Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-23 / 248. szám

Hozzászólás egy KSSZ-gyüléshez Egy aránylag új, hagyo­mányok nélküli felsőfokú intézmény első évfolyamá­nak második KISZ-gy ülése még nem lehet gördülékeny. Minden új: új az iskola, a diáktársak. A KISZ-titkár megnyitó szavai után egy hallgató rö­viden ismertette Gogol: Bulyba Tárász című müvét. Kellemes meglepetés, jó öt­let: a gyűlés öt percét isme­retterjesztésre, önművelésre felhasználni. Azonban, ami ezután következett... A KISZ-titkár a tanulás mód­szereiről kezdett beszélni. A téma jó volt, a beszéd ellen­ben nem adott sokat a hall­gatóknak. „Próbáljatok el­mélyülni a tanulásban!” „Feltétlenül olvassátok el a kötelező olvasmányokat!” — bíztatta őket. Lehet-e felróni, hogy néhányan ol­vasgattak vagy pamutot gombolyítottak... Az elő­adást egy másodéves hall­gató folytatta... Elmondta, hogy a TIT-ben megalakult a Filmbarátok Köre, amely­ben ajánlatos minél nagyobb létszámmal résztvenni. — A részvételi díj: 40 forint. Né­hányan felszisszentek. Ez­után a kötelező gólyabálról esett szó: „Mindenki 10 fo­rintot köteles fizetni a bál költségeire”. Valaki sokall­ta, de már készen volt a felelet: „Annak idején mi 20-at fizettünk, és különben is a ti bálotok! A meghívók hamarosan elkészülnek,,- da­rabja 1 forint lesz.” A Magyar Ifjúság előfize­tését propagálták ezután. „Meg kell rendelni minden­kinek!” — hangzott az uta­ítás, majd néhány percnyi rend után a kérdés: „Ki akarja megrendelni?” „Ha Senki, akkor két hallgató rendeljen meg egyet, ne­gyedévre 12,90.” Negyven forint, tíz fo­rint, tizenkettő kilencven, meghívókra x-szer egy fo­rint. Sok ez egyszerre, de főleg sok egy KISZ-gyűlésen, ahol nem pénzbeszedéssel, gazda­sági ügyekkel kellene első­sorban foglalkozni... sz. sz. Lehetne több rendezvény Csarodán SOK A GAZDA, DE CSAK NEVLEG FOLYIK A MUST Vodila Mária pedagógus két hónapja igazgatója a csa­­rodai kultúrotthonnak; Azóta kevés rendezvényre futotta az idejéből, inkább csak is­merkedett a helyzettel. A műsor egyáltalán nem gazdag, két klubestjük volt az utóbbi hónapokban. De tu­lajdonképpen annak is csak a neve volt klubest, valójá­ban táncos összejövetel volt. — Persze volt egy könyv­estünk is! — próbálja men­teni, ami menthető. Ám a kultúrotthon vezetője tudja a legjobban, mindez kevés. Kívülről pompás és terjedel­mes a csarodai ' kultúrott­hon. Szinte kínálja magát ar­ra, hogy változatos rendez­vények, szórakozások színhe­lye legyen. — Az a baj, hogy nem tu­dunk fogadni nagyobb színi­­együtteseket, a színpadun­kon nem férnek el a díszle­tek, színfalak. 40 centiméte­ren múlik, hogy nem láthat­ják a falubeliek a Déryné Színház előadásait... Negyven centiméter. Talán nem az építőanyaggal spórol­tak, hanem a méretezés, vagy a típusterv okozta, hogy „ki­szabták” a kultúrotthonhól az együtteseket. Tény, hogy ez igen kellemetlen és csök­kenti a művelődési- otthon használhatóságát. Kisebb együtteseket ellen­ben lehetne fogadni, mint például a Debreceni Dongót. — Az biztos, tömve van a színházterem, amikor rende­zünk egy műsoros estet, pe­jogi tanácsadás: Milyen térítés jár az áramátalakító berendezések területhasználatáért? K. B. kisvárdai olvasónk levélben fordult szerkesztő­ségünkhöz: — Milyen térítés jár. az ingatlantulajdonosok­nak, az áramátalakító beren­dezések területhasználatáért? Az illetékes szervtől a kö­vetkező választ kaptuk: — Az országgyűlés tavaly megalkotott villamosenergia­­törvény első végrehajtási utasításaként, a közelmúlt­ban megjelent a hivatalos lapban a nehézipari minisz­ter rendelete az áramátalakí­tó és kapcsoló berendezések területhasználati jogának sza­bályozásáról, s ez számos vi­tás kérdésre választ adott. — Eddig teljes volt a jog­bizonytalanság, hogy milyen módon lehet a területeket igénybe venni és milyen kár-Csócsároló és mezei pocok veszélyezteti a kizöldelit gabonavetéseket A korábban vetett őszi gabonafélék nagy területe­ken kizöldültek és erőteljes fejlődésnek indultak. A ve­tésekben különböző vidéke­ken a gabonafutrinka, vagy más néven csócsároló elsza­porodását észlelték, ezért az Országos Növényvédelmi Szolgálat szakemberei a fi­gyelőszolgálat, illetve a *4- dekezés mielőbbi megszerve­zésére szólítják fel a terme­lő üzemeket. Több megyéből jelezték a mezei pocok gyors terjedé­sét, nagyarányú elszaporo­­dii.it. A mezei pocoic elleni védekezést egy-egy község területén vagy határ-részeken, dűlőkben valamennyi érde­kelt termelő egyid jben éti együtt, a helyi tanács irányí­tása és ellenőrzése melleti köteles végrehajtani, mivel az egyénileg kezdeményezed irtás általa lián eredményte­len, továbbá, mert így a mé­­reganjag szabály tala"i keze­lése folytán mérgezések tör­ténhetnek. NÉG %fSZEM T Egyedül 1 - Ma^m se _______! tudom, hogyan kezdődött. Otthon jó nevelést kaptam, sőt, azt hiszem, sak­kal szigorúbban fogtak, mint kellett volna. Nem mehettem sehová. Tánc, mozi, presszó!... Legfeljebb'két hónapban egy­szer, de akkor is erős roko­ni kíséret mellett. — Már elmúltam 19 éves, amikor önállóan is megpró­báltam. Egyedül elmenni mo­ziba, beülni égy fekete mellé! Később egyre sűrűbben is­mételtem meg az efféle ki­ruccanásokat. Reggel 6 T. Mária nem ______________szívesen be­szél a következményekről. In­kább elfelejtené az egészet. Kitörölné önéletrajzából azt a néhány hónapot, amellyel annyi keserűséget okozott szü­leinek és önmagának is. Késő éjszakai órákba nyúló tivor­nyák, futó ismerettségek, al­áírni barátnők, akikről szin­­e semmit sem tudott. Meg­történt, hogy reggel hátikor az egyik pádon találtak rá. A . rendőr kísérte haza. Édesap­ját akikor látta életében elő­ször sírni. Arcát a tenyerébe temette és egyre csak azt hajtogatta: „pont az én lá­nyom tud ilyen lenni”... Édes­anyja néhány hónap alatt éveket öregedett. Terefere — Hivatali ______ munkámat tessék-lássék elvégeztem. Azonban a karikás szemek, a rendszeresen megismétlődő fáradtság hamarosan feltűnt munkatársaimnak. És ekkor megmozdult körülöttem valami. Nem vádoltak, nem is igye­keztek rábeszélni. Ügy tettek, mintha semmiről sem tud­nának. Egészen más módszert választottak. Az egyik szom­bat estére a KISZ-titkár meg­hívta az egész kollektívát magához, mert éppen szüle­tésnapja volt. Jókedvű, vi­dám kis társaság gyűlt össze, fiúk, lányok vegyesen. Szend­vics, bor, lemezjátszó... Meg­indult a terefere filmekről zenéről, irodalomról. Az egyetlen dolog, amihez hozzá tudtam volna szólni, a tánc­zene volt. A többi nagyon talanítást kell értük fizetni az ingatlantulajdonosoknak, — hangzóit a válasz. S ezért helyesnek tartjuk, hogy a lap olvasója választ kér e fontos, másokat is érintő kér­désre. Ugyanis a múltban a gyakorlat, az ingyenes igény­­bevételtől, a lakásbérleti dí­jig számos formában alakult ki és nem nyugtatta meg a kisebb telektulajdonosokat. — A most kiadott rende­let tisztázza a vitás problé­mákat Abból indul tó, hogy a villamosmű üzemben tartó­jának és az ingatlantulajdo­nosoknak a megállapodás dönt, elhelyezhető-e a transz­formátor a telek sarkán, vagy pincéjében. Ha megállapodás nem jön létre* és más elhe­lyezési lehetőség nincs, a he­lyi viszonyokat legjobban is­merő illetékes tanácsi szerv dönt a használat engedélye­zéséről A rendelet a használata jog alapján megállapítja az in­gatlantulajdonosnak járó térí­tési díjat is. A fővárosban és a nagyobb vidéki városok­ban négyzetméterenként 25 forint, más városokban 8 fo­rint, községekben 3 forint a térítési díj. Állami szerv ke­zelésében levő ingatlan ese­tében csak akkor jár térítés, ha a bérbeadás az állami szerv feladatkörébe tartozik. — A nehézipari miniszter rendelete ezért fontos lépés, mert választ ad többek kö­zött a tsz- és faluvillamosí­tás egyik részproblémájának megoldására éis megnyugtató­an rendezi ezt így a lap ol­vasója által is felvetett sok vitára alkalmat adó kérdést. I dig a helyárak néha 18—20 forintosak... Kevés lehetőségük van er­re. Az ősz, tél folyamán mindössze néhány ismeretter­jesztő előadás, egy két al­kalmi táncrendezvény népesí­ti be a kultúrotthont. Egy időben a televízió , becsalo­gatta” a fiatalokat, de mióta rendszeresen rossz, s csak a százasokat fizetik érle javí­tási költség címén az illeté­kesek, azóta alig nyitja ki valaki az ajtót. — Nagyon megoszlik ez a kultúrotthon a gazdák között — magyarázza a gazdátlan­ság egyik okát Vodila Mária. — A mozitereim nem a mienk, azt külön el kell kér­ni, ha akarunk rendezni va­lamit. A könyvtárterem sem a kultúrotthon, hanem a könyvtárak kezelésében van. Nem is ez lenne a baj, úgy jó az, ha minden terem, min-» den órában a művelődést szolgálja. — Előfordul, hogy az ital­bolt 14 ezer forintot ad fel egy vasárnap. Ez elég szomo­rú — mondja búcsúzáskor Vodila Mária. S ez a mondat, ez a tény lehet a legsürgetőbb felkiál­tójel: jobban gazdájának kell lenni a kultúrának Csarodán. P. G. A gazdag szüret után, présbe került a szöllő, folyik a kos­toló a vendég poharába. Foto: Román Dénes. Ifjúsági találkozó Tímáron távol állt tőlem. Lassan ki­maradtam a társalgásból. Ki­mondhatatlanul bántott, hogy én, aki érettségiztem, nem tu­dom felvenni a versenyt egy 8 általánost végzett lánnyal. Rendkívül meglepett, milyen felnőtte® komolysággal be­szélgettek az élet mindenna­pi problémáiról, terveikről. Kénytelen voltam rájönni, hogy nekem nincsenek ter­veim. Én ezekre még nem is gondoltam. Magamban kezd­tem igazat adni a szüleimnek. Társak I A Kisz-fiatalok I T. Mária tudta nélkül védnökséget vállaltak felette. Ügy kísérték minden­hová, mint az árnyék. 5 — Nem örültem neki, de eltűrtem. Lesz, ami lesz. Az esti kiruccanások egyre rit­kábbá váltak, majd teljesen elmaradtak. Ma már meg­becsülnek, szeretnek munka­helyemen. Levelező úton vég­zem a főiskplát. Ha nem lép­nek közbe, most ki tudja, hol lennék. — Tulajdonképpen nem is akartam elmondani. Hogy mégis miért tettem? Talán vannak hozzám hasonlók. Okuljanak belőle... Bogár Ferenc. Kedves KISZ találkozó zajlott le a közelmúltban Tímáron. A Tisza-parti köz­ség KISZ-szervezete meghí-Díszalbum Moszkvába A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szabolca-Szatmár megyei elnöksége — a ma­gyar—szovjet barátság ápo­lásának szimbólumaként — november hetedikére, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójára diszalbu­­mot küld Moszkvába, a Ba­rátság házának. A nagymé­retű, külsőre is szép, fedélén a Magyar—Szovjet Baráti Társaság emblémájával ellá­tott albumban, a megyében található szovjet hősi emlék­műről és síremlékekről, vala­mint az elmúlt években lezaj­lott magyar—szovjet baráti találkozókról készített fény­­képfelvételeket helyezték el. h. L vására jöttek látogatóba a tiszalöki gimnázium fia­taljai. Másfél napot töltöt­tek Tímáron. Az ismerke­dés után baráti kapcsolat alakult ki a vendégek és a község fiataljai között. Egy kis tapasztalatcserére is sor került. Ugyanis a tiszalöki gimnáziumban kertészeti szakközépiskolai tagozat is működik, a timáriak periig szeretnek kertészkedni, és jól jövedelmező kertészetük van. A baráti találkozó mű­soros táncesttel fejeződött be. A kultúrműsorral a gimnazisták kedveskedtek a község lakóinak. A tánc­zenét a két KISZ-szervezet tagjaiból alakított zenakar szolgáltatta. Ez az est és a találkozó sokáig emlékezetes marad Tímáron, de remél­jük, a tiszalöki gimnázium tanulóinak is. Urbán András vb. elnök Névadó Tiszarádon Vasárnap délelőtt benső­séges kis ünnepség színhe­lye volt a községi tanács nagyterme. Sípos János ér­­felesége, Kovács Mária új­szülött gyermekének név­adóját tartották meg. Sok résztvevője volt e kedves családi eseménynek, ame­lyet kis községünkben elő­,Szülök a káilósemjéni kultúrbázbaii összevont síülőd értekez­letet tartottak a napokban a káilósemjéni községi kul­­túrházban. Az iskola igaz­gatója számolt be a szülők­nek a tanév kezdetétől ez ideig elért oktatási ered­ményekről, tapasztalatokról. Majd azokról a feladatokról beszélt, amelyek megvaló­sításához a szülők segítsé­gét kérik. Bejelentette az igazgató, hogy a közeljövő­ben három ismeretterjesz­tő előadást kívánnak tarta­ni a szülőknek. Ezen a szülői értekezleten szó esett a kettős nevelés elkerülhetőségéről, az új oktatási tervről. Az iskola igazgatója elmondta, hogy a tanulókkal elsajátíttatják — a tanulási időn bélül — a KRESZ reájuk vonatkozó szabályait a gyermek'balese­­tek megelőzése érdekében. Az otthon és az iskola kap­csolata még nem minden esetben kielégítő, ezért az iskola valamennyi nevelője rendszeresen felkeresi majd tanulóit otthonukban is. A szülői értkezleten el­hangzottak sok segítséget, hasznos tanácsot adtak a részt vevő szülőknek gyer­mekük neveléséhez. Szondi Mihályné szőr tartottak meg a hagyo­mányoktól eltérően. Eljött a névadóra Márton Gábor já­rási anyakönyvi felügyelő, a helyi tanácsi és tömeg­­szervezetek valamennyi ve­zetője, pedagógusok, hozzá­tartozók, barátok. A szülőket Kriston Sán­dor iskolaigazgató köszön­tőié, majd ajándékot adott át nekik. A kis úttörők sza­valatokkal kedveskedtek, és virágokkal halmozták el a boldog anyát. Végül c tö­megszervezetek képviselői nyújtották át ajándékaikat. A névadó ünnepség után a szülök vendégül látták a megjelenteket. Győry Sándor . vb. titkár Diákok almaszüreíen Az újfehértói gimnázium tanulói — mint az elmúlt évben — az idén is kivet­ték részüket a termelőszö­vetkezeteknek nyújtan­dó társadalmi munkából. Négy napon át egy 120 fős brigád szüretelt az érpataki Alkotmány Termelőszövet­kezetben. 16 napon át pe­dig egy-egy osztály felvált­va a helybeli Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben segí­tett a gyümölcsszedésnél és a válogatásnál. Tanulóink fegyelmezetten és minőségileg is kifogás­talanul dolgoztak. Külön meg kell dicsérni a TI., és a III. osztályt, akik 160— 160 q almát szüreteltek le. Külön kell szólni az önkén­tes vegyes csoportról is, akik egy alkalommal, va­sárnap is dolgoztak az ér­patak! termelőszövetkezet­ben. Andics Benő KISZ tanácsadó tan.’ -^Magyarország 1963. október 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom