Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-03 / 231. szám
A 3004/t-os kormányhatárizat 3004/... A kormányhatározatoknak a „családja” kitörülhetetn fogalommá vált a kibon.kozó nagyüzemi mezőgazdáig fejlődésének a mostani /eiben. A 3004-esek maguk- i sűrítik mindazt a gazdasá- i és j itikai segítséget, mellyel a munkásosztály, a épgazdaság támogatja a terlelőszövetkezeti mozgalmat legszilárditásahn, hogy ez segítség folyamatosan és atványpzott mértékben megárüljön az egész nép javára. A napokban tették közzé a 004-esek legfiatalabb tagját, 3004j6-os kormány határosa ot, amely bár valóban a legrissebb, mégis az eddigi ta lasztalatokból leszűrt legtöbb ■.örültekintést tártalmázza. A córábbi határozatok fő iránya s a gyengén gazdálkodó szövetkezetek megerősítését céozta, mégis volt egy terület — mégpedig az áruértékesíési kedvezmények —, ahol jontosan a gyenge tsz-ek részesültek arányosan a legkevesebb kedvezményben. Ez a kedvezőtlen helyzet a jövő ívre érvényes 3004/ó-osnál megszűnik, viszont egyéb területeken — állatférőhclyek, tenyészállatnevelés stb. — térülnek meg a kedvezmények. A 3004-eseknek a hatásán még fel sem lehet ma mérni a kedvezményeknél teljes egészében, mivel á megyénkben alapvető gyümölcsös telepit< sek hitelelengedése csak később kerül sorra. De ha veszszük az idei és jövő évi — egyforma értékű — pajta beruházásokat, más épületeket, tenyészállat nevelést, gépvásárlást és gépállomási munkadíjakat, a talajjavítást és még sok mást, akkor a megye termelőszövetkezetei ezekben az években 100*—125 milliós hitelelengedési és más kedvezményben részesülnek. 1962-ben például a tagok részesedésé nek közel húsz százaléka szár mázott a kedvezményekből megyei átlagban! Miként használják fel a 3004-es határozatok által nyúj tolt lehetőségeket a termelőszövetkezetek? — A szövetkezetek túlnyomó többsége él vele, de a tapasztalat azt mutatja, hogy van még sok szövetkezet, ahol nem mérik fel a _ saját előrehaladásuk érdekében a határozatok fontosságát. Ilyen helyeken elsősorban a könyvviteli szakembereké, a főkönyvelőké a felelősség, mert nem egy esetben nemhogy felhívnák a vezetőség figyelmét az adott lehetőségek -kamatoztatására, maguk sem elég jártasak a kormányhatározatokban, azok alkalmazásában. Kétségtelen, vannak úgynevezett objektív akadályai is a kedvezmények igénybevételének. Ezek általában a népgazdaság teherbíró képességével függnek össze — például a tehénistállók építésénél a megyében, de vannak olyan elemek is, amelyek a 3004-es „család” további tökéletesíté-* sére hívják fel a figyelmet. Van egy — Szabolcsra is különösen jellemző — problémakör, amelynek a megoldatlan sága elsősorban a gyenge adottságokkal rendelkező szövetkezeteket sújtja:- gyenge a talajerő — emiatt nincs megfelelő takarmánytermelés; nincs elegendő takarmány — nem kielégítő az állatállomány minősége, termékhozama; nem megfelelő az állatállomány — nincs biztosítva a szükséges talajerő és így tovább, újra kezdődik a kör... A talajjavítás terén nyugodtan vehetjük az 1962-es évet, mert ezt nem követte lényeges változás az idén, és nem követi jövőre sem. Tavaly a kedvezmények értékének csupán 0,005 százalékát tette ki a talajjavítás részesedése a megye tsz-eiben. Bár a talajjavításnak lényegében csak a szállítási kapacitás szabhat komolyabb korlátot, a szövetkezetek mégsem élnek ezzel az állam által