Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-26 / 251. szám
XX. ÉVFOLYAM, 351. SZÁM Árat 50 fillér 1963. OKTÓBER 36, SZOMBAT F0LYT1TJH MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Di. Szalai Józsefnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének wmammmsmmmmmmammmmmmsmammmmmmuBnmmuammBBnumM ommmmmmmmsmmmaiHBmmmmRmmmmammrwmumBiiimmímRmasaaaammmammumBmmRmmRmmmummxuHmKaamam beszámolója a péntek délutáni ülésen Áz országgyűlés pénteki ülésén folytatták a Minisztertanács beszámolója feletti vitát. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Műnnich Ferenc, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. > KOSSÁ ISTVÁN: A közlekedésre nagy munka hárul A vitában elsőnek Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter szólalt fel. A miniszter tájékoztatta az országgyűlést a személy- és áruszállítás helyzetéről, továbbá arról, hogy milyen intézkedések szükségesek a nökvekvő szállítási feladatok megoldására. Elmondta, hogy 1962-ben a MÁV személyforgalma ötszörösére, a távolsági autóbuszok forgalma pedig húszszorosára emelkedett 1957-hez képest. 1963 első felében a vasútnál további három, a távolsági autóbusz-közlekedésben pedig 14 százalékkal nőtt a teljesítmény. Ugyanakkor fokozatosan javítják az utazás kényelmét, gyorsítják a közlekedést, emelik az utasellátás színvonalát. Körülbelül háromszáz lakott helység kivételével az ország valamennyi városát és községét bekapcsolták a közlekedési hálózatba. Az illetékesek mindent elkövetnek, hogy minél rövidebb időn belül valamennyi helység — elsősorban a közúti összeköttetés révén — bekapcsolódjék az országos közlekedési hálózatba. Gyorsabb vonaláratok — A vasútról szólva a miniszter elmondotta, hogy tovább fejlődött Budapest s a nagyobb vidéki városok között a közvetlen és gyors összeköttetést biztosító „non stop” vonatok hálózata. Ezek a vonatok, mint például a Borsod, a Lillafüred és a Hajdú expressz, hamar közkedveltek lettek. Szándékunkban van az ilyen típusú összeköttetést a főváros és valamennyi nagyobb vidéki város közötti forgalomra kiterjeszteni. Nem lebecsülendő eredmény az sem, hogy a vasúti közlekedésben végre túlléptük a „bűvös” 100 kilométeres óránkénti sebességet; a Borsod expressz menetrendszerinti sebessége óránként 120 kilométer. Sajnos azonban elsősorban csupán a villamosított vonalakra és a nemzetközi vonatokra szorítkozik a nagyobb sebesség, mert egyes pályák és a vontatóeszközök egy részének elavultsága nem mindig teszi lehetővé a sebesség nagyobb arányú növelését. Sok még a javítani való a menetrendszerűségen és a forgalom szervezésében, és az utazás kulturáltságát is sokszor éri jogos bírálat. A személyszállításból mind nagyobb terhet vállal magára a közúti közlekedés, növekszik a távolsági autóbuszok és a magángépkocsik forgalma. E- zért kormányzatunk igen sokat tett a közúthálózat fejlesztésére. Az idén csaknem ezer kilométer utat építettünk át portalan burkolattal. Megépült a Budapest—tatabányai E—5-ös jezésű nemzetközi autóút, amelynek továbbépítését Komárom és Győrön át egészen az országhatárig most tervezzük. Megkezdődött a Budapest—Székesfehérvár közötti autópálya építése, ezenkívül a Becs—Sárvár—Keszthelyi út építése, amely lehetővé teszi, hogy Ausztria felől két óra alatt lehessen elérni a Balatont. A harmadik ötéves tervben szerepel Budapest—miskolci főközlekedési út teljes átépítése. Az eredmények ellenére az útépítés még nem tudja követni a közúti közlekedés gyors ütemű fejlődését, ezért további nagy erőfeszítéseikre van szükség úthálózatunk korszerűsítésében. A gépkocsik növekvő száma miatt előtérbe került az állami és személytulajdonban lévő gépkocsik javításának és ellátásának problémája is, amit a javítóüzemek fejlesztésével, új országos szervízhálózat és korszerű üzemanyagellátó állomások építésével és felszerelésével kívánunk megoldani. A vasút szállítási tervét csak úgy tudná teljesíteni, ha munkanapokon legalább 16 800, munkaszüneti napokon pedig minimálisan 14 ezer kocsit rakhatnának meg. Ennyi kocsit azonban főképpen a kirakodások késedelme miatt, a vasút nem tud rendelkezésre bocsátani. A ki & a berakás a kormány felhívására az utóbbi hetekben jelentősen javult, különösen a szombati és a vasárnapi napokon. Átgondolt szervezést — A minisztériumok, vállalatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nagy többsége most már jól szervezik meg a be- és kirakást — mondotta. Egyes szállíttatok, főleg a kis mennyiségű árut fuvaroztatók azonban néhány vagonnyi kirakodásról nem gondoskodnak, pedig ez országosan sok száz kocsi lekötését jelenti. Ilyen szempontból Budapesten és Miskolc térségében a legroszszabb a helyzet. A miskolci vasútigazgatóság sok üres vagont kért, ugyanakkor azonban több száz kocsi kirakatlanul állt napokig az igazgatóság területén. Gyakran a be- és kirakást az is késlelteti, hogy a MÄV nem állítja ki időben a rakodásra váró kocsikat, szerelvényeket, — A közlekedés jelenlegi legfontosabb feladata — mondotta —, hogy a meglevő berendezésekkel, a szállítások átgondolt szervezésével biztosítsa a népgazdaság szempontjából legszükségesebb áruk fuvarozását és megszervezze a jövő év elejére áthúzódó utószállításokat. Szükséges, hogy azok a tárcák, amelyek önálló LOSONCZI PÁL: szállítóeszközökkel rendelkeznek, arányosan vállaljanak részt a fuvarozási munkákból. Az Ipari és a kereskedelmi vállalatoktól azt kérjük, hogy kellő időben biztosítsák a javításokhoz, a fenntartáshoz szükséges tartalékanyagokat és alkatrészeket, a már megrendelt járműveket, berendezéseket és az üzemanyagokat. — Már megkezdődött a felkészülés a jövő évi szállítási feladatok lebonyolítására is. I A kormány elrendelte: a jövő évi előszállítási igényeket november 1-ig be kell jelenteni, hogy a tavaszi, viszonylag kevésbé forgalmas Időszakban - a jövő nyárra tervezett szállításokat előre lehessen hozni, hogy csökkenjen a jövő évi csúcsforgalom. A miniszter befejezésül elismeréssel szólt a közlekedési dolgozókról, akik minden nehézség közepette becsülettel teljesítik kötelességüket. A mezőgazdasági termelés stabilizálódott Pótoltuk az elmaradás nagy részét A miniszter hogy hangoztatta, a legnehezebb problémát az idén az áruelszállitás jelenti. Már tavaly tizenkétszer annyi árut szállított a magyar vasút, a közúti közlekedés és a hajózás, mint 1937-ben. Az idén a feladatok még nagyobbak, a vasútnál további négy, a közúti közlekedésnél pedig 17 százalékkal nagyobb teljesítményt kell elérni, mint 1962-ben. Kossá István ezután részletesen ismertette az áruszállítás nehézségeinek okait. A rendkívüli téli időjárás, majd az azt követő árvizek és belvizeik miatt a vasút az év első negyedében három és fél millió tonna áruval kevesebbet szállított a tervezettnél. Ennek az elmaradásnak nagy részét már pótolta, de a vasút még mindig kereken 700 000 tonna áru szállításával adós, ami az év hátralévő szakában jelentős tehertétel. A szállítási zavarokban a sok, úgynevezett objektív okon kívül közrejátszottak a szállítás szervezésének hibái és a közlekedési berendezések egyes műszaki problémái. Előfordul, hogy felesleges, indokolatlan szállítások tetézik az amúgyis nagy feladatokat. Komárom megyébe például vasúton Miskolcról, Vácról és Beremendről szállítanak ugyanolyan cementet, amilyent Tatabányán is gyártanak, onnan viszont Borsodba és az ország más, távoli részei be viszik az építőanyagot. Az Ilyen keresztbeszállítások, sajnos, sok esetben jelentős szállítási kapacitást kötnek le és elvonják a szállítási eszközöket más fontos feladatoktól. Hasonlóképpen nehezíti a vasút munkáját a ki- és berakodások elhúzódása. Az ebédszünet után Losonczi Pál földművelésügyi miniszter volt az első felszólaló. A miniszter bevezetőben elmondotta; mezőgazdaságunk fejlődésének az utóbbi esztendőkben legörvendetesebb eredménye, hogy fiatal termelőszövetkezeteink megerősödtek. A szövetkezeti parasztság a párt- és az állam sokirányú támogatásával megteremtette a közös nagyüzemi termelés legfontosabb alapjait. Fokozatosan javult a termelőszövetkezetek vezetése, növekedett a tagok részvétele a közös munkában; ehhez járult az anyagi ösztönzés különböző formáinak mind szélesebb körű alkalmazása, a parasztság szocialista öntudatának fejlődése. A mezőgazdaság céljaira fordított anyagi eszközök növelésén kívül ezek a tényezők jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az utóbbi éveknek az átlagosnál sokkal rosszabb időjárási viszonyai ellenére a mezőgazdasági termelés stabilizálódott, és nőtt a felvásárolt termékek mennyisége. Megszüntetjük a beruházások aránytalanságát — Az átszervezéssel egyidejűleg — folytatta a miniszter — hozzáfogtunk a mezőgazdaság korszerűsítéséhez, a kisüzemi termelőeszközök felcseréléséhez modern, új berendezésekkel, épületekkel. Csupán az elmúlt három év ben csaknem félmillió szarvasmarha, másfél millió sertés és hatmillió baromfi részére épült nagyüzemi férőhely. Gépállományunk mennyisége nőtt, minősége pedig sokat javult, most kereken kétszer annyi traktorunk van, mint 1958-ban és ezek nagyobbrésze sokféle munka végzésére alkalmas, univerzális gép. Az anyagi eszközöket azonban az irányító és a beruházó apparátus munkájának gyengéi, hibái miatt nem mindig sikerült a legeredményesebben felhasználni. A minél több állatférőhely létesítésén kívül kevés anyagi erőt fordítottunk a vízellátásra, a villany bevezetésére, takarmányelőkészltők építésére, egyszóval: a beruházások nem mindig komplexen történtek. A mezőgazdasági termelés más kiegészítő beruházásai — tárolótér, szállító kapacitás, javítóüzemek létesítése — terén is van elmaradás, ezért az üzemek nem mindig tudják megfelelően kihasználni új állóeszközeiket. Ezt az aránytalanságot fokozatosan megszüntetjük: a következő évre több mint háromszázmillió forintot irányzunk elő a korábbi beruházások kiegészítésére és korszerűsítésére. A jövő évi beruházások már a járulékos és kapcsolódó beruházásokkal együtt, komplex módon valósulnak meg. A miniszter ezután ismertette a mezőgazdaság belterjes fejlesztésének néhány eredményét: — Öntözött területünk például az Idén megközelítette a 450 009 holdat, az utóbbi években több mint százezer holdnyi, szántóföldi művelésre kevéssé alkalmas területen telepítettünk szőlőt és gyümölcsöt, — majd az állattenyésztés helyzetéről beszélt. Állatállományunk az utóbbi évek gyengébb takarmány termése miatt nem fejlődött kielégítően. Elsősorban a háztáji állomány csökkent, mert a takarmányellátás nem volt megfelelő. Ugyanakkor az egész állatállomány nagyarányú minőségi változáson megy át, aminek kedvező hatása máris jelentkezik. (Folytatás a 3. oldalon) Magyarország
