Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-23 / 274. szám

társadalombiztosítási jogi tanácsadó Kis Józseíné községi tanácsi loigozó kérdezi: miért nem :apja szülési szabadságának dejére a 100 százalékos mun­­s a bérének megfelelő terhes­égi—gyereké gyi segélyt, miért :;.pott csak 50 százalékos szü­lési segélyt? Hasonló kérdéssel számos Mgoaóftő fordult már hoz­nánk. Mindannyiuk kérdésére •álasz' hogy 100 százalékos terhességi—gyermekágyi és szülési segély csalt azokat a dolgozóitokét illeti meg, akik a szülést közvetlen megelőző két éven belül legalább 270 napi munkaviszonnyal rendel­keznek. Aki 270 napi munka­viszonyt nem tud igazolni, de 180 napos munkaviszonnyal rendelkezik, az csak 50 szá­zalékos terhességi—gyermek­ágyi szülési segélyt kaphat. Mivel Ki* Józseíné a szülé­sét megelőző két éven belül mindössze 213 napi munka­­viszonnyal rendelkezett, esért csak 50 százalékos segélyre volt jogosult. önkéntes véradónap Ombolyon A hét folyamán rendeztük meg Omboly községben az önkéntes véradónapot. Nyolc­vanegyen jelentek meg az or­vos előtt. A körültekintő vizsgálat után 77 ömbölyitől vetítek vért, összesen 24 liter és 7 decit. Száz vagon burgonya prémium címén Megyénk egyik legnagyobb burgonyatermelő nagyüzemé­ben, a nagyecsedi Rákóczi Tsz-ben kimagasló eredménye­ket értek el az idén. Bár ter­melési tervükben — a szo­kottnál nagyobb — kilencven mázsás hol dán kén ti hozamok elérését tűzték ki célul, mégis jelentősen túlszárnyalták az előirányzott mennyiséget. Egy száz holdas táblájuk pl. 150 mázsás terméssel hálálta meg ^ráfordított gondos munkát, viszont az összterületre szá­molva is 110—120 mázsa kö­zött van átlagtermésük. Valóságos prizma falut épí­tettek a Mérk és Nagyecsed községek közötti határrészen. Csupán vetőmag céljára több mint 15 000 mázsa burgonyát tárolnak. Nagy jövedelemhez jutottak a szövetkezet tagjai is, akik az össztermelés 15 százalékát és a terven felüli mennyiség 50 százalékát kapták prémium címén. Összesen több mint száz vagon burgonyát osz­tottak szét a tagok között. Legtöbb burgonyát vitt haza családjának Magyari István, aki harmadmagával dolgozott a szövetkezetben. Jutaléka megközelíti a 150 mázsát. A burgonya termelési brigád tag­jainak prémiuma is eléri a 30 mázsát személyenként. A nagy termés betakarítása és szállítása sok gondot oko­zott. Ezért vasárnapi műsza­kokat szerveztek. Elhatározták, hogy a vasárnap is dolgozók minden felszedett és a tanya­­központba beszállított hetven mázsa burgonya után egy mázsa jutalomban részesül. Ez­zel még tovább nő a prémi­um nagysága, a nagyecsedi Rákóczi Tsz-ben. A módszer beuállt, minőségi veszteség nélkül sikerült betakarítaniuk csaknem ezer hold földről a szokottnál gazdagabb termést. ü. V A nyírbogán fmsz sikeres eve Ebben az esztendőben két boltba — a fűszer-vegyes és az italboltba. — került új berendezés. A nyár folyamán megnyílt a cukrászda és fo­lyamatban van a Petőfi ut­cában az új fiókbolt építése, illetve átalakítása. A boltok éves tervüket már eddig több mint 500 ezer fo­rinttal túlteljesítették, hason­lóképpen a vendéglátóipari egységeknél is már 8 százalé­kos tervtúlteljesítést állapí­tottak meg. Fügéd i Imre. A véradók elmondták, hogy a jövőben is rendezzünk té­rítés nélküli véradón jí pót községükben, hiszen vala­mennyien szívesen adnak vért. A véradónap szervezésé­ben igen nagy segítségei nyúj­tottak a helyi Vöröskereszt, a határőrség, a községi ta­nács és a tsz. Ezúton szeret­nénk köszönetét mondani azoknak a betegeknek a nevé­ben is, akik ezt a vért majd megkapják, mindazoknak, akik a véradásban és a szer­vezésben részt vették. Takács János, a járási Vöröskereszt titkára Nyírbátor Válaszol az illetékes Őr, Vaja és Rohod közsé­gekből mintegy 15 diák jár be a baktalórántházi gimnázium­ba a reggeli Mátészalka—Nyír­egyháza autóbuszjárattal. Ezek a diákok nap, mint nap késve érkeznek az iskolába, mert az autóbusz 8 óra után 15—20 perccel érkezik Baktalóránt­­hózára. Nem volna lehetőség az autóbusz 25—30 perccel koráb­bi indítására? — kérdezte bak­talórántházi tudósítónk levelé­ben. A panaszt az 5. sz. AKÖV személyforgalmi osztályának továbbítottuk, ahonnan a kö­vetkező válasz érkezett: „A jelzett autóbuszjáratot nem áll módunkban koráb­ban közlekedtetni, mert Má­tészalkán a 119/6720, és a 118/6537. sz. vonatoktól vesz csatlakozást. Szíveskedjenek a MÄV menetrend szerkesz­tőségéhez kérelemmel for­dulni, hogy a fenti számú vonatokat korábban közle­kedtessék. Abban az eset­ben mi is korábban indíthat­juk a járatot.* Tanulni akarnak A dombrádi Sízőke Tisza Termelőszövetkezetből kül­döttség érkezett a járási párt­bizottságra, tolmácsolta a tsz tagságának kérését; szervez­zék meg náluk a dolgozók is­koláját. Húszán vannak, akik el szeretnék végezni az álta­lános iskola VII—■VIII. osz­tályát. A tsz-tanyatelepülés, ahol laknak 8 kilométernyí­re van a községtől, ezért fel­ajánlották, hogy kocsit külde­nek a pedagógusokért minden alkalommal. Ennyi lelkesedés láttán a dombrádi nevelők örömmel tesznek eleget a tsz-tagok ké­nét ének és hetenként egy­szer, konzultáció formájában tartanak tanítási órákat a VII—VIII. osztályok anyagá­ból. Pllcsák Elemér szakfelügyelő Kisvár da Takarékos község Szabolcsveresmarton igen szép eredmények születtek a takarékossági napok alatt. A társadalmi és tömegszerve­zetek, valamint a postahiva­tal együttműködésével no­vember 1-től 20-ig 80 ezer forinttal és 17 új takarékbe­téttel emelkedett a lakosság takarékbetét állománya. így ma már meghaladja a 600 ezer forintot a takarékbeté­tek összege. A szervező munka tovább folyik és a takarékossági napok befeje­zéséig mind szám szerint. mind forintösszegben továb­bi emelkedésre lehet számí­tani. A takarékossággal foglal­kozó akcióbizottság célul tűzte ki, hogy a termelőszö­vetkezet zárszámadása után, 1964 első negyedévében a lakosság takarékbetétjének összege haladja meg az 1 millió forintot. További terv, hogy községünk érje el a „Takarékos község” szintet, ami azt jelentené, hogy ahány ház, annyi ta­karékbetétkönyv. Nagy Károly, a Hazafias Népfront községi titkára Rációk és televíziók választékban® kaphatók: Mi a ele a szakűzletbea (82269) VADÁSZ FERENC: Atizehirrmrdir TEL 4. — Világforradaiom — mondta Bajkai. — Ez olyan világos, mint a kétszer kettő. — Elkomorodott — Vidéken se jobb. De addig kell még egy kicsit brusztelni. A me­gyében tízezreknek kellene segély. De hiába járt küldött­ség Károlyi Gyulánál, a vén csibész fülebotját se mozgat­ja. Zoli tudott a küldöttség-já­rásról. Benne volt a Népsza­vában. Sejtette: Bajkainak bizonyosan .van valami köze a dologhoz. Preszly Elemér Pest megyei főispánhoz ké­szültek d.eputációba a szociál­demokraták. A földnélküliek családon­ként tíz kiló gabonát kap­tak havonta a megyétől. Ez volt a „segély”. Egy napi ín­ségmunkát kellett végezni ér­te. Mennyi kenyeret lehet eb­ből sütni? Jó krumplisán leg­feljebb tizenhárom kilót. Negyven deka jut belőle na­ponta egy családnak, fejen­ként átlag tíz deka. No, meg egy vöröshagyma. Bajkai viszi faluról falura a lázadás szellemét, ő válasz­tott ki két megbízottat a kül­döttségbe. Azzal kezdődött, hogy né­hány nappal előbb Bajkait találkozóra hívta egy isme­retlen ember. Nem ment volna el ha az üzenethozó nem lett volna régi. kipróbált is­merőse. Abban megbízott: Pontos személyleírást kapott tőle egy bizonyos Gabiről. Gabi azon a szombat estén pontosan fél nyolckor Szín­házi Élet-et- tartott, a kezében, a Körútnak tartó villamos Boráros téri járdaszigetén. A szikár, jó megjelenésű, kissé sápadt, harmincöt kö­rüli férfi fekete télikatoátot viselt. Bajkainak kellett megszólítania. — Bocsánat, ismerősnek tet­szik lenni Budapesten? — Csak itt, Pesten nőttem fed; — Jó, akkor menjünk a So­roksári út felé. — Menjünk — egyezett be­le az idegen, aki Kőbányáról jött, ott lakott a Család utca ötvenháromban. Ettől kezdve már főleg ő beszelt. — Mik a kilátások? Az ak­cióval, persze..: Monorról ta­lán nem, de Pilisről, Irsáról lehetne valaki a küldöttség­ben. Megoldható? Jól van..; Harcos, bátor emberek le­gyenek, de fegyelmezettek. Az érződjék a fellépésükből, hogy — Petőfit idézve — még kér a nép, most adjatok neki. .. Kimondhatatlanul is érződjék a levegőben, ha ott lesznek a mi embereink. A Soroksári úton elhallga­tott. — Ennyi volt a közölni va­lóm. A párt részéről így kép­zeljük el részvételüket az éh­­ségakciófaan. A közvetlen cél, hogy kenyeret szerezzünk a nyomorgó falusiaknak; Bajkain volt a sor. hogy elmondja, mit tapasztal jártá­­ban-keltében. Csaknem két érát töltötték az utcán. Ki kellett lépni, mert hideg volt. Jó hosszú utat tettek meg. Ott váltak el, ahol találkoztak, a hatos meg­állójánál. Gabi elment, s Bajkai ak­kor még nem is sejtette: az ismeretlen, akiyel találkozott, Sallai Imre volt. Propper Sándor és Szeder Ferenc képviselők vezették a főispánhoz bejelentett népes csoportot. A szociáldemokra­ták nem akarták, hogy _ to­vább csökkenjen befolyásuk Pest környékén. Hetelcig ost­romolták Preszlvt, míg nagy nehezen kötélnek állt, vállal­kozott rá, hogy felvezeti a küldöttséget a miniszterelnök­höz. A főispán kénytelen-kel­letlen elmondta Károlyi Gyu­lának: a Pest rrvegvei hatósá­gok félmillió pengőt fizettek be a kormány pénztárába az inségakcióra de a vármegye ennek csak egy töredékét kapta vissza a rászorulók sevélvezésére. Bajkai megropogtatta. a hosszú utazástól megfáradt derekát, • amikor a küldöttség tapasztalatait elmondta Zo­linak. — De ezt hagyjuk most — legyintett. — Hol a barátod a Fémlemeziparból? — Ne is kérdezd — vont vállat fanyar képpel Béke T Zoli. — Beleesett egy kis sző­ke tündérbe. Valahol szóra­kozik. Nem tudom, mi üthe­tett bele. Megmondtam neki, ne járjon burzsujok közé. Valamiféle iparosköri bálra ment Dehát Badanti azt mondta neki, nincs abban semmi. Szerinte nyugodtan elmehet. Elméletileg is alá­támasztotta: egyszer-egyszer ilyen helyre is eljárhatsz, leg­alább eltereled magadról a gyanút... Valami ilyesmi­vel bocsátotta útjára. Ha ez kell neki szeminárium he­lyett hát csak menjen... — Találkoznom kellett volna vele — dörmögte Baj­kai. — No, nem baj, majd megkeresem. — Maradsz? — kérdezte Zoli. — Nem — Bajkai az órá­jára nézett —, máris men­nem kell. Csak benéztem. Az­zal a gyerekkel akartam be­szélni. No, majd máskor. Bajkai elment: volt még egy megbeszélt találkozója ezen az estén. Egy Pista nevű „sajtos" várt rá a Csata ut­cában, hogy ellássa „hadi­anyaggal” a következő na­pokra. A Pálma kávéház szomszé­dos alkovos szobájából vidám mulatozás zaja szűrődött be. Hangos dobogással járták odaát a divatos táncokat. A zsivajt túlharsogta az éles férfihang: — Még egyszer tedd fel Csurikám! A nyekergő hangú grama­­fon újra kezdte: Hai tang, fáj a háta, Hai tang, fáj a lába, Hai teng fáj a válla, úgy-e? Hai tang, fáj a feje, Hai tang, fáj a szeme. Hai tang, faj a füle, úgy-e? Fáj a lába, háta, mája, válla, szá­ja, ója. bája__ A hátsó helyiségben letele­pedett vendégeket nem zavar­ta a ricsaj. Valósággal örül­tek néki. A hangzavar sűrű függönyt vont a szemináriu­­mozók és minden nem kívá­natos hallgató közé. A Természetbarátok Turis­ta Egyesületének angyalföldi csoportja bérelte a szobát az esti órákban. A kávés nem sejtette, hogy politikai tan­folyamokat tartanak a helyi­ségben. Azt gondolta, a szo­kásos baráti összejövetelüket tartják s Cziráki Józsi a Va­sas Szakszervezettől — őt sze­mélyesen ismerte — a leg­­közelebbi túra programjáról beszél odabent társainak. Kü­lönben nem is nagyon érde­kelte a tulajdonost, hogy mi folyik a különteremben. Ne­id az volt a fontos, hogy hó­nap elején hiánytalanul kéz­hez kapja a kialkudott bért Az egybegyűltek — lehet­tek vagy negyvenen — vi­szonylag biztonságban érez­ték magukat. Már hónapok óta itt tartották a szeminá­riumot, még sose történt baj. — Csukd be az ajtót Er­zsi, az meber a szavát sem érti. Cziráki harmincöt év körü­li vasmunkás volt. Mosoly­gós, kék szeme, enyhén hul­lámos, gesztenyebaroa haja, magas homloka rokonszen­vessé tette az arcát. Az iz­mos, közepes termetű, szé­­lesvállű férfi ráhajolt az asz­talra. Ö szervezte a tanulást. Tudták róla, hogy évekkel előbb, megalakulásakor egyik odaadó embere volt 1 az MSZMP-nek. Sokszor meg­hurcolták, de tartotta magát. Régi angyalföldi vasas csa­lád fia volt, apjával szolgált tizenkilencben a Vörös Had­seregben. Ezen az estén az állam ke­letkezése, fejlődése és szere­pe került napirendre. Sol’ner József volt az előadó, a ne­mesfémek titkára. A rabszol­gatartó és a feudális állam megmagyarázásánál nem bo­csátkozott részletekbe. Főleg azt igyekezett megértetni hall­gatóival, hogy ezek az álla­mok, keletkezésüktől kezdve a kizsákmányoló, elnyomó kisebbség érdekeit szolgálták Szünet alatt a társaságot közvetlenül érintő dolgokra terelődött a szó. Ladányi Karev, egy hu­szonkét éves ezüstműves se­géd, a Siemensnél dolgozó Kotlán Marival beszélgetett. — Hogy honnan tudom? Hát hallottam. — Kilencen? — Kilencen. — És kik? — Mondom... Sebes Pista, Réti Laci, Zala Imire... Mind­nek nem tudom a nevét. —Azt hallottam, hogy ha­marosan a Márton-tanács elé kerülnek. Az a vád ellpnük, hogy ők készítették az Ifjú Proletár-t. — Én is hallottam a lebu­kásról — mondta Mari. — Azt beszélik, komisz a bíró­sági elnök. Mit gondolsz — súgta —, nem kellene leve­let írni neki? Egy kicsit meg­próbálnánk lelohasztani a harciasságát. — Nem rossz gondolat — ismerte el Ladányi. — De meg kell kérdezni előbb. Hát­ha rontanánk vele. Később többen felfigyeltek rájuk, népes csoport gyűlt köréjük. (Folytatjuk) ZORD IDŐBEN SS PRAKTIKUSAD ÖLTÖZHET Mindenhol nagy választékot tatát a Nyíregyházi Állami Áruházban AJÁNLATUNK: Női télikabát (Crombi) Női télikabát (Kővirág) Férfi bőrkabát (Sertésbőr) Férfi télikabát (Crombi). Női bundacipő Női divat csizmácska 145«,— Ft 1420,— Ft 1600,— Ft 1600,— Ft 104,— Ft 188,— Ft (82409

Next

/
Oldalképek
Tartalom