Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-22 / 273. szám

£ sent én ifck sorokban A belgiumi Couvin közelé­ben a napokig tartó felhősza­kadások folytán árvizek kelet­keztek. amelyek több millió belga frank összegű kárt okoz­tak. Az árvíz elöntötte Couvin központját és két nagy gyárat. Moszkvában ismeretessé vált, hogy csütörtök reggel hat óra­kor Leopoldville-ben a kongói titkosrendőrség letartóztatta B. Beknazar-Juzbasevet, az APN (Novosztyi) szovjet hírügynök­ség tudósítóját. A rendőrség ügynökei berontottak a tudósí­tói irodába, felforgattak min­den szobát és a tiltakozások el­lenére, ismeretlen helyre szál­lították Beknazar-Juzbasevet. A Washington Post című lap adatai szerint az amerikai Egyesült Államok részesedése a világ acéltermeléséből a korábr bi 46 százalékról 25 százalékra csökkent, az amerikai acélgyá­rak pedig korábbi piacaik két­harmadát elvesztették. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság gazdasági kormányküldöttsége Djakartá­­ban tárgyalásokat folytat az in­donéz kormány funkcionáriu­saival a két ország közötti ke­reskedelmi forgalom növelésé­ről, a gazdasági együttműkö­désről és a tudományos műsza­ki kölcsönös segélynyújtásról. A közelmúltban Nyugat-Né­metországban lezajlott nagy­szabású amerikai hadgyakor­lat, a big liftről, most a New­sweek című folyóirat katonai szakértőkre hivatkozva közölte, hogy az egyik amerikai had­osztály M—48 típusú harcko­csijai és M—59 típusú páncélos csapatszállító gépkocsijai, vala­mint egyéb gépi szállítóeszkö­zök úton a „hadműveleti” te­rület felé felmondták a szolgá­latot. Stevenson és Fedorenko felszólalása az ENSZ-közgyűlés ülésén New York, (TASZSZ, AP, Reuter). Mint már jelentettük, az ENSZ-közgyülés szerdán egy­hangúlag kiáltványt fogadott el a faji megkülönböztetés minden formályának megbé­lyegzéséről. A közgyűlés ülésén a kiált­vány elfogadása után felszó­lalt Adlai E. Stevenson ame­rikai fődelegátus, s azt állí­totta, hogy az amerikai érte­lemben vett szólásszabadság­gal összeegyeztethetetlen a deklarációnak az a paragra­fusa, amely a fajüldözést elő­mozdító szervezetek üldözésé­re hiv fel. Ez a rész arra búzditja a kormányokat, hogy erőszakkal elvitassák a szó­lásszabadság jogát — mondot­ta az amerikai küldött, majd hozzáfűzte: az Egyesült Álla­mok ezért fenntartással él a paragrafussal kapcsolatban. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője nevetségesnek minősítette ezt az érve­lést, s rámutatott: az Egyesült Államok így akar­ja leplezni a fajüldöző és fasiszta szervezetek fékte­len tevékenységét. — Hát megengedhető-e a szólás és gyülekezési szabad­ság felhasználása a fajüldöző ideológia propagálására, kér­dezte a szovjet küldött, s megemlítette, hogy Nyugat- Németországban és Nyugat-Berlinben cselekvési szabadsá­got élveznek fasiszta szerve­zetek. A szovjet küldött a továb­biakban hangoztatta: a kiált­vány elfogadásával az ENSZ nagymértékben fellendítette a harcot azok ellen a fajüldö­ző és fasiszta szervezetek el­len, amelyek gyűlöletet szí­tanak a népek között. A fajüldözők vad garáz­dálkodása és önkénye, az embertelen eszmék féktelen propagandája és végül a hivatalos kormánypolitika rangjára emelt fajüldözés a gyarmatokon és a Dél- Afrikai Köztársaságban, — mindez felháborítja a né­peket, ugyanakkor súlyo­san veszélyezteti