Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

A CSALÁD OLDALA Topár ho n Lüké Ferkó bátorsága Kiadós záporeső hullott Ci­­berefalvára. A víz bő patakok­ban ömlött az utcákon s a tócsákban gágogva, vígan lu­bickoltak a kacsák. Lüké Fer­kó udvarukon a vizet gereb­lyézte. Gereblyézte bizony és nagy sebbel-lobbal huzigálta a kerti szerszámot, igyekezett, hogy eképpen munkálkodott, látja ám, hogy a szomszéd gazda jókora sonkákat, röf hosszú - kolbászszálakat akaszt a kürtös kéménybe füstölésre. A kolbász fokhagymásán, paprikázva, pirosán füstölve finom eledel. Lüké Ferkónak is menten étvágya támadt rá és feledve a dolgát, gondolata már a jó falatok körül kalan­dozott. — Mi lenne — intézte ön­magához a kérdést —, ha le­emelnék egy szál kolbászt a kéményből és elfogyasztanám egészséggel. — Nem történne semmi — nyugtatta önmagát —, a szomszéd észre sem venné a hiányt, főleg ha az elcsent kolbász helyére odaakaszta­nám a gereblye nyelét. E kis önbeszélgetés után Lüké Ferkó alig várta, hogy a szomszéd elinduljon a ha­tárba kukoricát kapálni. Já­nos gazda alighogy kitette a lábát a kapun. Ferkó máris átugrott a sövénykerítésen és lölmászott a kéménybe. A legszebb kolbászszálat akasz­totta le a szögről és helyébe odabiggyesztette a gereblyét. Miután mindezzel megvolt, fölmászott a háztetőre és a kémény peremére ült, hogy ott kényelmesen lakmározzék. Finom volt a kolbász, ízlett Lüké Ferkómak, de bizony nem sokáig. Nem sokáig, mert az történt, hogy János gaz­dának útja közben jutott eszébe, hogy otthon felejtette tűzcsiholó szerszámait és nem tud pipára gyújtani. Pipafüst nélkül pedig nem világ a vi­lág.. Térítette hát lépteit ott­hona felé és amint közelebb ért, majdhogy nem földbegyö­kerezett lába. Látta, Lüké Ferkó éppen legszebb kolbá­szának legközepét ette. Lüké Ferkót szégyenérzeíe, mert lopott, ijedtsége, mert János gazda le akarta lőni a kapanyéllel, túlhajszolta hét­falu határán. A véletlen épp a nyolcadik és kilencedik fa­lu határmezsgyéjén állta útját. Két marcona hadsereg né­zett farkasszemet egymással. Cseresznye és Meggyfa had­serege. A dolgos földműves emberek azért vonultak had­ba. mert békés úton nem tud­ták eldönteni, mi jobb: a cse­resznye édessége, , vagy a meggy savanyúsága. A két hadsereg tehát bősz hadako­zásban cseresznye és meggy­­maggal lőtte egymást. A ve­zérek egy. nagy domb tete-, jéről, pipázgatás mellől irá­nyították a hadmozdulatokát. Ha a cseresznyefalvi vezér úgy mondta, jobbra lőj, ak­kor a meggyfalvi vezér biz­tos balfelé lövetett. Egy ilyen jobb és balfelé lövető hadmoz­dulat kellős közepébe rontott bele éppen Lüké Ferkó. Ko­rábbi ijedtségét még a sok csúzlis ember látása is job­ban növelte, s ez újabb ijed­tében futott jobbra, futott balra, hogy meneküljön. Ha Lüké Ferkó futott, hát még jobban futottak a hadakozók, hiszen a cikázó szerecseny­­kormos legényt, nem tudták mire. vélni. Egy szempillan­tás és szétszóródott a két had­sereg, csupán a vezérek ma­radták^ a dombon. j Lüké Ferkó ezek után fá­radtan ült le a két falu ha­tármezsgyéjére; de, egy villa­násnyi ideje sem maradt, mert eléje toppant a két ve­zér követe. Kérték, menjen fel a dombra, mert ott be­szélni szeretnének véle. Az orvos szemével A bőrgombásodásról Gyakran keresik az orvost láb­­ájásos panaszokkal: apró, iszkető hólyagok képződtek a alpon, vagy a lábujjak kij­ött. Dr. Kovács László bőr­­yógyász ismerteti az ílyesfaj- i megbetegedések okaij, kő­ül menyeit. — A talpon, vagy a tenye­­efe bőrén, gyakran az ujjak slszínén is hirtelen apró ho­rgocskák jelentek meg. A ólyagok egyre kellemetleneb­ek, mert kínzó viszketés a isérőjük. Feltűnő, hogy leg­­ibbször. mindkét végtagon gyszerre támad a baj, sőt az em ritkaság, hogy a tenyere­­en és a talpakon egyidő-ben ttjuk az apró hólyagokat. __ Hogyan lehetséges az, ogy a tünetek a testfelület íülönböző pontjain egyidőben épnek fel? — Az ismertetett tünetek egtöbbször egy, már hosszabb leje fennálló úgynevezett ;ombás fertőzés késői követ­­ezmémyei. A láb gombás fer­­özése eleinte nem okoz pa­­iaszt, tünetet is keveset, ígyan ki törődik azzal, hogy lábujjai között erősebben lámlik a bőr, vagy valame­­yik lábkörmének megválto­­ott a színe. Pedig ezek a tő­letek általában a gombás fer-11 ^Magyarország 1963. október 13. tőzést jelzik; melyek a közös fürdők látogatóin fordulnak elő leginkább. A hirtelen több végtagon fellépő apró, viszkető hólya­­gocskák azt jelentik, hogy a szervezet hosszai ideje fennál­ló gombás fertőzés miatt túl-. érzékennyé vált a gombáit ter­mékeivel szemben. — Megelőzhetjük-e ezt a betegséget? — Igen. Ha a lábujjak kö­zött vagy a talpon fokozott hámlást vagy viszketést ta­pasztalunk, kérjünk gombael­lenes ecsetelőt. Igyekezzünk minden gombás gócot meg­szüntetni, ha még oly ártal­matlannak látszik is. Fordul­junk idejében orvoshoz. Ezzel megtettünk mindent, ami ilyenkor kívánatos? — Korántsem, mert a gom­bás fertőzésre lépten-nyomon lehetőség nyílik. Ezért külö­nösen az, aki közös fürdőbe jár, mindig gondosan szárítsa meg a lábát, különösen az uj­jak között A szárazságot ugyanis nem kedvelik a gom­bák. A hintőporozás még jobban szárítja a bőrt. Erre' a célra gyártják a Mikofen hin­tőport. Ez nem gyógyszer, de megelőzi a betegséget, mert hatására a bőrre kerülő gom­bák fertőzőképessége megszű­nik. Végezetül csak ennyit: a műszálas harisnyák, ha nem váltjuk őket megfelelően, me­legágyai lehetnek a gombás fertőzésnek. — Hát ha muszáj — állt fel Ferkó minden porcikájában reszketve — nem bánom, menjünk. A két vezér egymást túl­szárnyalva dicsérte Ferkó bá­torságát. majd megkérdezték: ha már szélnek szórta a had­erőket, mondja meg őszintén, szerinte mi jobb: a cseresz­nye édessége, vagy a meggy savanyúsága. — Én mind a kettőt szere­tem — mondta gondolkodás nélkül Ferkó —, a cseresz­nyét mert édes, a meggyet mert savanyú, de legjobban mégis. a szilvás gombócot sze­retem és úgy hiszem kendtek is. A szilvás gombóc említésére megkordult a két vezér gyom­ra. mert valóban mindket­ten azt főzettek otthon a csa­ta utáni ebédre. Nem is időz­tek sokáig most már a dom­bon, hanem siettek' haza, de előbb még azt mondták: — Bátor vagy fiú és bátor­ságodért itt van egy talics­kára való kitüntetés, mind a tied. S ha netán még van va­lami kívánságod, csak szólj. — Csupán egy szál kol­bászt kérek — mondta Ferkó — mert azzal tartozom Já­nos gazdának. Lüké Ferkó miután meg­kapta a szál kolbászt, büsz­kén indult haza. A kitünteté­seket egy cseresznyefalvi és egy meggyfalvi legény tolta utána. Nagy volt az öröm Cibere­falván, hogy Lüké Ferkó megérkezett. Különösen azután örültek az emberek, hogy Ferkó kitüntetéseit múld szét­osztotta. Azokat hordja most a falu apraja nagyja. János gazda leginkább annak örült, hogy Ferkó nem futott ki ijedtében a világból és nem­hogy elfogadta volna a szál kolbászt, de még egy másikat adott melléje mondván: — ha máskor kolbászra éhezel, rie a kéménybe mássz érte, inkább rrekem szólj. Seres Ernő LADÁNYI MIHÁLY: Varázslat Nem láttad-e a bűvölő manót? Síró szeme, nevető szája volt. Azt mondta: nézd, fiú, ott az a nő legyen szivednek nehéz, mint a kő. Ében szeme erdőtüzébe less, elszenesedj és elkopj és eless. Kiss melle holdját nézd, hogy száll tova és halj meg érte minden éjszaka. Lám gyönyörű állat a szerelem, hószínű mén, legel égő gyepen, de amikorra kengyelébe lépsz, akkorra rég elégsz már, rég elégsz. VILÁGMOZAIKOK Kacagó kór Tanganyi kában Egy t«*»ganyikai falucska leányiskolájában az osztály két tagja kuncogni kezdett. A ta­nítónő először szigorúan rájuk szólt, de csakhamar ő is el­nevette magát, s az egész osz­tály ellenállhatatlan kacagás­ban tört ki. Ez a nevetés ko­rántsem volt ártalmatlan do­log: a lányok hazatérve „meg­fertőzték” családjukat és rö­videsen az egész falu fetren— gett a nevetéstől. Ennek már közel kilenc hónapja, de a ka' cagó kórt még mindig nem si­került megszüntetni. A közép­afrikai orvosi szaklap foglal­kozott a kiküldött orvosok je­lentésével, amely szerint való­színűleg a tömeghisztériának egy sajnálatos megnyilvánulá­sáról van szó. A furcsa beteg­ség nem jár lázzal, de akik megkapják erősen legyengül-AZ IDEÁLIS NŐI TESTALKAT Néhány évtizeddel ezelőtt a szépségkirálynők megválasztá­sakor országszerte hírül adták, milyen volt a verseny legesé­lyesebbjeinek arca, haja, test­alkata, s a lányok titokban eh­hez hasonlították saját test­méreteiket. Most is vannak szépségversenyek, a balaton­füredi Anna-bálon az idén is megválasztották a szépségki­­rálynőt. Igyekeznek utánozni a nők a manökeneket. Ez ért­hető is, hisz személyesen száz­ezrek, a tv és a film segítsé­gével pedig milliók láthatják őket. Ha egyesek megveszik ugyanazt a ruhát, amit Jut­kán, Marin, Ilin, Esztin vagy Dórin — a legismertebb ma­nökeneken láttak — könnyen lehetséges, hogy csalódás éri őket. A nők legtöbbjének testalkata ugyanis eltér a manekenekétől. A legtöbben 46-os vagy 48-as számozású ruhát vásárolnak. A 46-osra azoknak van szükségük, akik­nek 92, 72 és 106 a mell, a derék, illetve a csípőbősé­gük és 168 centiméter maga­sak. míg a 48-as a pontosan 4 centivel „erősebbeknek” kell, akiknek magassága álta­lában 171 centiméter. A ma­­nekenek enilél bizony kar­csúbbak. A 48-as méretnek megfelelő egyik maneken, mé­retadatai például a követke­zők: a mellbőség a többieké­vel azonos, vagyis 96 centi, derékbőség 65, csípő pedig 98. Százhetven centiméter magas és núndössze 60 kiló súlyú. Az ideális testméret a né­hány évtizeddel ezelőttihez képest módosult, manapság senkisem tartja csinosnak a nádszálvékony nőket, inkább szebbnek tekintik a „teltebbe­­ket”. Ugyanakkor be kell val­lani, hogy a magyar nők je­lentős többsége kissé már tűi zásba is viszi a teltséget és ha a fogyókúra továbbra is csak elhatározás marad — ha tet­szik, ha nem — még mólét­­tebb lesz az „ideális”-nak te­kinthető testalkat. nek, úgy hogy hetekig munka­­képtelenek. A nevetőrohamok átlag 16 napig tartanak, egy­­egy görcs egy óráig, vagy még tovább tartja fogva a bete­get, aki képtelen g'átat vetni a nevetésének. A kór most már 160 kilométeres körzetben el­terjedt. A gyermeksztár hetedik gyermeke Mickey Kooney, az egykor oly népszerű gyermeksztár, most lett hetedszer apa: ötö dik feleségétől a napokban gyermeke született. Előző há­zasságaival együtt, eddig ősz­­szesen hét gyermeke van. Temetés — 335 év késéssel A svéd haditengerészet stockholmi temetőjében szokat­lan temetés zajlott le. Kato­nai pompával eltemették XVII. századi „Wasa” hadi­hajó 12 matrózát. A hajót két évvel ezelőtt a stockholmi kikötő hullámsírjából emelték ki. A temetés pontosan 335 év­vel a szerencsétlenség után zajlott le. A „Wasa” svéd flot­tának a harmincéves háború idején épített 1400 tonnás büszkesége 133 matrózzal és 300 katonával a fedélzeten el­ső útján negyedórával az in­dulás után elsüllyedt. A hajó személyzetének legalább öt­ven tagja életét vesztette. GYERMEKREJTVENY Vízszintes: 1. Hírneves ma­gyar világutazó és vadász. Él­ményeiről több vaskos kö­tet került már évtizedekkel ezelőtt az olvasók elé. 12. Anyám fia feleségének az anyja. 13. Április, németül. 14. növény. 16. Félig elégett fák­lya! 18. ... a katona, vidám film. 18. BLF. 21. Omladékok. 24. Öserdei kúszóindás növény (utolsó kockában két betű), 25. Kortyolni való. 27. Mosdó­tál. 29. Szabószerszám. 31. Ruházati kellék. 33. Szaboles- Szatmár megyei községbe va­ló. 34. De, latinul. 35. Raga­dozó rovar. 37. Vissza: kosár. 38. DE. Függőleges: 11. Ez a föld­rész az, amelyet több alkalom­mal is felkeresett, hogy meg­ismerje annak lakosságát, ál­latvilágát. 2. TTA. 3. Össze­vissza fen! 4. Évszak. 5. Szé­peket mond valakinek. 6. Fél­éles! 7. Libahang. 8. EPB. 9 Részben ArrulU! 10. ... tud, a tv igen kedvelt műsora. 15. Narkottizál. 17. Ilyen puskát használtak a kurucok. 20. Szo­bát veszi körül. 22. Termés közepén van. 23. Pattintókő. 26. Lemez, platni. 28. Pakol. 30. Friss. 32. Olasz folyó. Megfejtendő: A neves utazó és a földrész, amelyet több­ször is felkeresett. Múlt heti megfejtés: — A baromfik — eb — ló — tehén — birka — macska. A gyermekek ••íz« I •• | r f f/B oítozkoaeserol Az anyáknak nem kis gon­dot okoz gyermekeik célszerű és egészséges öltözködése. A kulturált öltözködés a kultu­ráltság egyik megnyilvánulási formája. Ehhez az kell, hogy az anyák ízlésesen és célsze­rűen öltöztessék gyermekei­ket. Az ember életében már kis­korától fogva fontos gazdasági és kulturális jelentősége van az öltözéknek is. Az öltözék legyen célszerű és egyúttal íz­léses is. A maradiság éppen­­úgy megnyilvánul az öltözkö­désben, mint a haladásban. Még mindig találkozunk el­avult szabásmegoldású leány­ka és fiú ruhákkal, amelyek a felnőttek öltözékének kicsi­nyített másai, ami az alkalmi gyermekruhák esetében na­gyon szembetűnő. Az őszi, téli hónapokban a gyermekeknél is népszerű a nadrágviselet és a többrészes öltözék. Ez nem azt jelenti, hogy a gyermekek részére a legdrá­gább anyagokból, sokféle sza­bású, divatkülönlegességeket készíttessünk, hanem éppen ellenkezőleg elég néhány jól megtei'vezett, gyakorlatilag is praktikus szabás, amelyekét aztán különféle anyagokból el lehet készíttetni. Nem egy anya van, aki drága anyagokat vesz gyermekének és drága munkabéreket fizet a ruhák elkészítéséért. Nem helyes, hogy a járni még jói'ortnán alig tudó csemetéknek is ruha­szalonokban készíttetik éláz öltözéket. A próbákra való hosszas várakozás, a gyermek­nek a tükör előtti forgolódása és az apró gyermekek cico­­mázásáról folytatott beszélge­tések nem gyakorolnak jó ha­tást a gyermek lelkére sem. Nem akarunk senkit lebeszél­ni a kulturált öltözködésről, de valószínűleg mindannyian egyetértünk abban, hogy mind az anyák, mind a gyermek hasznosabb dolgokkal is tölt­hetik idejüket, mint divatsza­lonokban a próbákkal való foglalkozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom