Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-24 / 249. szám

Űszi gondolt Helyenként felásatlan bur­­nyaföldek, letöretlen kuko­­atáblák. betakarítatlan praforgó. Azonban a tájat írté a megyében, az őszi pa, a rozs és a korán ve­tt és kikelt búza zöld sző­­lege uraim. És ott vannak almáskertek, amelyekbe y-egy szövetkezeti gazda­gnak szinte minden moz­isa, ereje belesűrűsödött: üretelik a jonatánt, vonta­it, teherautók és fogatos >csik szállítják a bő termést, többnyire szabad ég alatt álogatják, osztályozzák az mát. Hoványi Ferenccel, a me­­yei tanács növényvédelmi .^ügyelőjével és Marton .ndrással, a Kállósemjéni övényvédő Állomás megbí­­?tt igazgatójával indultunk szí körútra; látni az ered­­lényeket, megismerni a gon­­okat. S mire este lett, any­­yi a tapasztalat, és sok lyan, amely nem is tartó­ik szorosan a növényvéde­­em körében, azonban a jó zakember szeme mindent neglát... Nagy köd üli meg délelőtt i tájat, szinte cseppfolyós a iárás levegő és mégis a leve­­eki tsz-ben és több gazda­ágban a dohánypajták tárva­­lyitva vannak: barnulnak, 'omlanak a sok fáradsággal negtermelt és a pajtákba ag­gatott szép dohánylevelek. Őszi árpa tábla, a baktai műút mentén. Messziről ész­re lehet venni, hogy az egyenletes zöld szőnyeget sárga foltok tarkítják. Megállunk. Egyik-másik sárga bokron észre lehet venni a veszedel­mes gabonakártevőnek, a cső­­csárolónak a pusztítását. A naményi járásban is találkoz­ni lehet hasonló kárral több helyen. A beregsurányi tsz­­ben már védekeztek is elle­ne a hatásos HCH rovarirtó szerrel. De vannak megsár­gult foltok, ahol nem lehet rovart találni, ezek inkább gombabetegség gyanúsak. Hogy milyen? — Marton András mintát vesz: a labo­ratóriumban majd pontosan kiderül a sárgulás oka... Kü­lönben az őszi vetések szé­pek, rovarkártétel még nem sok helyen akad. A gyümölcsöskertekben pajzstetű rajzása nem fordul elő. Az egész évi gondos nö­vényvédelem legtöbb szövet­kezetben teljesen fertőzés­mentes almával fizetett. Igen, a fákon lévő alma olyan — mint mondani szokás, hogy — festeni sem lehetne szeb­bet. Azonban, sajnos, amitől minden gyümölcstermesztő gazdaság fél — az bekövetke­zett: az őszi. hűvös, bő har­matos, sőt már deres idő ha­tására mind több a1 ma lehull a fákról, tehát sürgősen szed­ni kell — de nincs mibe... Szakembereknek, de hozzá nem értőknek is szomorú lát­vány tárul a szeme elé Va­ján: -a leszüretelt alma hosz­­szú-hosszú prizmákban ott van a fasorok között. Bégánli Miklós főkertész, szavak he­lyett széttárja karjait. Nem tudnak mit csinálni, nincs lá­da! Iklódi László elnök el­mondja, hogy ezer mázsa al­ma van a földön, prizmában, de még 20—25 ezer mázsa van a fákon... — Szerződé­sünk 95 vagonra volt, a ter­més kevesebb, 85 ({örül lesz, de a láda... Húr/z-harminc százalék minőségi fomlás a prizmázás miatt, és a több­letmunka, no meg; a hangu­lat. Az 1 millió 7(10 ezer fo­rintos fedezetet a ládákért még szerződés idején meg­adtuk, s a göngyölegnek mégis csak a fele van meg. Aztán tovább... Géberjénben 80 vagon ter­mésnek közel féle van még a fán. Minden egyéb növény­­termesztési munkát leállítot­tak; a szünet sürget — és nőnek, egyre nőnek a priz­masorok. Káníorjánosi, Nagy­dobos... prizmák, prizmák... A mátészalkai Egyesült Erő Tsz egyik gyümölcsösében az egész termés halmokban, a másik kertben még mog sem kezdték a szüretet —• nincs .láda. És szerte a megyében, több száz vagon alma, Sza­­bolcs-Szatmár és az egész népgazdaság értéken valutá­ja — burgonya mófljára! — ott fekszik a homokon vagy az agyagos földön. És ha be­köszönt a huzamosan tar­tó esős idő? Éa a me­gye jonatán alma termésének még legalább 25—30 százalé­ka a fákon van! Lát véletlen lenne, de inkább azok a tsz-ek panaszkodnak a láda­hiány miatt, azok kénytele­nek prizmázni, amelyek köz­vetlen exportálnak, s kevés­bé azok, amelyek a MÉK-nek adják át az almát. A Göngyölegellátó Vállalat vásárosnaményi telepén bo­szorkánya gyorsasággal szö­gezik össze a ládákat: egy lá­dába 134 szöget vernek, de összesen csak tizenöten. Nincs több munkásuk, nem kapnák. Ezek az emberek na­pi ezer ládát állítanak; ösz­­sze. Ezer láda! A megyében naponta körülbelül 10—15 ezelr: ez 25—40 vagon gyü­mölcshöz elég, de még ezer vagonok vannak szüietelet­­len! — A tsz-eknek téli tárolá­si szerződést kellene kötni a ládákra, amikor több lehe­tőség van a szállításra, és idejében, pontos termés­­becslést adni — mondja a GEV-telep vezetője. Igaza van? Igen. A tárolá­si lehetőséggel jobfoan kell élni a tsz-eknek, de ősszel ta­vasszal és még nyáron sem lehet bizonyos a gyümölcs­­termesztő a várható termés mennyiségében. Ha például az idén nincs ;* kedvező augusztus, egy harmadával lett volna kevesebb a termés. Tehát elsősorban a kereske­­lemnek kell felkészülnie az optimális ládamermyiséggel! Megéri-e ez a felkészülés a népgazdaságnak? Igen, meg­éri. S ha ig!en, rákkor azok, akik tehetnek benne valamit, nézzék és védjék is meg a népgazdaság érdekeit. Hamu András. Miről lehet felismerni, hogy részeg a vezető? A gépkocsi-balesetek szá­mának korlátozása céljából egyesek azt javasolták, hogy ne adjanak el ben­zint a részeg vezetőknek. Persze egyszerűbb lenne, ha megtiltanák, hogy alkoholt adjanak el nekik. Ezzel a javaslattal az a baj, hogy a töltőállomás ke­zelőjének különbséget kell tennie józan és részeg ve­zetők' közt. Márpedig, ho­gyan mondhat erről biztos Ítéletet, hacsak nem férje, vagy felesége a vezetőnek. Miről ismerhetné fel a méltóságteljes magatartá­sii részegeket, akik össze­vont szemöldökkel, igen elő­kelőén viselkednek még egy másodperccel azelőtt is, hogy összecsuklanak? A töltőállomások kezelői­nek okulására felsorolnék bizonyos tüneteket, ame­lyekről csalhatatlanul meg­lehet áUtpítani a gépkocsi­vezetők ittasságát: 1. Jtllemző tünet: a ve­zető a kormánykeréknek támaszkodik és a lábát az ülés támláján nyugtatja. 2. A vezető mellett ülő szeszély a megállás pilla­natában kiugrik és kijelen­ti, hogy inkább autóbusz­­szil megy tovább. 3. A hátul „helyet fogla­lóik” az ülés előtt hasalnak, s karjukat védelmezőén a fejük fölé emelik. A zsákraktárban kezdődött Az Alkaloida kulturális „hőskorától“ a kívánságládáig HAZAI Eg y gyár, ahol a lombi­kokban mákgubó leve gőzö­lög, savanyú szúrós szagot terjesztve a környéken. Ez a Tiszavasváai Alkaloida. Ke­rékpárok százai, s legalább hetven motor, piros kék, zöld. Kábái János egykori ids telepének hírét megismerte Európa. Gyógyszeralapanya­gok indulnak útnak innen a világ minden tájára. Ma házimúzem őrzi az egykori kísérleti eszközöket. Jelenleg a községben tekint­hetik meg az érdeklődők, ab­ban az épületben, amelyben a Pethe Ferenc emlékkiállí­tás áll. Nem lehet elmaradni Az Alkaloidában kis híján négyszáz munkás, technikus, mérnök és műszaki