Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-04 / 232. szám
Az éves terv teljesítéséről és a téli felkészülésről tanácskozik a SZOT Események sótokban Elvi megegyezés várható az egyik szovjet javaslat tárgyában (Folytatás az 1. oldalról.) oldania, mint tavaly. Ehhez biztosítani kell a folyamatos anyagellátást, javítani kell a munka és üzemszervezést, nagyobb erőt kell fordítani a járművek felújítására. Dr. gádor György, a Budapesti Vegyiművek főmérnöke elmondotta, hogy a vegyipar az áprilisi 52 millió forintos elmaradásából máig mintegy 40 millió forintnyit pótolt, de még mindig vannak kihasználatlan tartalékai. így csupán a munkaszervezés megjavításával és a külföldről behozott nyersanyagok szállításának jobb ütemezésével 20—30 százalékkal lehetne növelni a termelés mennyiségét. Dobi Ferenc, a MEDOSZ megbízott főtitkára arra hívta fel a figyelmet, milyen jelentős szerepe lehet az egyes szakszervezetek szervezett együttműködésének a mezőgazdasági termelést zavaró nehézségek elhárításában. Kérte a szaktanácsot, fokozza erőfeszítéseit ennek az együttműködésnek a megjavítására. Földvári Aladár, a Közlekedési Szakszervezet főtitkára elsősorban a teherautószállítás nehézségeiről szólt. Amint elmondotta, az idén nagy feladat vár a szállítás dolgozóira: az évnek mind a 12 hónapjában szinte ugyanakkora forgalmat kell lebonyolítaniok, mint azelőtt ősszel. A feladat megoldását elsősorban az nehezíti hogy a rendelkezésre álló gépkocsikat még mindig nem használják ki teljesen. A kocsik és vezetőik idejének nagy részét a felesleges várakozás és a túlságosan lassú rakodás köti le. Csupán a jobb munkaszervezéssel is el lehetne érni, hogy a jármüvek kétszer annyi árut szállítsanak mint eddig. Sokat segít, hogy számos helyen, most már szombaton délután és vasárnap is rakodnak, de ez sem vált még általános gyakorlattá. Sok vállalatnak vezetője ugyanis nem ismeri azt a rendelkezést, amely feljogosítja, hogy az ilyen munkákat az állományon kívüli béralap terhére is kifizethetik. Ezután Meggyes István, a Budapesti Keleti Fű'i'ház szakszervezeti bizalmija szólalt fel, majd Kómár András. a Bányászipari Dolgozók Szakszervezetének titkára ismertette a bányászat eddigi erdményeit és vázolta a negyedik negyedév feladatait. A terv teljesítése — mondotta — nagymértékben függ attól, hogyan tudja a vasút rendelkezésre bocsátani a szükséges vagonokat. Jakó András, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára a megyében eddig elért eredményeket és a megoldandó problémákat ismertette. Szalontai Lajos, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének titkára szólalt fel ezután. Elmondotta, hogy a rohamos fejlődés az építőiparban szükségszerűen magával hozott bizonyos ellentmondásokat is, amelyek éppen az időjárás okozta nehézségek következtében kerültek most rendkívül éles megvilágításba. Nem sikerült megfelelően csökkenteni az építkezések időtartamát, nem lett gazdaságosabb az építőmunka és nem terjedtek el eléggé a korszerű építkezési módszerek. A beruházásoknál nem érvényesül kellően a tervszerűség és ugyanakkor a munka eredményeinek felmérésére sem sikerült olyan módszert kialakítani, amely gazdaságosabb építésre ösztönözné a vállalatokat. Jelentős részben a közgazdászok szaktudása segíthetné ezeknek a problémáknak a megoldásét. Furucz János, a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának vezető titkára többek között a megye építő- és építőanyagiparának nehézségeivel foglalkozott. Megállapította, hogy elsősorban a megfelelő gépesítés javíthatná meg a helyzetet. Ezután Szurdi István, a Magyar Szocialista Munkáspást Központi Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Leszögezte, hogy bár a tanácskozás középpontjába a még leküzdendő nehézségek és megoldandó problémák kerültek, az idei év eddigi adatai is bizonyítják, hogy népgazdaságunk évről évre fejlődik és a dolgozó nép életszínvonala emelkedik. Ezt mutatja többek között az is, hogy az idén az előző évhez képest a népgazdasági beruházások értéke kilenc százalékkal nő, az ipar a nehézségek ellenére is előreláthatólag teljesíti éves tervét és a mezőgazdaság is 8 százalékkal ad több terméket, mint tavaly. Tennivaló azért jut bőségesen az év utolsó negyedére is — mondotta Szurdi István — A mezőgazdasági dolgozók legfontosabb feladata most az, hogy október végéig minden körülmények között fejezzék be a vetést. Ehhez nélkülözhetetlen a többi termelési ág segítsége. Biztosítani kell d mezőgazdaság számára a szállítóeszközöket, az üzemanyagot, a gépekhez a pótalkatrészeket, sőt a traktorosokat is. Sok feladat vár az iparnak azokra az ágazataira és üzemeire, amelyeknek eddig még nem sikerült pótolniok az elmaradást. Vonatkozik ez elsősorban a kohászatra, amely jelenleg a legtöbbel tartozik a népgazdaságnak. Az építőipar viszont úgy ítéli meg saját helyzetét, hogy az év végéig teljesíteni tudta tervét. Az építőknek azonban nem szabad megteledkezniök arról, hogy legfontosabb feladatuk azoknak a már épülő ipari létesítményeknek a befejezése, amelyeknek termékeire a népgazdaságnak a megszabott határidőre feltétlenül szüksége van. A lakásépítkezések erőltetett munkatempója sem mehet azonban a, minőség rovására. Meg kell teremteni a léli munka feltételeit és már most ezekre a munkahelyekre kell összpontosítani a szükséges eszközöket és anyagokat. Elismerés és dicséret illeti a bányászokat eddigi munkájukért — folytatta Szurdi István. — De a szénbányászoknak ezután is tartaniok kell a munka eddigi ütemét, mert az ipar és a lakosság igényeit minden körülmények között ki kell és ki is fogjuk elégíteni. Ugyancsak teljes erejüket latbavetik a közlekedés dolgozói is. Példamutató helytál lást tanúsítanak a mozdonyvezetők, a vonatkísérők a gép kocsi vezetők stb. Befejezésül Szurdi István hangsúlyozta, hogy a nehézségek leküzdésének legjobb eszközei a helyszínen ragadhatok meg, éppen ezért a szakszervezeti szerveknek nagy szerepük lehet abban, hogy az egész népgazdasg teljesítse idei tervét és felkészülten nézhessen szembe a közeledő téllel. A vitát és egyúttal a tanácsülés első napját Beeid Sándornak, a SZOT titkárának válasza zárta be. A második napirendi pont, a szakszervezetek nevelő munkájával kapcsolatos feladatok megvitatását a Szakszervezetek Országos Tanácsa ma reggel kezdi meg, ugyancsak az ÉDOSZ székhazában. A Ziergiebel: líl . o c ö H c L f c o auú ia. S éppen most, hat évvel később, ezen az isten háta mögötti vidéken éá ilyen különös körülmények között kell hallanom ezt a zongoristát, aki éppen Lisztet, legkedvesebb zeneszerzőmet játsza. Úgy éreztem, sohasem hallottam szebbet. Vagy csak egy virtuóz tökéletes játéka lett volna, ami úgy megragadott? Leküzdhetetlen kíváncsiság fogott el, hogy lássam az előadót. Felálltam és lábujjhegyen az ajtóhoz mentem. Amit láttam. még nagyobb csodálkozással töltött el. A zongorista fiatal nő volt, legfeljebb két-három évvel lehetett idősebb nálam. Csak a profilját láthattam. Keskeny és finom volt, s magasra fésült, kontyba csavart, világosszőke haja miatt kissé szigorúnak látszott. Lenyűgöz Ve figyeltem mozdulatait, ame- -'Magyarország 1963. október 4. lyek, minthogy egyedül érezte magát, odaadóan természetesek voltak. Mozgásának éppen e szabad, kötetlen játékában, amely minden akkordjának képszerű kifejezést adott, volt valami 'rendkívül megkapó. Heinrich Kleist tanulmánya jutott eszembe, amelyben egy párbeszéd eredetiségéről szólt. A költő végkövetkeztetése: kellem és szépség csak önkéntelenül jöhet létre. Amikor lapozott a kottában, észrevett. Megijedt, és abbahagyta a játékot. Arca egy pillanatra, elkedvetlenedett, de aztán barátságosan mondta: — Bocsásson meg, mindjárt hívom a vendéglőst. Kiejtéséből úgy véltem, hogy müncheni. Alig nézett rám, és most is úgy ment el mellettem, hogy egy pillantásra sem méltatott. Nyilván szabadságát töltötte itt. Gyorsan azt mondtam: — Van időm, kérem, játszszék csak tovább! Meglepődve állt meg. — Nem idevalósi? — Nem, berlini vagyok. Tirolinak festek? GAGARIN PÁRIZSBAN Párizs (TASZSZ): Gagarin szovjet űrhajós szerdán ellátogatott Párizs egyik elővárosába, Pouteauxba. A városháza előtt a kisváros több ezer lakója lelkes fogadtatásban részesítette Gagarint. A város polgármesterének rövid beszéde után a szovjet űrpilótát Pouteaux díszpolgárává választották. A Francia Kommunista Párt vezetősége ebédet adott Gagarin tiszteletére. A nap másik felében a kozmosz hőse ismét fogadáson vett részt. Ezúttal Vinogradov párizsi szovjet nagykövet rendezett nagyszabású fogadást tiszteletére. A fogadás rendkívül meleg légkörben fejeződött be. ÜJABB TERRORAKCIÓK AMERIKA DÉLI Államaiban A faji megkülönböztetés hívei ismét a terror eszközével kívánják „megvédeni jofaikat” az Egyesült Államok déli államaiban. A négerüldözés melegágyában, Birminghamben szerdán este újabb bombarobbanás verte fel a város négernegyedének lakóit. A bomba a néger húspiac előtt robbant. A robbanás következtében több raktár megsérült. Emberéletben azonban nem esett kár. A kivezényelt rendőrség — szotás szerint — nem találta meg a tettest. Fehér suhantok egy gépkocsiból több lövést adtak le Cansas City négernegyedének utcáin, több járókelő megsérült. A tettesek elmenekültek. GOULART RÁDIÓBESZÉDE Goulart braziljai elnök szerda este rádió- és televízió beszédet mondott. Az ország belső helyzetéről szólva Goulart a többi között kijelentette, hogy az idén megindított hároméves terv a gazdasági élet rendezését célzó program első lépése. Emelett Brazília radikális reformokat is vérehajt majd. E reformok ellen az elnök szavai szerint sötét gazdasági és politikai csoportok kampányt folytatnak^ hogy mesterségesen válságot idézzenek elő és az irt a felelősséget a kormányra hárítják. — Azt hittem, idevalósi... — Biztosan olyan vagyok, mint egy útonálló? — kérdeztem tréfálkozva. — Ezt nem akartam mondani — folytatta mosolyogva. Zavarba jöttem. Elkerültem csodálkozó kutató pillantását, és így szóltam: — Csodálatosan játszott; elejétől kezdve hallgattam. — És tudja is, hogy mit játszottam? — kérdezte. Volt a kérdésében valami irónia, mintha azt akarta volna/ mondani: „Ne beszélj olyan dolgokról, amikhez nem értesz”. Pillantásom ebben a pillanatban véletlenül a krómozott söröspultra esett. Felismertem benne arcomat, és megértettem az ellentmondást külsőm és szavaim között. Hajam fésületlen, csapzottan lógott hamlokom’ba, arcom borostás volt, és tapadt rá a szenny. Szégyenkezve próbáltam meg legalább a hajamat rendbehozni az ujjaimmal. — Lisztet játszott, a Haláltáncot. Bocsásson meg elhanyagolt külsőmért. Fenn voltam a hegyen, a barátommal hegyi túrát tettem, ő már előrementTM Válaszom csodálkozásra késztette, majd így felelt: — Mindjárt gondoltam, hogy a hegyről jön. Ritkán találni errefelé valakit, aki zene iránt érdeklődik. Egyébként veszedelmes most a hegyekben járni. Múlt héten két embert temetett el a lavina. — Hallottam róla — mormogtam. — Itt lakik Schönwiesben? — Nem, Imstben. — Szabadságon van itt? — Igen, néhány napra csak. — Én müncheni vagyok. A vendéglő a nagybátyámé. Igaz, itt, Schönwiesben valamivel nyugodtabban él az ember, de huzamosabban nem szeretnék itt lakni. Fél éve nem hallok másról, mint az időjárásról, a piacról, vagy a háborúról... Milyen szép, gondoltam magamban, ős milyen szép lenne az élet, ha most itt maradhatnék, mindig a közelében. Ha volnának hamis irataim, könnyű szerrel itt maradhatnék a háború végéig. Min^ denütt kevés a munkaerő. De hogyan juthatnék hamis iratokhoz? Ha legalább egy ismerősöm lenne itt, akkor talán még iratok nélkül is menne — hiszen már nem tarthat sokáig a háború... — Maga is játszik? — kérdezte. — mondotta Gromiko a szovjet— amerikai tárgyalások után A nemzetközi feszültség enyhítését célzó New York-i diplomáciai tárgyalások során szerdán este háromórás szovjet—amerikai megbeszélésre került sor. Gromiko a New York-i szovjet ENSZ-küldöttség épületében vacsorát adott, amelyen amerikai részről megjelent Rusk külügyminiszter, Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ képviselője, Thompson, az amerikai külügyminisztérium tanácsadója szovjet kérdésekben, valamint Tylor külügyminisztériuma államtitkár. A megbeszélés után Rusk amerikai külügyminiszter kijelentette a várakozó újságíróknak, hogy a tanácskozásról közleményt nem adnak ki, mert újabb megbeszélésre kerül sor. A szerda esti szovjet—amerikai megbeszélést megelő-í zően Gromiko szovjet külügyminiszter újságíróknak kijelentette: a három nagyhatalom álláspontja rendkívül közel került egymáshoz azt a szovjet javaslatot illetően, hogy ne küldjenek nukleáris töltetű mesterséges égitesteket a világűrbe. Ebben a kérdésben minden valószínűség szerint legalább is elvi r é állapodás várható. CENDEBAL BESZÉDE Ulan Bator, (TASZSZ) J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke egy állami gazdaságban beszédet mondott. Cedenbal rámutatott, hogy a Mongol Népköztársaság belépése a KGST-be, széles lehetőségeket nyitott a népgazdaság és a kultúra gyorsabb fejlesztéséhez. A miniszterelnök méltatta a moszkvai szerződés jelentőségét és megállapította: a szerződés megkötése arról tanúskodik, hogy még az imperialisták is kénytelenek elismerni a Szovjetunió vezette szocialista tábor hatalmas erejét, a béke erőinek növekedését. A szovjet rakétaütőerő — mondotta — nemcsak a szocialista tábor, hanem az egész világ számára is védőpajzsot jelent az új világháború elhárításáért vívott harcban. Leuschner cikke a Pravdában A Pravda csütörtöki száma közzétette Bruno Leuschner, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága politikai irodája tagjának cikkét, amelyben bírálja a kínai vezetők kísérleteit a szocialista világrendszer Jelentőségének lekicsinylésére. A cikk szerzője megállapítja: „a Kínai Kommunista Párt vezetősége úgy döntött, hogy vállalkozik a tévedhetetlen magyarázó szerepére a két német állam kérdésében is. Az NDK „érdekeinek védelmezőjévé” nyilvánította magát. Biztosíthatjuk a kínai elvtársakat, hogy történelmi tapasztalataink alapján mi magunk tudjuk legjobban megítélni, milyen veszélyes a nyugatnémet imperializmus. Senkinek a magyarázataira nincs szükségünk arra vonatkozólag, hogy a részleges nukleáris kísérlet tilalmi egyezmény aláírása után a nyugatnémet imperialisták nem váltak a béke apostolaivá. Továbbra is az atomfegyver megszerzésére törekednek. De az az állítás, hogy a szerződés megkötése megkönnyíti a nyugatnémet imperialisták útját a tömegpusztító fegyverek megszerzéséhez — a tények teljes és szándékos elferdítése”. Amerikai százados sajtókonferenciája az ISDN fővárosban Berlin (MTI) Alfréd Svenson amerikai s2ázados, aki néhány hónappal ezelőtt átjött a Német — Azelőtt játszottam egy keveset, de azt hiszem, már mindent elfelejtettem. Sőt, egy időben szerettem volna zenét tanulni, de ennek már régen vége. Maga a konzervatóriumra járt? — Igen, amdg ki nem bombáztak minket. — A háború után majd befejezheti tanulmányait. — Talán. Zavart hallgatás következett. Ránéztem, és nem tudtam, mit mondjak. Elkerülte tekintetemet, és a söntésasztal mögötti ajtó felé fordult. — Hívom a nagybátyámat. Éppen ellenkezni akartam, mikor az ajtó kinyílt. A vendéglős lépett be. Magas, izmos, termetes ember volt. — Mária — fordult unokahugához —, karikázz csak gyorsan a városba, Bleicju'idához. Már mindent előkészített, csak el kell hoznod. Futólag szemügyre vett, és megkérdezte, hogy mit kívánok. Elment az étvágyam a meleg ételtől, mikor hajtókáján megpillantottam a náci jelvényt. — Egy korsó barna sört — mondtam, és ugyanakkor már mérgelődtem is miatta, semmi kedvem nem volt most inni. Csak a lány miatt mondtam. Mária egy pillanatig határozatlanul állt az ajtónál! (Folytatjuk) Demokratikus Köztársaságba* az NDK fővárosában amerikai és NDK-beli újságírók előtt megcáfolta azokat a szemenszedett hazugságokat, amelyek róla egyes nyugati berlini lapokban napvilágot láttak. Ezek a lapok ugyanis azt állították, hogy az amerikai századost elrabolták s, hogy akarata ellenére tartózkodik a Német Demokratikus Köztársaság terülétén. Svenson kijelentette, hogy a békés együttélés politikájának híve, s mint újságíró* ebben a szellemben akar tovább dolgozni az NDK-ban; Erre ugyanis eddig, mint a Nyugat-Németországban lévő amerikai hadsereg tagjának nem adtak lehetőséget. Fegyverszállítási harc Anglia és az USA közölt Ismét kiéleződött az elkeseredett fegyverszállítási harc Anglia és az Egyesült Államok között. Anglia biztosra vette, hogy TSR--2 mintája új bombavető repülőgépét meg fogja venni Ausztrália saját légi hadereje számára. A reódelés értéke 60 millió font és jóformán nélkülözhetetlen Anglia számára az uj gép óriási fejlesztési költségeinek részbeni fedezéséhez. Villámcsapásként érte az angol hivatalos köröket az Egyesült Államok azon lépése, hogy TFX típúsú gépét ajánlotta Ausztráliának keda vező pénzügyi feltételekkel.
