Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
\ CSÁLAD OLDALA Őszi öltözködés A több részes ruhák divatja Régóta kedvelt divat a több részes öltözék, a több ruhadarabból összeállítható öltözék. Ez különösen bevált az esős, őszi hónapokban. A legjobban kedvelt egyszerű és igen változatos a szoknya, blúzviselet. Egy jó szoknyához különböző blúzokat, szvettereket hordhatunk. A több részes divat kellékei: kosztüm, a különféle komplék, kabátkával, kiegészített ruhák, az ú. n. kétrészes ruhák. Igen praktikus divat a háromnegyedes kabáttal készült kosztüm, mely sokféle leleményességgel használható. A kosztümkabátok jó részét szörmegallér díszíti. Az idei őszi divatban a dupla kosztüm, illetve a ruha és kosztümkabát viszi el a pálmát. Élénk színekben készülnek a kosztümök hajtókájára favirágok, aranyozott „mütyürök”. Továbbra is nagy divat a gyöngy, azonban már hosszabbak és a strasszok is mogyoró nagyságúak. Az újfajta kosztüm négy darabból áll, színben kétféle anyagból, sport és egyúttal alkalmi jellegű. A négy darab a következő: kabát, szoknya, mellény és kalap. Ezek a ruhadarabok viselhetők utcán, munkához menet, de éppúgy sétára is, utazásoknál kellemes viselet. Ennél a divatnál kihasználhatók • lehetőségek is, alaposan át kell nézi a ruhásszekrényeket. Találnak egy régi kiselejtezett kabátot, vagy nadrágot, vagy éppenséggel divatjamúlt, de jó állapotban lévő öltönyt, melyből elkészíthetjük az ú) kosztüm kabátját. mellényét, esetleg a kosztüm szoknyáját, is. Előnyös, ha sikerül a régi anyagokból egy kalapra valót is kiszorítani, mert ez a komplett öltözék szerves része. Az öltözékhez hozzátartozik még egy félmagas sarkú cipő és egy nagyobb méretű kézitáska is. Ezzel kész is a nappali öltözék. És ha esik az eső? A női divat' felkészült az esős, őszi hónapokra is. Impregnált anyagból, vagy ballonselyemből különböző színekben készülnek az esőkabátok. Ezek többsége fazonos, vagy nyakhoz simuló gallérral készülnek. Az új szabás kényelmes, ingszabású, vagy japánszabású, azonban készülnek vállrésszel egybeszabott esőkabátok is, jó nagy zsebekkel, a derékvonalon elhelyezett csattos övvel. Ezeket az öveket azonban nem húzzuk szorosan össze.a Hozzátartozik az esőköpenyhez egy vízhatlan anyagból vagy műbőrből készült kis kalap, mely egyben megvédi a nők hajviseletét is. Rövidszárú bőrkesztyű, félmagas sarkú cipő és egy divaternyő egészíti ki az „eső-kosztümöt”. „EGY POFON mm Art... “ Általános iskolai, alsó osztályos tanítónőtől hallottuk: H. Jóska nem figyelt, a pad alatt játszott valamivel. A tanítónő odasietett hozzá, mire a gyerek arca elé kapta két kezét és rémülten nézett rá görcsösen merev ujjai mögül. A gyerek attól félt, hogy pofon ütik. A pedagógusnak ez eszében sem járt, soha nem nyúlt egyetlen tanítványához, nem is szándékozott. A beszélgetésből minden kiderült. Jóska megszokta (milyen borzasztó ez a szó: megszokta!), hogy ha valami csínyt követ el, akár csak apró mulasztást is, otthon „lekevernek egyet.” Beszélgetés a szülőkkel. Azt állítják, hogy „gyereket nem lehet verés nélkül nevelni, ők is elég sok pofont kaptak, így lettek rendes emberek.” A fiatal pedagógusnő kétségbeesetten, elgyötörtén tiltakozik: nem szabad, higgyék el, ez nem vezet semmi jóra... Inkább szép szóval, mindig szép szóval... Az anya elmondja még, hogy a verés után legtöbbször maga is megbánja hirtelenségét, és dédelgetni kezdi a kisfiút. Nem érti meg, hogy ez a legrosszabb. Nem érti, miért utasítja vissza a gyerek a becézést. A pofon mindig árt. Egyéb „büntetések” sokkal hatásosabbak lehetnek. Ne menjen moziba, ne nézhesse a televíziót, ne kapjon édességet egy-két napig — ha megérdemli. , „Amit az ember megért, szívesen, meglesz}” — ez a gyerekre is érvényes. A nyugodtan közölt érvelés mindig meggyőző, ha szeretet sugallja. Feladatokkal bízzuk" meg, amelyek a hasznosság érzésével töltik el. Menjen vásárolni, öntözze a virágokat, hordja ki az edényt az asztalról ebéd után. Dicsérjük meg, ha ügyesen végzi ezeket az apróságokat — hálás lesz érte. S- ha már elcsattantak a pofonok, ha „megszokta” a gyerek, lehet-e még változtatni, javítani a helyzeten? Mindig lehet! Ha a szülőkben megvan az önfegyelem és a javulás szándéka. A gyerek megérzi, ha „más szelek fújnak”, örömmel alkalmazkodik, ha nem az idegesség, a szeretetlenség, a hamisan értelmezet tekintélytisztelet légköre veszi körül. A türelem, a megértés, a pajtási — mégis tekintélyt őrző! — nevelés Jobb és szebb gyümölcsöket terem, minf a testi fenyítés, amely mindig kitörölhetetlen, káros nyomokat hagy a fejlődő emberben. Gyenes István * 24 Hintázó vers Erdő-erdő, fekete, ring a nyárfa levele. Őszi szellő fujdogál, fázik most a sok madár. Nyújtózik a kis bogyó: — Itt pihenni jaj de jó! Piros lett a kalapom, hintázom a gallyakon. Hinta-hinta szállj, repülj! Tücsökfiú hegedülj! Pókháló a köpenyem, szétterül a zöld gyepen. Csillanj-villanj aranyszál, sárgarigó kiabál: — Kell-e dió, cseresznye? Szaladj érte messzire! Zengve-zúgva jön a szél? pereg, hull a sok levél. Becsukja a nyúl szemét: — Jóéjszakát fű, fa, rét! Tasnádi Varga Éva Kétéves vagyok > A. x(Hammel felvj Lüké Ferkó betlfója. és febene Gyönyörű napsütéses reggel virradt Ciberefalvára. A madarak csiripeltek, zsongottbongott az egész táj. Lüké Ferkó a csipkés levelű, dús lombú eperfa alatt ült, s azon mesterkedett, hogy pókhálóból kötelet fonjon. Rengeteg pókhálót gyűjtött egybe, sodorta, csavarta azokat, de eredménytelenül, mert a kötél mindig elszakadt. Munkájában édesanyja kérése zavarta meg: — Fiacskám — szólt az asszony —, elmehetnél az erdőre fáért és egyúttal kihajthatod a mezőre a tehenet legelni. A favágáshoz vidd magaddal a baltát is. Ferkó úgy cselekedett, ahogyan édesanyja kérte. Fogta a baltát, tehenet és elindult dolgát végezni. Kiért a falu végére, onnét a mezőre és a selymes, sűrű bokrú fűre letette a baltát: — Legelj — mondotta —, legelj baltácska én meg vágok egy kis fát az erdőn ezzel a tehénnel. Lüké Ferkó, hogy így elrendezte a sorsát a baltának, vitte a zsemletarka tehenecskét a közeli erdőbe. Az erdőben terebélyes tölgyek, sudár növésű fenyők, juhar- és jávorfák levelein rezgő zenét zongorázott a szellőcske. Ferkó megállt az első .galagonyabokor mellett, a tehenet odaállította az egyik tölgyfához és így szólt: GYERMEKREJTVÉNY Vízszintes: 1. Megfejtendő. 9. Ruhát fogja össze. 13. Á-ja kutya. 14. Görög oszlopfajta. 15. Becézett Ildikó. 16. Testvér, oroszul. 17. -Ősi amerikai nép. 19. A Német Demokratikus Köztársaság német nyelvű rövidítése. 20. Szláv uralkodó. 21. Megfejtendő. 22. Arab, török férfinév. 24. Igevégződés. 25. Tiszta, átlátszó, németül. 26. Üreg. 28. Szükséges. 29. MLE. 31. Fordított növény. 33. Megfejtendő. 34. Azonos betűk. 35. Tisztítószer. 37. Bátorkodik, fordítva. 39. Csomó fában (utolsó kockában ,kettősbetű). 41. Gyermekgondozónő 42. A vágás (jégen). 43. Pakol. 45. Görbehátú 46. Megfejtendő. 47. Két női név. Függőleges: 1. Egymást követő betűk az abc-ben. 2. Társ. 3. A megduzzadt folyóvíz. 4. félig retteg. 5. Szovjet folyó Szibériában. 6. Romai 1501. 7. Fonalat sodor. 8. Füzet. 9 G. S. 10. Kicsomóz. 11. Római 1500, 501. 12. Megfejtendő. 21. Elszökik. 23. E helyre. 27. Gége. 29. Megfejtendő. 30. A hét törpe egyike. 32. Fajta. 34. Termést lekaszál. 35. Páva betűi keverve. 36. MASA. 38. Gyűjtögető rovar. 40. Északi pénznem. 41. ...-fül. 43. Asszony neve után áll. 45. PK. Megfejtendők: A háziállatok. Múlt heti megfejtés: Karikás Frigyes, — Korbély János. Könyvjutalmat nyertek: Pósán Irén Nagykálló, Lenin u. 59. és Sebők Erzsébet Nyírkárász. ' — Mielőtt munkához látok, szundítok egyet a galagonyabokor árnyékában. Te is pihenj tehenecske, mert később fát vágok veled. Ferkó gondolatát tett követte, lefeküdt és egy feketerigó füttye rövidesen álomba ringatta. Amikor felébredt, megijedt, mert a tehénnek hűlt helyét találta. A zsemletarka Riska megéhezett és elkódorgott legelőt keresni. — Volt tehén, nincs tehén, mit tegyek? — mondta Ferkó — megnézem, eszik-e a balta. Lüké Ferkó mént -a mezőre, kereste a baltát, de azt sem találta. Nem is találhatta, hiszen arra járt egy vándor, meglátta a fűben árván heverésző szerszámot, felvette és elvitte. — Ennek már a fele sem' tréfa — gondolta Ferkó —, így balta és tehén nélkül nem kerülhetek édesanyám szeme elé. Addig megyek, amíg elő nem kerítem őket. Lüké Ferkó elindult az orra után. Nem jutott messzire szemközt jött vele egy ember, megállította és megkérdezte: — Mondja már bátyámuram, nem látott erre kódorogni egy legelésző baltát és egy favágó tehenet? A vándorember azt gondolta, viccel a fiú, jót nevetett hát, majd szólt: — Dehogy nem láttam, épp az imént mentek erre, a balta a hátsó lábára sántított, a tehénnek meg ki volt csorbulva az éle. — Pontosan azok — örvendezett Ferkó —, merre mentek? — Ott a csordakútnál vizet akartak inni és beleestek. Rohant Ferkó a csordakúthoz, belenézett, de nem látott mást a kút mélyén, csak vizet, — Lemegyek és megnézem közelebbről — határozott Ferkó, majd lémászott. A kútban alig-alig volt víz a tehenet, baltát mégsem találta meg benne. Egy rozsdás kulcson kívül, amit a sűrű iszapból halászott ki, semmi nem akadt a kezébe. . Ferkó kimászott a kútból és folytatta a keresést. Ment, mendegélt, mígnem egy faluba ért. A faluban minden ember lógatta az orrát, szomorkodtak és még azon sem vidultak fél, hogy a tetőtől talpig iszapos legény egy legelésző baltát és egy favágó tehenet keresett. Csak megértőén bólogattak a falu lakói és mondták nagy szomorúan: — Mi is keresünk egy kulcsot, egy ládafiának a kulcsát. A ládában a falu legszebb lányának a menyasszonyi fátyla és kelengyéje van, de a ládakulcs eltűnt szőrénszálán. Amíg a kulcs meg nem kerül, a hét falu határában híres, szép leány nem mehet férjhez és ezért bánatában halálra sírja magát. — Találtam én egy kulcsot — mondta Ferkó, lehet, hogy pontosan az, amit ti kerestek. Valóban az volt. Megörült a falu apraja-nagyja, örültek, mert nemcsak szép, hanem jószívű volt a leány, kedvelték ezért, és ha ő boldog volt, boldogsága mindenkit boldoggá tett. — Mit kívánsz Lüké Ferkó — kérdezte a falu bírája, amikor megkapta a kulcsot. — Azt kívánom, .hogy megtaláljam a baltát és 'a' tehenet. Nosza, hoztak egy baltát es tehenet Ferkónak, szakasztott olyan volt mind a kettő, mint amilyen elveszett. Megörült Ferkó és fütyürészve boldogan ment haza, de otthon ugyancsak meglepődött. Az elveszett tehén az istállóban, a balta a favágótokén volt. Ott is kellett hogy legyenek, mert miután a Riska a mezőn jóllakott, magától szépen hazaballagott, a baltát meg visszaadta, aki megtalálta. Lüké Ferkó most tehát nem tudja, mit tegyen a kapott tehenével és baltájával. Akinek szüksége van rá. keresse meg Ciberelalván és kérje el tőle. Seres Ernő r ii ^'MagyarorfZ&f 1963. október 6.