dolgozik. Bonyolult gépi eljárással ké­szül az alapanyag. Nagy szak­ismeretet, gyakorlatot kíván a gyár dolgozóitól. S a gyár­tási technológia folyton kor­szerűsödik, nem maradhat­nak el az emberek sem a folytonos tanulásban. — Hetein tanulnak egyete­men, hatan vegyipari techni­kumban, 12-en általános is­kolában, 32-en vegyipari szak­tanfolyamon. És az idén kez­dődik meg a helyi MTH-isko­­lában a vegyipari szakmun­­kjásképzés — sorolja Vári János lakatos. Civilben ő a szakszervezeti bizottság titká­ra. Az üzem kultúrál ód ásáról a tanulásról, a szórakozásról faggatjuk. S mivel az iskola került szóba, nem lehet elmu­lasztani a kérdést: vajon mű­ködik-e a gyárban esti álta­lános iskola, vagy a vegy­ipari technikum kihelyezett osztálya. — Sajnos nem — válaszol Vári János. — Pedig vagy 25—30 dolgozónknak még nincs meg az általános isko­lája. Igaz, ők talán már idő­sebbel^ azért is hajlanak ne­hezebben a tanulásra. Ellenben igen kedve't isko­la az Alkaloidában a munkás­­akadémia. A „virágkot" Tavaly 83 állandó hallgató­ja volt, látogatási jegyet is nyomtattak, sőt akik elvégez­ték oklevelet is kaptak. . — Úgy állítottuk össze az előadásokat — mondja Nagy Gyula, az szb. kultúrfe­­lelőse — hogy kitettünk egy kívánságládát az üzem udva­rára, sok hasznos javaslatot dobtak be a dolgozók. A kül­földön jártak élménybeszámo­lóival, filmvetítéssel is élén­kítettük az előadásokat. Nagy Gyula tizenöt éve foglalkozik a gyári dolgozók kulturálódésával. Még akkor kezdte, amikor a zsákraktárt használták kultúrteremnek. Ekkor élte ..virágkorát” az Alkaloida színjátszógárdája. A Kőszívű ember fiai, a Né­ma levente, az Úri muri és egvéb darabok szerepeltek műsorukon. — Meg is kaptuk ötvenki­lencben a Szocialista Kultú-4. A vezető mutatóujjá­val a benzinkútra célozva imigyen szól: „Kérek szé­pen egy fél kiló borjúmá­jat?’. 5. A vezető álarcot visel és állandóan fújja a szájá­ban lévő farsangi trombitát. 6. Kitartóan követeli, hogy a pumpakezelő üljön az ő helyére, mig ő megtölti a tartályt, miután hosszú időn át igyekezett kalapot cserélni a töltőállomás dol­gozójával. 7. A vezető eltűnik az il­lemhelyen és nem kerül elő. 8. A motorház fölött szá­rítókötélen mosott ruha lóg. 9. A vezető egymaga ül a kocsiban anyaszült mez­telenül. 10. Egyáltalán nincs ve­zető. Robert Benchlei. ráért kitüntetést — emlékezik a mozgalmas napokra. — Később ahogy bővült a gyár, szaporodott a mákgubó, meg­telt a zsákraktár is. Ez a hatvan, hatvanegyes években történt... Azóta nincs az üzemnek lcutúrterme... A fúvósok is kiöregedtek Kultúrterem híján hó! az egyik, hol a másik irodában jöttek össze a kultúra kedve­lői. műszak után. De a szín­játszók nem tudták visszaál­lítani régi „poziciójukat.” Egy ideig még a gyár hagyo­mányos fúvószenekara tartot­ta magát, közös ünnepségeken zenét szolgáltatva a szórako­­zóknak. Lassan a fúvósok is kiöregedtek és a hangszereket a Kábái József általános is­kola úttörőinek ajándékozta az üzem. — Valahogy a zene áll a legközelebb a mi dolgozóink­hoz — folytatja a gyár kuí­­túrfelelőse. — Nemrég újra megalakult egy zenekar, vo­nósokból. Azután pedig egy tánczenekar is. Az udvaron, ahol szünet nélkül áramlik a mákgubó a'feldolgozó helyekre, valóban fel is tűnik néhány munkás, hónuk alatt zeneszerszámok­kal. Mennek az étterembe, az egyetlen nagyobb helyiségbe, ahol próbálhatnak. Csak ígéret maradt — Tulajdonképpen az ebéd­lő a szükség kultúrtermünk, bár nem nagyon alkalmas rendezvényekre. összeeszká­­báltunk egy kis dobogőfélét, függönyt, s alkalmanként far­sangi, szilveszteri és egyéb üzemi mulatságot itt szoktunk rendezni. Legutóbb is lent volt Házi Erzsébet, azelőtt a Dongó együttes. Kisebb, főleg irodalmi mű­sorokat mégis rendezhetnének itt. Régóta tervezik, hogy megalakítják az üzemi irodal­mi színpadot, de kevés se­gítséget kapnak ehhez. — Néhányszor már meg­ígérték a József Attila Mű­velődési Ház és a városi iro­dalmi színpad vezetői, hogy kijönnek, tartanak egy szín­vonalas mintaelőadást, ellát­nak bennünket tanácsokkal, de eddig az ig'éret, ígéret ma­radt... Milyen szórakozás, művelő­dési lehetőség áll még az üzem dolgozóinak rendelkezé­sére? Színházi látogatásokat régebben terveztek, de ez a távolság miatt nehézkes. Már a harmadik felvonást ott kell hagyniuk, akár Nyíregyházá­ra, akár Debrecenbe utaznak be, különbén csak reggel ér­nek vissza Vasváriba. Minden évben hagyományo­san megrendezik az idegen nyelvtanfolyamokat. Az idén tizennégyen vesznek részt ezen, jórészt akik a munká­juk során felhasználják kül­földi tanulmányútra, túrista­­útra készülnek, vagy levelez­ni akarnak. Könyv és büfé — Az idén elkészül a köz­ségben az új kultúrház — folytatja Vári János. — Ez már sok segítséget fog jelen­teni az üzemnek is. Arról is szó van, hogy az üzemi kul­­túrcsoport adná a megnyitó műsorát, s ha sikerül a Kő­szívű ember fiai-t is felújít­ják. Épül és fejlődik az Alka­loida, tudásban is gyarapod­nak a dolgozói. Jó jel, hogy a munkások zöme rendelkezik az általános és szakmai mű­veltséggel, magas színvonalú munkásakadémia, üzemi ze­nekar, nyelvtanfolyam terjesz­ti a kultúrát. De a fejlődés üteme nem lassulhat. Van még tennivalója, csak 'egyet­len tény: fizetéskor egy-egy munkás mindössze 1 forintot költ például könyvek vásár­lására. Hogv az üzemi büfé egy főre eső bevétele mennyi, erről többet tudnak mondani a helyiek. S még egy. Ez már nem az üzemen múlik. Több milliós költséggé! fejlesztik, helyesen a világhírű Alkaloidát, amely a betegek fájdalmának eny­hítőié és figyelemre méltó valutaforrás az országnak. Szűkmarkúság volt „lecsípni" az üzemi kultúrotthonra szánt és betervezett összeget, amely nagyon is meghozta volna a hasznot és költségben eltörpül a nagy rekonstrukciós mun­kák mellett. Páll Géza. Félmillió televízió'ulajdo­­nos A postavezé.rlgazgatóság ada­tai szerint hazánkban a tele­­vízióelőfizétők száma az el­múlt kilenc hónapban 100 519- el gyarapodott. A harmadik negyedévi zárás szerint ha­zánkban 425 625 televízióelő­fizető van. Budapesten 177 295 televíziókészüléket tartanak nyilván. Vidéken — nem szá­mítva a Budapest vidéki pos­taigazgatóságot, a szegedi pos­taigazgatóság területéh van a legtöbb televízióelőíizető, szám szerint 40 999. A rádióelőfizetők táborának gyarapodása már jóval las­súbb. Az év első kilenc hó­napjában 45 874 új rádióké­szüléket jelentettek be. Ennek ellenére a szeptember végi nyilvántartás szerint hazánk­ban 2 436 058 rádióelőfizető van. Virágbélyeg sorozat a XXXVI. bélyegnapra A postavezérigazgatóság köz­li, hogy a XXXVI. bélyegnap alkalmából október 25-én, az Országos Bélyegkiállítás meg­nyitása napján, négy értékből álló, virágokat ábrázoló bé­lyegsorozatot s négy bélyegből álló bélyegblokkot hoz forga­lomba. A bélyegsorozat és a blokk postai küldemények bérmentesítésére 1964. már­cius 31-ig használható fel. A hosszú ősz várható A vándormadarak érkezési, illetve elvonulási „menetrend­jében” 2—4 hetes, egyes fajo­kat illetően másíélhónapos késés tapasztalható. Mindezek­ből valószínűnek látszik, hogy a jó őszi idő tovább tart, a tél közeli gyors érkezésétől nem kell tartani. Rendben van megyénk gátrendszere Már csak a Túr egyik szakaszán emelik a töltést Megkezdték a Tiszabecs—milotai öntöző főmű építését Megyénkben a gátak hosz­­sza 537 kilométer. A térké­pen a húsz kis kék pont rovátkázott, rész több száz hofld tó és mocsár. A Felső Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság szakembe­rei gyakran hajolnak a tér­kép fölé, munkájuknak szer­ves része ez, ezen jelölik be az elvégzett, vagy az el­végzésre váró feladatokat. Nem adódhat meglepetés Az őszi tennivalók leg­fontosabb része most, az 537 liliom éteres gát ellen­őrzése, az esetleges hibák kijavítása, az árvízvédelemi falszerelósek ellenőrzésié és pótlása. A gátak beutazása már megtörtént. Az Országos Vízügyi Fő­­igazgatóság és a Budapesti Vízügyi Igazgatóság szakem­berei a szabolcsi és a szat­mári folyók gátrendszerét rendben találták, megfelelő­nek nyilvánították. így hát nem érhet bennünket meg­lepetés. Megyénkben 1947— 48 óta nem volt komolyabb árvíz. Tavalyelőtt a Túr ra­­koncáüankodott, szólította gátra az embereket, de ko­molyabb anyagi kár nem ke­letkezett. Ennek ellenére a Túr egy gátszakaszát megerő­sítik, egy méterrel emelik a tö.tésszintet. A két évig tar­tó munkálatokat már meg­kezdték és erre körülbelül 17 millió forintot költenek. A gátak karbantartása külön­ben csak a megyében évi öt­hatmillió forintba kerül. Első ízben a megyében Az időszaki munkák elvég­zése mellett fontos feladat, és fejilett nagyüzemi mező­gazdaság kialakításában igen jelentős a csatornahálózat bővítése, az öntözött terüle­tek növelése. A Felső Tisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság ezzel kapcsolatban most út­törő munkát végez megyénk­ben. Megkezdték a Tisza becs— milotai öntöző főmű építését. Az öntöző főmű öt és fél millió forintos költséggel épül és Tiszabecs—Milota—Tisza­­kóród—Tiszacsécse határai­ban 12 kilométeres főcsator­na megépítésével újabb ket­­tőezemégyszázhatvan hold föld öntözése válik lehetővé. Az öntöző főmű másodper­cenként 150 liter vizet ad, en­nek jelentőségét leginkább a rizs vetésforgóknál érezhetik majd a tsz-ek. Egy hold rizs évente 8700 köbméter, egy hold szántó 2—3 ezer köb­méter vizet kap. Megyénkben ez az első ilyen jellegű öntözési megol­dás, ahol egy főműből több termelő vízellátását biztosít­ják. Az eljárás gazdaságos, nemcsak vízgazdálkodás, de termelői szempontból is. Az építkezést 1964 végéig fejezik be. Alagcsövezés A Felső Tiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság szakembe­rei nemrégen a Szovjetunió­ban jártak. Kis víztárolók építésének technológiáját, az alagcsövezést tanulmányoz­ták Az alagcsövezés a talaj­vizek levezetésére, öntözésre egyaránt megfelelő és a Szov­jetunióban már nagyon el­terjedt. Jelenleg a kárpát­ukrajnai részt ilyen alagcsö­­ves rendszerrel akarják el­látni. A Szovjetunióban lá­tottak minden bizonnyal ná­lunk is hasznosíthatók és a szakemberek úgy mondják, hasznosítják is. Seres Ernő, ^fagfaíország 3 1963. október 24. tükör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom