Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-19 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Magyarorszag AZ MSZMP SZABOLCS-SZA TMAR MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 245. SZÄM Ára: 50 fillér 1963. OKTOBER 19, SZOMBAT Felnőni a feladatokhoz Hazánkban ma a tovább­tanulás társadalmi jelenség, s nincs a társadalomnak egyetlen rétege, ahol ne ta­nulnának tovább egyre töb­ben a felnőttek valamilyen fokon, alsó, közép, vagy f - iskolai szinten. Az MSZMP VIII. kongresz­­szusának határozata kimond­ja: „fejlődésünk megkövete­li, hogy megszüntessük a szakemberképzésben meglevő lemaradást... oktatási intéz­ményeinket úgy fejlesszük, hogy elegendő számban le­gyenek mérnökeink, szakem­bereink” stb. Ennek megvalósításában közoktatásunk igen jelentős szerepet töltött be az esti levelező felnőttoktatásban ed­dig is, de ezután méginkább nő ennek jelentősége. Kádár elvtárs a párt VIII, kong­resszusán beszámolójában el­mondotta, hogy: „ma már az iskola a továbbtanuló felnőt­­töknek is otthona. Dolgozó népünk tudásszomja fejeződik ki abban, hogy évről évre növekszik a termelőmunkát végző tanuló felnőttek szá­ma, 1959-ben 139 000, 19S1— 02-es tanévben több mint 218 000 felnőtt tanult." Ezek a számok állandóan növeked­nek. A falu szocialista átszerve­zése a parasztság művelődé­sének is nagy lendületet adott. A mezőgazdasági egye­temek és főiskolák nappali és levelező tagozatán 7000, a felsőfokú mezőgazdaság: tech­nikumban 25 000, a felnőtt és ifjúsági mezőgazdasági szakmunkásképzésben pedig csaknem 90 000 ember vesz részt Ez a tanulási kedv mind­inkább általános jelenség ha­zánkban és a szabad idő nö­vekedésével még inkább foko­zódni fog. A munkaidő csök­kenése már nem a távoli jö­vő kérdése, hanem a ma problémája- A technika fej­lődése, a munkakörülmények állandó javulása, de elsősor­ban a tudomány és termelés előrehaladottsága, a termelé­kenység fokozódása még na­gyobb mértékben igényli a megoldásra váró problémát: a szabad idő jobb, eredménye­sebb és társadalmilag haszno­sabb felhasználásit. A sza­bad idő helyes felhasználásá­ban egvik nagyon fontos fel­adat a társadalom minden rétege általános műveltségi színvonalának további emelé­se. A szocialista ember eg&z életmódjában végbement i'ál­­tozások szükségszerűen köve­telik a továbbtanulást azok számára, akik valamilyen ok­nál fogva régebben ezt nem tehették meg. I Azért kell szólnunk erről, mert egyes területeken üze­mek, termelőszövetkezetek, hi­vatalok vezetői között még találunk szép számmal olya­nokat, akik nem értették meg a továbbtanulás szükségessé­gét és jelentőségét. Gyakori jelenség egyes vezetők részé­ről olyan magatartás, amely nem segíti a továbbtanulni vágyókat. Nem teszik lehető­vé az esti iskolák óráin való rendszeres részvételt (leg­többször az üzem termelési érdekeire hivatkozva), .holott egy kevés jóindulattal a munkák helyesebb megszer­vezésével ez megoldható len­ne. Mások egyszerűen azzal utasítják el a továbbtanulni vágyó dolgozók kérelmét, hogy munkaköre ellátásához nem szükséges a magasabb végzettség. Ezekkel az érve­lésekkel nem lehet egyetér­teni. Ami a legrosszabb e téves nézetek. között, hogy egyes vezetők egyszerűen rosszné­ven veszik, ha valaki tovább akar tanulni, ügy gondolják, a magasabb képzettség elnye­rése a dolgozók fluktuációját fogja előidézni. Az ilyen té­ves nézetek a kényelmesség, a konzervativizmus, az újtól való idegenkedés talaján születnek meg. Az ilyep ve­zetők nem látják, hogy a továbbtanulók nem egysze­rűen a különböző tudomá­nyok alapjai tételeinek elsa­játítását végzik. A továbbta­nulás jelentős szerepet tölt be az eszmei-ideológiai of­­íenziva sikeresebb megvívá­sában is. Azt ma már min­denki tudja, hogy a művel­tebb munkás precízebben és gyorsabban tudja elvégezni feladatát, hogy mennél mű­veltebb egy nép, annál mű­veltebb az ország. Ezért küz­deni ken az Ilyen és ehhez hasonló nézetek ellen. A falvakban a tanulás szempontjából különösen megnőtt a jelentősége a sza­bad idő jobb kihasználásának. Ma már a falusi dolgozók szabad idejét növeli a nagy­üzemi mezőgazdasági terme­lésre való áttérés. Igaz az is, hogy falun ma még nem elsősorban a továbbtanulás, a magasabb főiskolai vagy egyetemi végzettség megszer­zése a legfontosabb, egysze­rűen a mezőgazdaság köré­ben az általános iskola 8 osztályának, a középiskolá­nak, vagy a mezőgazdasági szakiskolának elvégzése a közvetlen feladat. Ez persze az általános műveltség eme­lésén túl közvetlen igény és szükségszerűség a mezőgaz­dasági termelés magasabb szinten történő emelése. Itt is érvényes az a megállapí­tás, hogy csak a műveltebb parasztság képes a korszerű, nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésére. Ezért ogyik leglaposabb feladata a falu­si állami vezetőknek, a me­­(jgazdasági szakvezetőknek, hogy a termelékenység foko­zása mellett párhuzamosan biztosítsák e. f#lu kulturális felemelkedését. Ma még azonban jó néhány helyen, különösen falun, nem fordítanak fontosságá­nak megfelelően gondot a dolgozók kulturális, művelt­ségi színvonalának emelésére. Ha ez a kérdés szóba kerül, sok esetben kézlegyintés a válasz — let tud ezzel fog­lalkozni az ezernyi gond kö­zött? — megjegyzéssel.' Mindazoknak, akik ma még nem ismerték fel a kulturális r.evelőmunka fontos szerepét, érdemes volna sürgősen vál­toztat; / nézeteiken, és a gya­korlatban is fokozottabb tá­mogatást és megbecsülést kell adni azoknak, akik sajátjuk­nak tekintve e fontos kér­dést, fáradságot nem ismer­ve dolgoznak azon, hogy tár­sadalmunk minden rétege mielőbb tudásban és művelt­ségben felnőjön az előttünk álló feladatokhoz, az MSZMP KB tudományos Nagy László, és kulturális osztályának munkatársa Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága pénteken kibővített ülést tar­tott. Az ülésen részt vettek a Központi Bizottság tagjain és póttagjaink kívül a Köz­ponti Revíziós Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizott­ság, a forradalmi munkás­­paraszt kormány tagjai, a Magyar Szocialista Munkás­párt megyei bizottságainak első titkárai, a budapesti pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai és a sajtó képviselői. Az ülésen Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára tá­jékoztatta a részvevőket né­hány időszerű külpolitikai kérdésről. A tájékoztatót a Központi Bizottság egyhan­gúlag tudomásul vette. Megtárgyalta a Központi Bizottság a Politikai Bizott­ság előterjesztését Nyers Re­zső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának referá­tumát az időszerű gazdasá­gi tennivalókról. A Központi Bizottság vita után egyhangú határozatokat hozott. Olvasóink leveleiből (S. oldal) Gyermek­­halált okozott a gomba­mérgezés Nyírbogé­­ton (G. oldal) A lottó 42. heti nyerőszámai (6. oldal) Útszéli dolgok (3. oldal) Márta a sportlövész (4. oldal) Tovább erlsidik nspefÉ, y seregeink, forradalmi hagyományokon alapuló, internacionalista barátsága Czinege Lajos honvédelmi miniszter beszéde a magyar—szovjet katonai nagygyűlésen Moszkvában Sugár András, az MTI moszkvai tudósítója jelenti; Pénteken a szovjet had­sereg központi házában a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériuma és katonai akadémiája, valamint a moszkvai helyőrség képvi­selői nagygyűlésen talál­koztak a Czinege La­jos vezérezredes, honvé­delmi miniszter vezetésé­vel a Szovjetunióban tar tózkodó magyar katonai küldöttséggel. A jelenlévők nagy tapsa kö­zepette Czineg'e Lajos vezér­­ezredes, honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. Köszöne­tét mondott a Szovjetunió kormányának és Malinovszkij marsallnak a meghívásáért, a felejthetetlen látogatásért Látogatásunk azt a eélt szolgálja — mondta —, hogy tovább erősödjék né­peink. hadseregeink gaz­dag forradalmi hagyomá­nyokon nyugvó internacio­nalista barátsága, még job­ban mélyüljön kölcsönös kapcsolatunk. Elmondhatom, hogy látogatá sunk nemcsak elérte célját, hanem nagyon eredményesnek bizonyult. Utunk minden ál­lomásán tanul lehettünk a kommunizmust építő szovjet nép csodálatos életerejének és hőstetteinek. Nagyon tanulsá­gos volt számunkra, hogy a szovjet hadseregben milyen szenvedélyesen kutatják az új, korszerűbb módszereket, hogy a Szovjetunió véderejé nek fejlődése lépést tartson a kommunizmus lenyűgöző eredményeivel — mondotta, majd kijelentette: — A Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a magyar nép és ezen be­lül hadseregünk katonái teljesen egyetértenek a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányá­nak a mai nemzetközi helyzetet értékelő állás-: foglalásával és politikájá­val. Mi, katonák is örömmel üdvö­zöljük a Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhí­tésére irányuló javaslatait. Egész népünkkel teljes mér­tékben helyeseljük a Moszkvá­ban megkötött részleges atom­­csendegyezményt, amelyet a mi kormányunk is aláírt. Ugyanakkor mi, katonák is elítéljük a kínai vezetőknek az egész emberiség, s a szocializ­must építő népek érdekelt semmibe vevő álláspontját és azt a szakadár tevé­kenységet, amely a nem­zetközi munkásmozgalom megbontására irányuL — Tudjuk, hogy a leg'agresz­­szívebb imperialista körök még egyáltalán nem mondtak le a harmadik világháború ki­­robbantásának szándékáról. Ezért továbbra is fontos fel­adatunk, hogy a béke védelme érdekében magas szinten tart­suk és fejlesszük honvédel­münket. Beszédének végén Czinege Lajos átnyújtotta Grecsko mar­sallnak a magyar néphadsereg ajándékát, a gellérthegyi Sza­badság emlékmű kicsinyített mását. Ezután Andrej Grecsko a többi között kijelentette, hogy a szovjet és a magyar nép fegyverbarátsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tüzében szü­letett A szovjet emberek sohasem felejtik el a magyar nép di­cső fiának, Kun Bélának, Sza­muely Tibornak, Zalka Máté­nak, s a proletár! átus más állhatatos és bátor harcosai­nak hírnevét. A nagy honvédő háború nehéz napjaiban a Szovejtunió internacionalista kötelességéhez híven a testvé­ri magyar nép segítségére sie­tett. — Hálásak vagyunk a Ma­gyar Népköztársaság dolgozói­nak azért, hogy kegyelettel adóznak a szabadságukért és függetlenségükért elesett szov­jet katonák emlékének, az elmúlt háború éveiben a ma­gyar nép legjobb hősei az újj születő magyar hadsereg első alakulataiban, a partizáncsa­patokban és más harci oszta­gokban küzdöttek a fasizmus ellen. Grecsko marsall a további­akban kijelentette, a szovjet kormány, a Ma­gyar Népköztársaság és a többi szocialista ország kormánya következetesen folytatja a béke megőrzé­sének és megszilárdításá­nak politikáját. Grecsko marsall beszéde vé­gén átadta a magyar néphad­seregnek a szovjet fegyveres erők ajándékát: a gárdaalaku­latok vörös zászlaját. A nagygyűlés után a világ­hírű Alekszandrov együttes, a szovjet hadsereg ének- és táncegyüttese lépett fel. Több mint hétszázezer tonna kőolajat szállítottak egy év alatt a Barátság olajvezetéken Az elmúlt év őszén avatták fel a Barátság nemzetközi kő­olajvezeték magyar-országi szakaszát. A vezeték teljes mértékben beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket, A Kujbisev környékéről induló csőrendszer ma­gyar szakasza üzembe he­lyezésétől kezdve 1963 oktábor 1-ig a terv sze­rinti ütemben 708 000 ton­na kőolajat szállított a magyar kőolajfeldolgozó iparnak. A tervezők és építők jó mun­kát végeztek. A személyzet hibátlanul kezelte a berende­zéseket és juttatta él az óla­4 mátészalkai járásból jelentik: Teljesítettük felemelt vetéstervünket Járásunk eredeti kényórga­­bona-vetésterve 17 500 hold volt. A Földművelésügyi Mi­nisztérium felhívására mi is elhatároztuk, hogy 5 százalék­kal túlteljesítjük tervünket. A termelőszövetkezeti tagok, gépállomási dolgozók szor­galmas munkájával ezt az el­határozásunkat siker koronáz­ta, október 18-án, péntek dó­iig 18 975 holdon került föld­be a kenyérgabona. A szántótraktorokat folya­matosan csoportosítottuk át az őszi mélyszántásra, a vetést végző és ezt kiszolgáló jár­műveket pedig a szállítási munkára irányítottuk. Kovács Sándor MSZMP járási titkár Dr. Szabó József járási tanács vb, elnöke jat a kápolnásnyéki szivaty­­tyúállomáeig, onnan a szőnyi és más olajfinomítókba fel­dolgozásra. A több mint hétszázezer tonna olaj csővezetéki szállítása sok vasúti tar­tálykocsit szabadított fel. Ez jelentős gazdasági ha­szon. A Szovjetunióból impor­tált kőolaj több mint kéthar­mad része ma már a Barátság vezetéken érkezik és ez szá­mottevően odesóbbítja ts az óla j szállítást a tartálykocsik szállításával szemben. A gazdasági előnyök lé­nyegesen fokozódnak 1965- ben, amikor a Dunai Kő­­olajfinomító első feldol­gozó üzeme elkészül, megkezdi a vezetéken érkező olaj feldolgozását és a vasúti tartálykocsis szállítást mini­málisra lehet csökkenteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom