Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-17 / 269. szám
Cél és fedezet Egyetlen év alatt hetvenaégymillió forinttal emelkedik a megye tanácsi költségvetése. Az olvasó első látásra talán nem is éra, milyen nagy jelentőségű tény ez. Ám, a jövő évi költségvetési irányzat részletei már jól mutatják, mit nyer ebből az emelkedésből Szabolcs-Szatmár, hol kap többet a megye lakossága. Elég, ha két számot hasonlítunk csupán: a szociális és egészségügyi kiadások hét, a kulturális kiadások pedig ötmillióval emelkednek 1963-hoz viszonyítva. Egyedül a megye kórházainak működtetésére ötmillió forirrttal fordít többet az állam, mint 1963-ban. Ez még tökéletesebb gyógyszerellátást, a felszerelés és berendezés korszerűsítését, az élelmezés további javulását jelenő. Egy kórházi ágyra 1960- ban 23 447 forint jutott. 1964- ben már 30 138 forint az előirányzat. Emelkedett a rendelőintézetek feladata, s közel hatszázezer forint költségvetési növekedés biztosítja a munka színvonalasabb végzését Magában foglalja ez a szabolcsi népbetegségnek nevezett, s mindjobban visszaszoruló tbc alaposabb gyógyszarezósét, a lakosság rendszeres szűrését az üzemegészségvédelmi szolgálat fejlesztését Javul a körzeti orvosi ellátás, a szülészeti és gyermekotthoni ellátás. Jó látni, hogy a megyére fordított plusz milliók miként szolgálnak ezer és ezer embert, anyát, gyermeket és rászoruló idős embert S megnyugtató, hogy fejlődik az országgal együtt, lépést tart az igényekkel, a jövő követelményeivel is ez a gondosan összeállított költségvetés. A megye egyik legnagyobb gondja, megteremteni a középiskolák népiskolává való átalakulásának feltételeit. A gimnáziumokra már e szerint terveztek: az idei 660 000 forintos költséggel szemben jövőre több, mint hárommillió forintot fordítanak. A mezőgazdasági szakoktatás fontosságát jelzi az a félmilliós többlet is, amit most szavazott meg e célra a tanács. Mezőgazdasági tanulóképzés eddig úgyszólván nem folyt a megyében. A holnap nagy követelményének megfelelően két és fél milliót áldoznak erre egy év alatt Szabolcsban. Ötven új gimnáziumi osztály, 1820 új gimnáziumi tanuló, s 716 mezőgazdasági tanuló jelzi 1964-ben: az út, amelyen haladunk, nehézség gekkel teli ugyan, de igen nagy eredmények szülője. Végeseik még az anyagi lehetőségek, ezt a költségvetési beszámoló is említi. Végesek, de... nem lebecsülendők. 1964-ben sok millióval megnőtt összeg jut arra is, hogy a várost, a járási székhelyeket, a határmenti belépő állomásokat még szebbé, rendezettebbé tegyük. Több lesz jövő tavasszal a parik, a tisztított út és járda a megyében. Sor kerülhet a nagyobb községek közvilágításának korszerűsítésére, az állami lakóházak részleges, majd teljes felújítására. A közkutak karbantartásán kívül örvendetes módon tizenegyre szaporodnak a törpe vízművek — újként kell törődni a falusi vízvezetékhálózat üzemeltetésével. A hatszázhatvanötmilliós jövő évi költségvetési tervezetet mégis az jellemzi, hogy háromnegyed részét teszik ki az egészségügyi, szociális és kulturális kiadások. Már ez, önmagában is hűen tükrözi államunk és megyénk céljait. ' K. J. Beszélgetés a nagyvilággal Milyen az idő az Aniarktiszon? Küldemény Kaliforniából Igazolólap 15 európai országból — Jövőre: „Rókaverseny“ Szeptember elején, egy szombaton este nagy volt az öröm az MHS megyei rádióklubjában: ritka 'bravúrt hajtottak végre az újonnan üzembe állított, nagy teljesítményű kollektiv adóállomásukkal. Ha rövid ideig is, de szót, vagyis hogy morse jeleket váltottak az Antarktiszon levő szovjet expedíció rádiósával. A szokásos módon üdvözölték egymást, majd kíváncsiskodtak az ottani időjárás felől. Nyíregyházán lágy nyár végi estében sétáltak az emberek a korzón, s az Antarktiszon mínusz 46 fokig sülylyedt a hőmérő higanyszála, MÁR ÖTVENEN VANNAK Két évvel ezelőtt a vezető nélkül működő megyei rádióklubnak mag csupán 6—7 állandó tagja Volt. A fejlődést, a gyors előrelépést egyebeik között az is jelzi, hogy most meghaladja a a jálszázat az idejáró szenvedélyes rádióamatőrök száma. — A technika rohamos fejlődése felfokozza a fiatalok érdeklődését, s fni örömmel segítjük őket ismereteik bővítésében. Borbély Zoltán klubvezető hirtelenjében nem is tudja, a sok szép siker közül melyiket tegye előre, amely jól G. Péter újra dolgozik Ismét a régi munkahelyen — Segítő munkatársak Csikordult a zár, s a börtönör sapkájához emelte kezét. Mondott is valamit, de G. Péter arra már nem emlékszik. Egy gondolat zakatolt csak az agyában: újra szabad. Üjra láthatja feleségét, gyermekét, barátait, ismerőseit. Szinte futva indult hazafelé a csípős szélben. A távoliét nem volt hosszú, s a közeli viszontlátás reményét csak egy kellemetlen kérdés homályosította el. Mihez kezdjen ezután? Még 1961-ben belekeveredett egy csúnya ügybe. Vállalaton kivüli, munkájától független dolog volt. A hónapokig tartó nyomozások, kihallgatások, tárgyalások alaposan próbára tették az idegeit. Aztán az Ítélethirdetés: három hónapi börtön. Igazgatója egy nappal az amnesztiarendelet kihirdetése után felmondott neki. Munkakönyvét utána küldte a börtönbe. Munka nélkül volt. Hogyan mondja meg gyermekének, hogy most egy jó darabig nem lesz új ruha, le kell mondani a mozilátogatásról és hiába kutat a zsebében csokoládé után... Másnap szorongó érzésekkel lépett egykori munkahelye, az üzem udvarára. A törvény amnesztiát biztosított, de vajon, a munkatársad is rehabilitálni fogják, vagy csak a bűnözőt látják benne? A portás egykédvüen köszöntötte. Csak úgy, mintha néhány hetes szabadságról tért volna vissza. ’ . Bár felmondtak, de titokban mégis reménykedett. Hat évet töltött itt becsületes munkával, szívéhez nőtt az üzem, az emberek. Hátha segítenek rajta. Az igazgató egykettőre kimondta, ami a begyében volt. — Itt ugyan nem dolgozhatsz tovább. Semmi szükségünk rád...Később mégis meggondolta magát. Visszavette alacsonyabb beosztásiba, 300 forinttal kevesebb fizetésért. — Aikkor kimondhatatlanul boldog voltam, — emlékszik vissza G. P. — pedig a neheze még hátra volt. Hogyan fogadnák majd a munkatársaim? Ismertem őket, tudták, hölgy mi történt velem. — Alaposan felkészültem a kérdezősködósekre. A kényes kérdéseik azonban elmaradtak. Megmutatták, hol fogok dolgozni, mit kell csinálnom. Arra gondoltam, hogy várnak néhány hetet, s utána „kitálalnak’^ Azóta fél év telt el. A kellemetlen, fájó emlék éle kicsorbult, ha szóba is kerül néha, már nincsen benne semmi bántó, megalázó. Munkatársai szerint G. P. annak idején lehajtott fejjel járt, Kerülte az emberek tekintetét, legszívesebben olyan helyen volt, ahol senkivel sem találkozott. De ez a zárkózottság már a múlté. .Felesége is megnyugodott, s a gyermek is egyre sűrűbben talál csokoládét a kabátzsebben. A felborult egyensúly lassan helyrebillent. Elsősorban munkatársain múlott, hogy egy ember isimét visszatért a társadalomba, becsületesen él, jól dolgozik. Amikor elbúcsúzunk, mosolyog. Keményen megrázza kezemet, nyugodtan állja tekintetemet. Megkapta, amit várt. Nemcsak a törvény, hanem a környezete is rehabilitálta. Bogár Ferenc. ATTILA érzékelteti a fokozatos fejlődést Bár még eléggé szűkös a helyük, de most már szép. tiszták, barátságosak a szobák, szívesen töltik itt az időt a rádiózás szerelmesei. — Dienes Barna tavaly országos első lett a rádiós öttusaversenyben — segít' ki gyorsan bennünket Sipos István, a klub „öregje”, legrégibb tagja, aki még nincs húszéves sem. Úgy beszél Dienes bravúrjáról, mintha a sajátja volna. HUSZONÖT DIPLOMA ÉS AZ ELISMERÉS — Persze, Sipos Pista sem panaszkodhat — veti közbe a klubvezető. Pista, a klub legrégibb tagja október 25-én már a huszonötödik rádiós amatőrdiplomát kapta meg, ezúttal a svédországi „W—SM—CS”-tőI. Hazánkban még ez az első ilyen elismerés. Néhány napra rá pedig Kaliforniából érkézéit küldemény a fiatal nyíregyházi rádiós címére: egy szép kiállítású emléklap a megszerzett 25 diplomáért. Erről ma még csak álmodo zik a legtöbb amatőr, Sipos" Pista mégis tanítványai eredményeiről beszél szívesen, akik között éppúgy megtalálható a mérnök, a technikus, mint a diák és a vasutas. — Huszár István például nemrég kapcsolódott be a klub munkájába, de máris teljesítette az első diploma követelményét: 15 1 európai országból kapott kapcsolatot igazoló QSL lapot. De Horváth Laci ipari tanuló s a Szesztai fiúk is szorgalmasan teremtenek öszszeköttetést ezer kilométereken túl lévő állomásokkal. Az ismert rádiós mondás: „Kicsi ez a világ, elfér egy állomásban" most már a szabolcsi rádióklubban is valóság. Csendes éjszakákon, amikor pihen a város, a megye, ők megkeresik az éterben szenegáli, d-ahomeyi, vagy éppen ausztráliai ismerősüket, barátságosan köszöntik egymást. S egyre inkább legyőzik a tengereket, óceánokat átszelő óriási távolságot A szeptemberben birtokba vett új, nagy teljesítményű adó segítségével eddig 50 országgal létesítettek összeköttetést. Most újabb álmukat akarják megvalósítani: FEL A LEGMAGASABB PONTRA — Még az idén egy 50 wattos ultrarövid hullámú készüléket szeretnénk elhelyezni a nemrég épült víztorony tetején: ügy még jobb vétellehetőscget teremtünk, újáblb országok amatőr rádiósaival építhetünk ki kapcsolatot, barátságot. Figyelmük most leginkább az afrikai földrészre irányul: a gyarmati sorsból felszabadult országokból egyre több szenvedélyes rádiós jelentkezik az éterben. Persze, vannak helyi elképzeléseik is, melyekkel színesebbé, vonzóbbá (kívánják tenni a rádiózást Szabolcsban. Legérdekesebb ezek közül, hogy jövőre megrendezik a megyei ,jFtók,aversenyt” amatőrök számára, amely elsősorban a jobb tájékozódást és helyzetfelismerést segíti majd. A. S. Az iskolások sikere Befejezéshez közeledik az őszi mezőgazdasági munkák dandárja. A betakarításoknál — különösen az almaszedésnél, burgonyabetarításnál, szántásnál — nagy segítséget nyújtottak a KISZ-fiatalok, általános és középiskolások, úttörők. Összesen 54 871 fő dolgozott a földeken. 177 538 munkanapot teljesítettek. 121 506 mázsa almát szedtek és 5499 . holdról takarítottak be különféle mezőgazdasági terményeket. A mezőgazdasági munkák során számtalan helyen kiemelkedő eredmények születtek. A nyíregyházi járásban például a napi 8 órán kívül társadalmi munkában 2166 holdon szedték fel a burgonyát a fiatalok. Ugyancsak a nyíregyházi járásban az átalános iskolások több, mint 30 000 munkanapot dolgoztak. A tiszalöki járásban 250 középiskolás fiatal dolgozott az almaválogatásnál, kukoricatörésnél és a kertészeti növényféleségek betakarításánál. Az általános iskolások és úttörők munkájának értéke meghaladja a 120 000 forintot. Nagy segítséget nyújtottak a fiatalok a termelőszövetkezeteknek a szállítási és rakodási munkáknál. 18 500 munkaórát dolgoztak, amelynek értéke több, mint 90 000 forint. Ötvenhárom új kút Védekezés a fagy ellen — Törpe vízművek épülnek a falvakban ARANYAI Feltételezhetően Konstantinápolyból küldték a hun fejedelemnek a Hódmezővásárhelyen megtalált aranypénzeket Országszerte nagy érdeklődést keltett egy híradás, amely „Ezernégyszáz aranypénz” címen jelent meg a Kelet-Magyarországban. Arról volt szó, hogy Hódmezővásárhély-Gorzsán, Szikáncson, egy asszony, mélyszántás után mintegy 6 kilónyi aranyérmet kapart ki a földből, körülbelül 1400 aranysolidust. Az érmek konstantinápolyi veretűek, sohasem voltak kereskedelmi forgalomban, verdefényesek, tehát adóaranyak lehettek. Az éremváltozatok II. Theodosios (meghalt 450-ben) és III. Valentinianos (meghalt 455-ben) veretéi voltak, a 430—450-es évekből. A gazdag éremlelet . azért rendkívüli jelentőségű, mert a konstantinápolyi császári udvar adóaranyaiból, nem pedig kereskedelmi forgalomból származó érmekből áll. Kinek küldték ezeket , az aranyakat amely a népvándorlás korában 1400 hadifogoly kiváltására ■ is elegendők voltak? A két császár együttes veretű mellképe az érmeken csak Theodosios életében jelenhetett meg, tehát az adóarany is 450. előtti időből való. Attila halála után (453) megváltozott itt a politikai helyzet, a hunok kiverése, dél-, délkelet- és kelet felé kivonulása, a szarmaták országának függetlenné való válása az Alföldön, nem indokolja a 450 előtt vert Theodosios-aranyak tömeges felbukkanását Hódmezővásárhely határában. A talált érmek: Attila aranyai voltak! A hódmezővásárhelyi aranyéremlelet: a konstantinápolyi császári udvartól Attilának küldött aranyadó! Mikor Attila 433 után II. Tbeodosiost békére kényszerítette, 6000 font bizánci arany hadikárpótlás és 2100 font évi adó fizetésére kötelezte a császárt, de Attila később is állandóan talált ürügyet arra, hogy újabb követelésekkel léphessen fel a bizánci udvarral szemben. A 448-as bizánci követjárás alkalmával, amikor Maximinos bizánci követsége Attila székhelyére utazott, Vigilas tolmácsot a bizánci udvar arra bíztatta fel, hogy orvgyilkossal Attilát tétesse el láb alól. Attilának tudomása volt a készülő merényletről, hogy a bizánciak az életére törnek, mégis volt elóg lélekjelenléte ahhoz, hogy a vesztegetésre szánt 50 font aranyat más ürüggyel hozassa el Konstatinápolyból, hogy ezzel az összeesküvést leleplezze. Ez sikerült is neki. A hun birodalom központjával, a Jósa András Múzeum Évkönyvében (Nyíregyháza, 1962.) foglalkoztam „Adatok Attila székhelyének kérdéséhez” címmel,, amelyben a hun központhoz vezető bizánci kereskedelmi főútvonal egyik fontos állomását (faluját), éppen Hódmezővásárhely területére tettem, oda ahol az érmek is előkerültek. Itt van annak a hatalmas, ma már lecsapolt vízrendszernek (Hados, Hódtó) maradványa: a Dilinka ér, amely megőrizte annak a deltaszakasznak „Drinkának” népvándorláskori nevét, ámely a Maximinos 448-as követségjárása idején (amelynek Priskos történetíró is tagja volt), még hajózható nagy folyó volt. „Drinka” folyó így két ízben is szerepel, ugyanis Attila, Anatolios és Nómios bizánci követsége iránti udvariasságból, eddig a folyóig mejfrt le elébük. A hódmezővásárhelyi verdefényes aranyérernleletnek mint adónak, rendkívüli történeti jelentősége abban van, hogy összeköti Konstant! ná-Az elmúlt évi szokatlanul kemény tél igen komoly problémát okozott a város ivóvízellátásában. A kutak közül nagyon sok befagyott, s a lakosság ólyikor kilométeres távolságról hordta a vizet. — Mi várható az idei télen, hogyan bírják mgjd a hideget a városi közkutak? Ezzel a , kérdéssel kerestük fel Molnár Jánost, a Vímű és Kútépítő Vállalat igazgatóját. — Függetlenül attól, hogy az idő még most is nagyon szép, mi idén is nagy hidegre számítunk, hogy kevesebb kellemetlen meglepetés érjen bennünket. — Az elmúlt télen, volt vagy tizenkét „ejektoros” közpolyt — a hun székhelyhez vezető kereskedelmi úttal és így leszűkíti Attila székvárosának kutatását: a Tiszántúlra, közelebbről Hódmezővásárhely vidékétől északra eső területekre. Így kiesnek a számításból: a külföld, a Duna—Tisza köze, a Maros alatti területek. Kétségtelenül Attilának küldött aranyokról van szó, de amely szűkeb b baráti köriéihez is szétáramlott. Gorzsa, Szikáestanya nem lehet központ, mert Priskos történetíró adata szerint északi irányban legalább félnapi utat tett meg a követség és közben egy folyón és a „Tísas” folyón kellett még átkelniük ahhoz, hogy Attila székhelyére (nagy falujába) érkezzenek. Ezt csak úgy lehet értelmezni, hogy a Bődi-rév irányában a Tisza keskenyebb ágán, a Kurcán keltek át. A hun előkelők lakóhelyét Várháton jelöltem meg. Csépa és Csőn gr ád között, ahol 1936- ban egy fürdő föld alatti melegítőkamráját találták meg. Ilyen elhagyatott helyen levő fürdőépület: azonosítható Attila miniszterének kőből épített fürdőjével, amelyhez a kövekét a Dunántúlról szállították, mert a székhelyen sem fai, sem kő nem volt. Mindenesetre, az Attila-ar.anyak előkerülése új lendületet ad a régészeti, és történeti kutatásnak, Attila székvárosa keresésének! Dr. Csallány Dezső kútumk, melyek igen sók gondot okoztak.. Dolgozóink már javában dolgoznak a kutak fagytalanításáo. Kicserélik a megsérült fagycsapokat, szivattyúkat cserélnek, ahol erre szükség van. A munkák nagy részét már elvégezték, de mire a komolyabb hideg beköszönt a város valamenynyi közkútja felkészítve fogadja a telet — s a nyíregyháziaknak nem kell annyit bosszankodniuk a befagyott kutak miatt, .mint az elmúlt évben. — Különösen az „ejefctoros” kutakra fordítunk nagy gondot. — Mik voltak az év jelentősebb munkái, melyeket a vállalat dolgozói végeztek? — Az év folyamán 53 új kutat készítettünk a megyében, s egyéb feladatok mellett 30 kút fúrásos felújítását. — A községek kútkarbantartásáról ki gondoskodik? — Az esetek nagy többségében a községek helyileg végzik a szükséges karbantartást, esetleg járási szakemberekkel oldják meg. Egyébként a falvak ivóvízellátását a jövőben egyre inkább, két-iiárom kúttal működő törpe vízművekkel oldjuk meg. Ezt már csak azért is megemlítem, mert vállalatunk ez évben Gáván kezdett meg építeni egy törpe vízmüvet. Ennek átadására azonban csak a jövő évben kerül sor. Az 1964- es esztendőben még a gávai törpe vízmű befejezése mellet Vásárosnaményban, Szamosbecsen és Hermánszegen építünk majd egy-egy ilyen vízmüvet. (Bézi) 1963. november 1T.
