Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-26 / 251. szám
S^oiji’taijjH munkáját az orsKág'gjűIé« (Folytatás az 1. oldalról.) hozzájárult ahhoz, hogy a vágóállatok és az állati termékek felvásárlása az első há-Jobb az anyaállatok szaporulata, nőtt az állati termékhozam. Rövidebb idő szükséges a vá- romnegyed évben 3 százalékgóállatok hizlalásához, s ez is kai meghaladta a tervezettet. Javítani kell a felvásárlási munkán — A mezőgazdaság néhány területén — mondotta a továbbiakban a miniszter — koncentrált erőfeszítést tettünk a termelés gyorsabb növelésére. Ilyen terület többek között a zöldségtermelés, amelynek fejlesztéséhez az utóbbi évben nagy mennyiségű melegágyi ablakot, számos hajtatóházat és öntözőberendezést biztosítottunk a termelőszövetkezeteknek. Bár az idei eredmények még csak kezdetinek tekinthetők, a zöldségellátás javulását máris mindenki elismeri. A miniszter a továbbiakban rámutatott: A felvásárló szerveknek javítaniuk kell munkájukat, fejleszteniük kell technikai felszerelésüket és reálisan kell számolniuk a termelőszövetkezetektől • várható árumennyiségekkel. Ha megoldjuk a felvásárlás problémáit, akkor bőven jut friss zöldség a fogyasztók asztalára. A földművelésügyi miniszter ezután a mezőgazdasági termelés szerkezetével kapcsolatos egyes kérdésekről szólt. A termelés jelenlegi szerkezetén olyan irányban kell javítanunk, hogy egyrészt jobban igazodjék a házai szükségletekhez, másrészt nagyobb mértékben biztosítsa hagyományos exportcikkeink termelését — mondotta. Ezért — biztosítva a.kenyérgabona szükséges vetésterületét — növelni kell a cukorrépa-, dohány-, napraforgó-, seprőcirok- és fűszerpaprika-, valamint aprómagtermő területeinket. Ezek közül néhány növény átvételi árát az idén rendeztük, s termelésüket a jövőben egyéb- anyagi eszközökkel is elősegítjük. Elismerés a gyors vetésért — A termelés szerkezetének változásához a termelő üzemek megértését és támogatását kérjük. Nekik is meg kell érteniük,'' hogy mezőgazdasági termelésünket a népgazdasági igényeknek kell alárendelni, ezek az igények azonban természetesen a mezőgazdaság és a mezőgazdáságban dolgozók érdekeit is szolgálják. Azt az üzem vezetői döntik el hogy gazdaságukban milyen növények termelhetők a legeredményesebben, de a termelésnek igazodnia kell azokhoz a tervekhez, amelyeket a központi tervező és irányító szervek a népgazdasági szükségletek alapján alakítanak ki. Figyelembe kell venni, milyen nagy kár származik abból, amikor nem tudunk mit kezdeni a termelés tervszerűtlensége következtében keletkező terméstöbblettel, ugyanakkor más cikkekből nem tudjuk az igényeket kielégíteni. Losonczi Pál a továbbiakban a mezőgazdasági termelés jelenlegi legfontosabb feladatával, a kenyérgabona-kérdés megoldásával foglalkozott. — Eddigi legmagasabb búzatermésünket, — holdanként 11 mázsát —, 1961-ben takarítottunk be. Az idén a 12,4 mázsás tervvel szemben 9 mázsa búza termett. A gyengébb össztermést, — a 'kétségtelenül kedvezőtlen időjáráson kívül — két tényező együttes hatása okozta. Az egyik; a tervezettnél negyedmillió holddal kisebb volt a vetésterület, — a. másik: as üzemekben sok agrotechnikai hibát követtek el. A földművelésügyi miniszter példaként megemlítette: egyes helyeken úgy akartak „takarékoskodni”, hogy nem adták meg a szükséges műtrágyát az intenzív búza alá és saját kárukon kellett megtanulniuk, hogy műtrágya nélkül ezek a fajták még anynyit sem teremnek, mint a mi régi búzafajtóink. A másik agrotechnikai mulasztást, a vegyszeres gyomirtásnál követték el. Ezzel a módszerrel holdanként 1—2 mázsával lehet növelni a termést, a rendelkezésre bocsátott dikonirtnak mégis több mint felét évek óta nem használják fel. Mivel a gyomirtás elvégzéséhez nagy népgazdasági étrdek fűződik, a jövőben biztosítani fo&juk, hogy ez mindenütt meg is történjék. — Sok száz termelőszövetkezet, több járás és megye jelentette már, hogy befejezte a kenyérgabona vetését, Október 20-ig az előirányzott területnek 96 százalékán került földbe a mag, s előreláthatólag a kenyérgabona vetése a napokban az egész országban befejeződik. Köszönet a jó munkáért mindazoknak a termelőszövetkezeti, állami gazdasági, gépállomási és más dolgozóknak, valamint vezetőknek, akik lelkiismeretes munkájukkal megalapozták az ország jövő évi kenyerének biztosítását Továbbiakban a miniszter hangsúlyozta: már a tél végén — főleg az intenzív búzáknál el kell végezni a fejtrágyázást. Ehhez nagy menynyiségű nitrogénműtrágya áll rendelkezésre. Ha a mezőgazdaság dolgozói a gabona ápolását és növényvédelmi munkáit is olyan gondosan és időben végzik el, mint a vetést, s ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, akkor jövő évi kenyérgabona szükségletünket hazai termésből fedezhetjük. — Mezőgazdasági termelésünk gyorsabb ütemű fejlesztésének feltételei — mondotta befejezésül a miniszter — a legfontosabb területeken biztosítva vannak. Az a bizalom, amely a párt és a kormány intézkedéseiben az átszervezés előtt a parasztság iránt megnyilvánult, megfelelő viszonzásra talált. Elsősorban ennek köszönhető eddigi eredményeink és ez legfőbb biztosítéka további sikereinknek is. Nagyon fontos feltétel a munkásosztály és az egész társadalom egyre növekvő segítsége — mondotta. Mezőgazdaságunk az ötéves terv előirányzatain túlmenően már eddig is nagyarányú többletberuházást kapott. A parasztság szorgalma és az állam támogatása azonban csak akkor lesz eredményes. ' ha a mezőgazdasági irányító munkát minden szinten tovább javítjuk. Sárii Rózsi Szabolcs megyei képviselőnő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy hazánk egészségügyi hálózata az elmúlt években számottevően fejlődött, s a városokban és falvakban egyaránt sok korszerűen felszerelt új egészségügyi intézményt nyitottak meg. A gyógyító megelőző munka színvonalának további emelését azonban nagyban nehezíti, hogy kevés az ápolónő. — Olyan ápolónői gárda neveléséről kell gondoskodni, amelynek' tagjai hivatásuknak érzik a betegek gondozását, s a betegágyak mellett, a vizsgáló laboratóriumokban tevékeny segítőtársai az orvosoknak. Fontos feladat ezért, hogy javítsuk az ápolónőképzés feltételeit, s a lehetőségekhez mérten mielőbb programba iktassuk az ápolónői munkakörben foglalkoztatottak anyaisi körülményeinek javításét is — hangoztatta a képviselőnő. A pénteki tanácskozásról A Minisztertanács beszámolója feletti vitában elhangzott hozzászólásokra Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt. — A felelősségtől áthatott felszólalások, az értékes, hasznos javaslatok' azt mutatják, hogy a kormány munkájában, gondjaiban osztoznak képviselőtársaim, s a megoldásra váró feladatok foglalkoztatják a választók legszélesebb rétegeit, egész dolgozó népünket — mondotta többek között. — Úgy vélem, jó és egészséges jelenség, hogy vitathatatlan eredményeinken kívül nyiltan beszélünk a problémákról, a hiányosságokról is, mert közös erővel sokkal többet és gyorsabban tudunk cselekedni megszüntetésükért. Fock Jenő rámutatott, hogy a mindennapi munkát érintő javaslatok megvalósításához az szükséges, hogy a különböző területeken dolgozó gazdasági vezetők megszívleljék az országgyűlés plénuma . előtt elhangzottakat és hasznosítsák munkájukban. A vitában elhangzott indítványokat, a gyorsabb előrehaladást segítő javaslatokat eljuttatják az illetékes tárcákhoz, főhatóságokhoz, s a szakembereknek alaposan tanulmányozniok kell, mit kamatoztathatnak ezekből már a közeljövőben. Felhívta az érdekelteket arra, hogy a megvalósítható elképzeléseket a jövő évi részletes tervek tárgyalásakor messzemenően vegyék figyelembe. Az indítványok beható tanulmányozása után hozott döntésekről tájékoztassák a javaslati evő képviselőket. Fook Jenő szavai után határozathozatal következett. Az országgyűlés az ország gazdasági helyzetéről szóló Minisztertanácsi beszámolót és a vitában elhangzottakra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. s Polgári Törvénykönyvünknek idevonatkozó rendelkezésed valóban érvényre jussanak. Ezek a rendelkezések a törvényes érdekek kölcsönös figyelembevételének és az elvtársi együttműködésnek az erkölcsi szabályát emelték jogi. erőre. Éppen ez az egyik legjelentősebb olyan jellemvonás, amely az antagonisztikus érdekellentétektől és a konkurrencia harcoktól nem befolyásolt szerződéses viszonyainkat élesen megkülönbözteti a kapitalista társadalom szerződéses viszonyától. Szükséges ezt kiemelni, mert nem egy perben volt tapasztalható, hogy a szocialista együttműködés mély erkölcsi tartalmú jogelvének érvényesülése körül még nincs minden rendben. Számos esetben érvényesítettek állami vállalatok a termelőszövetkezetekkel szemben olyan követeléseket, amelyek fel sem merülhettek volna akkor, ha valóban szocialista módon együttműködtek volna. Egyes állami vállalatok igényeik érvényesítésekor nem mindig veszik figyelembe a népgazdaság egészének érdekeit. A vállalati érdek helytelen önös szemlélete, valamint tartózkodás a felelősségvállalástól, számos esetben forrása a pereknek. Szalay József ezután a bíróságok munkájának nevelő jellegéről beszélt. Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában mindinkább előtérbe kerül a jog nevelő szerepe, a bíróságok munkájának a tudatformálás szolgálatába állítása. A Legfelsőbb Bíróság működését is az a törekvés hatja át, hogy határozataival és elvi állásfoglalásaival az emberi tudatot a szocialista erkölcs magasabb normái szerint alakítsa. Egyetlen bűncselekmény sem maradhat felderítetlenül Dr. Szalay József beszámolója Ezután dr, Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elmúlt időszakban végzett munkájáról. — A szocializmus sikeres építése — mondotta — megköveteli, hogy fokozottabb gondot fordítsunk a társadalmi tulajdon megóvását és gyarapítását szolgáló, a tervgazdálkodás rendjét szabályozó rendelkezések megtartására, valamint hatékonyan lépjünk fel a társadalmi tulajdon megkárosítói, valamint az állami és munkafegyelem megsértői ellen. Fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időszakban polgári jogi eszközökkel is segítsük a termelőszövetkezetek megszilárdulását. A szocialista törvényesség megköveteli, hogy védelmezzük az állampolgárok személyi és vagyoni jogait is. Mindezeknek a feladatoknak eredményes elvégzéséhez nélkülözhetetlen, hogy a jogalkalmazók jól ismerjék jogszabályaink gazdasági, társadalmi céljait és a konkrétügyeket a társadalmi, a gazdasági összefüggések szem előtt tartásával, a jogsértéseket kiváltó körülmények elemzésével vizsgálják. A polgári ügyek elbírálásánál nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy érvényesüljön a társadalmi és egyéni érdek összhangja. A polgári jogalkalmazásnak a gazdasági és társadalmi Viszonyok széles körére gyakorolt hatásából adódik nevelő szerepének nagy jelentősége- Ezek azok a lényeges jogpolitikai elvek, amelyeknek figyelembevételével kell mérlegelni a Legfelsőbb Bíróságnak a polgári jogalkalmazás területén Végzett munkáját. Jó egy üti műkő dóst az állami vállalatok és tsz-ck között A beszámoló ezután a termelőszövetkezeteket érintő perekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. — A Legfelsőbb Bíróság lényegesnek tartotta és tartja, hogy az állami vállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szerződéses kapcsolatait minden tekintetben a kölcsönös együttműködés szelleme hassa át, Szalay József ezután arról beszélt, hogyan érvényesülnek a büntető jogalkalmazás jogpolitikai elvei. — A jogpolitikai elvek értelmében fő szempont a bűncselekményeik megelőzése. Alapvető követelmény, hogy egyetlen bűncselekmény sem maradhat felderítetlenül, s valamennyi bűncselekmény elkövetőjét törvényeink alapján, büntetőpolitikánk elveinek megfelelően felelősségre kell venni. A kiszabott büntetésnek, illetve az alkalmazott intézkedésnek — az általános megelőzés mellett — vissza kell tartania az elkövetőt az Újabb bűncselekményektől. A szocialista törvényességnek a büntetőeljárásban is maradéktalanul érvényesülnie kell. Alaptalanul senki ellen sem indulhat büntető eljárás. A megindult büntetőeljárásnál a helyes elbíráláshoz szükséges valamennyi bizonyítékot be kell szerezni és figyelembe kell venni, mégpedig a gyanúsított vagy terhelt javára és terhére vonatkozókat egyaránt. Az eljárás minden szakában biztosítani kell a védekezés lehetőségét. Elsőrendű követelmény, hogy a felelősségrevonós módjának és eszközeinek a megválasztásánál a társadalomra veszélyességének foka szerint kell differenciálni a cselekményt és az azt elkövetőt illetően. A törvény szigorát kell alkalmazni a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel, a visszaesőkkel, a társadalmi együttélés szabályaival konokul szembehelyezkedpkkel, a garázda, élősdi elemekkel szemben. Elsősorban jellegzetesen nevelő célzatú büntetéseket, illetve intézkedéseket kell viszont alkalmazni azokkal szemben, akik a bűncselekmény elkövetéséig becsületes életmódot folytattak, bűncselekményük súlya csekély és a bűnüldöző szervek biztosítékot látnak arra, hogy a felelősségre vonás ilyen módjával is visszatarthatok az újabb bűncselekmények elkövetésétől. Társadalmi harcot az alkoholizmus ellen — Több mint egy év telt el az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépése óta. Tárgyilagosan megállapíthatom, hogy az új BTK a gyakorlatban kitűnően bevált, jól szolgálja a szocializmust építő társadalmunk védelmét, az állampolgárok személy- és vagyonbiztonságát és általában a jogpolitikai elveknek az érvényesítését. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a következőkben megjegyezte, hogy nem elég hatékony a bűnüldözés a társadalmi tulajdont nem önös érdekből fosztogató, de bűnös hanyagsággal, felületességgel kárt okozókkal szemben. A Legfelsőbb Bíróság elvi döntéseivel segítséget nyújtott a bíróságoknak a társadalmi tulajdon megkárosításával kapcsolatos bűntettek helyes jogi értékeléséhez, valamint a helyes büntetés-kiszabáshoz. A mértéktelen alkoholfogyasztással mint bűnözést kiváltó tényezővel kapcsolatban megállapította, hogy ezen a téren a javulás távolról sem tekinthető kielégítőnek. Hangsúlyozta, hogy az alkoholizmus elleni harc sikerének biztosításához az egész társadalom erőteljesebb összefogására van szükség. Szalay József a továbbiakban megállapította, hogy az elmúlt időszakban a bűnözés több területén csökkenés észlelhető, a kizsákmányolás lehetőségének megszűnése, az életszínvonal állandó emelkedése főként a vagyon elleni és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények körében eredményezett csökkenést, A kapitalista maradványként még fellelhető bűnözési okok már nem társadalmi méretekben, hanem szőkébb körben hatnak. Szocialista viszonyaink között a bűnözés alakulásának a legjelentősebb tényezője: a tudat elmaradása a gazdasági és társadalmi fejlődéstől. Ebben is kereshető, hogy még mindig magas az élet- és testi épség elleni bűncselekmények száma. E bűncselekmények motívumai közül szinte teljesen eltűnt a múltban domináló vagyoni hasion* szerzési vágy, A Legfelsőbb Bíróság az élet fokozottabb büntetőjogi védelméért igyekszik szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlatot kialakítani, A beszámoló a következőkben a közlekedési bűnesetekkel foglalkozott: — A járművek száma az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt. A közlekedési balesetek, különösen a halált okozó balesetek száma növekedett. Adott viszonyaink között a gépjárművezetőktől jóval nagyobbfokú óvatosságot lehet és kell megkövetelni, amit az űj KRESZ is előír. A gépjárművezetőktől elvárható fokozottabb kötelességtudatot, a büntetőjog eszközeivel is elő kell segíteni. Ezért szükséges a büntetéskiszabási gyakorlat szigorítása, de különösen hatékony büntetésekkel kell sújtani a közforgalomban bravúroskod ó és nem ritkán alkoholos állapotban súlyos baleseteket okozó gépjárművezetőket. Az új BTK általános segélynyújtási kötelezettséget ír elő. Bünteti azt, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérültnek, balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki á’z életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott. Jellemző, hogy a burzsoá büntetőtörvénykönyvek a segítségnyújtás elmulasztását általában nem büntetik. A szocialista erkölcs egyik jellemzője: egymás kölcsönös segítése. A baleset áldozatának cserbenhagyása méltán váltja ki a dolgozók felháborodását, a közvélemény joggal követel szigorú büntetéskiszabási gyakorlatot. Ezután Szalay József elmondotta, hogy a magánvádas ügyek (becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sértés) száma változatlanul igen magas és ugyanakkor a kiszabott pénzbüntetések szinte jelentéktelenek. A meggyőzés és a nevelés minden rendelkezésre álló eszközét fel kell használni, hogy ezen a téren mielőbb jelentős javulás mutatkozzék; mindehhez az állami és táirsadalmi szervek összehangolt munkájára van szükség. Az új büntetőeljárás előírja azt is, hogy a büntetőügyeikben eljáró hatóságok — köztük a bíróságok is — kötelesek a bűntett elkövetését lehetővé tevő, vagy előmozdító okokról és a körülményekről az intézkedésre illetékes szervet értesíteni. A különböző intézmények, gazdasági szervek, állami vállalatok vezetőinek törvényes kötelessége viszont a bűnözést előidéző okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket megtenni. — Tisztelt országgyűlés! — Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító munkája alapján, az összes bíróságok működése, egyre inkább tükrözze a jog társadalmi funkciójának ismeretét, _ a szocialista törvényesség érvényesítését állami, gazdasági és társadalmi rendünk védelmének és fejlődésének szolgálatát — fejezte be beszámolóját dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Az országgyűlés dr. Szalay Józsefnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Vass Istvánná javaslatára az országgyűlés szombaton délelőtt 10 órakor folytatja tanácskozását.