ingyenesen biztosított lehetőséggel. Ennek egyik fő oka az, hogy a kedvezőtlen hálózat következtében a tsz-ek túlnyomó többségének a területe meszsze esik a vasútállomástól, s a gépjármű fuvar igen -megdrágítja. a javítóanyag szállítását —- és ez, ez idő szerint, jelentős tényező a gyenge szövetkezeteknél, ott, ahol a legnagyobb szükség lenne a talaj tartós megjavítására. A baktalórántházi és a többi homoki járásban — mint ismeretes — a talajerő visszapótlásának egyik legfontosabb tényezője a csillagfürt zöldtrágyázás. A baktaiak e téren már önellátóak lettek; elegendő csillagfürtmagot termelnek. A csillagfürt trágyázás nem kiegészítő, hanem fő szerves anyag visszapótlási módszer ott, ahol minimális az állattartás. Viszont ezt csak úgy lehet a gazdálkodási rendszerbe eredményesen beiktatni, ha a csillagfürtöt vetésforgóban termesztik — többségét főnövénykénl. Akkor viszont a közvetlen értéket biztosító növények termőterülete, hozama csökken, s a zöldtrágya növény kedvező hatása csak később realizálódik. Tudott dolog, hogy az állam az igen gyenge szövetkezeteket pénzeszközö’-dcel dotálja üzemviteli és jövedelemkiegészítési célból. Tavaly ennek az összegnek mintegy 70 százaléka jutott jövedelemkiegészítésre — többségében azoknál a szövetkezeteknél, amelyek a talajerő-utánpótlást nehezen tudják, és zöldtrágyázással szeretnék megoldani. Minden bizonnyal az lenne a távlatában is gazdaságosan járható út, ha e szövetkezetekben a zöldtrágyás talajerő-utánpótlást részesítenék kedvezményben — a különben is . adott jövedelemkiegészítés jelentős erejéig —, mert alapjaiban ez oldaná meg a terméshozamok növelését, a gazdálkodás megszilárdítását, s kevésbé a dotálás, ami mögött termelés, termelési érték nincs. E — különben lényegbevágó — problémákon túl igen fontos most, a szövetkezetek térmelési terve készítésének az idején, és később, a pénzgazdálkodási tervnél is — alaposan tanulmánypzva a hatá-« rozatot — feltárni mindazokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a szövetkezetek további szilárdítása elérhető a 3004 6-os alapján. Samu András. IGYÁL KISFIAM... Ismerős lakodalmi kép — Ostoba hagyomány Mit mond az orvos A menyasszonyra hevenyészett villanyfény ragyog, sürögnek az öreg nénikék, az U-alakú asztalnál vegyes hangon nótáznak, a sátor sarkában eszeveszetten muzsikál a zenekar. Gyerekek szaladgálnak, nyügösködnek, anyák pátyolgatják az apróbbakat. Bent a szobában, az, ágyakon alszanak az ünneplőben elfáradt apróságok. A kondérok mellett egy asszony unszolja a fiát: — Igyál, no egy kicsikét... Részeg gyerekek A tíz év körüli gyerek fintorog, nem ízlik neki a bor. Enélkül is jól érezné magát. De hát a felnőttek természetesnek veszik, hogy most borral fokozzék a gyerekek hangulatát. Éjfél felé jó néhány kisiskolás ott botladozik az • asztalok, felnőttek között. Ismerős lakodalmi kép. Egy fiatal tanítónő ismerősöm panaszkcdott egyszer, hogy abban a faluban, ahol pályafutását kezdte, sokat ittak az emberek. Egyszer egy tanítványa elaludt az órán Amikor költ ügetni kezdte, kiderült, hogy a gyerekből árad a borszag, kétségtelenül alaposan leitta magát Még Iebh kapcsolat szükséges az iskolák, üzemek és fermeisziivetkezelek között A megyei politechnikai tanács is több segítséget vár (Munkatársunktól.) Néhány évvel ezelőtt, amikor az általános és középiskolákban országszerte megindult a szakmai oktatás, megalakult Nyíregyházán is a megyei politechnikai tanács — tájékoztatta munkatársunkat Bessenyei /Lajos, a megyei tanács művelődési osztályának tanulmányi felügyelője. — A tanács feladata, hogy az üzemek és az iskolák közötti kapcsolatot elmélyítse, segítse a politechnikai oktatás tárgyi és személyi feltételeinek kialakítását, a megfelelő szakemberek biztosítását. Az első időszakokban csaknem kizárólag az oktatási szakemberek és. a megyei tanács különböző osztályainak előadói kapcsolódtak be a munkába, de már az 1959—1960-as tanév végén kibővült a tanács az- üzemek, állami gazdaságok, tsz-ek igazgatóival, agrönómusaival, szakembereivel. A tanács a minisztérium utasítása szerint évente két-három alkalommal ülésezett, azonban az oktatásügyi szakembereken kívül igen kevés szakember vett részt az üléseken. A megyei politechnikai tanács munkájában rendszeresen részt vettek a megyei tanács mezőgazdasági és ipari osztályának előadói, a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat igazgatója, a Kisvárdai Vulkán 'főmérnöke, a Nagykállói Gépál1 omás igazgatója és még néhány ipari ü-7orn vezetője A mezőgazdasági üzemek és a termelőszövetkezetek szakemberei egyáltalán nem, vagy csak kis létszámban képviseltették magukat a tanács ülésein. A munka csak formális volt. Az elmúlt tanév végén tartott utolsó ülésen a tanács megállapodott abban, hogy az általános és középiskolákban állandó szakok! atási profilt alakítunk ki. Egy-egy iskolában legfeljebb ötféle szakmai oktatás folyik. így könnyebben megoldható a szakemberbiztosítás. — A Művelődésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a munkaügyi miniszter és az Országos Tervhivatal együttes utasítása szabályozza a szakközépiskolák és üzemek együttműködését. -Az utasítás szól a tanulókat megillető juttatásokról és a gyakorlati oktatás költségeinek pénzügyi fedezetéről. Még mindig sok kérdés tisztázatlanul maradt az utasítás megjelenése után is, s ezeket a kérdéseket különkülön tisztázni kell a minisztériummal. Például az utasítás nem ad választ arra a kérdésre sem, hogy a mezőgazdasági üzemek mire fordíthatják azt a pénzt, amit az iskolák tanulóként szokoktatás címén fizetnek. — Jelen pillanatban már nincs olyan gimnázium, amelyben ne lenne vagy szakközépiskola, tehát 4+2 rendszerű, vagy politechnikai, illetve 5+1-es politechnikai oktatás, Hosszú időn keresztül a legnagyobb problémánk az volt hogy a vásárosnaményi szakközépiskola számára a Nyírmadai Állami Gazdaság csak kis mértékben tudta biztosítani az oktatás feltételeit, azonban a közelmúltban tárgyalások folytak az állami gazdaság igazgatójával, s a 'jövőben a diákok itt is szakszerű gyakorlatot tudnak végezni. Ugyanebben a gimnáziumba: évek óta nincs kertészmérnök, s ez a probléma még most is megoldatlan. — A megyében egyedül álló az a segítség, amelyet a nyírbátori termelőszövetkezet nyújtott a helybeli gimnázium tanulómak. Külön tanműhelyi építettek a tsz-ben. Ezzel a tsz a télre is biztosította a mezőgazdasági szakoktatás feltételeit az iskolán kívül. A megyei politechnikai tanács igyekszik megoldani a szakoktatással kapcsolatosan felmerülő kérdéseket; azonban az üzemektől, de főleg a mezőgazdasági szektoroktól az eddiginél nagyobb támogatásra van szükség. Szabolcsban egy védőnő mondta el, hogy körzetében van olyan falu, ahol ma is általános szokás pálinkát adni a csecsemőnek, ha nyűgös. Felelős a szülő! Pár évvel ezelőtt magam voltam tanúja annak, hogy húsvéti locsolás következtében kórházba kellett szállítani egy kisfiút, mert a felelőtlen felnőttek annyi bort itattak vele, hogy súlyos alkoholmérgezés lett a vége. A felnőtt minden esetben elsősorban felelős önmagáért, de a gyerekért a szülő. Nem lehet mindegy, hogyan vélekedik valaki kicsi korában az alkoholfogyasztásról, mert ez lesz az alapja későbbi szemléletének is. Hiába mondják a szőlők; csak egy kicsit adok, egy fél pohárral, ebédnél, vagy ha lakodalomba megyünk, meg disznóöléskor... A gyermekkori alkoholfogyasztás — a legkisebb mértékben is — károsan befolyásolja a fejlődő szervezetet. Elsősorban a központi idegrendszer ingerfelfogó és feldolgozó képességét csökkenti. Nem nyugtathatja meg lelkiismeretét egyetlen szülő sem — tu dományos tények mondanak Kukoricatörés a szamosszegi Dózsában. Lőrincz Mária csomóra hordják Hammc Varga Vilma csöveket. . József felvétele cJt ízömazéd festő barátom meséli ar* ról a bizonyos szomszédról: O az, aki mindig tudja, ki jön hozzánk és ki megy el tőlünk. Ha az ajtónkon csengetnek, már mozdul szemben a függöny és az üvegen szétlapul egy orr. Rimócziék fia jegyben jár, Szommerék lánya áldott állapotban, Csengenék költöznek, Szabóék válnak, ö tudja, holtbizonyosán tudja, ő, a szomszéd. Mindenkit számon tart, sőt a száján, sohase fáradt, cipője nem kopog, sötétben jól lát, bűvész. Tűzfalakon is áthall mindent, verebekkel társalog, a holdnak a napról pletykál, macskájának a ház kutyáiról, nem köszön senkinek és mindig meg vak sértve. Néha udvarlója van, néha papagája, de néha senkije, nem is tudni, miből él, ő maga se tudja, ez nem is csoda, saját magának nem lehet a szomszédja. Néha nem is öreg a szomszéd és nem is nő. Ilyenkor férfi, kevés haja van és sok rokona, akik csomagot küldenek neki. De van úgy, hogy nem kap csomagot, kéthetenként nyírják a haját, van egy kevéske nyugdíja, felesége kendőkkel dolgozik, ő meg a fülekben. Ilyen az én szomszédom is. Tudom, kedves olvasó, neked is van ilyen, nem vagyok irigy. De az enyém díszpéldány. Hosszú, mint egy képregény, csak ostobább, ű nem is a mi házunkban lakik, nem is a mi utcánkban, de rólunk azt is tudja, hogy kinél volt ulti és kinél könnyű nátha. Rólam azt is tudja, ogy az apám moldvai bíró volt, anyám szász nemes, aztán elszegényedtek, de Budán az egyik házon még látható a Warsák címere., ö mondja ezt, a szomszéd. Meg azt is, hogy a képeimet azért írom alá egy V-vel, mert akkor kevesebb festék kell. Leleményes a szomszéd, igaz? Egyszer becammogott egyik kiállításomra. Megállt egy csendélet előtt. Hallom, amint magyarázza a szomszéd —* egy szomszédnak: — Tudja ön, hogy miért festett a Mester szakadt kendőt meg törött kancsót? Hát azért... A többit nem hallottam. Amit nekem mondott a kiállítás után, azt igen: — Behódoltunk, művész úr? Behódoltunk? — Minek, uram? Minek? — Hát... az ecsetnek. Apaleítának. Vagy nem? Otthagytam. Egyik nap állok a sarkon, beszélgetek egy ismerőssel. Malteros mackóban volt az ismerős, úgy, ahogy jött az épületről, ahol dolgozott. Elkapott a szomszéd: — Láttam, Varsa úr... láttam. Melósokkal az utcán, igaz? Jó reklám. Megragadtam a zakóját, egy marokra a két szárát: , — Ide hallgasson, szomszéd. Tudja, ki volt ez a melót? Egy Larsen-Livinszky unoka! Egy valódi Larsen-Livinszky! Egy valódi gróf. De most csak így hívják: Larsen Károly. Nos? Mit szól, szomszéd? Akkor nem szólt semmit. Hápogott, elkacsázott. Én nem tudom, miért éppen ezt a nevet mondtam. Azt se tudom, volt-e ilyen cifra nevű előkelőség. Az ismerőst Csikesz Boldizsárnak hívták, tavaly vakolta a vikendházamat, vasárnap, fusiban. ellent a könnyelműen engedélyezett „egy korty” elfogyasztása ellen. Dr. Székely Lajos orvospszichológus végzett nemrég felméréseket falun és városban ebben a tárgykörben. Tanulmányában kifejtette^ a következőket: „A falusi lakosság körében a gyermekkori és felnőttkori alkoholfogyasztásnak meggyökerezett hagyományai vannak. A falusi gyermekek körében olyan általános vélemény alakult ki, hogy gyermekkorban szabad alkoholt fagyasztani...” Ez az álláspont — a tudatlanság miatt — nemzedékről nemzedékre szállt, kiszámíthatatlan következményekkel járó hatásait nem is próbálta felmérni senki. Annyit tudnak, hogy bortermelő vidékeken sokkal több az úgynevezett „terhelt" egyén mint egyéb tájakon, ahol nehezebben jutnak alkoholhoz. A szőkébb család mellett barátok és az iskola formálja a gyermekek tudatát. Az előbb említett tanulmány foglalkozik azzal is, hogy az általános iskolai tantei’vekben az alsó tagozatban nem esik szó a gyermekek alkoholfogyasztár sáról. Az alkoholról magáról először a IV. osztályosok tanulnak „A szőlő” című olvasmány keretében, amelyből a következőket tudják meg: „A magyar szőlőből készült bor világhírű. Bizonyosan hallottátok már a hírét a tokaji és badacsonyi boroknak... A mustból erjedés után bor lesz. A borban szesz van. A szeszes italok mértéktelen fogyasztása ártalmas...” Hogy mi történik azzal, aki alkoholt fogyaszt? Azt a tankönyv nem magyarázza meg. E<ry kortyot sem Sajnos, a gyerekek alkoholfogyasztásának eintrésébcn hibás az a régi orvosi gyakorlat is, amely a vörös bort gyógyszerként javallottá vérszegény, étvágytalan gyermekeknek. Az orvostudomány mai álláspontja szerint nem az, egyéb megfelelő gyógyszerekkel kezelik az arra rászoruló gyerekeket. Az a szülő, aki akár ..gyógykezelési” szempontból, akár abból a meggondolásból, hogy egy kicsi nem árt —, ád alkoholt gyermekének, súlyos hibát követ el. Nvusodt lehet, hogy jól érzi maga; bor nérkül is a lakodalomban, va.gv disznótoron, csak javára szolgál, ha megkímélik idegrendszerét az alkohol hatásától. Kevesebb italos felnőtt lesz a mostani gyerekekből és több olyan, aki tudja, mi az alkohol szerepe és hatása, és nem rabja, hanem mértéktartó izlelője lesz később. Sz. P. A szomszéd meg vitte a hírt, a falaknak, a verebeknek, a macskáknak, a csukott ajtóknak és a nyitható füleknek: — Nahát... ez a Varsa,... ez azért vigyáz a kapcsolataira. Tudják kérem, ki ennek a barátja? Egy Larsen-Livinszky unoka. Egy valódi Larsen-Livinszky. Tegnap is láttam őket... a Gellértben pezsgőztek. Mi lesz veled, szomszéd? Holnap beállók az utcai telefonfülkébe és mikor arra jössz — ki se kell nyitnom az ajtót, évek óta nincs üveg benne, mindent jól fogsz hallani — tárcsázni fogok és felhívom a török szultánt. Megtörtént. Órákig lestem a szomszédot. Jött. Aztán — telefon. Tárcsa, beszéd. Snitt. Egy szót se hallott az egészből. Nem vettem észre, három év után, beüvegezték az ajtót. Nem féltem őt. Az én drága szomszédomat. Majd csak kitalál valamit. Boross Elemér« p^agyarország 1963 október 3.
