethetünk, Nyíregyháza erősen felzárkózik a már régebben közművesített és városias külsejű városok mellé.

Kopka János.

Külföldi szemmel

városunk építkezéseiről

Béla Kintii csehszlovák építészmérnök látogatása megyénkben

Magyarországi útja során Nyíregyházára is ellátogatott a TIT vendégeként Béla Kintii pozsonyi egyetemi adjunktus. Látogatása tanulmányút, egyben a korszerű csehszlovák építészeti eljárások bemutatása. Nyíregyházán találkozott a megye építész-gárdájának képviselőivel, megtekintette az épülő konzervgyárat, majd az almatárolót

Elutazása előtt megkértük, mondja el véleményét, ittehi tapasztalatait

— Ügy találtam, hogy igen komoly az érdeklődés a magyar építész szakemberek részéről a csehszlovák építészet iránt — mondotta Kintii adjunktus. — Különösen a dobozrendszerű lakóházépítés érdekelte a magyar kollégákat, amely igen korszerű építési rendszer, olcsó és költségekben kevesebb a többinél, ezenkívül gyorsabb ütemben kivitelezhető, mint a paneles vagy a téglaelemes eljárás.

— Egyetlen példát említek a dobozrendszerü építésre: amíg a téglaelemekkel készülő kétszobás ház 1520 óra alatt készül el, koronában 60 ezerért, a paneles 860 óra alatt, költsége 67 ezer korona, addig a dobozrendszerű 660 óra alatt átadható, 53 ezer koronás költséggel. Ügy értékeljük Csehszlovákiában, hogy ez az eljárás a leghaladóbb, s ezt igyekszünk elterjeszteni széles körben.

— Szakdokumentációkat is bemutattam a magyar kollégáknak, amelyből véleményt alkothattak ennek az eljárásnak a lényegéről és óriási hasznáról. Amennyiben Magyarországon is bevezetnék, természetesen először kísérletképpen, egy sor közbeeső eljárást „átugornának” és szerintünk a legkorszerűbb eljárással építhetnék fel a házak sokaságát.

— Igyekeztem figyelemmel tanulmányozni a nyíregyházi építkezéseket, hogy otthon be tudjak számolni róla. Az a megállapítósom, hogy a magyar építőipar igen sokat fejlődött, igen sok' tekintetben alkalmazza a korszerű építési eljárásokat. Különösen a homlokzati megoldások és általában az épületek külső formái, a színek, formák merész alkalmazása lepett meg. A szerelt betonelemek tekintetében mi is sokat tanulhatunk a magyar

építészeiktől, erről meggyőződtem a konzervgyári építkezésen is. Egyébként a konzervgyárnál volt egy megjegyzésem, azt tanácsoltam volna, hogy a betonelemekhez fa helyett furnér lemezt használjanak, mert sokkal olcsóbb és simább tőle a beton fala, amely összefügg a festés élettartamának meghosszabbodásával.

— Sajnos az idő rövidsége miatt a lakóházépítkezéseket nem tudtam megnézni, de más városokban remélem alkalmam lesz erre. A város összképe kellemes benyomást tett rám, lépten-nyomon látszik, hogy milyen sokrétű építkezés folyik a városban.

—: Amikor elbúcsúztam a magyar kollégáktól nem hivatalosan ugyan, de megállapodtunk, hogy a kapcsolatot nem szakítjuk meg, városainkban szívesen látjuk a nyíregyházi építészeket tapasztat latcserére. Jó lenne az itteni építész-szakosztály és a pozsonyi vagy kassai építészcsoport kapcsolatát hivatalosan kiépíteni, hogy gyakrabban lenne alkalmunk véleményt alkotni egymás építkezéseiről — fejezte be nyilatkozatát Béla Kintii.

P- <„Így bokrosodik nálunk az intenzív búza" — mutatja Czapp Lajos, a mándoki Üj Élet elnöke. A 150 hold Bezosztája búzát gülbaba után, holdanként 300 kiló műtrágyával előkészített földbe tették. Erre tavasszal 2x50—50 kiló nitrogéntartalmú műtrágyát szórnak holdanként.

(Hammel felrj