Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-21 / 272. szám

Erkölcsi nevelés a közösség erejével Megyénk 300 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató üze­meiben 1062-ig mindössze 14 társadalmi bíróság működött. Ezeknek a bíróságoknak a te­vékenysége nem volt minden esetben kielégítő. A me­gyei párt-végrehajtóbizottság 1961. novemberben hozott ha­tározata, valamint a 24-es szá­mú törvényerejű. rendelet megjelenése istán aránylag rö­vid idő alatt még 80 társa­dalmi bíróság alakult, most már a 300 főnél kisebb lét­számot foglalkoztató üzemek­ben. A kilencvennégy társa-­­dalmi bíróságba összesen 1200 TB-tagot és tisztségviselőt választottak. A számszerű növekedés eredménye, hogy amfg 1962- ig — három, év alatt — csak 224 ügyet tárgyaltak, 1963-ban kilenc hónap alatt már 206 eljárást folytattak le. A tár­sadalmi bíróságok a munka­­fegyelem megsértőivel, a tár­sadalmi tulajdon megkárosí­tóival, a szocialista együtt­élés szabályainak megsértői­vel kapcsolatban mondtak ki ítéletet. Néhány példa: a kis­­várdai fémszerelvémjgyárban az egyik dolgozó ittasan je­lentkezett munkára, munka­helyén lefeküdt, az AKÖV- nél az egyik gépkocsivezető feketefuvart vállalt) ugyan­csak a fémszerelvénygyárban egy fiatalember idősebb mun­katársát lapáttal megütötte. Ezek az emberek megfeled­keztek önmagukról, köteles­ségükről a társadalommal szemben, így a társadalmi bí­róságok ítélete nemcsak igaz­ságos, de nevelő hatású volt, találkozott a többi dolgozó akaratával. Az 5. sz. AKÖV- nél, az Ingatlankezelő Vaiia­­lafcnál, a Mátészalkai Sütő­ipari Vállalatnál; a Kisvár­­dai Fémszerel vény gyárban, je­lentőségének megfelelően dol­gozhat a társadalmi bíróság. Számos ügyet tárgyallak, s ennek következménye, hogy csökkent a fegyelmi vétségek száma, megnőtt a társadalmi bíróságok tekintélye. Ezek­nek a társadalmi bíróságok­nak a határozatai jók, egész­séges jogérzékre utalnak, a bíróság tagjai megtalálták a legmegfelelőbb intézkedéseket, a helyes mértéket. Azonnali hatályú elbocsátásra ezért csak ritka esetekben kellett javaslatot tenniük. A társadalmi bíróság sze­repe egy-egy üzem életélien tehát igen fontos. Éppen ezért hiba, hogy a megye te­rületén működő 94 társadal­mi bíróságból eddig csak 41 folytatott tínyleges munkát, tartott tárgyalásokat. Mindez nem azért van, mintha a' má­sik 53 üzemben nem történne szabálysértés, vagy fegyelmi vétség. A Kölesei Gépállo­másnál például ebben az év­ben 110 fegyelmi volt, de egyetlen ügyet sem tárgyalt a társadalmi bíróság. De le­het sorolni: a Közúti Igaz­gatóságnál 14, az Építőanyag­ipari Vállalatnál 18, a Nyír­egyházi Állami Gazdaságnál 20, a Kisvárdai ÁMG-nél 17, a Hodászi Állami Gazdaság­nál 28, a Tiszavasvári Alka­loida Gyámál 10 esetben kö­vettek el az utóbbi időben társadalmi tulajdon elleni vétséget a dolgozók, ezek kö­zül egynek sem jutott ei ügye a társadabni bíróság elé. A széles nyilvánosság kizá­rásának oka ezekben az üze­mekben, hogy a gazdasági vezetők nem ismertetik a fe­gyelmi ügyeket a szakszerve­zeti bizottságokkal, nem tart­ják fontosnak, hogy kirívó esetekben a társadalmi bíró­ság ítélkezzen. Ezzel eleve megszüntették annak a lehetőségét —, pedig ez a döntő —, hogy a dol­gozók részesei legyenek a szocialista erkölcs továbbfej­lesztésének. Seres Ernő. Megyénk egpy napja.: ▼▼▼VTYTTTTTVTTVTTTTTVTTTVTTTTTVTTTTTTVTTVTVTT W VTTVTVVWVTTTVVVVV W Dr. Erdei Ferenc előadása a tanácsvezetők továbbképző tanfolyamán A tanácsvezetők továbbképzési tervének keretében tegnap dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára tartott előadást A járási tanács vb-vezetők közgazdasági feladatai a termelőszövetkezetek állami irá­nyításában címmel. A rendezvényen részt vett dr. Fekszi István, a me­gyed tanács vb elnöke, dr. P. Szabó Gyula, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese, dr. Fábián Lajos, a megyei ta­nács vb titkára. Dr. Erdei Ferenc a megyei és járási tanácsvezetők­nek megtartott előadásában a szak- és államigazgatási, a tsz-ek üzemi-gazdasági irányításának a kérdéseivel, az állami garárgazdaság-politika érvényre juttatásának a módszereivel foglalkozott. Uj cukrászda a Guszevben Guszev lakótelepen cukrász­da nyílik a napokban. Az új, modem vendéglátóipar! egy­ség csaknem 300 ezer forintos költséggel épült. A vállalat vezetői most tárgyalnak a cukrászda nyitvatartási Idejé­ről. Generál korszerűsítéssel át­alakítják a nyíregyházi Béke cukrászdát is. A régi, a kor­szerű igényeknek nem meg­felelő helyiséget modern be­rendezéssel látják el. A cuk­rászda korszerűsítése 788 ezer forintba kerül. Érdekes témák, kötetlen formák Kétszáz helyen rendezik meg a megyében a téli esték tanfolyamát A téli hónapokban hagyo­mány már a 'megyében, hogy kéthetes tanfolyamokat ,,téli estéket” rendeznek a közsé­gekben. Ennek előkészületei­ről, tenveSről beszélgettünk Göncdi Balázzsal„ a megyei pártbizottság munkatársával. Mi a célja a tanfolyamok­nak, kik vesznek részt rajta? — Egy mondatban: o téli hónapokat tervszerűen fel­használni a falusi politikai, kulturális nevelőmunkára. El­sősorban az a törekvés, hogy a tanfolyamokra azok járja­nak el, akik szervezett álla­tni, vagy pártoktatásban nem vesznek részt. Tavaly is szer­veztünk tanfolyamokat a me­gyében 13 budapesti és 60 megyei előadóval, a hallgatók átlagos létszáma 40—50 volt. Az érdeklődésre jellemző, hogy az elmúlt télen 8700 sza­bolcsi dolgozó hallgatta meg a téli esték előadásait. Milyen témákkal foglalkoz­nak, mi a tanfolyamok nép­szerűségének magyarázata? Tizenhárom előadás tema­tikáját dolgoztuk ki. A té­mák: A nemzetközi helyzet időszerű kérdései. A szoci­alista erkölcs vonásainak erő­södése megyénkben. A dolgo­zók szocialista nevelése. Ct- 3an a nemzeti egység kiala­kulása felé. A mezőgazdasági ermelés növelésének tartalé­kai (a 3004/6-os Korm. ren­­lelet alapján). A mezőgazda­ági termelés anyagi; techpi­­ai bázisának kiépítése. A íezőgazdasági termelés irá­­yításának gazdaságpolitikai izközei. Munka és üzemszer­­>zés a tsz-ekben. A háztáji izdaság helye és jelentősége, z anyagi érdekeltség elve. gabonakérdés megoldásé­it jelentősége. (Milyen szer­zési és agrotechnikai fel­­atokat kell ezzel kapcso­­ban megoldani). A tsz-ek segészségügyi helyzete. A iművelési munka időszerű •dései. Megjegyzem, n járási bi­­tságok önállóan is megál­­íthatnak témákat a java­­ak mellett, a helyi szük­­letnek, érdeklődésnek meg­­lóén. népszerűséget az iménti te mindenkit foglalkoztató ák magyarázzák, másrészt ont a kötetlen előadási forma, az előadók felkészült­sége, s az a tény, hogy két héten át ott élnek a község­ben, megismerik a helyi sa­játos problémákat, és igye­keznek választ adni, vagy el­juttatni azokat az illetékes szervekhez. Tehát nemcsak előadásokat tartanak, hanem politikai munkát is végeznek ezzel együtt, nap közben sok em­berrel találkoznak, segítenek a tsz párt és tömegszerveze­teinek, az emberek ügyes-ba­jos dolgainak elintézésében is. December 10-lg kell kivá­lasztani a téli tanfolyamok propagandistáit. Az a cél, hogy a korábbi években he­lyi ismeretet szerzett elvtár­sakat lehetőleg ugyanabba a tsz-be irányítsák. Az új pro­pagandisták elsősorban a me­zőgazdaságihoz értő járási szintű emberekből kerülnék ki, aikik a gazdaságilag gyen­ge tsz-ekben vezetnek tanfo­lyamot. Hány tanfolyam indul, ho­gyan hangolják össze a téli propaganda más formáival? — Mintegy kétszáz tsz-ben, tszcs-ben, állami gazdaság­ban, gépállomáson szervez­nek téli tanfolyamot. Azt ja­vasoljuk a járásoknak, hogy a téli esték tanfolyamát két lépcsőben tartsák, száz helyen január 20 és február 1 között, a többit február 3 és 15 kö­zött. A kezdés előtt a járási pártbizottság titkára ismer­tetni fogja a járás helyzetét, a tanfolyam módszereit, az egyes tanfolyamok sajátossá­gait. Igen lényeges, hogy a két­hetes téli tanfglyamot mindenütt összehangolják a falusi téli propaganda más formáival. Javasoljuk, hogy a mozi üze­mi vállalat, a megyei filmtár gondoskodjon ez idő alatt kü­lönös figyelemmel a mező­­gazdasági szakfilmek forgal­mazásáról, a megyei könyv­tár és a MSZÖV pedig minél több helyen szervezzen a me­zőgazdasági szakirodalomból szépirodalmi é6 ideológiai mű­veikből könyvkiállítást a téli estéken. •• 4 Ötezer felnőtt tanul a szabolcsi középiskolákban •• Lzemi jellegű osztály Tarpán Az idei őszön ötezer, a ta­valyinál ezerrel több felnőtt kezdte meg a tanulást a gim­náziumok, technikumok és szakközépiskolák esti, illetve levelező tagozatán megyénk­ben. A számszerű növekedésen túl, örvendetes jelenség, hogy a felnőtt középiskolás la- ' nulók között az elmúlt évekhez viszonyítva lénye­gesen emelkedett a nők és a fiatalabb korosztályok­hoz tartozók száma. A tanulóknak ugyanis csak­nem a fele nő, egyötöde 18 éven aluli. A számuk nagy­arányú növekedésében meg­mutatkozik a különféle társa­dalmi szervek, elsősorban a Hazafias Népfront, a KISZ és nőtanácsok felvilágosító mun­kájának eredménye és az; hogy az asszonyok, lányok és ifjúság körében is mind többen ismerik fel a tanulás jelentő­ségét. Még egy érdekes adat: a beiratkozottak 56 szá­zaléka a különböző szak­középiskolákban, kihelye­zett mezőgazdasági és köz­­gazdasági technikumi osz­tályokban tanul. Követésre méltó a tarpai Győ­zelem Termelőszövetkezet kez­deményezése: a közös gazda­ság védnökséget vállalt a most induló kihelyezett mezőgaz­dasági technikumi osztály mű­ködése felett. Gondoskodik a tanterem világításáról, fűtésé­ről, sőt a szövetkezeti tagok beiratási költségeit is fedezi kulturális alapjából. Az osz­tályban 42-en kezdik meg a tanulást. Irodagépjavító létesül Nyíregyházán Szabolcs, Hajdú és Borsod megyéknek dolgozik az István-malom helyén készülő új üzem Eredménnyel zárult a me­gye vezetői és a Kohó- és Gépipari Minisztérium illeté­kesei között lefolyt tárgyalás Eszerint a KGM Irodagéptech­­nikai Vállalata Nyíregyházára helyezi egyik üzemét. Az új irodagépjavító és szervízüzem Szabolcs, Haj-Befejezte az őszi munkát a szamossályi í j Elet Tsz DARVAS SZILÁRD: Egy tál lencse Négy vagy öt író ült... vagy állt... valahol vagy vala­merre... a részletek kissé bi­zonytalanok, biztos csak az, hogy egy hatodikról beszélget­tek. Olyan meggyőződéssel, olyan egyöntetűen és olyan egyformán nyilatkoztak, hogy az ember azt hitte volna: az irodalom sokat áhított egysége valóban kibontakozóban van. Ez a távollevő hatodik, bizo­nyos Sörösi Jenő, ugyanis ver­seket írt az egyik irodalmi fo­lyóiratba, amely vers a világ­­irodalom számos remekéhez viszonyítva valóban gyenge al­kotásnak volt mondható. Ha azonban az ember nem mért ilyen erős mértékkel, akkor pláne öt krajcárt se ért. Ezt fejtegették a jelenlevő írók, külön felhíva egyrúás fi­gyelmét a mű rejtett hibáira, gazdagon kibontva annak min­den bárgyúságát, és a teljesség jegyében kiegészítve bírálatukat Sörösi Jenő életrajzi adataival. Meg kell jegyeznem, hogy ez utóbbit nem holmi megszerve­zett intrika, hanem a lélek leg­mélyéről jövő, szinte az ihlet­tel rokon spontán rosszhisze­műség diktálta. Ekkor odalépett hozzájuk egy hetedik író: Borz Elemér, a tehetséges lírikus, és őszinte undorral a következőket mond­ta: — Sörösi Jenő verse való­ban nagyon rossz, és az én vé­leményem semmivel sem jobb a tiéteknél. De ez a háta mö­götti fecsegés, ez a gyávaság még a Sörösi versénél is rosz­­szabb, a kritikának egy torz formája, mely semmiképpen sem alkalmas, hogy irodalmi életünk fejlődését előbbre vi­gye. Én a véleményemet nem itt közietek, hanem szemtől szembe, magának Sörösinek fo­gom elmondani! Mert én segí­teni akarok neki! Ilyen előzmények után és ilyen nemes célkitűzésekkel pillantotta meg egy nappal ké­sőbb Borz Elemér Sörösi Jenőt, aki vele szemben őgyelgett az utcán, valami újabb rossz ver­sen törve hatalmas fejét. Most megmondom neki! — (Tudósítónktól) „Üres” a szamoseályi ha­tár. A szépen fejlődő őszí ve­tések a jól előkészített talaj­ról, a gondos munkáról adnak számot. Nagy gondot fordítanak az állatállomány fejlesztésére. A felépített 60 férőhelyes istálló is erre utal. A kötelezően elő­írt 10 százalékon felül, félmil­mondta magában Borz eltökél­ten. Azonban mielőtt bármit mondhatott volna, Sörösi meg­pillantotta, és arcán 'túlvilági boldogság ömlött el. Nem tö­rődve a forgalmas utca járóke­lőivel, széles keblére rántotta a költőt, és az imádat eksztá­zisában rebegte: — Te, te átkozott zseni! Ol­vastam a legutolsó versedet! Kis remekmű! Mondd, hogy csinálod ezt! Borz Elemér megdöbbenve érezte, hogy harci kedve kezd lelohadni. Hiszen tényleg tehet­séges volt, és olyan ritkán di­csérték... De bármily erős tusa kezdődött lelkében, elhatároz­ta, hogy nem adja fel a har­cot. Azért is megmondom neki... Erre azonban egyhamar nem nyílt alkalma. Sörösi ugyanis egy jottányit sem engedett eksztázisából, ajkán úgy öm­lött a dicséret, mint esőié a zúgó házcsatornán, majd egé­szen rövid pauza után, holdkó­ros szemét Borzra emelve ezt rebegte: — Bizonyisten, néha egy-egy költeménye0. elolvasása ‘ után megkérdeni magamtól, szar­­bad-e nekem egyáltalán verset írnom? És hódolattal kezet csókolt Borznak, aki így morfondíro­zott magában; lió forint értékben végeztek építkezési munkát ebben az évben. Elszállításra került a szö­vetkezet legfőbb jövedelmi forrása az alma. 3 millió fo­rint került almából a tsz pénztárába. Az 1963-as gazdasági évben az egy munkaegység értéke meghaladja majd a 40 forin­tot. Nem dicsérem vissza... Nem dicsérem vissza, de nem is bántom... Igaz, hogy tehetség­telen, de legalább becsületes.. Tisztában van a saját érté­kével.... Meg az enyémmel is... — tette hozzá ugyancsak ma­gában. Már karonfogva mentek a széles promenádon, kicsit ösz­­sze is simulva, és Sörösi az ég­nek rázva szabadon maradt ök­lét, így fakadt ki: — És te nem kaptál Kossuth­­díjat! Hát tudod... Ez volt az a lélektani pilla­nat, amelyben Borz alapjában becsületes jelleme nyolc na­pon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A díj emlegetésétől teljesen elvesztette józan eszét. Sörösi viszont úgy érezte, itt az idő, hogy magára is pazaroljon néhány szót. — Nekem hihetsz — mond­ta —, hiszen magam se volnék utolsó költő... legutóbb megje­lent az a kis írásom... egy kis költemény... talán olvastad is? — Persze hogy olvastam... nagyon csinos, kerek kis alko­tás... magam is boldogan vál­lalnám... Az eset után azonban keserű maradt Borz szájíze, mert mint már említettem, alapjában be­csületes jellem volt. Már ami­kor költőtársa tovatűnt egy ka­nyaródónál, érezte, hogy egy tál lencséért eladta magát, de dú és Borsod megyék igé­nyeit elégíti ki. Számoló- könyvelő- és más irodagépeket javít. Megkapja az üzem a VAGÉP irodagép­javító részlegét is. Az üzem e célra a volt István-malom épületét kapta meg. Átalakítá­sára már megkötötték a szer­ződést az Építő és Szerelő Vál­lalattal, amely még az idén hozzákezd a munkához és 1964 őszén adja át az üzem­épületet. A tervek szerint a fővárosi és helyi szakembereken kívül úgy is segítenek az új üzem szakmunkásgondjainak meg­oldásán, hogy már most hozzákezdenek a nyíregyházi szakközép­­iskola egy-két osztályában a speciális szakma elsajá­tításához, amelyet az üzem megindulása után helyben folytatnak to­vább. aztán a feléje áradó s oly rit­kán tapasztalt szeretetre gon­dolt, s ez valamelyest meg­nyugtatta. Mígnem egy szép napon, mi­kor négy vagy öt író... ült vagy állt. valahol vagy valamerre... s épp egy hatodikról beszélget­tek, anélkül, hogy a váratla­nul felbukkant Borz Elemért észrevették volna, csodálkozva észlelte, hagy a saját neve üti meg a fülét, Sörösi Jenő állt a kis csoport közepén, és mély meggyőződéssel szónokolt. — Borz Elemér? — mondta felhúzott szemöldökkel és le­biggyesztett szájjal. — Teljesen kész! Naponta szüli a vacaknál vacakabb verseket... sehol egy eredeti gondolat... teljesen kiír­ta magát. De kinek van szíve ezt a szemébe mondani? És Borz ugyanolyan észrevét­lenül távozott, mint ahogyan megjelent, mélységes szégyen­érzettel ekkép morfondírozva magában: — Nem akármilyen lencséért adtam el magam. Egy tál avas, penészes lencséért.„ ^fifafyawszág 1963. november 21. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom