Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-18 / 244. szám

Hogy ne legyenek téli takarmányozási gondok MEGYEI TRNÉCSMŰZÉS NYÍREGYHÁZÉN AZ IPAR FELADATAIRÓL Nőtt a termelés, de javítani keli a szervezettséget bevezették a hidegolajgyár-Az állatállomány átlelel­­tetése a második aszályos nyár miatt számos gazda­ságban előreláthatóan ta­karmányozási gondot okoz. A nehézségek leküzdése ér­dekében komoly erőfeszítése­ket kell fordítani a takar­mányok takarékos, célszerű felhasználására. Mint a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályán megtudtuk, Sza­­boIcs-Szatmár közös gazdasá­gaiban mintegy 40 ezer szarvasmarha, 100 ezer setés 16 600 darab ló, 154 ezer juh és 90 ezer törzsbaromfi vár átteleltetésre. S. ennek úgy kell történnie, hogy az 1964. év első fél évi állat és állati termékek előirányozott érté­kesítési terve biztosított le­gyen. — Az eddigi felmérések alapján több termelőszövet­kezetünkben abrakhiány mu­tatkozik. Szálas takarmány­ból 15—20 százalékkal jobb az ellátottság az elmúlt év­hez viszonyítva, de ebből sincs elegendő — mondja a kérdéssel kapcsolatban Oláh János elvtárs, a megyei ta­nács takarmánygazdálkodási előadója. — Lehet-e még valamit tenni? — Sokat! A kukoricaszár kellően besilózva, nagy tö­megű takarmányt ad. Fel le­het hozzá használni — a siló jobbá, értékesebbé tétele ér­dekében — a cukorgyártól visszatérített mellékterméke­ket: szárazszelet, nyerssze­letet is. Utóbbiból már ez évben 550 vagonnal kaptak tsz-ednk, központi készletből kiutalva. De ugyancsak a ta­karmányalap gyarapításánál jöhet még számításba a visz­­szamaradt leveles répakoro­na, a kertészetben található, bésilózásra alkalmas „hulla­­déle.” Azt viszont minden jó szö­vetkezeti vezető önmagától is tudja, hogy a takarmány spórolására lehetőség van az alkalmi legeltetés kihaszná­lásában. Vagyis, mig az idő és a mélyszántás engedi, kü­lönösen a szarvasmarhák, sertések, juhok jó „legelőt” találnak a letakarított kuko­rica, krumpli, káposzta, répa, korai tarlószántásQS földe­ken és réteken. — Az abraktakarmány­­hiány póltását pedig enyhí­teni lehet a meglevő készlet gazdaságos használatával. Sokat jelent az állati takar­mányozásra visszahagyott burgonya gondos kezelése, s a sertéseknél minden eset­ben főtt állapotban való ete­tése. Hasonló célszerűséggel kell bánni a lucernaliszt ke­verésénél. Azok a tsz-ek, melyek takarmánytáphoz va­lamilyen oknál ' fogva nem juthatnak, vagy annak eteté­sére még nem tértek rá. fe­hérje pótlására a saját te­hénállományuk utáni tejet 100 százalékban fölözhetik. A fölözött tej minden növen­dékállatnak értékes, kitűnő eleség. Elmondja • Oláh elvtárs, hogy a tapasztalat arra fi­gyelmeztet: a takarmánykaz­­lakat ajánlatos mégegyszer átvizsgálni a tél beállta előtt. Korábban már tetemes ta­karmány ment tönkig, amiért nem megfelelően voltak a kazlak fedve, és beáztak, be­léjük folyt az eső, a hóié. Most még van idő a fedések átvizsgálására, s ahol szüksé­ges megigazítani vagy újra fedni a kazlakat. — Egyáltalán nem lehet figyelmen kívül hagyni az is­tállók téliesítését sem. A megfelelően téliesített istál­lókban 8—10 százalékos ta­karmánymegtakarítást lehet elérni, az állatok jó kondí­cióban tartása mellett. Ügyel­ni kell a téli takarmányo­zásra való áttérésnél, ne­hogy az a jószágok kon­­diciócsökkeriésével járjon. Erre annál inkább szükség van, mivel a szarvasmarha és a juhállomány jelenleg lé­nyegesen jobb kondícióban van, mint tavaly ilyenkor. S ezt a szintet meg lehet tar­tani, sőt a többi állatóknál is el lehet érni és természetesen to­vább fokozni. Ha a termelő­szövetkezetek felelős vezetői és a tagság szívügyüknek tartják a jószágállomány át­­teleltetését, annak ellenére, hogy megyénkben az abrak- és szálas takarmány terület ;részaránya a szántóterület­hez viszonyítva az országos ’átlag alatt van, az állatsűrű­ség viszont az átlag fellett, sikerülhet a cél: minden meg­lévő, és még betakarításra váró takarmány gazdaságos kezelése, etetése tejben, hús­ban, zsírban, gyapjúban je­lentkezzen. S hogy ezt meg lehet tenni, példa rá a kis­­várdai, rakamazi, timári tsz-ek, amelyek esztendők óta megtermelik takarmányalap­jukat s azzal úgy is bánnak, hogy egyáltalán nem kény­szerülnek vásárlásra, állatál­lományuk fejlődik, jövedel-Az MSZMP megyei bizott­ságának rendezésében ipari nagyaktíva értekezletet tar­tottak tegnap az SZMT Beth­len utcai székházában. A vál­lalati igazgatók, gazdasági vezetők, párttitkárok, szak­­szervezeti titkárok tanácsko­zásán megjelentek: Endrédi Endre, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Nemes Imre, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Szabó Gyu­la, az MSZMP megyei bizott­sága ipari osztályának mun­katársa. A megye iparának helyzetéről és feladatairól Szűcs Lajos, az MSZMP me­gyei végrehajtó bizottságának tagja, az SZMT vezető titká­ra tartott vitaindító beszámo­lót. • Bevezetőben Szűcs elvlárs részletesein elemezte a megye iparának egy-három negyed­évi munkáját. Elmondotta, hogy a megye szocialista ipara júliusban és augusz­tusban nagyobb mértékben emelte a termelést mind az első fél évhez, mind az elmúlt év azonos időszakához vi­szonyítva. Ez a nagyobb ütemű fej­lődés arra enged követ­keztetni, hogy az év ele­jei rendkívüli időjárás okozta félévi kiesések nagy részét a negyedév végére sikerült behozni. A kedvező jelenségek mel­lett is előfordul azonban olyan eset," hogy egyes veze­tők igyekeznek mindént a rossz idő okozta nehézségek­kel magyarázni. Kétségtelen, hogy a kedvezőtlen tél miatt elmaradt mintegy ötmillió tonna áru elszállítása hatal­mas feladatokat rótt a szál­lítási-közlekedési dolgozókra. Annak ellenére, hogy az 5-ös számú Autóközlekedési Vál­lalat ez év második negye­dében az 1962. év azonos idő­szakához képest 40 ezer ton­na áruval szállított többet, közel 100 ezer tonna maradt elszállítatlanul. Az AKÖV az év első kilenc hónapjában 202 ezer tonnával többet szál­lított, és több mint másfél millió kilométerrel több utat tettek meg a kocsik, mint az elmúlt év azonos idősza­kában, A hiba inkább a ki- és berakás szervezetlenségé­ben van, ezen lehetne még segíteni. Sem a szál­lítóknál, sem a szállítta­­tóknál nincs állandó ra­kodómunkás létszám. Nem megfelelő az üzemeknél lévő szállítóeszközök kihasz­­nálteági foka. Ennek ellené­re is kevés vállalatnál ajánl­ják fel ezt a szabad kapaci­tást a Megyei Szállítási Bi­zottságnak. Pedig az anyag­­ellátás fontos tényezője a tervek teljesítésének. Fontos tennivalóként em­lítette Szűcs elvtárs a veze­tés színvonalának emelését, megfelelő szakkáderek bizto­sítását, a tanulás szükséges­ségét. Itt a helyes egyensúlyt csak akkor lehet elérni, ha a gazdasági-, párt- és tömeg­­szervezetek vezetői is képe-Az ' ismeretterjesztés leg­színvonalasabb, reprezentatív fórmája a szabadegyetem. Ta­valy honosította meg me­gyénkben a TIT ezt az Isme­retterjesztési formát. Két sza­­koh indult képzés az agrár és a műszaki tudományokból. A TIT most összegezte a múlt év tapasztalatait, s úgy határozott, hogy az idén több szakon indít képzést, egyfe­lől értelmiségünk továbbkép­zése érdekében, másfelől az ország neves tudósai, politi­kai és gazdasági vezetői és a megyénk közti munkakapcso­lat mélyítése, gazdagítása céljából. A tavalyi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a tudósok, szakemberek szíve­sen jöttek Szabolcsba, s az zik önmagukat, ismerik a gazdasági elemzés problémáit, fel tudják mérni a hiányos­ságokat, meg tudják határoz­ni azok kijavítási módját. A dolgozók lelkesedésére csak akkor számíthatunk, ha tudják ml a feladatuk, s ahhoz biztosítanak min­den feltételt. Befejezésül Szűcs elvtárs hangsúlyozta a télre való fel­készülés fontosságát. A beszámolót követő vi­tát Endrédi Endre elvtárs nyitotta meg. Hangsúlyoz­ta, hogy az iparban a ter­vezetthez képest általában magas a költségszint. Ez legalább olyan fontos prob­léma, mint a tervteljesí­tés. Felhívta az építőipar veze­tőinek figyelmét arra, hogy a munkák során ne elsősor­ban a íorintterv teljesítésére, hanem a kiemelt beruházások határidőre való befejezésére törekedjenek. Másik fontos tennivalóként a téliesítést je­lölte meg. Hajdú Sándor, a nyíregy­házi - Dohányfermentáló Gyár igazgatója közölte a tanács­kozás résztvevőivel, hogy a múlt évi és az év eleji mint­egy 10 millió forintos elma­radást a harmadik negyedév­ben törlesztették. Orosz Miklós, a Nyírbáto­ri Növényolajipari Vállalat igazgatója, elmondta, hogy az üzemben nagy gondot fordí­tanak a minőségre és a ter­melékenység emelésére. Az exportigényeknek megfelelően Hétfőn a Debreceni Csoko­nai Színház a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban bemutatta Kertész Imre, Fé­nyes Szabolcs Csacsifogat c. vígjátékát. Egy társbérletben lakó „modem” fiatal házaspár összezördül azon, hogy a fia­tal asszony gyermeket szeret­ne, a férj azonban nem, mert félti a kényelmét és nyugal­mát Ezen összevesznek és alig párhónapi együttlét után elválnának — ha közbe nem jönne mindaz, amit 3 felvo­nás terjedelemben eljátsza­nak. Nem hat a valóság érzésé­vel Guszti bácsi társbérlő fi­gurája, aki eredetileg befo­gadta a fiatalokat, de haj­landó a lakásáról is lemon­dani, Tücsök és Zoltán a fia­tal házaspár boldogulása ér­dekében. Guszti bácsi, a társbérlő a mentő angyal, aki más elfog­laltság hijján rendbe akarja hozni a fiatalok szénáját Ti­tokban táviratot küld a ma­mának, aki váratlanul betop­pan. A fiatalok nem merik bevallani, hogy milyen szán­előadás megtartásán túl ér­deklődtek a megye gazdasági, politikai élete iránt. Ezek az emberek a megismert helyi problémákat magukkal vit­ték, töprengtek rajtuk, és ér­tékes segítséget nyújtottak megoldásukhoz. Ebből a meggondolásból ki­indulva szélesíti az idén a TIT a szabadegyetemi rend­szert. A tavalyi szakok mel­lett földrajzi, fizikai, tárgy­filozófiai, világ- és magyar irodalmi, nyelvi és pedagógiai előadássorozat is indul. S nemcsak Nyíregyházán, ha­nem egyes járási székhelye­ken is tartanak szabadegye­temi előadásokat. Olyan nagyhírű tudósok jönnek hoz­zánk, mint például Marx György Kossuth-díjas egyete­tast. Ezt 15—18 szazatokkal magasabb áron veszik meg külföldön. A gyertyagyártás­nál olyan újításokat alkal­maztak, amivel 18—20 száza­lékkal tudták emelni 'a ter­melékenységeit Gyebrószki László, az ÉM Szabolcs me­gyei Állami Építőipari Vál- i lalat igazgatója arról szólt, hogy a vállalatnak az év hát­ralévő részében még mintegy 3000 vagon folyamkavicsra lenne szüksége a tervmun­kákhoz. A szállításhoz azon- ] ban a vasút nem tud ele­­géndö vagont biztosítani. Ugyanakkor naponta több szerelvény üres kocsi fut el a nyékládházi kavicsbánya mellett Miskolcról Záhonyba. Miért nem lehet ezeket meg­­rakottan futtatni? (Kár, hogy a MÁV jelenlévő képviselői ehhez a problémához nem szóltak hozzá!) Kanda Pál. az Építő- és Szerelő Vállalat igazgatója az állami építőipari vállalat igazgatójával egyetemben egy szűkebb körű építőipari ta­nácskozás összehívását java­solta. ahol részletesen meg­beszélnék az építőipari prob­lémákat, s gyors intézkedése­ket tennének a munka meg­javítására, az objektív és szubjektív okok elhárítására A beszámolót követő vitá­ban felszólalt még Nemes Imre elvtárs, majd Szűcs La­jos elvtárs válaszolt a prob­lémákra. dékkal vannak egymás iránt. A félszavakból a mama azt hiszi, hogy a fiataloknak gye­rekük lesz. Miközben ennek örvendezik, a fiatalok mind jobban és jobban belekeve­rednek az ellentmondásokba és több-kevesebb helyzetko­mikum-sorozatán keresztül kisül, hogy a fiatalasszony, Tücsök valóban anyai örö­möknek lép elébe, csak a férj, az illetékes még nem tud róla. Persze a végén minden kiderül és a mama, meg a „jó” társbérlő mindent helyrehoznak és — a függöny legördül. Az előadás voltaképpen egy erőszakosan 3 felvonásra bontott egyfelvonásos tréfa. A széthúzás nem vált az elő­adás előnyére, mert az elején jól induló cselekmény a má­sodik felvonástól lelanyhult és a harmadik felvonást csakis úgy lehetett „összehoz­ni”, hogy a mama háromszor indult el az állomásra és ne­gyedszer lemaradt a vonat­ról. A csekély mondanivalót nem ellensúlyozta Fényes Szabolcs néhány régi sláge­rének beszövése sem. mi tanár, a fizikai tudbmá­­nyok doktora, dr. Kádár László egyetemi tanár, az af­rikai sivatag legjobb hazai ismerője, Kiss Árpád, a Terv­hivatal elnöke, Czine Mihály kandidátus, irodalomtörté­nész, Molnár Gábor író, Dél- Amerika-kutató. A szabadegyetemi előadá­sok nemcsak általános, ha­nem speciálisan szabolcsi problémákat is fognak érin­teni. Ezért ajánlatos lenne, ha nem csupán értelmiségiek, hanem üzemi, vállalati dol­gozók, tsz-tagok is jelentkez­nének, annál is inkább, mert az előadások látogatása nincs iskolai végzettséghez kötve. A szabadegyetemi oktatás no­vemberben indul, jelentkezni a TIT-nél lehet Olvasónk írja: ÖT NAPPAL KORÁBBAN A kocsorúi Üj Elet Tsz-ben igen sok volt az őszi tenni­való. A fontosabbakat említ­ve: burgonyából 475, kuko­ricából 1121, napraforgóból 331, cukorrépából 200 és magkenderből 100 hold i árt betakarításra A szövetkezei tagságának az ünnepi és éj­jel-nappali szorgalmas mun­kája meghozta az eredményt: október 15-ig a burgonyánál: 83, kukoricának 85, napra­forgónak 98, magkendernek 50 és a cukorrépának 100 százaléka lett betakarítva. A Katona György főagro­­nómus által irányított mun­ka eredményezhette azt, hogy gabonaféléinkből egy holdat v sem kellett ismét kalászos után vetni. Mert az öt nö­vénytermesztő brigád folya­matosan biztosította a terü­letet a vetéshez. Egyébként a brigádok tovább versenyez­nek a betakarítás mielőbbi befejezéséért: ez idő szerirt Jakab F. Zsigmond bri­gádja az első, de ott vannak a sarkukban Jakab Miklós és Jakab Imre brigádjának a tagjai is. Az Üj Elet Tsz — a húsza­dikai versenyhatáridő előtt öt nappal — kedden befejez­te a gabona vetését: búzából 108,5, rozsból 103, árpábó' 100, takarmánykeverékből 120 százalékra. Búzából pél­dául 774 hold volt a terv, s 844 hold lett elvetve, ebből 600 hold az intenzív fajta. Hogy cl színpad és a néző­tér amek ellenére is szoros egységbe fonódott, az főként a 4 tehetséges és jónevü szí­nész: Csáki Magda, Sárosdi Rezső, a mindig ragyogó Hot­­ti Éva és a kedves Sarlai István egészséges, jótempójú humorizálásának köszönhető. Fáradozásuk meghozta azt a vitathatatlan eredményt, hogy a közönség jól mulatott és nem egyszer eltűnt a válasz­tóvonal, a színpad és a né­zőtér között, a színészek és a nézők együtt énekelték az ismertebb slágereket. A szünetben megkérdeztem Sárosdi Jenőt és Sarlai Im­rét, hogy mi a véleményük a darabról. — Nyári, könnyű műfaj, — mondta Sárosdi Rezső —min­den különösebb irodalmi igény nélkül. Kis együtte­sünk 25-ödször játssza ezt a darabot. Fürdőhelyekre és különféle nyári alkalmakra vittük. Most van róla szó, hogy bekerüljön Debrecenbe a Kamara Színházba is. A darabbal egyedüli célunk a neveltetés, a pár órás köny­­nyű kikapcsolódás. — Könnyen játszunk — ez volt Sarlai István — vélemé­nye, — magunk is derülünk és az a célunk, hogy a kö­zönség velünk együtt énekel­jen, tapsoljon és nevessen. Egyébként számomra Igen ne­vezetes a mai nap. Ma negy­ven éve léptem először itt Nyíregyházán az akkor újon­nan megnyílt színház desz­káira, mint kezdő színész és innen indult el színészi pá­lyafutásom. A darab nem szerepelt a Móricz Zsigmond Színház rendes műsortervében. Vá­ratlanul közbejött, akadály miatt „ugrott be” a Csoko­nai Színház ezzel a darab­bal. Végül még annyit, hogyha a pontos kezdésnek a színház­tól független akadálya var», mint ennél az előadásnál a 25 perces rövidzárlat, ezt jó volna a közönségnek is beje­lenteni és tájékoztatni a ké­sedelem okáróL Arató. 1963. október X*. A. B Biztos pénzforrás A SZERZŐDÉSES HIZLALÁS iottam. Kössön __________ Szerződést az ILLATFORGALMI VÁLLALATTAL Kosa Árpád. Kocsord Könnyű szórakozás A DEBRECENI CSOKONAI SZÍNHÁZ ELŐADÁSÁRÓL Neves tudósok, szakemberek tartják a TIT szabadegyetemét Előadások a járási székhelyeken is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom