Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-11 / 238. szám
Három szakmunkásképző iskola létesül Szabolcsban Tegnap iNvíregyházán ülésezett a KISZ szakoktatási bizottsága Csütörtökön Nyíregyházán tartotta ülését a KISZ Központi Bizottsága mellett működő szakoktatási bizottság. Megalakulása óta ez volt az első eset, hogy nem a fővárosban, hanem megy eszéki helyen beszélték meg a legfontosabb tennivalókat. Megyeri István elvtárs, a KISZ Központi Bizottság szakoktatási bizottsága elnöke a szakmunkásképzés helyzetéről és a téli oktatás megszervezéséről beszélt. A szakmunkásképzést kísérletképpen 1957-ben vezették be. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, specializálódása, gépesítése szüksé-' gessé tette, hogy az oktatás hálózatát kibővítsék, rendszeressé tegyék. A felnőttoktatás tulajdonképpen az ezüstkalászos tanfolyam utódjának tekinthető, de annál jóval magasabb követelményeket támaszt. A gépész jellegű tanfolyamokon például az első évben elsajátítják a traktor és vontatóvezetést, de ez még nem ad szakmunkás bizonyítványt. A tanuló a második évben a növénytermesztői, öntözési, vagy növényvédő gépkezelést tanulja meg, ami viszont már szakmunkás bizonyítványt ad. A harmadik évben mezőgazdasági gépszerelő képesítést nyerhet, ha az előző két év anyagából eredményes vizsgát tett. Egyre bővül az ifjúsági szakmunkásképzés is. Amíg 1958-ban mindössze 21 szabolcsi fiatal vett részt oktatásban, az 1963—64-es tanévre 627 tanulót vettek fel. Figyelembe véve a reális igényeket, ez a szám is kevés. Sok tekintetben baj van a szemlélettel, különösen a szülök szemléletével. Ha a gyermek nem tanul tovább, inkább otthon tartják, semhogy szakmunkásképző tanfolyamra küldjék. De sok esetben a mezőgazdasági üzemek vezető' sem mérik fel keliő körültekintéssel a szakmunkás szükségletet, nem látják a jövő perspektíváját. Ez évben már rendeletek kötelezik a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy mérjék fel a szakmunkás szükségletüket, és azt íiásban jelentsék a megyei tanács mezőgazdasági osztályához. Sok visszásság tapasztalható a 8 hónapos gyakorlati oktatásban részvevő tanulók szerződtetőinél. Nem adják meg azokat a juttatásokat, amelyek megilletik őket. Ebédpénz, munkaruha stb. Pedig ezek a költségek nem is az illető üzemet terhelik. Csupán igényelni kell a fedezetet. Elveszi a tanuló kedvét az is, ha nem olyan munkakörben alkalmazzák, mint amilyenre szerződött. Gyakran visszatérő kérdés, különösein szabolcsi viszonylatban, hogy hol sajátítsák el a fiatalok az elméleti anyagot. Az országban 25 szakmunkásképző iskola működik és összesen 277 kihelyezett osztály van. Olyan önálló szakmunkásképző iskola, amely a megyei tanács mezőgazdasági osztályának a kezelésében van, Szabolcs megyében jelenleg nincs. A megyei tanács Nagykállőban, Űjfehértón és Tiszabercelen kíván létrehozni ilyen jellegű oktatási intézményt. A Földművelésügyi Minisztérium ez évben 10 millió forintot irányzott elő szakmunkásképző iskolák létesítésére. Ebből megyénk 800 000 forintot kapott, így megindulhatott Tíszabercelen az előkészület. A következő évben a minisztérium 26 millió forintos kerettel rendelkezik, amelyből 3 milliót az újfehértói iskola építésére adott. Az ifjúsági szakmunkásképzés a jövő kívánalma, hogy az oktatás színvonala megközelítse a középiskolai szintet. Kísérletképpen a háromhónapos oktatást néhány helyen 5 hónaposra emelték fel. Hamarosan törvényerejű rendelet szabályozza a szakmunkások helyét és bérezését is. Ez évben ezt a kérdést az állami gazdaságoknál már megoldják, és sor kerül a tsz-ekben történő rendezésére is. Bogár Ferenc. Zongoraórán a nyíregyházi Állami Zeneiskolában. Hammel felv. Egy üzem a kamaszkorban Nemrég utópia, ma valóság — Eltűnnek a fabarakkok — Műszak után a klubban Az a bizonyos ötezer plusz az ÉRDÉRT mátészalkai telepén Rönkország közepén áll a „műemlék”. Kopott, esetlen falazatával kirí az összképből: nyűtt cipő, vadonatúj divatos öltönyhöz. A tűzvésztől a tűzpiros almáig Oköritófülpösi séta — Egy országos hírű tánc alkotói ököritó. Ki ne olvasott, hallott volna erről a szatmári községről. Neve fogalom. Együtt emlegetik az 53 évvel ezelőtti borzalmas tűzvésszel. Móricz Zsigmond megyénk nagy író-szülötte megrázó riportban számolt ■ be a tűzvészről, melynek háromszáznál több áldozata volt. ö mutatta meg a tragédiáért felelős úri osztály bűneit, éppen az elevenen elégő emberi fáklyák fényénél. Ma fehér emlékoszlop áll a község közepén, emlékeztetve a tragédiára. Innen indulunk egy kis barangolásra Ököritófülpösön, mert mai nevén így hívják a községet. Ösztönösen hatása alá kerül az ember az 1910 húsvétién bekövetkezett, a világot bejárt eseménynek. Szemtanúk még vannak: Farkas Bertalan, Pinczés Lajos, Ari Sándor. Képes Gedeon. És mások. Ököritó azonban nemcsak a halálbálról nevezetes. LÁNYOK OTTHONA Festői környezetben áll egymás közelében három kastély forma épület. Egykor a Németh-családé volt, akik a hagyomány szerint a kuruc— labanc háborúk után árulásért kaptak itt birtokot. Ma leánynevelő otthon a Németh kúria, kilencven lány él és tanul a barátságos otthonban. Estók Józsefné az igazgatónő, akit a gyerekek „Zsuzsa néninek” hívnak. — Kilencven lány... — gondolkozik el. — Ahány, anynyi sors ... Vannak itt javítóból ide került lányok. Kevés szeretetet kaptak ezek a gyerekek az életben. Olyan kislány is van. akinek élnek a szülei, de évek óta egyszer se látogatták meg. Mi pótoljuk a családi otthon melegét... A leányotthon lakói Tyereskova űrrepülőnő földre érkeztekor úgy határoztak, róla nevezik el otthonukat. Ehhez akarják most kérni Tyereskova hozzájárulását. Csendesek a szobák, a gyerekek a parkban játszanak, a nagyobbak almát szüretelnek a 25 holdas kertjükben. Az igazgatónő villantja elő Ököritó újabb nevezetességét, a Fergetegest. A FERGETEGES — Ebben az épületben alakult meg a Fergeteges. Itt tartották az első próbákat... — mondja. — Nemrég jubiláltak. Szerény, de ízléses füzetecske kerül elő. a jubileum alkalmából adta ki a járási tanács művelődési osztálya. Ebben a Fergeteges története. „Egyszerű emberek gazdag művészete az ököritói Fergeges. Olyan művészet, amelyet évszázadok zenéje ébresztett a nép szívében, s alkotott hosszú időn keresztül azzal a pazar változattal, amelynek ma is igaz csodálói vagyunk ...” A Fergeteges, melyet az egyszerű emberek alkottak, vágyaikat a tánc nyelvén, felszabadulási akaratukat szilaj tánctempóval fejezte ki. Németh Lili e népi kincsek megmentésére vállalkozott, gyűjtő munkát végezve illesztette össze e gyöngyszemeket, melyeket később megismert az ország. 1938-ban írta meg a Fergeteges koreográfiáját. Á még most is élő idős emberek: Farkas Bertalan, Szűcs Zsigmond lábainak mozdulatairól vetette papírra a verbunkost, Szabó Lajosné, a közismerten Sári néni, s az azóta elhunyt Katona Józsefné mutatta be a kopogóst, az évszázados táncelemeket. — ök, az alapító tagok is táncoltak a jubileumi ünnepségen — sorolja az igazgatónő. — Az utánpótlás pedig innen kerül ki, az otthonból... Sokszor filmezték, fényképezték az együttest, már a múltban is felléptek Budapesten a Városi Színházban, jártak Kassán, Debrecenben, Munkácson, Kolozsváron, Nagybányán és egy sor városban. 1941-ben pedig Bécsbe is eljutott Tordai Imre és Farkas Gyula, bemutatva a Fergeteges kampós táncbetétjét. A táncot rég a faluban mintegy 200-an tanulták meg, az alapítók közül Tordai Gusztáv és Nagy Zsigmond ma is táncol az együttesben. — Sajnos, nincs elég utánpótlás ... — mondják a fahr ban. — Sokszor kevés a pár, évek óta nincs megfelelő zenekar ... ököritó nevét a katasztrófát okozó tűz, az elmaradottág tette ismertté ország, világ előtt. Később csodálatba ejtették művészetükkel az országot. Kár lenne, ha az a falu, amely közösen megalkotta a Fergetegest, nem ápolná tovább a hagyományokat. JONATÁN Tűzpiros jonatán almákkal gördülnek ki a gépkocsik a községből, hogy elinduljanak a világ minden tájára a szépen csomagolt almák. Hamu és parázs helyett így ad hírt magáról ma már egy szatmári falu, amelynek életeleme a munka, a dal, a tánc, az élni akarás... Páll Géza. — Mentjük, amig lehet, hadd lássák vendégeink, honnan indultunk egykor. Kalauzolom hangosan felnevet: hiszen ez az „egykor” még mindössze két éve és kilenc hónapja volt. Mátészalka peremén, ott ahol nem is olyan régen kacsák úszkáltak a nádas között, 1961 első napján új élet kezdődött Az ÉRDÉRT központ vállalkozott arra, hogy a helybeli faipari vállalat itt lévő, kezdetleges lürészlelepét világhírű üzemmé fejlesztik. Utópia — mondták egyesek, hiszen mindössze egy barakképítményt és egy múlt századbeli gattert örökölt az új tulajdonos. Benedek Lajos igazgatón sem győztek sajnálkozni: otthagyja az óramű pontossággal termelő bútorüzemet ezért a bizonytalanért. Nehéz kezdet Nemcsak a termelés felfuttatása volt az ÉRDÉRT célja a mátészalkai teleppel: Szatmár egyik legtöbb munkást foglalkoztató üzemét is szerették volna kialakítani. Elsősorban azoknak akartak munkalehetőséget teremteni, akik hetenként 300, vagy ennél több kilométerre szakadtak el családjuktól. Egy akkori újságcikk még kérdőjeles címmel jelent meg: „Vajon lesz-e munkásbázisa Szatmárnak?" Alapjában indokolt volt a kétkedés, hiszen a munkásellátásnak a legelemibb feltételei is hiányoztak itt. őszintén ÉS KERTELÉS NÉLKÜL 'Találkoztam Galagonya * Dezsővel és megkértem, tegye a kezét a saját szívére és mondja el őszintén, kertelés nélkül, minden aggályoskodást félretéve, mi a véleménye rólam. Galagonya értelmes, okos tekintete végigmért, elmosolyodott és így válaszolt: — Kedves barátom, veled szemben nem nehéz őszintének lenni. Ott nehéz, ahol az őszinteség kiábrándító, fájdalmas és leleplező. De nálad ilyenről szó sincs. Rendkívül szimpatikus, kedves, megnyerő modorú fickó vagy, akivel néhány percet eltölteni is tiszta felüdülés. Ne pirul), valóban így van. Az emberek szeretnek szerénységedért, amelyet talán egy kicsit túlzásba is viszel, s ez lehet egyedüli hibád csak, hisz tudásod, műveltséged, látóköröd minden vitán felül áll. S ha még ehhez hozzáveszem, milyen példás apa, férj, barát és elvtárs vagy, úgy gondolom, sikerült megrajzolni rólad azt a képet, amely még mindig csak szerény mása a te valóságodnak, — rázta meg a kezem Galagonya és ráztam meg én az ő őszinte, tárgyilagos és mélyen elemző kezét... Két hét múlva áthelyeztek egy másik vállalathoz, szerényebb beosztásba, de magasabb fizetéssel, saját kérelmemre, mert tibetiül tanulok, s tanulmányaimban akadályozott igazgatói beosztásom. Üjabb egy hét múlva hallom, ígért és biztosított az ÉRDÉRT. Építőbrigádja dacolva a hideggel, három hónap alatt felhúzta a legszükségesebb épületeket, az Irodákat, később megépült az ebédlő, a konyha, a korszeszerű mosdó-zuhanyozó, a női és a férfi öltöző. Így is nehéz volt az indulás: félezer ember sorsának, munkájának irányítása nem ment simán. Először is felöltöztették a dolgozókat új, meleg munkásruhákkal. Váratott magára a konyha és az ebédlő megnyitása: 1962 januárjáig tarisznyából étkeztek a dolgozók. Télre már ezren dolgoztak itt. Nem volt pénz újabb korszerű beruházásra, s ezért rohammunkával formáltak 18 fabarakk-melegedőt . Búcsú a tarisznyától Már ekkor, az üzem kamaszkorában is mutatkozott a telep üj arculatának néhány vonása. Nemcsak földrajzilag, (új kerítés a 33 holdas porta körül, kövezett közlekedési útvonal, vízhálózat, merész ívű, új melegedők, portásfülkék) hanem a munkások életében is. Először még propagandát kellett csapni az üzemi konyhának, a faluról bejáró dolgozók idegenkedtek tőle. Ma már három turnusban majdcsak félezren fogyasztják itt a főtt ételt dehogy Galagonya, volt vállalatom egyik összejövetelén tömören így fogalmazta meg rólam alkotott őszinte véleményét: — Ilyen ostoba marhát még nem láttam bőgni a jászol előtt... S ráadásul milyen nagyképű, durva és faragatlan fickó... Nem csodálom, hogy retteg tőle mindenki, s elsősorban retteg a családja... — mondja Galagonya és melegen, őszintén megrázta új igazgatója kezét... Tegndp találkoztam Burbulyával, osztályom egyik dolgozójával, aki megrázta kezem és őszintén, kertelés nélkül kezdte mondani: — ...rendkívül szimpatikus, megnyerő fickó vagy, akivel néhány percet eltölteni is tiszta felüdülés... Adtam neki egy akkora pofont, ' hogy a csillagos eget is trappista sajtnak nézte... Előlegben! Gyurkó Géza. lenként, osztályos étteremnek beülő helyiségben. A heti menüt a dolgozók héttagú bizottsága állítja össze minden kedden, Boylert szereltek fel a mosdókban, munka után a zuhanyőr el sem tudja kergetni az embereket a forró víz mellől. Esténként, műszak után benépesül a klubhelyiség, kattan a tv-kapcsoló, előkerülnek a könyvek, a társasjátékok, a fiatalok twistet pergetnek a magnón. Itt tartja rendszeres próbáit a 120 tagú üzemi énekkar, a tánccsoport, amely nyáron nagy sikerrel szerepelt a keszthelyi folklór fesztiválon. És itt adnak egymásnak találkát sportolók, vérbeli szurkolók: ez az üzem a gazdája a Mátészalkai MEDOSZ sportkör nyolc szakosztályának. Dr. ■, üzemi orvos Megállunk egy festék szagú épülettömb előtt: orvosi rendelő, e héten adják át. Üzemi orvosuk lesz hamarosan, aki vigváz a rakodómunkások, a háncsolók és a fürészesek egészségére. De rendszeresen ellátogatnak ide a pedagógusok is: kihelyezett osztályokban végzik többen az általános iskolát, technikumban, gimnáziumban huszonegyen járnak, hat egyetemistának juttat havi 500-500 forint társadalmi ösztöndíjat az üzem. Szakmai képzésben jelenleg 130 dolgozó vesz részt — házon belül. S vajon nem a munkásbázis formálását jelzi-e az is, hogy felére csökkent a balesetek száma, mert biztonságos rönkberakókat vásároltak, s mert nagy súlyt helyeznek az oktatásra, a havi szemlékre? Szűnőben a kezdeti türelmetlenség. A dolgozók látják, erejéhez mérten szüntelenül gondoskodik róluk az állam, ötmillió forintot költöttek az utóbbi két és fél évben szociális kiadásokra: borítékon kívül ez 5 ezer forint pluszt jelent dolgozónként! S már együtt a pénz a következő lépésre: jövőre nagy teljesítményű porelszívó-berendezést kap a központi csarnok. Angyal Sándor. ^fagyarorszáíi 1963. október 11. 3