Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-18 / 244. szám

Ot nap felejthetetlen emlékei Beszélgetés Markovics Miklóssal, a Kárpát-Ukrajnában járt megyei pártmunkásdelegáció vezetőjével • 9 A venescllői Szabadság Termelőszövetkezetnek mintegy 30 darab erőgépe van. Ezekhez saját, jól felszerelt javítómű­hely áll rendelkezésűkre. Hammel József felvétele. Néhány napja tért haza Kárpát-Ukrajnából a sza­bolcsi pártmunkásküldött­­ség. Markovics Miklóssal, megyei pártbizottság osztály­­vezetőjével. a küldöttség ve­zetőjével beszélgettünk élmé nyélről, a szerzett tapaszta­latokról. — Még frissek az élmé nyék. De azt hiszem, évek múlva is élénken emlékezni fogunk a Kárpátonlúli Terü­leten töltött napokra. Még élezzük a kézszorítósát Va­gy ín Nyikola jedes Vlazo­­mlrszkl) elvtársnak, aki hű­séges kísérőnk és „idegenve­zetőnk'’ volt ottlétünk során. Minden községben, város­ban úgy fogadták a szabol­csi pártmunkásokat, mint a jóbarátokat szokás. S az el­ső „hogv vagytok” után per­gett a beszéd. Hamarosan ki­derült, hogy a Vendéglátók alaposan Ismerik a magyar viszonyokat. Tudnak gond­jainkról, terveinkről, amelyek sokban hasonlítanak az övék­hez. — Ebben az Is közreját­szik, hogy elég gyakran fog-Megoldásra vár 16 000 Mnesőgasdasági szakmunkás képzése Petőházi Gábor miniszterhelyettes válasza lapunk bírálatára A Kelet-Magyarország 1903. szeptember hó 8-i számában megjelent „Megnyugtató meg oldásra vár 16 000 mezőgazda sági szakmunkás képzése” cl mű cikknek a Földművelés­­ügyi Minisztérium Szakokta­tási és Kísérletügyi Főigazga­tóságát érintő részére vonat­kozóan gz alábbi tájékoztatást adom: A mezőgazdasági szakmun­kások bérének rendezését gá­tolta ez ideig a mezőgazda­­sági üzemek szervezeti kü­lönbözősége és a szakmunká­sok hiánya, Illetőleg alacsony létszáma. Jeléftiég az állami gazdasá­gok területén rendelet készül, amely meghatározza azokat a munkaköröket, amelyekben el­sősorban szakmunkások fog­lalkoztathatók. A szakmunkás képzettséget igénylő munka körök természetesen a kvalifl káltabb munkákat foglalják magukba, amelyeknek a bér­tétele is magasabb. Termelőszövetkezetek ese­tében a munkatér megállapí­tása eredetileg nem lehetsé­ges, mert a közgyűlés hatá­rozata dönt az egyes bérkate­góriák megállapításánál, ille­tőleg egyes dolgozók kategó­riába sorolásánál. A munka­egységkönyv folyamatban levő kiegészítése a Magyar Mező­­gazdaság mellékletének ha­ARCOK, EMBEREK Főiskolás — Talán az volt a legér­dekesebb az életemben, ahogy megszülettem. Negy­vennégy májusában hurcolták el a szüléimét Nyíregyházáról. Az auschwitzi láger parancsno­ka az első tíz hét alatt min­dennap megkérdezte az asszo­nyokat, ki vár közölük gyer­meket. Anyám nem jelentke­zett, mert aki elmeht, soha nem tért vissza... Később ke­rültünk Kauferingbe, egy má­sik lágerbe. 1945 január 13- án, egy pénteki napon bor­zalmas légitámadást kapott a tábor, s én megláttam a napvilágot. Véletlenül marad­tam életben. Tálán azért, mert már állandósult a bom­bázás, az ágyútűz. Aligha hinné az ember, hogy ez a kedves, vonzó lány ennyire érezte a háború szen­vedéseit. Telt piros arca mo­solyog. kék szeme értelme­sen csillogó, miközben mond­ja. hogy talán azért van most itt. mert egy litván fogoly két szem kockacukrot csem­pészett be tizennyolc éve édesanyjának. Fenyvesi Judit most a Nyíregyházi Tanárképző Főis­kola elsőéves hallgatója. Bi­ológia szakos. — Azért leszek tanár, mert nagyon szeretem a gyereke­ket. Ügy érzem, tudnék ve­lük foglalkozni. Talán egv kicsit olyan széliemben is, hogy megtudják, mi volt egy­kor. S ennek többé nem szabad lenni. KISZ megbízólevéllel je­lentkezett a felvételire. Jeles érettségi után a legmagasabb pontszámot érte el a vizsgán. — Az általános iskolában orvos akartam lenni, de ké­sőbb beláttam, ehhez nem ér­zek magamban elég erőt. Az­tán pályázaton vettem részt kémiából, nem sok sikerred. Érettségi »lőtt szerettem meg a biológiát. És a nyelveket. Jutka négy év alatt egyet­len órát sem hiányzott a Zrínyi gimnáziumban, ahol három évben volt alapszervi KlSZ-tltkár. Szereti a nyelveket és sokat olvas. Elsősorban a tör­ténelemmel foglalkozó mű­veket, hogy megismerje a múltat, a világháború körül­ményeit. — Nagyon nagy hatással volt rám Hemingway Búcsú a fegyverektől, s Az öreg ha­lász és a tehger, amely olyan tiszta, s olyan egyszerű, mint egy gondolat. Moziba, színházba jár a barátnőjével. Mostanában er­re sincs sok idő, annyi a ten­nivaló, az új KISZ-sZervezet problémáinak rendezése a fő­iskolán. És sok a tanulniva­­ló, közeledik az első félévi számadás. Két év van hátra, amíg dönteni kell, mit szeretne ta­nulni a másik szakon, vál­lalja-e, hogy esetleg falun tanít. — Ezt már akkor eldön­töttem, amikor jelentkeztem a főiskolára. Sokat szeretnék tanulni, tudni, valószínű az oroszt választóin második szaknak. És aztán? Teljesen mindegy, hol él az ember. Talán még jobb is egy köz­ségben, aht»l az ember jobban érzi, tartozik valakihez. Ol­vasni, művelődni, jó baráto­kat szerezni mindenütt lehet. Vallotn: kizárólag az embe­ren múlik, hogy érdekessé, széppé formálja saját és má­sok élletét. (KJ.) sábjain a közeljövőben közli „A szakképesítés alapján való kiegészítő javadalmazás” cím­mel a szakmunkásképesítést szerzett dolgozók bérezé­sére a javaslatot, amelyben a magasabb végzettséget igénylő munkák esetén 1—2 munka­egység többletjóváírást szavaz­hat meg G közgyűlés. Ennek alkalmazását jogszabályilag elrendelni nem lehet, de a megyei és járási mezőgazda­­sági szervek a termelőszövet­kezetek vezetőségénél felvilá­gosító munkával érvényesít­hetik. Végleges megoldást a szak­munkásbérezéssel kapcsolato­san a nagy körültekintést és közgazdasági elemzést igénylő munkaköri elhatárolás hoz­hat, amely azonban a termelő­szövetkezeti gazdaságok üzem­szervezésének Jelenlegi álla­potában még nem látszik meg­­valósíthatófiaki A legfontosabb szakmákban a szakmunkás munkakörök és a szakmunkás­­bérezés rendjének kialakítása most van folyamatban. Dr. Petőházi Gábor miniszterhelyettes. juk a magyar televízió adá­sait — magyarázta Vlazo­­mirszkij elvtárs, aki a terü­leti pártbizottság ideológiai osztályának vezetője. — Né­zik a cseh és a román tv műsorát is, így „első kézből ’ látják és hallják ml törté­nik egy-egy nap a szomszé­doknál. — Különben küldöttségünk azzal a céllal utazott a Kár­­pátontúli területre — tér át a „hivatalos"’ témára Marko­vics elvtárs, hogy tanúimé nyozzuk és megismerjük az ideológiai munkában elért eredményeket. Különösen ér­dekelt bennünket az ottani termelési propaganda. Ebből a célból felkerestünk ipari üzemeket, kolhozokat, eszme­cseréket rögtönöztünk párt­munkásokkal, s olyan híres emberekkel is, mint Pltra elvtárs, a híres kukoricater­mesztő, akinek nevét ismerik az egész hatalmas országban Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Pltra elvtárs járt Nyíregyházán is és igen ke’­­lemes benyomásokat szerzett városunkban. Fényképek kerülnek elő, a küldöttség útjának albumá­ból. Az egyiken Mihail Ki­­rilovics Dikány elvtárs, a szojvai ipari pártbizottság titkára, és mások. — Azt hiszem valami itt magyarázatra szorul — veti közbe Markovics elvtárs. — Ugyanis a Szovjetunióban ipari és mezőgazdasági párt­­bizottságok is működnek, amelyek nálunk ismeretiénél:. Tulajdonképpen az is volt a számításunk, hogy betekint­sünk az SZKP pártszervei­nek új felépítési rendszeré­be. — Mondhatom, volt alkal­munk arra, hogy legalábbis nagyvonalakban megismerj ük ezt az új. az élet által dik­tált követelményekre épUlő rendszert. Jártunk a berego- Voi járás iöbb községében, fnegford''!1 _:nk Birkén, Szoj­• án, Bustyaházán, ipari üzemekben, kolhozokban. Megállapíthattuk, hogy rend­kívül sok energiát fektetnek a pártszervezetek a dolgozók marxista műveltségének gya­rapítására. S ennek van is látatja. Különböző oktatási formá­kat említ, amely a leginkább kielégíti a helyi igényeket, s magas marxista műveltséget nyújt a hallgatóknak. — Kísérleteznek egy érde­kes iskolatípussal is. Nehéz lenne meghatározni melyik elnevezés Illene rá a legjob bán. Ez állami oktatás, szak­mai és marxista képzés együttesen. A végzettek érett ségi bizonyítványt és szak­munkás oklevelet kapnak Es igen magas marxista mű­veltségre tesznek szert. Nagy gondot fordítanak a pártszervek a propaganda ták képzésére, mind ideoló­giai, szakmai és módszertani szempontból. A legképzet­tebb propagandistákból cso­portokat alakítottak, hogy rendszeres útbaigazításokkal lássák el a különböző helye­ken dolgozó propagandistákat. — Külön megragadta a fi­gyelmet az általunk érdekel másik téma, a termelési agi­táció és propaganda. S Itt egy pillanatra visszatérek Pltra barátunkhoz. Az 6 kukorica­termelési „titkát”, amelyet senki nem őriz hét lakat alatt, az egyszerű kukorica­termelőktől az agrármérnö­kökig mindenki jól ismeri és alkalmazza. Ilyen konkrét a termelési tapasztalatok nép­szerűsítése. Sok a szemléltető kiadvány is ezekről. Hason­lóan konkrét és éppen ezért sikeres a termelési aglláció, amely nem elvont, nem álta­lános. Pontos adatok, tények állnak rendelkezésre, n fele­lős beosztású párt- és gazda­sági vezető, de sok kétkezi munkás is, ismerik a leglé­nyegesebb gazdasági mutató­kat, magyarul, hogy az üze­mükben, kolhozukban, sőt a brigádban milyen eredménye­ket kell még elérniük. Mindannak a tükörképét, — amit a küldöttség tapasz­talt, — megláthatták a gya­korlatban is. Elsősorban az embereken, a lüktető írun­kán, életkedven. — Végtére Is amiről eddig szó esett, azt a célt szolgálja a szovjet elvtársaknál is, hogy árnyalt neveléssel kia­lakuljon az az új embertípus, amely képes felépíteni az uj társadalmat. a kommuniz­must. A kommunista ember­ben, a viselkedésben, gondol­kodásban Jelentkezik a sok fáradsággal járó ideológiai munka. Amint a küldöttség Járta a községeket, városokat fel­tűnt. mennyi kis helyi mú­zeumszerű helyiség hívta fel magára a látogatók figyel­mét. — Kedves élményt nyúj­tott számunkra, amikor ••»­­pnsztaltuk, hogy a ma em­berei milyen féltő gonddal gyűjtik, dolgozzák fel, kutat­ják a munkásmozgalmi em­lékeket. Hogy szinte alig van község, ahol ne lenne lega­lább egy szobócska. smciy- Hen a munkásmozgalom szel­lemi és tárgyi anyagait ál­lítják ki. Megelégedésünkre szolgált és jól esett látni töb­bek között Beregszászon ma­gyar vonatkozású munkás­mozgalmi emlékeket is. öt nap nem nagy idő, de felejthetetlen emlékekkel gaz­dagíthatja az embert. 3 mi­kor a Szovjet Faipari Kom­binát színháztermében dallal, tánccal és kedves öleléssel búcsúztak a magyar vendé­gek, ml is lehetett volna a búcsúszó: Doazvidányia... Páll Géza. HAZAI TÜKÖR A látóhatár még teljesen homályos. Az ég csil­lag nélkül van, telezúdítva szürkeséggel és amerről nem zavarják a szomszéd közsé­gek villanyai, teljesen egybe folyik minden. Az ég a föld­del, a föld a mozdulatlan nö­vénytengerrel, melyet újjá varázsolt a hajnal harmata. Kiflyüjtózkodhattak tőle a tengerilevelek, bársonyos lett a cukorrépáé, a napraforgó pedig teljesen kitárta okker­sárga virágát. Jó ideig már csak a dűlő­ül pora világít. Az tájékoz­tatja a kocsit, az álmosság­­gal küzdő szemeket, mivel a jókedvű csikók könnyen az út mellé viszik a szekeret. Ilyenkor zörög a lőcs és zsörtölődhet az ülésdeszkán Kucorgó-Későn vesszük észre az előttünk haladókat. Azokat, akik a nyomukban szálló por­ból ítélve ketten vannak és háüafordulás nélkül sietnek. Lehámlik róluk a szürkület és előttünk lépked egy fér­fi s egy nő. A férfi ingesen, pantallósan, kezében kapa, a nő fehér blúzban és hosszú­ra szabott virágmintás szok­nyában. Hátán természete­sen az elmaradhatatlan ba­tyu. Vászonlepedőbe kötve. Cigányok. — Merre, merre? — te­szem fel nekik a szokásos rzemély télén kérdést, mivel nem ismerem kilétüket. Közben a csikók száját szorosabbra fogjuk, ők pe-Hajnalban dig félre állnak az útból. Jobbra az asszony, balra — akkor látjuk tisztén — egy jól termett legény fiú. — Ide megyünk a háztáji­ba — feleli minden zavar nélkül az asszony és tarka fejrevalóját újra köti az álla alatt. Egy, majd a, biztonság kedvéért két görcsre. — Üljenek fel, arra me­gyünk mi is — mondom elő­zékenyen és már igazítjuk számukra a hátulső ülést. (Ezt csak az alkalmi utasok kedvéért hordjuk magunk­kal.) Nem kéretik magukat, de csak az oldalra kuporodnak. Hiába bizonygatjuk, hogy on­nan leesnek, bem törődnek véle. Rázzák a fejüket és bi­zonyságul keményen morkol­­ják a szekér bükkfáját. Hogy jobban mértjén az idő, beszélgetést kezdek. Mit csinálnak a háztájiban, miért mentiek? Az asszony nem kéreti ma­gát. Nyelve megindul, mint a jól -• Irozott rokka és még azt is mondja, amit nem kérdeztem. — Bizony, négy éve va­gyok én már a csoportoan. Negyedik esztendeje vagyok teljes tag és engem még nem pipált le senki. A Jugoszláv parlamenti küldöttség megkoszorúzta a magyar és a szovjet hősi emlékművet A jugoszláv parlamenti de­legáció, amely Zvonko Brkics­­nek. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szkupg­­tinája alelnökének vezetésé­vel tartózkodik hazánkban, csütörtökön délelőtt megko­szorúzta a Hősök terén levő magyar hősi emlékművet és a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Herman Ottó emlékmúzeum Herman Ottó, a nagy ma­gyar természettudós életének — Aratok, kapálok, betaka­rítom á terményt, úgy mint a magyarok. — Az uram se alább való. Mér tíz esztendeje ‘ dolgozik egy vállalatnál. Egyetlen ho­zamban — mondja szó sze­rint... És ezért is kapta meg a kődsöht. —- Miféle kölcsönt? — kér­dezek közbe. Furcsán pillant rám. — Hát a háaépité3i kő­csont, az ötvenezer forintot. Az a sátortetős ház a mienk a kert alatt. Bizony! Most veszünk rá ablakot. Rollóto­­kost. Nekem nem kell más. . — Azért jöttünk ilyen ko­rán, mert ez a fiú most sza­badságon van. Ha jönnek a magyarok, majd megyek vc­­lük. — Törnek? Igen. Gyönyörű n tengeri.» — Lássa! — folytatja az asszony. — Ezért is Irigyked­nek sokán. IHgylik, hogy ha­ladok. Hogy én nem járok házalni. — De azt nem latja meg egy se —, hogy én uram nem bukdácsol a bodega előtt. Az minden szabadszombaton ha­zajön. A családja közé. Ügye, hogy igazim vart? — Persze, hogy igaza van — bólintok. De még mennyi­re az van. Még abban IS, amit nem tud megfogalmaz­ni, amire majd csak évek múlva jön rá... Szállási László. jelentős részét a Bükk-hegy­­ség erdőiben töltötte. Tudo­mányos megfigyeléseit és a gyűjtött anyagot lillafüredi házában dolgozta fel. A Pele­­háznak nevezett villában irta meg több nagy jelentőségű művét. A tudós halálának 90. évfordulójára — a Miskolci Herman Ottó Múzeum és a városi tanács anyagi támoga­tásával — az egykori lilla­füredi lakóházat rendbehoz­zák és abban emlékmúzeumot rendeznek be. Tervek, intézkedések a kórházak élelmezésének javítására A kórházakban, klinikákon számos intézkedéssel kíván­ják javítani az ellátást, A bu­dapesti és a vidéki intézmé­nyek ezért a következő idő­szakban az Egészségügyi Mi­nisztérium támogatásával nagy erőfeszítéseket tesznek a kór­házi konyhák modernizálására. Nagy gondot fordítanak a konyhai dolgozók szakmai képzettségének javítására is. Négyszázezer éve élt em­ber nyomai Igen sokat Ígérő ásatás első részletét fejezte be a közel­múltban dr. Vértes László, a föld- és ásványtani tudomá­nyok kandidátusa. A vértes­­szőlősi mésztufa bányában több méter mélyen egy öt centiméter vastag, laza réteg­ben különböző ősi állati csont­töredékek között százszámra találta meg az ősidőkben élt ember pattintott kőeszközeit. Minden jel arra vall, hogy ezek az eszközök és csohtok a középső jégkorszak elejének, a mintegy 400 000 évvel ez­előtti időknek a tanúi voltak. A feltárt anyag egy kis ré­szét már elküldték külföldre az izotópos módszerrel való kormeghatározásra. A lelet­nek, amely nemcsak hazánk­ban. hahem Európa tekinté­lyes részén is egyedülálló, teljes tudományos értéke ma meg át sem tekinthető. "^Magyarország 3 1963. október 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom