Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-09 / 236. szám
A szakszervezetek nevelő tevékenysége megyénkben (Ma nkatárs unktól) A SZOT plénumának pén teki ülésén a szakszervezeti vezetők foglalkoztak a szakszervezetek nevelő munkájával, vitáztak azokról az eszközökről és lehetőségekről, amelyek segítik a dolgozó tömegek nevelését, a szocialista öntudat, erkölcs és életíor ma kialakítását. Az ülésen részt vett Kiss Elek, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának művelődésügyi munkatársa is. , * l*!i — A szakszervezeti munka viszonylag új eszközei közé tartoznak a politikai iskolák — mondta Kiss Elek munkatársunknak — amelyek megyénkben már a második éven működnek. Az első évfolyam 72 helyen összesen 1800 hallgatóval, a második évfolyam — amely 80 helyen indult — 2000 hallgatóval rendelkezik. A politikai iskolák évi nyolc előadásán a szakszervezetek szerepéről, a tervszerűségről, a tervgazdálkodósról, a dőlgozók nemzetközi összefogásáról és a szakszervezeti mozgalom egyéb alapvető feladatairól beszélgetnek, vitáznak a hallgatók. A kötetlenebb oktatási forma véleménynyilvánításra készteti a részt vevőket— A szakszervezeti nevelő munkában nagy szerep jut az általános és középiskolai felnőttoktatás megszervezésének. Megyénkben a tavalyi oktatási év végén közel 4 ezer szervezett dolgozó vizsgázott az általános iskola osztályaiban. A korábbi évinek ez kétszerese. Az idén pedig még ennél is nagyobb az érdeklődés. A Vörös Október Férfi Ruhagyár nyíregyházi részlegében a munkások 40 százaléka vesz részt állami oktatásban; ehhez hasonló jó arány más üzemekben is van. Azonban meg kell említenünk a másik végletet is: a kis-Kötetlenebb oktatási forma Könyvtárfejlesztés Helyes profil kialakítása a művelődési -házakban Központban az analfabétizmus várdai vulkánban például a munkások 40 százalékának még a nyolc általános iskolai végzettsége sincs meg. Ez az arány az országos átlagon alul van• — A szakszervezetek nevelő munkájához jelentős segítséget adnak a könyvtárak, annak ellenére, hogy létszám- és helyiséghiánnyal küszködnek. Megyénkben 25 önálló és 58 letéti szakszervezeti könyvtár van- Az olvasóátlag sokkal jobb, mint az állami közművelődési könyvtárakban, azonban az olvasólétszám növelésére sok helyen még mindig nagy erőfeszítéseket kell tennünk. Gyengén működik a Nagyhalászi Kendergyár szakszervezeti könyvtára, itt a dolgozóknak csak 5—6 százaléka olvasó. A SZOT határozata szerint a száz fős létszámon felüli üzemekben — ahol szakszervezeti könyvtár van — minden szervezett dolgozó évente 5 forintot köteles fizetni a könyvtár fejlesztésre. — A kultúrotthoni munka, mint a szakszervezeti nevelőtevékenység fontos eszköze megyénkben is egyre színvonalasabb lesz. Nyolc művelődésügyi intézményünkben számtalan művészeti csoport tevékenykedik- A nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Házban az idei népművelési évadban új szakkörök indultak: művészi torna, és képzőművészeti szakkör. ' Három helyen működik bábcsoport. Nyírmadán, Kisvárdán és a Nyíregyházi Vasutas Kultúrotthonban. Korábban a nyíregyházi művelődési házak között egészségtelen versenyszellem volt, s ezt a rivalizálást igyekezett megszüntetni a megyei tanács művelődési osztálya és az SZMT azzal, hogy a városban lévő művelődési házak tevékenységét összehangolta és mindegyik intézmény sajtos profilt alakított ki. Mátészalkán azonban még mindig ellentét van az állami és a szakszervezeti művelődési ház között. A közös cél — a népművelés — színvonalasabbá és hatékonyabbá tétele érdekében a községi népművelési tanácsoknak sürgősen tenniük kell — ott, ahol ez még előfordul — az ilyen káros versenyszellem megszüntetéséit. Késő este van. Most jöttem haza a tanácsülésről. Halkan vetkőzöm, ne ébredjen fel a család. Kimé gyek a konyhába mosakodni. (Mert fürdőszobám egy sincs — gondolatom számtalan.) Közben felidézem tuílajdonképpen miért ia voltam ezen az estén ilyen felindult. No, igen! Az analfabétizmus! A tanácsülésen azt állítják, hogy főleg a pedagógusokon múlik! Nem mondom, hogy nincs igazuk, de állítom, hogy csak részben. Első osztályt tanítok 40 gyerekkel. A legfiatalabb 6 éves. a legidősebb majdnem 16. — Ráadásul itt az iskolareform első éve: új könyv, üj tanterv, új módszer és régi, de újra megerősített jelszó: „Buíkásmentes első osztály!’* iNem panaszkodom, sőt minden erőmmel azon vagyok hogy maradék nélkül eleget tegyek annak az utasításnak amelyet a felső szervek és a lelkiismeretem diktál. És csak ezután jöhet az analfabétizmus! Mindjárt, az elején elárulom, hogy nagy odaadással látott hozzá a mi fan-e értelme a zenetanulásnak ? Hangversenysorozat középiskolásoknak Zene és Irodalom az iskolai tananyaghoz kapcsolva A megyei tanács művelődési osztálya tervbe vette, hogy a megye községeiben az 1963— 1964-es évadban hangversenyeket rendez a középiskolás ifjúságnak. A hangversenyeket az iskolai tananyaghoz kapcsolódó tartalommal, tervszerűen felépített tematikával négyes bérletben valósítják meg. A műsorok zenei anyagát irodalmi művekkel illusztrálják, hogy ezzel egy-egy korszak képe mind teljesebben bontakozzék ki az ifjú hangversenylátogalók előtt. A hangversenysorozat meg rendezésével azt a célt akarják elérni, hogy iskolákban folyó esztétikai nevelést minél jobban kiegészítsék, és igényes közönséget neveljenek azokban a közönségekben, amelyek a rendszeres hangversenyéletbe csak - a jövőben kapcsolódnak be. A következő évadban hat községben: Nagykállóban, Nyírbátorban, Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Mátészalkán és Tiszalökön szerveznek bérleti hangversenyeket nég'y sorozatban. A sorozat első hangversenye: „Európai virradat A tanulók a reneszánsz és a barokk korának zeneirodalmával ismer-1 kednek meg Kocsis Albert hegedű- és Szendrei Karper László gitárművész előadásában. :„A klasszicizmus mestered” című második előadásban Haydn, Mozart, Beethoven műveiből nyitányt, versenyművet és szimfóniát mutat be a postás szdmfónikus zenekar neves fővárosi hegedűművészek közreműködésével. A műsort vezényli Vasady Ba logh Lajos és Sulyok Tamás. A sorozat harmadik részében „A romantikus Európa” címmel Schubert, Schumann. Mendelssohn, Brahms, Grieg. Liszt, Verdi, Muszorgszkij és Chopin műveiből kapnak Ízelítőt a hangversenylátogatók. Közreműködnek a megye zeneiskoláinak művésztanárai, valamint budapesti szavalóművészek. A műsort Vikár Sándor a nyíregyházi Zeneiskola igazgatója ismerteti. „A népdaltól a zene nagy mesteréig” című harmadik előadásban a népköltészetet mint a nagy alkotások ihletőjét ismerik meg a középiskolás hangversenylátogatók. A műsorban közreműködik Jancsó Andrienne, Török Erzsi Szlay József cimbalmon és Katona Ágnes zongoraművészek. Tomasovszky István. Mi értelme van annak, hogy a mostani fejlett technika mellett időt és energiát lefoglaló, évekig tartó fáradtságos munkával zenét tanuljunk, vagy tanuljanak gyermekeink? Ezzel a kérdéssel fordult valaki hozzám a zeneiskolai beiratkozások alkalmával- A kérdés eléggé megalapozott és komoly ahhoz, hogy elgondolkozzunk rajta s válasz»lni próbáljunk rá. Hiszen a zene immár nem kiválasztottak tulajdona, annyira nem az, hogy szinte hétköznapi „használati cikké” vált, amely elől néha már menekülni is szeretnénk, gondoljunk csak az utcáf, vagy a strandokon b ügetett hangszórókra, a nyitott ablakok mellett felerősített rádiókra stb. Rántáskeverés közben, ebédelés alatt csak egy gombot kell elfordítani s máris hallgathatjuk akár a IX. szimfóniát, vagy a legújabb jazz slágereket. Mi értelme van a fáradságos hangszertanulásnak, amikor a tanulók nagy többsége úgy sem ér el olyan magas fokot, hogy kielégíthetné saját maga, vagy hallgatósága művészi igényeit? A kérdésre a felelet nem egyszerű, s hozzá a művészetek lényegének több rétü elemzése szükséges. Itt csak néhány kérdést szeretnék ezzel kapcsolatban megemlíteni. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a zene technika általi elterjedettsége, 'népsze-Megjelent a Társadalmi Sxemle októberi sxáma A Társadalmi Szemle legújabb száma első helyen Lakos Sándor Vitáink és a szocializmus építése című cikkét közli. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom 45. évfordulójára Hajdú Tibor írt cikket, kiemelve benne a tömegek forradalmi fellépésének döntő jelentőségét. A lenini normák érvényesüléséről, a megyei és járási pártbizottságokban megvalósult kollektív vezetés eredményeiről Bárányos József cikkét olvashatjuk. Huszár Tibor tanulmánya eg. erkölcs fejlődéséről, ennek folyamatosságáról és egyben szakaszosságáról szól. A „Szemle” rovat arról nyújt tájékoztatást: hogyan hasznosítják műszaki szakembereik munkáját a kohó- és gépipari üzemek. Tordai Zádor konzultációs cikke röviden ismerteti az egzisztencializmus lényegét és a marxizmusnak ezzel a polgári filozófiával szembeni állásfoglalását. A „Nemzetközi szemle” rovatban a francia gyarmatosítóktól megszabadult Algéria fejlődését elemzi Várkonyi Tibor tartalmas cikke. A testvérpártok folyóiratai közül most a „Cuba Socialista” idei számából ad szemelvényeket a Társadalmi Szemle. A folyóiratot könyvismertetések egészítik ki, továbbá a „Tájékozódás" című rovat, amely a külföldön felmerülő, figyelmet érdemlő kérdésekről ad rövid tájékoztatást rűsége nem mindenben használt magának a zeneművészetnek- Valamikor a zene ünnepi hangulatot árasztó, élményt adó, még a tánczene is nemes szórakozást nyújtó művészet volt Ma ez az ünnepi hangulat felhígult hétköznapi, közönséges és probléma mentes szórakoztatás az egyetlen célja. (Ezért van szükség az élményt adó élő, hangversenyzettére, hangversenylátogatásra!) A zene is mint minden művészet tükrözi a világot s a visszatükröaés célja: megváltoztatni a valóságot. Ez a felismerés pedig máris kiemeli a művészet nevelő szerepét. Tolsztoj szerint a művészet célja: az élet tanítása. Nyedosivin kiváló szovjet esztéta ezt így foglalta össze: „A művészet a világ megismerésének és átalakításának hatalmas eszköze”. Lenin köztudomásúlag nagyon szerette a zenét és szívesen hallgatta Beethoven „Appassionata” szonátáját- De mondjuk csak meg őszintén, vajon Beethoven zseniális muzsikája minden előképzettség nélkül, teljes tartalmában és teljes mélységében utat taiál e minden munkáshoz, paraszthoz, értelmiséghez? Lenin a kultúra magas fokán állott, ismerte az orosz és nyugateurópai művészetet. A kultúra birtokában lenni pedig azt jelenti, hogy sokat, nagyon sokat kell tanulni. Feltétlenül szükség van a művészet társadalmi szerepének újabb tudatosodásához. A szocialista társadalom nem nélkülözheti a művészetet, így a zeneművészet valóságot tükröző képességét sem. Vikár Sándor. tantestületünk. Hiszen végeredményben társadalmi ügy és ráadásul nem is ingyen keli végezni! De most jön a neheze! Elhatároztuk, hogy a mi 3500—4000 lelkes falunkban legalább 30 analfabétát írástudóvá teszünk ebben az évben. Családlátogatásaink során szorgalmasan kikérdezgettük a szülőket, kiket ismernek, akik nem tanulhattak meg annak idején írni-olvasni. Kértük jöjjenek fel este az iskolába, hogy ott közösen megbeszélhessük, hogyan tanulhatják meg minél hamarabb a betűvetést. Alig jött el 10 ember. Üj módszert kezdtünk. Minden kartárs ahhoz a családhoz ment el, amelyiknek a ' gyerekét tanította. Nyomó® okunk volt: „ki fogja tanítani a gyerekét, hogyan fogja ellenőrizni az otthoni munkáját, ha ő maga sem ismeri a betűket”. Mindenki idegesnek, elfoál altnak mondatta magát, sőt a cinikusabbak még azt is megjegyezték, hogy azért van a tanító, hogy tanítsa meg. A merészebb kartársak, még olyat is ígértek, hogy hájhoz járnak tanítani. A válasz: „Otthon szégyellem a családtól, meg a kicsiktől.” Holnap újrakezdjük, ha ma elfáradtunk. És vélünk lesznek a tanács dolgozói, a tsz. vezetői is. így közösen’ hátha hamarabb sikerül! B. J. tanítónő Nem ment — kihagyjuk? Megyénk szatmári részé nők legjelentősebb és legmodernebb üzeme a Mátészalkai ÉRDÉRT Vállalat. A tiszta és példásan rendezett telepen 1182 ember dolgozik. Az ÉRDÉRT Vállalat vezetősége az elmúlt években a kulturális tevékenységből 1* jelesen vizsgázott és a szakszervezeti titkár tájékoztatása szerint a napokban is öszszeűlt az üzem vezetősége, hogy megtárgyalják az évi kultúrmunkát. Azonban most furcsa, érthetetlen határozatot hoztak az értekezleten. A szakszervezeti titkár szavaival élve, „mivel az elmúlt évben ez nem a legjobban ment, ezért ebben az évben ezt kihagyjuk.” Azt hiszem kissé élhamarkodták a döntést, mert az ÉRDÉRT Vállalat 1182 dolgozójából pártóktatáson előreláthatóan 150, szakszervezeti politikai iskolán 100, szakmunkásképzésen 120 és egyéb iskolákban körülbelül 100 dolgozó tanul, számolva a lemorzsolódással, mintegy 800 ember marad, aki semmiféle oktatásban nem vesz részt. Ennek a 800 embernek a szakmai, ideológiai és tudományos képzését egy évre csak úgy „kihagyni” aáí hiszem ielkiismeretlenség volna! Kuknyó János, Válaszol az illetékes Superbenzin ügyben Lapunk szeptember 19-i számában megjelent „Super bosszúság” címmel Semegi János záhonyi lakos panasza, melyre az ÁFORT Vállalat a következő választ küldte: „Semegi János elvtárs, a kisvárdai járási pártbizottság instruktora a superbenzin beszerzési nehézségeit kifogásolja. Panaszából úgy tűnik, mintha a felsorolt nehézségekért kizárólag az ÁFORT Vállalat volna a felelős. Köztudomású, hogy vállalatunk magánszemélyek részére üzemanyagbélyeget nem hoz forgalomba, ezzel kizárólag a Magyar Posta foglalkozik. Tehát azért, hogy a panasztevő Nyíregyházán jegyet nem kapott, nem a mi vállalatunk a felelős. Tudomásunk szerint minden postahivatal — így a kisvárdai is — amennyiben ilyen igény merül fel, superbenzin jegyet is árusít. Más kérdés, hogy a kisvárdai kirendeltségünkön superbenzin nem kapható. Ezzé! kapcsolatban közöljük, hogy superbenzint éppúgy, mint egyéb üzemanyagot, kiskereskedelmi fogyasztásra csak a kúthálózatunkon keresztül hozhatunk forgalomba. Egész kivételes eset, hogy Nyíregyházán a kirendeltségünkön superbenzint árusítunk magánszemélyek részére. Ennek oka, hogy az utóbbi időkben oly mértékben növekedett a superbenzin igény, amilyen ütemben vállalatunk kúthálózatát bővíteni már nem képes. Ez csak ideiglenes jellegű és amint Nyíregyházán mód nyílik arra, hogy egy kútoszlopot superbenzinre átállítsunk, itt is megszűnik a kirendeltségen a magánfogyasztók kiszolgálása. Arra vonatkozóan pedig, hogy Kisvárdán superbenzin kutat állítsunk fel, egyelőre nincs mód, miután 1964 év végéig terjedő beruházási tervünkben — amit már felettes szerveink elfogadtak — ilyen beruházás nem szerepel. 31 ér az Alkaloidában Tanácskozás a mechanikai konstrukciókról A Technika Házában mechanikai konstrukció konferencia kezdődött, amelyet a Híradástechnikai Tudományos Egyesület rendezett a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával. Az ötnapos tanácskozáson körülbelül félezer hazai és több mint 50 külföldi — szovjet, csehszlovák, lengyel, német, angol és osztrák — szakember vesz részt. . A konferencia összehívását — amint megnyitójában Kiss Árpád, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke elmondotta —- a hiradástech-Tiszavasváriban járva az Alkaloida bejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán — hirdetmények, felhívások, rendelkezések között — gépelt kis papírlap ragadta meg figyelmemet: Nyugdíjba menésem alkalmával ezúton búcsúzom az üzem min den dolgozójától és kívánok további jó munkát. erőt. egészséget a soron következő feladatok elvégzéséhez. Tiszavasvári, 1963. szeptember 30. B. Nagy Bálint. nikai kutatások rohamos fejlődése tette szükségessé. Régebben egy—egy újabb áramköri megoldás, stb. elméleti kidolgozásával nagyjából lépést tudott tartani szerkezeti — kons-tukciós — megvalósításuk is. 1945 óta azonban az al apíku tatások egyre gyorsuló ütemben termelik ki a mind korszerűbb megoldásokat, úgyhogy ezek gyakorlati értékesítésére csak akkor van lehetőség, ha a megfelelő szerkezetek kialakításának! munkáját céltudatos irányítással hasonló színvonalra sikerül fejleszteni Varga János igazgató beszélt volt munkatársáról. „Úgyszólván itt kezdte munkás életét a gyár születésénél. Az üzemmel 1932 szeptember 20 óta állt alkalmazásban velem együtt, így 31 éven keresztül közvetlen munkatársam Volt. Nagyon kötelességtudó, szorgalmas, becsületes munkásember. A gyáron belül bármilyen munkaterületre állították is, megállta a helyét és mindig feljebb került, jó szakmunkássá vált. 1959-ben jó munkája jutalmaként kapta meg a „Vegyipar Kiváló Dolgozója” címet, kitüntetést. Mint a derítő szivattyú motorkezelője ment nyugdíjba szeptember 30-án, amikor könnyes szemmel öleltük át egymást. Búcsúzott a munkatárs, a munkatárstól, az igazgató a beosztottól, barát a baráttól a 31 évi nehéz, küzdelmes, de eredményes munka után. Kricsfalussy Bála tudósító ^fcíaiyarorszáf 5 1963. október 9.