a békét és biztonságot, Fedorenko befejezésül i Szovjetunió teljes támogatásá­ról biztosította az ENSZ kiált­ványát. Az ENSZ-közgyülés szerdán este egyhangúlag elfogadott határozatban szólította fel a jogi bizottságot: a faji megkü­lönböztetés minden formályát megbélyegző kiáltványt vál­toztassa kötelező érvényű szerződéssé azon országok számára, amelyek csatlakoz­tak hozzá. A közgyűlés különleges Po­litikai Bizottsága ugyancsak szerdán este 83 szavazattal egy ellenében, 12 tartózkodás mellett,- elfogadta azt az ame­rikai javaslatot, amely sze­rint meg kell adni a Palesz­tinái menekülteknek a válasz­tás jogát: vagy hazatelepítik őket, vagy kártérítést fizetnek nekik. A javaslat ellen csak Izrael foglalt állást. megalakult ax uj iraki kormány íi ja fob s^trájjkfitillám Franciaországban Párizs, (MTI): A francia szakszervezetek újabb sztrájkokkal válaszol­nak Pompidou múlt heti beszé­dére. A miniszterelnök — mint jelentettük — azt hangoztatta, a sztrájknak nincsen értelme, mert a közalkalmazottak fize­tésemeléséről hat-nyolc hóna­pig nem lehet szó. Pompidou azzal fenyegette a dolgozókat, hogy a kormány nem fogja tűr­ni a gazdasági életet súlyosan zavaró sztrájkokat. A vasutas-szakszervezetek 34 órára állítják le a vasúti for-Á galmat, november 26- és 28-a között. A CGT bányászszakszerveze­te november 27-re hirdetett 24 órás sztrájkot. A bányászok a munka beszüntetésével szolida­ritásukat fejezik ki a vasuta­sok iránt és egyben saját bér­­követeléseik elutasítása ellen tiltakoznak. A jövő héten a főiskolai ta­nárok és diákok is Sztrájkkal tiltakoznak a főiskolák elégte­len anyagi ellátottsága és a tantermek hiánya miatt. No­vember 25-től 30-ig nem lesz­nek előadások a főiskolákon. Bagdad, (Reuter, AP, MÉM): A bagdadi rádió bejelentette az új iraki kormány megala­kulását. A közzétett kormány­listában 21 név szerepel, közü­lük nyolcán a megdöntött ba­­athista rezsim alatt is betöltöt­ték különböző tisztségeket. Az államelnöki tisztséget Ab­del Szalam Aref, a sikeres puccs irányítója tartotta meg. Ahmed Hasszán El-Bakr volt miniszterelnök lett az állam al­­elnöke és egyben miniszterel­nök-helyettes is. (Miniszterel­nök-helyettesi tisztsége ellené­re El-Bakr nem tagja a kor­mánynak). Taher Jehia vezér­őrnagy, a volt vezérkari főnök lett az iraki miniszterelnök. Hadügyminiszterré Hardan El­­takriti dandártábornokot, a lé­gierő volt parancsnokát nevez­ték ki. Belügyminiszter Rasid Moszleh vezérőrnagy, Irak volt katonai főkormányzója lett, a külügyminiszteri tárcát Szolhi Abdul Hamid alezredes, a had­sereg hadműveleti osztályának volt vezető je. kapta. A nyugati hírügynökségek az új kormány összetételét ele­mezve rámutatnak, hogy a tár­cákat három irányzat képvise­lői között osztották szét. He­lyet kapott a kormányban né­hány volt vezető baathista po­litikus, (akik a párt úgyneve­zett mérsékelt szárnyához tar­toztak), számos „középutas na tionaiista” valamint több Nasszerrel rokonszenvező ál­lamférfi. Nem vették azonban be a ^ormányban a mérsékelt ba­­athisták jelenleg Beirutban tartózkodó két vezetőjét, Taleb Sebbi, volt külügyminisztert és Hazem Dzsavadot. Az új kormány tagjainak ki­nevezése megerősíti a puccs egyik irányítójának hétfőn el­hangzott kijelentését, mely sze­rint a végrehajtott államcsíny nem egyérteleműen a Baath­­párt ellen irányult, hanem a. nemzeti gárda ellen. Az argentin «ármány, nem hátrál meg életbe léptetik a külföldi olajtársaságokkal kötött szerződések felbontásáról szóló dekrétumot Buenos Aires, (TASZSZ): Ortiz argentin külügyminisz­ter a kormányhatározatot — mely felbontja a külföldi olaj­­társaságokkal kötött szerződé­seket — kommentálva, televí­ziós beszédében kijelentette: kormánya semmilyen külföldi hatalom előtt sem köteles meg­indokolni eljárását és reméli, hogy intézkedései nem vonnak maguk után külső reakciót. Az argentin kormány felt lenül életbe lépteti a külfö olajtársaságokkal kötött az> ződés felbontásának tárgyáb hozott dekrétumát — utalt egy sajtóértekezleten Skarez Yacimientos Petroliíeros Fist les állami olajtársaság elnöi Suarez hangoztatta, hogy olajlelőhelyek kiaknázására kormány nem szándékom újabb szerződéseket kölni. Ünnepi gyűlés Carnegie haliba New York, (TASZSZ) A TASZSZ tudósítója je­lenti: A haladó szellemű New York-iak szerdán ünnepeltek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46., és az Egye­sült Államok és a-Szovjetunió közötti diplomáciai kapcsolat felvételének 30. , évfordulóját. Ebből az alkalomból az Ame­rikai—Szovjet Baráti Társa­ság Országos Tanácsa ünnepsé­get rendezett a Carnegie ball hangversenytermében. Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete a megjelenteket üdvözölve han­goztatta. hogy a történelem menete nagy felelősséget rótt a Szovjet­unióra és az Egyesült Ál­lamokra a béke megőrzé­sében. Dodrinyin ezután felolvasta N. Sz. Hruscsov szovjet mi­niszterelnök táviratát, amely­ben a szovjet kormányfő for­rón üdvözli a gyűlés részve­vőit és jókívánságait fejezi ki hasznos tevékenységükhöz, amely a szovjet és az ameri­kai nép kölcsönös megértésé­nek megszilárdítására irányul az általános béke érdekében. Az országaink közötti kap­csolat rendezése, amely a kiváló amerikai államfér­fi. Franklin B. Koosevelt elnök nevéhez fűződik. Igen fontos mérföldköve volt a szovjet—amerikai viszony fejiődésének. Most, amikor megtörténtek i első lépések a feszültség enj hitesére — írja Hruscsov — különösen fontos, hogy í Egyesült Államok és a Szói jetunió egyesítsék erőfeszít« sóikét a nemzetközi légke egészségesebbé tétele, a vitt kérdések békés megoldása éi dékében. A megjelentek nagy tetszés nyilvánítással fogadták aszo\ jet kormányfő üdvözlő szava it. Ezután a baráti társasé képviselői beszéltek a két oi szág kapcsolatáról. Blohin akadémikus is üd vözölte a megjelenteket, hang súlyozva, hogy az emberisé jövője nagymértékben füg, attól, sikerül-e a két nagyba talomnak, a Szovjetuniónál és az Egyesült Államoknál valóban baráti kapcsolatoka kialakítania. Megtalálják a Gestapó-tfsztet, aki Anno Francot letartóztatta Néhány hete még rendőrfclügyel« volt Becsben 49. — Amit odalenn tettem, azt hallottad. És hogy tud­jad, egy árva szót erről, és téged is megöllek. Eladtam ma a húst ennél az Eschen­­bachnál. A tökfilkó csakugyan elhitte, hogy borjúhús. Egy kedves kis történetet mesélt el nekem. Tudtad-e, hogy Partu eladta neki ezt a házat és a kertet? — Nem, erről semmit sem tudok — mondtam reszket­ve. — Meghiszem azt. A kutya egy csapásra akart bombaüz­letet csinálni. Az öregasz­­asszonyt valóban rávette, hogy a pénz egy részét átengedje neki, állítólag azért, hogy a fiát, akit valószínűleg már rég meggyilkoltak, kiszabadít­sa. Ezenkívül Eschenbachtól is kapott még egy csinos köz­vetítési díjat, és mindezt a hátunk mögött Találkoztam 1963. november 22. Ziergiebel: az öregasszonnyal, amikor éppen ehhez az átkozott gaz­emberhez akart felmenni. Bá­nom is én, hogy ki a kutya köti meg az üzletet, de Par­in, ne ez! Átadta a bőröndöt és ki­­luszkolt. Nem mertem ellent­mondani. Bezárta a ház ajta­ját, és a kulcsot a lábtörlő alá dugta, ezt a rejtekhelyei Jarolinné is ismerte. — Arra az esetre, ha az öregasszony még visszajönne, mert különben talán még a rendőrséggel töreti fel az aj­tót Holnapra az orosz zóná­ban vagyunk, akkor már nyugodtan megtalálhatják az urat. Iratait a zsebébe dugtam és revolverét is. Egy töltény hiányzik belőle... Utóvégre nem meglepő, ha egy volt Gestapo—Scharführer öngyil­kosságot követ el. Háborítatlanul átjutottunk a határon, és két nappal ké­sőbb Berlinben voltunk. Mindig különös érzés, ha az ember hosszú távoliét után viszontlátja otthonát. Szeme mohón szív magába minden részletet. Olyanok a házak, Bécs, (MTI); Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti: Szenzációs híradással szol­gált a Volksstimme, az Osztrák KP központi lapja. Megírta, hogy egy Kari Silberbaucr nevű bécsi rendörfelügyelö volt az, aki 1944 augusztus 4-én a Gestapo tisztjeként a 'megrázó naplójával világ­hírűvé vált Anna Frankot az emberek, mint a jó bará­tok, akiket az ember szerbi és akikkel együtt szenved. Szülővárosom már akkor erő­sen i’omos volt, amikor utol­jára szabadságon voltam. Most csaknem fizikai fájdal­mat éreztem, ahogy kibonta­kozott 'előttem az a romme­ző, amely egykor Berlin volt. Érthetetlen, hogy élhette!-; eb­ben a .romhalmazban embe­rek. És a főutcák járdáin mégis aggasztó volt a tolon­gás. Ezek között a sétálók között persze sokan voltak a külföldiek, a szövetséges had­seregek katonái. — Nem sokban különbözik ez Münchentől — mondta a sebhelyes mellettem —, a fe­ketepiac ugyanúgy virágzik. Bombaüzletet csinálunk itt, Kufrat, ezúttal semmiféle ami nem szed rá minket. Ezenkívül Charlottenburgban állítólag hemzsegnek az an­golok, még jó, hogy tudok va­lamit angolul. A Hohenzollerndammon be­szálltunk a gyorsvonatba. Nekem az ellenkező irányba kellett volna utaznom, Lich­tenbergbe. De féltem attól, ami otthon vár rám. Házas­ságom már régen tönkre­ment. Nem tudtam és nem akartam többé együtt élni a feleségemmel. De hogyan szüntessem meg ezt a kap­csolatot, ha továbbra is kény telenek leszünk egy fedél alatt élni? így hát megint a gyávaság késztetett arra, hogy a seb­helyest kövessem. Ä vélet­lenek szerencsétlen láncola­tának, amely egyre szoro­sabban kapcsolt össze ezzel az emberrel, nem akart vé­ge szakadni. És akkor még azt sem ismertem fel, hogy alapjában véve nem is vélet­lenekről van szó, hanem egész egyszerűen akarat-gye n geség -ről. Kevéssel, mielőtt a körzet­vezető lakásához értünk, sebhelyes még egyszer elma­gyarázta, hogyan viselked­jem. A telkemre kötötte, hogy tartsam a számat, ő majd megtalálja az útját-módját, hogy ezt az asszony kezessé tegye. Ha az ember végigmegy Kantstrassén az Emlóktemp­­lomtól a rádióadó-toronyig­­amely messziről látható, nem vétheti el a Litzensee-t. Idilli folt ez a nagyváros házrenge­tegében, álmodozó oázis. A Litzensee nem nagyon nagy, körülötte rétek vannak és néhány fa, imitt-amott szó morúfüzek hajlanak partja fölé. Normális időkben egy csónakkölcsönző gondoskodott és családját Amszterdam­ban letartóztatta!, mint ismeretes, a Frank-csalá­dot a hollandok bújtatták. így egy ideig sikerült elkerülniük a deportálást. Silberbauer közbe­­léptével azután Frankék is többi Hollandiában élő zsidó sorsára jutottak, Bergenbelsen­­be deportálták őket, ahonnan csak a családfő tért vissza. Az egykori Gestapo-tiszt, a náci párt tagja, aki megpecsételte a Frank­némi romantikáról ezen a ta­von a szerelmespárok szíj­­mára. Most sem csónakok, sem szerelmespárok nem vol­tak, és a kilátás a Litzensee felől nem fákra, hanem ro­mokra nyílt. Az a ház, amelyben a kör­zetvezető lakott, csak kevés­sé sérült meg. Mindössze né­hány lépésnyire volt a Kant­­strassétól. A bejáratná] egy bádogtáb­la mosolyogtatott -meg. „Kit­­zinger Házasságközvetítő In­tézet" állt rajta kacskaringé? betűkkel. alatta pedig: „Diszkrét közvetítés minden társadalmi rétegben. Kérjük háromszor csengetni.” A sebhelyes háromszor csengetett — Kitzingemé hamar fel­találta magát. Kíváncsi va­gyok hány Pali Mailt vagy Camelt kér közvetítéseiéit. Egy férfi lépett ki az aj­tón. Tekintetével' felbecsült bennünket. Nem voltunk túl elegánsak. így kérdése is meglehetősen nyersen . hang­zott: — Mit óhajtanak? — Kitzingemével akarunk beszélni. — Kitzingemé most nem éi' rá, jöjjenek holnap! — Nem, mi nem jövünk még egyszer, most akarunk vele beszélni. Mondja meg neki, hogy a férjétől jövünk. — Kitzinger űr él? — lepő­dött meg a férfi. — Egy pil­lanat, lépjenek be, uraim. (Folytatiüki család sorsát, a háború után visszatért Becsbe. Bár múltja miatt perbefog iák 1954-ben másodfokon felmtn tették, s azóta a Bécs belváro­si rendőrség központi felügye Ifijeként dolgozott. Simon Wiesenthal, az osztrál fővárosban működő zsidó do­kumentációs központ vezetőjí rántotta te a leplet a ma 5í éves Silberbauerről. Amikoi Anna Frank könyvéhez kiegé­szítést keresett Amszterdam­ban egy helyi lakos, valamint Frankék egykori bújlatója hív­ta fel a figyelmét arra, hogy a családot ,.egy Silbertaler vagy Siebernagel” nevű Gestapo tartóztatta le. Később egy, a ná­ci időkből való, telefon név­jegyzékben bukkant Silberbau­er nevére. Mivel egyben hangzó holland tanúvallomások szerint a náci megszállás idején a leg­több ottani Gestapo-tisztviselő bécsi volt, az osztrák belügymi­nisztérium segítségével sikerült megállapítani, kiről is van szó. A leleplezés után Silberbauert azonnali hatállyal felfüggesztet­ték állásából, s fegyelmi eljá­rást indítottak ellene, hogy fel­derítsék: elhallgatott-e múltjá­ra nézve terhelő tényeket, ami­kor ismét az osztrák rendőrség szolgálatába lépett. Osztrák sajtój^lentések sze­rint az ügyben illetékes hol­land, illetve nyugatnémet ha­tóságok eddig nem kérték sem Silberbauer kiadatását, sem az ijgyére vonatkozó adatok meg­adását. Anna Frank jelenleg Svájc­ban élő apja a Hét Vrijc Volk című amszterdami lapnak adott telefoninter­jújában kijelentette: „Sil­­berbauer leleplezésétől el­sősorban azt várom, kide­rül, ki árult el bennünket a titkosszolgálatnak, ki mondta meg nekik, hogy abban a házban rejtő­zünk”. Az osztrák és a nemzetköz közvélemény nagy érdeklődés sei várja a Silberbauer-ügy fej leményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom