Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-15 / 216. szám
Egyenlőség, baráti segítség, g eal 69 ©© I esi kölcsönös előnyök — „Most egy dolog szükséges: az egyetértő törekvés, hogy lélekben őszintén lépjünk az egységes, egyetemes együttműködés útjára’’ — mondta Lenin 1918-ban, amikor a jövő szocialista népeinek az együttműködésről, a közös tervezéssel irányított gazdasági életről beszélt. Az 1949-ben létrehozott Közös Gazdasági Segítség Tanácsa ezt a világméretű kommunista gazdaságot, Lenin merész elgondolását vetíti elénk a jelenbe. Az együttműködés a benne részt vevő országok érdekeit fejezi ki és újabb nagy lépés az új életüket építő, egy cél felé törekvő népek barátságának az útján. „A, szocialista országok a fejlődés olyan szakaszához érkeztek most — írja egy cikkében N. Sz. Hruscsov, — amelyben megértek a kedvező feltételek ahhoz, hogy gazdasági és politikai együttműködésüket új, magasabb szintre emeljék. Ezen a fokon különös jelentősége lesz a nép- gazdasági tervek összehangoltságának, a nemzetközi szocialista munkamegosztásnak, együttműködésnek és a termelés specializálásának, ami biztosítja a szocialista országok eredményekben mutatkozó fejlődését, szerves kapcsolatát egymással.”A kommunista és munkáspártok központi bizottságai első titkárainak 1962. júniusában tartott moszkvai KGST- tanácskozása igen jelentős állomása volt a szocialista országok együttműködésének. „A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelvei” c. okmányban rögzítették le a programot, azokat a határozatokat, amelyek a továbbialtra újból megszabták a KGST munkáját, az egyes országok erőfeszítéseinek az összehangolását. S ez eredményezett az egyes országokban is olyan sikereket, amelyeket legjellemzőbben talán az á tény fejez ki, hogy a KGST országokban termelt javak meny- nyisége egy év alatt kétszerese lett a „Közös Piac” országai termelésének. Megnőtt a mezőgazdasági beruházásoknak és azoknak az iparágaknak a beruházási összege, amelyek elsőrendűen fontosak a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából. Az eredmény? Az, hogy 1962-ben az előző három évhez képest ugrásszerűen emelkedett a mezőgazda- sági termelvények mennyisége s ma négyszer annyi, mint amit a „Közös Piac” Országai elértek. A júniusi értekezlet akkor a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiabázisok maximális fejlesztését és ésszerű önköltség- csökkentését jelölte meg legfontosabb teendőként. A KGST végrehajtó bizottsága jóváhagyta a tervet, amely egyensúlyba hozta a tagállamok fűtőanyag- és energiafelhasználását, egy sor határozatot hozott, az egyes országokban támasztott ez irányú igények leghatékonyabb kielégítésének a módjára. Jelenleg az egyes országok beruházásainak a koordinációját végzi a KGST. A beruházási tervek egybehangolása természetesen összefügg az Korszerűsítik Sokat fejlődött az utóbbi időben a Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat. Az egyre fokozódó követelményeknek, s a vállalattal szemben támasztott igényeknek azonban csak úgy tudnak mindenben megfelelni, ha tovább korszerűsítik a termelést. Lemezhajlító gépük és a légkompresz- szor régi,, a légelosztó hálózat szűk. A műhelyek szétszórtan helyezkednek el. A raktárak, szerelde és lakatos műhely között hagy a távolság s az alkatrészek . mozgatása sok időt, költséget von el. Nehezíti a munkát, hogy nincs megfelelő anyagmozgató, szállító eszközük. A helyi Tervező Iroda dolgozói rövidesen elkészítik a vállalat fejlesztési tervében szereplő Összevonásra, a belső ésszerű elrendezés megvalósíarányok megállapításának, a termelő erők szétosztásának és a munka . legcélravezetőbb megosztásának a feladatával. Különösen a gépek és gépi berendezések néhány legfontosabb fajtájának a gyártását kellett elosztani a tervek egybehangolásához, például a modern fémforgácsoló szerszámgépek, a golyóscsapágyak, az adagaló és csomagoló automaták gyártását. A gazdaságosság szempontjából kellett felszámolni az azonos típusú fémforgácsoló szerszámgépek és kovácsoló présgépsorok párhuzamos tervezését. A megtakarítás ezzel a KGST- országokban mintegy 64 ezer munkás egy munkahónapja, ami ezer tervező 5 és fél évi munkájával egyenlő értékű. A tökéletesebb specializálás és együttműködés szempontjából jelentős a tudományos kutatómunka és műszaki tervezés egybéhángolása is. A KGST illetékes • bizottsága és a szabványosítással foglalkozó intézet, úgy .látta jónak, ha több szabványukat. egyes országok felszámolják. Ezzel válóban emelkedett a specializálódás és kooperáció foka. A júniusi értekezlet után új KGST-szervek jöttek létre, hogy kidolgozzák az egyes problémacsoportok megoldásmódját, így alakult meg, többek között — az említetteken kívül, — az egyesített energiarendszerek központi diszpécser-igazgatósága, a statisztikai, a valutapénzügyi kérdésekkel foglalkozó szerv. Nagy figyelmet szentelt a KGST a nemzetközi . kereskedelmi forgalom kérdésének, hogy a kétoldalú megállapodás és elszámolás rendszerét a szocialista országok közti sokoldalú kapcsolattá fejlessze ki, ami ugyancsak a további alaposabb specializálást és a szorosabb együttműködés lehetőségét mozdította elő. A júniusi értekezlet határozata a KGST végrehajtó bizottságának a megalakítására, a tagállamok . minisztertanácsainak az elnökhelyettesei^ bői, még nagyobb tekintélyt adott a tanácsnak. A végrehajtó bizottság akkor ül ösz- sze, amikor annak szüksége felmerül, de kéthavonként egyszer feltétlenül üléseznie kell. Ekkor vitatják meg a beérkező javaslatokat és teszik meg esetleges javaslataikat maguk az egyes országok képviselői is, elemzik az időközben kialakult helyzetet, intézkednek a további fejlődést szolgáló teendőkről. A végrehajtó bizottság létrejötte igen jelentősen meggyorsította a KGST különböző szerveinek a munkaritmusát. E szervek, bizottságok munkatársait a szocialista országok delegálták, legkitűnőbb szakembereik köréből. Egy év nem nagy idő. A szocializmus országai azonban ilyen rövid idő alatt is igen jelentős mértékben tudták erősíteni gazdasági helyzetüket, biztosítva a további győzelmeket a kétféle társadalmi rendszer békés egymás mellett élésének körülményei között. N. Faggyejev, a KGST főtitkára a VAGÉP-et tására vonatkozó terveket. Tervükben új irodaház, szerelőcsarnok, kazánház, raktár, s a belső -szállítások javítása érdekében megfelelő útvonalak kialakítása szerepel. A vállalat műszaki fejlesztése a technológiai fejlesztéssel párhuzamosan halad. Termékük nagy része ugyanis egyedi gyártmányú, s a műszaki fejlesztést ez kedvezőtlenül befolyásolja. A jövő évben kezdik meg egy új Diesel-targonca sorozatgyártását s már az első évben 200 darabot kívánnak gyártani. Korszerű lemezollót szeretnének biztosítani. Tervükben szerepel még műhelybövilés, amivel a szerelőkapacítást, hely és létszám tekintetében is megoldják. N. T. A nyírbogát! dohányszárító telepen teljes üzemben folyik a Hevesi-fajta szárítása. Szorgos kezű lányok, asszonyo k naponta több ezer pórélécre fűznek dohányt, amely a szárítókamrákba ke rül, ott nyeri cl szép, világos sárga színét. | Hammel József felvétele. Egészségiiyi társadalmi tanács A hazánkban már eddig is széles körben és számottevő-' eredményei folytatott egészségügy j felvilágosító, tevékenység újabb jelentős szakaszához érkezett: szombaton az egészségügyi felvilágosító központ székházában megalakult az Egészségügyi Felvilágosítás Társadalmi Tanácsa. A tanács elnökévé dr. Vil- mon Gyula egészségügyi, miniszterhelyettest nevezték, ki. Vilmon Gyula elnöki megnyitójában kiemelte az egészség- ügyi felvilágosítás jelen,őségét a betegségek megelőzésében. Dr. Métneki János, az egészségügyi felvilágosítási központ igazgatója,- aki ebben a minőségben a társadalmi tanács titkári teendőit is ellátja, ismertette az új társadalmi szerv feladatait. A tanács az egészségügyi miniszter tanácsadó szerveként működik és irányító szerepet tóit be az egészségügyi felvilágosítás 'fejlesztésében. Figyelemmel kíséri a különböző foglalkozási ágak dolgozóinak egészségügyi kulturáltságát, javaslatokat dolgoz ki az egészségügyi műveltség fejlesztésére, megjeleli a különböző társadalmi és állami szervek ez irányú feladatait. NÉPMŰVELÉS a nagykállói járásban-Abiláúi aJ J Amikor a nagykállói járási népművelését akarjuk köze-1 lebről vizsgálni, számtalan sajátos körülményt kell figye-J lembe venni. Orosz — a járási tanács művelődési osztályvezetője ' elbeszélése alapján egy sokszor közhelyként hangzó megállapítás jut eszünkbe: bizony sok a tennivaló. Azonban most ez a megállapítás tényleges és nagyon is konkrét feladatokat takar. Népművelés új utakon A nagykállói járás százhu- szonkilenc településre oszlik, ebből nyolc község, a többi tanya, csoportosan és tanya egyedül állóan, mintha marékből szórták volna őket szét a végeláthatatlan homokon. A járás 30 százaléka él tanyákon. S az ott lakók még mindig petróleumlámpánál hajolnak a könyvek fölé, ha hajolnak... Mert van olyan tanya, ahová — bármennyire furcsán hangzik — még mindig nem jut el az újság sem, Ebből következik, hogy ezeken a területeken a népművelésnek úttalan utakon kell mozognia. De mozog. És ez a fontos! A járás területén egy éve dolgozik a művelődési autó, amely kizárólag tanyacsopor- fokat, látogat, programszerűen. Azonban a száztizenegy tanyai településből csők huszonkét nagyobb gócpontba juthat el rendszeresen. Tehát kilencvenkilenc, • néhány házból álló tanya a művelődési. autó hatósugarából is kiesik. Ezek egynémelyikében csupán köftyvbizomány működik, de például az ismeretterjesztő előadások rendszere a jelén körülmények között megoldhatatlan. És a tanya „levegője”, az elszigeteltség egymagában is nehézkessé teszi a munkát. És ezen a területen a művelődés vágya is gyenge. Volt olyan tanyai település, ahol az első filmvetítésre egyenként kellett összetoborozni a nézőket. Aztán a filmvetítés közben néhányan felsikoltot- tak félelmükben, mondva, hogy „az autó majdnem nekik rohant a vászonról”. E példákat nem az „érdekesség” kedvéért mondjuk el, hanem azért, hogy érezhető közelségben álljon: hol is kell elkezdeni a népművelést ezen a vidéken és milyen elmaradást kell behozni és pótolni mihamarabb. berek, főleg fiatalok nem mennek oda vissza. Másrészt a mezőgazdaság átalakulása is a tanyavilág központosítását sürgeti. Természetesen, amig ez nem történik meg, addig is valamit tenni kell. Lemondani ilyen lényeges tömeg műveléséről nem lehet. A megoldásról tanakodunk Orosz Gézánéval. Az újabb művelődési autó beállítását látjuk leghasznosabbnak. Például Balkány lakóinak több mint 50 százaléka a tanyavilágban él, a község átmérője 27 kilométer. Ezt a területet csakis a „gépesített népművelés”, vagyis a művelődési autó képes összefogni. Bököny vezet az ismeretterjesztésben A járás községeiben és a nagyobb tanyaközpontokban már más a helyzet. Az elmúlt év tapasztalatai szerint igen nagy az érdeklődés az ismeretterjesztés különböző formái iránt. Például Bökönyben az ismeretterjesztő előadásokat A tanyavilág sem lehet fehér folt — Bevált a művelődési autó — Első a tartalom átlagosan száz személy látogatta. Járási átlagban pedig egy ismeretterjesztő előadásra 57 személy jutott. Az idén tovább akarnak haladni ezen az úton és főleg a mezőgazdasági szakelőadások számát növelik a konkrét termelési igényekből kiindulva. Az elmúlt évben sikerült négy községben a mezőgazdasági szakmunkásképzést is megvalósítani. A tényleges helyzet tükrében érdemes szóvátenni a já- 1 rási művelődési ház munkáját. Ennek a szervnek is igen fontos szerepe lenne a környék népművelésében. Ehhez azonban az volna szükséges, hogy aktív munkája kisugározzon a járás egész területére. Ezt a feladatát csak részben oldja meg. Ezért helyes lenné, ha a járási művelődési tanács konkrétabban meghatározná a járási művelődési ház tevékenységét, főleg tartalmi munkáját. Hiszen ahogy a járási könyvtár mun-, kaja kézzelfogható eredményeket hozott az elmúlt időkben, úgy alaposabb szervezéssel a járási művelődési ház is. többet mutathatna fel. A já-, rási művelődési ház elsődleges feladata nem a színházi előadások szervezése, hanem a tömegmüvelés oktatási területeinek, a különböző tanulási rendszerek hathatós segítése. A falusi népművelésen van a hangsúly és csak ezek mellett végezze a színi műsorok szervezését. A lehetőségek szerint tehát, az eddigieknél is többet kell tenni a nagykállói járás népműveléséért. Ez olyan kötelesség, amelyet az ott élő emberek érdekében teljesíteni keli. Vincze György. „Gépesített“ népművelés A tanyavilág felszámolása már elkezdődött. Ez részben természetes fejlődési folyamat eredménye, ami azt jelenti, hogy a tanyáról kikerült emtechnikusoeloltek Füstbe ment terv — Mire kell az oklevél — Ketten a tizennégyből ,A gépipari technikum felvételi vizsgáin már sikeresen túljutott Málik István, amikor saját apját baleset érte. A családfenntartó jobb karjának elvesztése nemcsak fáj-: dalmas tragédia volt, rokkantsága anyagilag is megnehezítette a Málik család életét. Pista fájdalommal hagyta . ott Debrecent. A több tudás utáni vágy azonban élt a fiúban. Az élet sürgette, gyórsan kellett választania, Ipari tanulónak jelentkezett és sikeresen vizsgázott a szabó szakmából. „Azt mondják, nehezebb lesz..." Négy éve munkára jelentkezett a nyíregyházi ruhagyárban. A présvasalóhoz kerüli — gép mellé. S most miközben elégedetten simogatja a gép alól kikerülő, élesre vasalt férfinadrágokat, hévvel magyarázza: — Látszólag könnyű munka, de sok hozzáértést, szakértelmet kívánd Tudás nélkül itt sem boldogul az ember: Uj gépek jönnek, lépést kell tartani a fejlődéssel. Ezért jelentkeztem tavaly textilipari technikumba. — Nem bánta meg, hogy szakmát változtatott? Válasz helyett mosolyogva tekint szét a gépzúgástól hangos teremben. A hagyományos varrógépek mellett gombfel- varrók, gomblyukkészítők, szegők, félautomata gőz- és vii- lanyvasalók. Az új, korszerű gépek egész sora. — Egy textilipari technikusnak a gépekhez is értenie kell — jegyzi meg csendesen, aztán fordít egyet a gondolat- menetén; — Azt mondják, az a második év már nehezebb lesz. De vállalom. A szabó szakma szép munka, de csak annak, aki szereti és ért hozzá. Én nagyon megszerettem és ezért tanulok. Érdekes és tanulságos % „Nagyon örültem, amikor olvastam az újságban, hogy esti textilipari technikum nyílik Nyíregyházán. Végre teljesülhet régi vágyam: technikusi oklevél lehet a kezemben.” Valahogy ígv kezdődik Ágházi Gyula elsőéves vizsgadolgozata. S hogy mire kell neki. a technikusi oklevél, azt már . a folyton berregő gép mellett magyarázza: — Szeretem megismerni azt az anyagot, amivel dolgozom.. Minél többet tudok róla, annál jobban megy a munka. A textiliparnak például több ezer éves múltja van. Nagyon . érdekes és tanulságos. Ágházi Gyula tudja, hogy a textiliparban nagy szükség van technikusokra, de — mint mondja — a több tü- dással is szívesen marad a gépnél. Pedig a tudás megszerzése áldozatokkal is jár. Az elmúlt télen — emlékezik vissza, — még télikabátban is tanultunk az iskolában, mert nem volt tüzelői. Megesett, hogy két hétig munka után minden délután ott ültünk az előadáson. A családos emberek Ágházinak nem volt könnyű dolga az első évben. Két hónapig nyomta az ágyat betegen, s a kiesést az iskolában is pótolnia kellett. Igaz, csak közepesen vizsgázott, de a második évben feltétlenül javítani akar. Összesen tizennégyen jelentkeztek az üzemből eddig, egy sem morzsolódott lei* Még a családos emberek is megbirkóztak a kémiával, algebrával és az ábrázoló geometriával. Közöttük négy nő. Tanul Kovács Miklós, a negyvenhárom éves főművezető is. Pedig neki már nem kötelező, és 26 éves gyakorlata van a szakmában. T. A. 1963. szeptember 15. a
