Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-21 / 272. szám
MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ ü talajerő-gazdálkodás kérdése a homoki tsz-ekben HL A műtrágyázás terén jóval kedvezőbb a helyzet, mint a szerves trágyázás terén. Az elmúlt évekhez viszonyítva jelentékenyen növekedett a műtrágyafelhasználás kataszteri holdanként. A múlt évben Nyírtasson 137 kg/fch, Sényőn 163 kg/kh és Vaján 172 kg lvh műtrágyát használtak fel. A megelőző években a műtrágyafelhasználás nem érte el a 100 kg'kh-t sem, mert 78—82 kg között változott. A fenti számok, melyek a kataszteri holdankénti műtrágyafelhasználást szemléltetik, nem jelentik azt, hogy a növények azokat fel is hasz-' nálják. Jellemző sajátossága, különösen a foszforműtrágyáknak, hogy könnyen inaktiválódnak vagy oldhatatlan foszforvegyületekké alakulnak át. A kálium oldhatatlansága is gyakran előfordul. A nitrogénvegyületeknél viszont a táplálóanyag veszteség a vízben való gyors oldhatóság miatt, a talaj mélyebb rétegeibe való besnosódás révén áll elő. A talajerő növelése ezért kívánná meg a táplálóanyag feltöltöttséget. vagyis azt, hogy a táplálóanyagokat túlsúlyban vigyük a talajba, hogy az előforduló veszteségek ellenére is elegendő mennyiségben és főleg felvehető állapotban állhassanak a növények rendelkezésére. Tekintve, hogy részben a foszforműtrágyák értékesülésének előfeltétele a nitrogénellátottság, ezért fontos, hogy az adagolt nitrogén- és foszforműtrágyák aránya megközelítse az l:l-et A jelenlegi felhasználásnál a nitrogénműtrágyák aránya átlagosan 20—25 százalékkal, homoktalajokon a káliumműtrágyák aránya 15—30 százalékkal kevesebb a foszforhoz viszonyítva. A káliuxndgónyes növényeknél az arány még nagyobb lesz. Nyírtass Növénycsoport Szr. Szj. Kalászosok 30 % — Kapások 16,7 21 * Takarmányok — 15,5 Hüvelyesek — 3,5 Zöldtrágya — 13,3 Összesen: 46,7% 53,3°, Szr. = szerkezetrontó, A talajszerkezet kedvező alakulása révén javul a talaj fizikai és kémiai tulajdonsága, mely közvetlen befolyást gyakorol a növények víz- és táplálóanyag forgalmára, valamint a mikroorganizmusok élettevékenységére. A fenti táblázat szerint Nyírtasson a szerkezetjavító növények 53,3 százalékot, Sényőn 42.1 százalékot és Vaján — legkedvezőbb a helyzet, mert — 61 százalékot tesznek ki. Az előző években Nyírtass Növénycsoport Hf. Hgy. Kapások 59,—% 8,—0 Hüvelyesek — 8,— Takarmányok — 25,— Összesen: 59,—% 41,—< Hf. = humuszfogyasztó A vajai Béke Termelőszö. vetkezet gazdaságában a humuszgyarapító növények vannak túlsúlyban, de a nyírtassi Dózsa és a sényői Búzakalász Termelőszövetkezetekben a humuszfogyasztó növények túlsúlya állapítható meg. . A humuszfogyasztó növények túlsúlya azért kedvezőtlen, mert fokozatosan romlik a talaj táplálóanyag, levegő- és vízgazdálkodása A talajnak az előbbiekben említett tulajdonságai közvetlen hatást gyakorolnak a talajerőre és • A termesztett növénycsoportoknak a talaj szerkezetére gyakorolt hatását elemezve a következő képet kapjuk: Sényő Vaja Szr. Szj. Szr. Szj. 40,5% — 27% — o 17,4 27,4 12 17,5% — 8,5 — 7,— — 3,2 — 36,5 8 57,9% 42,1% 39,—% 61,-% Szj. = szerkezetjavító, jóvá! kedvezőtlenebb volt a szerkezetjavító növények részaránya, mert 11—35,3 százalék között változott. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt három év alatt a termelőszövetkezeti gazdaságok vetésszerkezete jelentősen fejlődött a talaj szerkezetére gyakorolt hatásában. A humuszgazdálkodás szemszögéből vizsgálva a termesztett növénycsoportokat, kedvezőtlenebb helyzetet látunk, mint a talaj szerkezetére gyakorolt hatásukban. Sényő Vaja Hf. Hgy. Hf. Hgy. 64,8% — 39,3% 3,7% — 16,7% — 45,5% — 18,5% — 9,5% 64,8% 35,2% 39,3% 58,7% Hgy. humuszgyarapító. ezen keresztül a terméseredményekre. Összefoglalva az elmondottakat: bár a vizsgált három Szabolcs megyei termelőszövetkezet a talajerőgazdálkodásban sokat fejlődött, de talajerő-mérlegük jelenleg a pozitív és negatív határán van, ami nem elég biztosíték arra, hogy termésátlagaikat jelentős mértékben növelhessék Or. Galgőczi József tud. munkatárs VADÁSZ F E R E N Cc Atizenhürmadík tel Legelő■ és rétvédelem A korszerű nagyüzemi állattenyésztés jól kezelt és bő fűhozamú réteket, legelőket igényel. Sajnos, eddig nem sok gondot forditottunk erre a két területre, mert úgy gondoltuk: a gyep úgy is terem, ha annak nem adunk semmi „táplálékot”. A legelő a szántóföld anyja — mondták a régi öregek. Ebben a közmondásban igen sok igazság van, hiszen a jó karban lévő gyep táplálja állatainkat olcsó és változatos takarmányokkal. Az állatok pedig az istállótrágyával a szántó szerves anyag tartalmát gazdagítják. Arról sok esetben megfeledkeztünk viszont, hogy a legelőkön az állatok által felvett s zeroes és szervetlen anyagokat pótoljuk, a gyep megtartsa termőképességét és ne „kopaszodjon" ki. Az őszi mezőgazdasági munkák befejezésükhöz ki »elednek. így elegendő gépi erőnk szabadul fel, hogy rétjeinket és legelőinket műtrágyázásban tudjuk részesíteni. A foszfor és kaüműtrágya őszi kiszórása elengedhetetlenül szükséges. Szuperfoszfátból 1—1,5 mázsa, míg a 40 százalékos kálisóból 50—80 kilogramm holdankénti mennyiséget adjunk, műtrágyaszórógéppel egyenletesen kiszórva. Ugyanakkor az állatok által egész éven át agyontíport gyepet réthasogatóval, vagy élére állított tárcsával szellőztessük meg. Minél mélyebben lazítunk a munkagépekkel, annál jobb eredményt érünk el. Tavasszal — 1—2 mázsa (katasztrális holdanként) — pétisó kiszórása nagyban elősegíti a hasznos füvek megerősödését. A savanyú, cserepesedésre hajlamos területeinket meszezni kell. -Ezeken a helyeken — 60—100 mázsa (katasztrális holdanként) — őrölt mészkőport, vagy cukorgyári mészászapot szórjunk ki. A meszezés legalkalmasabb ideje ugyancsak az ősz. Ennél a munkafolyamatnál igen ügyeljünk az egyenletes elterítésre. Az említett műtrágyázás! móddal 15—20 mázsa szénaértékű füvet termelhetünk, olyan területeken, ahol zárt gyepállományunk van. Sok értéktelen legelővel is rendelkezünk. Ezek fűállománya alig-alig ad némi takarmányt legelő állataink részére. Az ilyen kikopaszodott, gyomot termő területeket törjük fel. Feltörés előtt kérjük ki szakember véleményét, hogy érdemes-e a legelőt felszántani, vagy műtrágyázással és helyes legeltetéssel rendbehozhátó-e. Az új gyeptelepítés helyes ideje a késő ősz. (A szatmári részen több év tapasztalatai a tavaszi telepítés ellen ,szó>* nak. Ezek a talajok a tél elmúltával csak későn művelhetők és a gyakori száraz tavaszok a kikelt gyenge fűállományt elpusztítják. Éppen ezért a késő őszi telepítéshez kell ragaszkodni.) A fűmagot úgy telepítsük el, hogy ebben az évben már ne keljen ki. így korán tavasszal, mi kor a hó eltakarodik, a fűmag csírázni kezd és mire a szárazság jön, a fiatal gyep már megerősödik. A füvek megválasztásánál ügyeljünk arra, hogy az artr golperjét lehetőleg ne szerepeltessük a keverékben, mert kétéves fű és nem bírja a kora tavaszi felfagyásokat. A fűkeverékben zömmel a réticsenkesz, vöröscsenkesz, rétikomócsin, tarackostippan, csombósebir szerepeljen. Pillangós növények közül a szarvaskerepet és fehérherét részesítsük előnyben. Ebből a keverékből holdanként 20 kilogrammnyi mennyiséget vessünk. Fodor Tamás. 2. — Miér gondolod, hogy én segíthetek? — Mondom, hallgattam a beszédét... Az olyan embereket, amilyen maga, sokszor emlegeti az apám. Gondoltam, maga segít. — Jól van — mondta Badanti — megpróbálok valamit. — Már a Városi Színháznál jártak. Megállt, mintha eszébe jutott volma valami. — Tegezz bátran... — Jól van — egyezett bele örömmel Feri. — Akkor szervusz. Előre is köszönöm a szívességed. Papp Feri hazafelé menet jóleső melegséggel gondolt új ismerősére. Érezte, jó pártfogót nyert. Azóta többször találkoztak a Vasas székházban. Beszélgettek mindenféléről. Még színét se látta az Erzsébet királyné úti 'gyárnak, de már majdnem mindent tudott róla. Badanti és a gyárbeli barátai sokat beszéltek a fémlemeziparról. Ferivel madarat lehetett volna fogatni örömében, amikor újra munkához, keresethez jutott. Az első naptól kezdve nagyon igyekezett. Már csak azért is, nehogy Badanti szégyent valljon vele. Büszke volt, hogy ott dolgozhatott mellette. A mosolygó tekintetű, szőke fiút hamarosan megkedvelték a műhelyben. A lányok és az asszonyok azért, mert mindegyikükhöz volt egy-eay kedves szava, a mun kások ügyességéért, tanulékonyságáért. Az öregebbek, ha Feri nem volt a közelben, elismerték: „Arany keze van a gyereknek.” ■ir Ezen a vizkereszt előtti keddi napon Ferinek valahogy nem ment a munkai Mit tehetett róla, nem volt képes úgy odafigyelni, mint máskor. Szórakozott, vagy mi az ördög... Pedig tudja, veszélyes dolog az ilyesmi. Könynyen ottmáradhat egy-két ujja a présgép alatt, j Feri gondolatai — miint mostanában annyiszor — új ra csak ott időznek a szilveszteri mulatságon, a Klapka György utcai munkásotthon szerpentinnel díszített termében, ahol kékre, zöldre, pirosra festett villanykörték hangulatos fényt szórtak a táncotokra. Mindig jól érzi magát a rákospalotai munkásotthonban. Sohase hallani ott gorombáskodást, mint a nyilvános ivókban. Az árak is szolídabbak, érdemes odajárni. Szilveszterkor f a régi barátok jöttek össze, hozzátartozóikkal. Ott volt Badanti Tóni is. Mindenki jó hangulatban szórakozott. Négytagú zenekar játszott. „Honvéd banda szól a Stefáni — szól a Stefánián...” Eljött a tefongyári Beke Zoli is. akit néhány hete ismert Koncz Bertalan, a panyolai Szikra Tsz állattenyésztő brigádvezetője, jószágaival. A sőrék áprilisban kerülnek eladásra. Ekkorra elérik a darabonkénti 5 mázsát. Hammel József felvétele. meg a Magdolna utcában. Alig tud róla valamit — nem lehet kérdezősködni, ő pedig semmit nem mond el magáról. Milyen érdekes, mégis úgy érzi: Zoli máris közelebb áll hozzá, mint a régebbi barátai, a fürésztelepi gyerekek. Magának se tudja pontosan megmagyarázni, miért vonzódik ehhez a bozontos szemöldökű, recsegő hangú, egyáltalán nem barátságos fiúhoz. Néha meghökkentő a modora. Mégis szereti a nyíltságáért, szókimondásáért. Egy esztendővel fiatalabb, mint ő. Amióta barátok — sokat beszélgetnek —, jobban megérti, miért rossz a munkások sorsa, miért vár naponta ötvenezer ember Sipőcz-levesre az éhségkonyhák előtt. — ötvenezer kap, százötvenezer éhes marad — mondja Zoli és ez olyan hajmeresztőén világos, olyan tragikusan egyszerű és természetes, hogy önkénytelenül ismételgeti magában. Apjától sokszor hall ezekről a dolgokról. De Badanti és Beke Zoli szavai világosabbak, élesebbek. Keresi Zoli társaságát. Minden együttlétük után új érzésekkel, gondolatokkal gazdagodik. Csak egy fiú van — Cigi a beceneve és a munkásotthonból ismeri — akit nála is jobban kedvel. Az, mindezeken a jó tulajdonságokon kivttl, vidám is, magávalragadóan nevető®, mindig jókedvű. Feri, miközben kiveszi a formát a prés alól, úgy érzi, sudár termetű lány alakja suhan el mellette. „Ilonka, Ilonka!” ijedten körülnéz: nem hallotta-e valaki, hogy egy lány nevét emlegeti, nem is magában, hanem félhangosan. A Baross téri tánciskolára gondol, ott látta először. Amikor bemutatkozott néki és felkérte, barátságosan nyújtotta a kezét. Kissé megrázta szőke fürtjeit, kedvesen mondta: Kaszás Ilona. „Ilonka...” Az első randevún az István utcai cukrászdában tudta meg, hogy a Thököly utón egy cipőüzletben kiszolgálónő. Édesapja már régóta ott dolgozik. Kicsit pirulva elárulta: bolti szolga. Meg akarta kérdezni: Mi van ezen szégyellnivaló? Aztán mégse kérdezett semmit. — A tulajdonos megbecsüli — magyarázta Ilonka kérdezetlenül. — Engem is apa kedvéiért vett oda. Mindössze négyszer-ötször találkoztak, ö kérte Ilonkát, hogy töltsék együtt a szilvesztert. — Hol? — A munkásotthonban. — A munkásotthonban? A lány szabadkozott. Idegen neki ez a környezet, sose jártak ilyen helyen. Különben is, édesapja kórházban fekszik, gyomorfekéllyel operálták. A mama egyáltalán nem akar szilveszterezni, a munkásotthonba pedig különösen nem menne el. De ő nem nyugodott. — Meglátja, milyen rendes társaság van ott — erősködött, — milyen családias lesz. Fogadjunk akármibe, hogy jól érzi majd magát.:. Hitte is nem is, hogy Ilonkával szilveszterezhet. Az utolsó percig találgatta: el jönnek-e? Elképzelhető, hogy nagyot dobbant a szíve, ami kor az ajtón beléptek. Nem, ez talán nem is igaz! ★ De igaz volt: Ilonka az édesanyjával jött, meg egy ti zenhét év körüli, nálánál fél fejjél alacsonyabb, sötét barna, bubifrizurás kislánnyal. Hallott már róla, megismerte. A húga volt, olyan, amilyennek Ilonka lefestette. A két testvér annyira különbözött egymástól, hogy senki se fedezhetett fel jóformán közöttük semmi hasonlatosságot, — Mama, ez Papp Feri, az ismerősöm, aki meghívott, hogy ide jöjjünk Ezekkel az egyLélleg'zetre elmondott szavakkal mutatta be Ilonka édesanyjának. A kislány is előnyomakodott, vidáman kezet nyújtott: — Kati. Kaszásné egy kicsit mintha kedvetlenül mondta volna: — örvendek. — Tekintetét gyanakvóan végigjáratta a termen, A legtöbb asztalnál már ültek. — Tudja kedves Papp úr — kezdte nyugtalanul, — igazán csak Ilonka kedvéért néztünk be, ha már egyszer megígérte magának. Nem illik, hogy hálózzunk. Az apjuk, szegény, még épperi csak átesett az operáción. — Persze — felelte — megértem. De tessék elhinni, akkor éppen a legjobb helyre tetszettek jönni. , Itt, igazán szerényen lehet szórakozni. — Nem maradhatunk soká — mondta Kaszásné. Még mindig idegenkedve nézelődött. Feri örült: egy-két szaki mindjárt a segítségére jött, hogy a mama . és a lányok kényelmesen letelepedhessenek Ö maga nem ült le velük. Visszahúzódott, ahogy illett. Csak komolyabb, régebbi udvarló teheti meg — gondolta —, hogy a mama jelenlétében a lány' mellé üljön. De nem volt semmi baj. Fontos, hogy együtt lehettek, jól érezték magukat. Vagy talán... Tényleg jól érezték magukat? ★ Klapka utca... Ott ismerte meg Cigit. Sovány, fekete fiú, cigányos képű. Ezért Cigi. És csupa derű. _ A múlt ősszel, amikor elkezdett a munkásotthonba járni, többször beszélgetett tele. Aztán, amikor már közelebbről megismerte a mozgalmi munkát — már túlesett a tűzkeresztségen: Zolival falfestő körúton volt Erzsébeten és Csepelen. Badantitól röpcédulát kapott, elvitte a Siemens gyárhoz, ahol egy nyurga lány várt rá. -Cigi mégirvkább a bizalmába fogadta, sok újat és érdekeset mondott neki. Kurimszki majdnem pontosan ellentéte volt Beke Zolinak. Zoli ha beszélt, úgy érezte, azért kell hallgatnod, hogy tanulj tőle. Megkívánja a komolyságot, szigorú, kicsit majdhogynem szertartásos. Cigi — huszonnégy éves, sok harc áll már mögötte — nem várja el, hogy kihúzd magad előtte, vagy valamiféle tanitóbácsinak nézd. Játékos, incselkedő, tréfacsináló. Ha bizalmába fogad, sok furcsa történetet mesél. Ezek megragadnak akkor is, ha eleinte nem figyeltél rá, ha éppen máshol jár az eszed. — Tavalyelőtt decemberben — mondja Cigi — megyünk egy barátommal, Dinda Bélával a Nagykörúton, fütyörészünk. Ilyenek a suszterinasok. Közben tanakodunk, hogyan lesz, ha odaérünk a szerkesztőség elé. Más irányból is igyekeznek oda a mieink a Stádium elé — érted? — a Honvéd utcába. Megtiszteljük az újságot néhány kődarabbal, mert gyalázatos hangon ír rólunk és a munkanélküliekről, meg a forradalomról. Uszít a Szovjetunió ellen... A hekusok kiszagoltak valamit, vigyázni kell. Majd a helyszínen különösen. Vettem tíz deka sót, ha a rendőr ránk támad, a képébe haiítjuk. ■— Figyelsz? — Cigi féle patent. Jó mindenre felkészülni, nehogy úgy járjunk, mint szeptember elsején. Akkor mi volt? — A oalotaiakkal igyekeztünk a Népszínház utcán át a Nemzeti felé. A. rendőrök megvadultak. Kiabáltuk a jelszavakat. Látom, szikrát ver a kard hegye, ahogy végigkarcolja a kőfalat. Majd meg a váltamra zuhan. Azt hittem, hogy a kabátomat vágta át, aztán észrevettem, hogy a pullovert is és az inget is. Szédülni kezdtem, egy kapu alatt jöttem rá, hogy mélyen felhasította a karomat. A mellékutcákon értünk a Lövölde térre, ott szálltunk villamosra. Siess: sürgetett Kiss Kálmán, a barátom, már kezd átütni a vérfolt. Kérdem: hoj vá menjünk? Hát Újpestre, a mentőkhöz — mandja. Ott fiatal orvosok vannak, kevés fizetésű ek, talán bekötöznek anélkül, hogy beírnák valahová a sebesülést... (Folytatjuk*
