Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-18 / 244. szám
Ot nap felejthetetlen emlékei Beszélgetés Markovics Miklóssal, a Kárpát-Ukrajnában járt megyei pártmunkásdelegáció vezetőjével • 9 A venescllői Szabadság Termelőszövetkezetnek mintegy 30 darab erőgépe van. Ezekhez saját, jól felszerelt javítóműhely áll rendelkezésűkre. Hammel József felvétele. Néhány napja tért haza Kárpát-Ukrajnából a szabolcsi pártmunkásküldöttség. Markovics Miklóssal, megyei pártbizottság osztályvezetőjével. a küldöttség vezetőjével beszélgettünk élmé nyélről, a szerzett tapasztalatokról. — Még frissek az élmé nyék. De azt hiszem, évek múlva is élénken emlékezni fogunk a Kárpátonlúli Területen töltött napokra. Még élezzük a kézszorítósát Vagy ín Nyikola jedes Vlazomlrszkl) elvtársnak, aki hűséges kísérőnk és „idegenvezetőnk'’ volt ottlétünk során. Minden községben, városban úgy fogadták a szabolcsi pártmunkásokat, mint a jóbarátokat szokás. S az első „hogv vagytok” után pergett a beszéd. Hamarosan kiderült, hogy a Vendéglátók alaposan Ismerik a magyar viszonyokat. Tudnak gondjainkról, terveinkről, amelyek sokban hasonlítanak az övékhez. — Ebben az Is közrejátszik, hogy elég gyakran fog-Megoldásra vár 16 000 Mnesőgasdasági szakmunkás képzése Petőházi Gábor miniszterhelyettes válasza lapunk bírálatára A Kelet-Magyarország 1903. szeptember hó 8-i számában megjelent „Megnyugtató meg oldásra vár 16 000 mezőgazda sági szakmunkás képzése” cl mű cikknek a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kísérletügyi Főigazgatóságát érintő részére vonatkozóan gz alábbi tájékoztatást adom: A mezőgazdasági szakmunkások bérének rendezését gátolta ez ideig a mezőgazdasági üzemek szervezeti különbözősége és a szakmunkások hiánya, Illetőleg alacsony létszáma. Jeléftiég az állami gazdaságok területén rendelet készül, amely meghatározza azokat a munkaköröket, amelyekben elsősorban szakmunkások foglalkoztathatók. A szakmunkás képzettséget igénylő munka körök természetesen a kvalifl káltabb munkákat foglalják magukba, amelyeknek a bértétele is magasabb. Termelőszövetkezetek esetében a munkatér megállapítása eredetileg nem lehetséges, mert a közgyűlés határozata dönt az egyes bérkategóriák megállapításánál, illetőleg egyes dolgozók kategóriába sorolásánál. A munkaegységkönyv folyamatban levő kiegészítése a Magyar Mezőgazdaság mellékletének haARCOK, EMBEREK Főiskolás — Talán az volt a legérdekesebb az életemben, ahogy megszülettem. Negyvennégy májusában hurcolták el a szüléimét Nyíregyházáról. Az auschwitzi láger parancsnoka az első tíz hét alatt mindennap megkérdezte az asszonyokat, ki vár közölük gyermeket. Anyám nem jelentkezett, mert aki elmeht, soha nem tért vissza... Később kerültünk Kauferingbe, egy másik lágerbe. 1945 január 13- án, egy pénteki napon borzalmas légitámadást kapott a tábor, s én megláttam a napvilágot. Véletlenül maradtam életben. Tálán azért, mert már állandósult a bombázás, az ágyútűz. Aligha hinné az ember, hogy ez a kedves, vonzó lány ennyire érezte a háború szenvedéseit. Telt piros arca mosolyog. kék szeme értelmesen csillogó, miközben mondja. hogy talán azért van most itt. mert egy litván fogoly két szem kockacukrot csempészett be tizennyolc éve édesanyjának. Fenyvesi Judit most a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola elsőéves hallgatója. Biológia szakos. — Azért leszek tanár, mert nagyon szeretem a gyerekeket. Ügy érzem, tudnék velük foglalkozni. Talán egv kicsit olyan széliemben is, hogy megtudják, mi volt egykor. S ennek többé nem szabad lenni. KISZ megbízólevéllel jelentkezett a felvételire. Jeles érettségi után a legmagasabb pontszámot érte el a vizsgán. — Az általános iskolában orvos akartam lenni, de később beláttam, ehhez nem érzek magamban elég erőt. Aztán pályázaton vettem részt kémiából, nem sok sikerred. Érettségi »lőtt szerettem meg a biológiát. És a nyelveket. Jutka négy év alatt egyetlen órát sem hiányzott a Zrínyi gimnáziumban, ahol három évben volt alapszervi KlSZ-tltkár. Szereti a nyelveket és sokat olvas. Elsősorban a történelemmel foglalkozó műveket, hogy megismerje a múltat, a világháború körülményeit. — Nagyon nagy hatással volt rám Hemingway Búcsú a fegyverektől, s Az öreg halász és a tehger, amely olyan tiszta, s olyan egyszerű, mint egy gondolat. Moziba, színházba jár a barátnőjével. Mostanában erre sincs sok idő, annyi a tennivaló, az új KISZ-sZervezet problémáinak rendezése a főiskolán. És sok a tanulnivaló, közeledik az első félévi számadás. Két év van hátra, amíg dönteni kell, mit szeretne tanulni a másik szakon, vállalja-e, hogy esetleg falun tanít. — Ezt már akkor eldöntöttem, amikor jelentkeztem a főiskolára. Sokat szeretnék tanulni, tudni, valószínű az oroszt választóin második szaknak. És aztán? Teljesen mindegy, hol él az ember. Talán még jobb is egy községben, aht»l az ember jobban érzi, tartozik valakihez. Olvasni, művelődni, jó barátokat szerezni mindenütt lehet. Vallotn: kizárólag az emberen múlik, hogy érdekessé, széppé formálja saját és mások élletét. (KJ.) sábjain a közeljövőben közli „A szakképesítés alapján való kiegészítő javadalmazás” címmel a szakmunkásképesítést szerzett dolgozók bérezésére a javaslatot, amelyben a magasabb végzettséget igénylő munkák esetén 1—2 munkaegység többletjóváírást szavazhat meg G közgyűlés. Ennek alkalmazását jogszabályilag elrendelni nem lehet, de a megyei és járási mezőgazdasági szervek a termelőszövetkezetek vezetőségénél felvilágosító munkával érvényesíthetik. Végleges megoldást a szakmunkásbérezéssel kapcsolatosan a nagy körültekintést és közgazdasági elemzést igénylő munkaköri elhatárolás hozhat, amely azonban a termelőszövetkezeti gazdaságok üzemszervezésének Jelenlegi állapotában még nem látszik megvalósíthatófiaki A legfontosabb szakmákban a szakmunkás munkakörök és a szakmunkásbérezés rendjének kialakítása most van folyamatban. Dr. Petőházi Gábor miniszterhelyettes. juk a magyar televízió adásait — magyarázta Vlazomirszkij elvtárs, aki a területi pártbizottság ideológiai osztályának vezetője. — Nézik a cseh és a román tv műsorát is, így „első kézből ’ látják és hallják ml történik egy-egy nap a szomszédoknál. — Különben küldöttségünk azzal a céllal utazott a Kárpátontúli területre — tér át a „hivatalos"’ témára Markovics elvtárs, hogy tanúimé nyozzuk és megismerjük az ideológiai munkában elért eredményeket. Különösen érdekelt bennünket az ottani termelési propaganda. Ebből a célból felkerestünk ipari üzemeket, kolhozokat, eszmecseréket rögtönöztünk pártmunkásokkal, s olyan híres emberekkel is, mint Pltra elvtárs, a híres kukoricatermesztő, akinek nevét ismerik az egész hatalmas országban Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Pltra elvtárs járt Nyíregyházán is és igen ke’lemes benyomásokat szerzett városunkban. Fényképek kerülnek elő, a küldöttség útjának albumából. Az egyiken Mihail Kirilovics Dikány elvtárs, a szojvai ipari pártbizottság titkára, és mások. — Azt hiszem valami itt magyarázatra szorul — veti közbe Markovics elvtárs. — Ugyanis a Szovjetunióban ipari és mezőgazdasági pártbizottságok is működnek, amelyek nálunk ismeretiénél:. Tulajdonképpen az is volt a számításunk, hogy betekintsünk az SZKP pártszerveinek új felépítési rendszerébe. — Mondhatom, volt alkalmunk arra, hogy legalábbis nagyvonalakban megismerj ük ezt az új. az élet által diktált követelményekre épUlő rendszert. Jártunk a berego- Voi járás iöbb községében, fnegford''!1 _:nk Birkén, Szoj• án, Bustyaházán, ipari üzemekben, kolhozokban. Megállapíthattuk, hogy rendkívül sok energiát fektetnek a pártszervezetek a dolgozók marxista műveltségének gyarapítására. S ennek van is látatja. Különböző oktatási formákat említ, amely a leginkább kielégíti a helyi igényeket, s magas marxista műveltséget nyújt a hallgatóknak. — Kísérleteznek egy érdekes iskolatípussal is. Nehéz lenne meghatározni melyik elnevezés Illene rá a legjob bán. Ez állami oktatás, szakmai és marxista képzés együttesen. A végzettek érett ségi bizonyítványt és szakmunkás oklevelet kapnak Es igen magas marxista műveltségre tesznek szert. Nagy gondot fordítanak a pártszervek a propaganda ták képzésére, mind ideológiai, szakmai és módszertani szempontból. A legképzettebb propagandistákból csoportokat alakítottak, hogy rendszeres útbaigazításokkal lássák el a különböző helyeken dolgozó propagandistákat. — Külön megragadta a figyelmet az általunk érdekel másik téma, a termelési agitáció és propaganda. S Itt egy pillanatra visszatérek Pltra barátunkhoz. Az 6 kukoricatermelési „titkát”, amelyet senki nem őriz hét lakat alatt, az egyszerű kukoricatermelőktől az agrármérnökökig mindenki jól ismeri és alkalmazza. Ilyen konkrét a termelési tapasztalatok népszerűsítése. Sok a szemléltető kiadvány is ezekről. Hasonlóan konkrét és éppen ezért sikeres a termelési aglláció, amely nem elvont, nem általános. Pontos adatok, tények állnak rendelkezésre, n felelős beosztású párt- és gazdasági vezető, de sok kétkezi munkás is, ismerik a leglényegesebb gazdasági mutatókat, magyarul, hogy az üzemükben, kolhozukban, sőt a brigádban milyen eredményeket kell még elérniük. Mindannak a tükörképét, — amit a küldöttség tapasztalt, — megláthatták a gyakorlatban is. Elsősorban az embereken, a lüktető írunkán, életkedven. — Végtére Is amiről eddig szó esett, azt a célt szolgálja a szovjet elvtársaknál is, hogy árnyalt neveléssel kialakuljon az az új embertípus, amely képes felépíteni az uj társadalmat. a kommunizmust. A kommunista emberben, a viselkedésben, gondolkodásban Jelentkezik a sok fáradsággal járó ideológiai munka. Amint a küldöttség Járta a községeket, városokat feltűnt. mennyi kis helyi múzeumszerű helyiség hívta fel magára a látogatók figyelmét. — Kedves élményt nyújtott számunkra, amikor ••»pnsztaltuk, hogy a ma emberei milyen féltő gonddal gyűjtik, dolgozzák fel, kutatják a munkásmozgalmi emlékeket. Hogy szinte alig van község, ahol ne lenne legalább egy szobócska. smciy- Hen a munkásmozgalom szellemi és tárgyi anyagait állítják ki. Megelégedésünkre szolgált és jól esett látni többek között Beregszászon magyar vonatkozású munkásmozgalmi emlékeket is. öt nap nem nagy idő, de felejthetetlen emlékekkel gazdagíthatja az embert. 3 mikor a Szovjet Faipari Kombinát színháztermében dallal, tánccal és kedves öleléssel búcsúztak a magyar vendégek, ml is lehetett volna a búcsúszó: Doazvidányia... Páll Géza. HAZAI TÜKÖR A látóhatár még teljesen homályos. Az ég csillag nélkül van, telezúdítva szürkeséggel és amerről nem zavarják a szomszéd községek villanyai, teljesen egybe folyik minden. Az ég a földdel, a föld a mozdulatlan növénytengerrel, melyet újjá varázsolt a hajnal harmata. Kiflyüjtózkodhattak tőle a tengerilevelek, bársonyos lett a cukorrépáé, a napraforgó pedig teljesen kitárta okkersárga virágát. Jó ideig már csak a dűlőül pora világít. Az tájékoztatja a kocsit, az álmossággal küzdő szemeket, mivel a jókedvű csikók könnyen az út mellé viszik a szekeret. Ilyenkor zörög a lőcs és zsörtölődhet az ülésdeszkán Kucorgó-Későn vesszük észre az előttünk haladókat. Azokat, akik a nyomukban szálló porból ítélve ketten vannak és háüafordulás nélkül sietnek. Lehámlik róluk a szürkület és előttünk lépked egy férfi s egy nő. A férfi ingesen, pantallósan, kezében kapa, a nő fehér blúzban és hosszúra szabott virágmintás szoknyában. Hátán természetesen az elmaradhatatlan batyu. Vászonlepedőbe kötve. Cigányok. — Merre, merre? — teszem fel nekik a szokásos rzemély télén kérdést, mivel nem ismerem kilétüket. Közben a csikók száját szorosabbra fogjuk, ők pe-Hajnalban dig félre állnak az útból. Jobbra az asszony, balra — akkor látjuk tisztén — egy jól termett legény fiú. — Ide megyünk a háztájiba — feleli minden zavar nélkül az asszony és tarka fejrevalóját újra köti az álla alatt. Egy, majd a, biztonság kedvéért két görcsre. — Üljenek fel, arra megyünk mi is — mondom előzékenyen és már igazítjuk számukra a hátulső ülést. (Ezt csak az alkalmi utasok kedvéért hordjuk magunkkal.) Nem kéretik magukat, de csak az oldalra kuporodnak. Hiába bizonygatjuk, hogy onnan leesnek, bem törődnek véle. Rázzák a fejüket és bizonyságul keményen morkolják a szekér bükkfáját. Hogy jobban mértjén az idő, beszélgetést kezdek. Mit csinálnak a háztájiban, miért mentiek? Az asszony nem kéreti magát. Nyelve megindul, mint a jól -• Irozott rokka és még azt is mondja, amit nem kérdeztem. — Bizony, négy éve vagyok én már a csoportoan. Negyedik esztendeje vagyok teljes tag és engem még nem pipált le senki. A Jugoszláv parlamenti küldöttség megkoszorúzta a magyar és a szovjet hősi emlékművet A jugoszláv parlamenti delegáció, amely Zvonko Brkicsnek. a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szkupgtinája alelnökének vezetésével tartózkodik hazánkban, csütörtökön délelőtt megkoszorúzta a Hősök terén levő magyar hősi emlékművet és a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Herman Ottó emlékmúzeum Herman Ottó, a nagy magyar természettudós életének — Aratok, kapálok, betakarítom á terményt, úgy mint a magyarok. — Az uram se alább való. Mér tíz esztendeje ‘ dolgozik egy vállalatnál. Egyetlen hozamban — mondja szó szerint... És ezért is kapta meg a kődsöht. —- Miféle kölcsönt? — kérdezek közbe. Furcsán pillant rám. — Hát a háaépité3i kőcsont, az ötvenezer forintot. Az a sátortetős ház a mienk a kert alatt. Bizony! Most veszünk rá ablakot. Rollótokost. Nekem nem kell más. . — Azért jöttünk ilyen korán, mert ez a fiú most szabadságon van. Ha jönnek a magyarok, majd megyek vclük. — Törnek? Igen. Gyönyörű n tengeri.» — Lássa! — folytatja az asszony. — Ezért is Irigykednek sokán. IHgylik, hogy haladok. Hogy én nem járok házalni. — De azt nem latja meg egy se —, hogy én uram nem bukdácsol a bodega előtt. Az minden szabadszombaton hazajön. A családja közé. Ügye, hogy igazim vart? — Persze, hogy igaza van — bólintok. De még mennyire az van. Még abban IS, amit nem tud megfogalmazni, amire majd csak évek múlva jön rá... Szállási László. jelentős részét a Bükk-hegység erdőiben töltötte. Tudományos megfigyeléseit és a gyűjtött anyagot lillafüredi házában dolgozta fel. A Peleháznak nevezett villában irta meg több nagy jelentőségű művét. A tudós halálának 90. évfordulójára — a Miskolci Herman Ottó Múzeum és a városi tanács anyagi támogatásával — az egykori lillafüredi lakóházat rendbehozzák és abban emlékmúzeumot rendeznek be. Tervek, intézkedések a kórházak élelmezésének javítására A kórházakban, klinikákon számos intézkedéssel kívánják javítani az ellátást, A budapesti és a vidéki intézmények ezért a következő időszakban az Egészségügyi Minisztérium támogatásával nagy erőfeszítéseket tesznek a kórházi konyhák modernizálására. Nagy gondot fordítanak a konyhai dolgozók szakmai képzettségének javítására is. Négyszázezer éve élt ember nyomai Igen sokat Ígérő ásatás első részletét fejezte be a közelmúltban dr. Vértes László, a föld- és ásványtani tudományok kandidátusa. A vértesszőlősi mésztufa bányában több méter mélyen egy öt centiméter vastag, laza rétegben különböző ősi állati csonttöredékek között százszámra találta meg az ősidőkben élt ember pattintott kőeszközeit. Minden jel arra vall, hogy ezek az eszközök és csohtok a középső jégkorszak elejének, a mintegy 400 000 évvel ezelőtti időknek a tanúi voltak. A feltárt anyag egy kis részét már elküldték külföldre az izotópos módszerrel való kormeghatározásra. A leletnek, amely nemcsak hazánkban. hahem Európa tekintélyes részén is egyedülálló, teljes tudományos értéke ma meg át sem tekinthető. "^Magyarország 3 1963. október 18.
