Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-13 / 214. szám
Horváth Béla, a Szatmirvidéki Faipari Vállalat asztalosa, a „párizsi” asztal szabásánál újítást vezetett be. Ezzel háromszorosára emelkedett a termelés. I Hammel J. íelv. Tagozati rendszer a munkásakadémiákon Tanácskozás a Bessenyei Klubban a novemberben kezdődő előadássorozatról Évnyitó előtti meg’oeszélést tartottak csütörtökön Nyíregyházán, a Bessenyei Klubban megyénk munkásakadémiáinak társadalmi vezetői. A TIT, az SZMT és a megyei művelődési ház által rendezett tanácskozáson részt vettek a Népművelési Intézet képviselői is. Kuknyó János, a TIT szak- titkára értékelte az elmúlt oktatási év . tapasztalatait, majd elmondotta: novemberben a tavalyi 12-vel szemben 20 jelentősebb ipari és mezőmunkásakadémiáknál meghonosítják a tagozati rendszert. Ügy választják meg az előadássorozat tematikáját, hogy annak túlnyomó része szorosan kapcsolódjék az üzem tevékenységéhez. Időben gondoskodnak jól felkészült, széles körű szakmai gyakorlattal rendelkező előadókról, akik már a „tanévnyitás” előtt, valamint az egyes előadásokat megelőzően felveszik a kapcsolatot az üzemek vezetőivel. Így szeretnék elérni, hogy a szóban , elhangzó előadásokat Cigánygyerekek iskolája 9 (Jttftrő munkát végeznek a pedagógusok Kántorjánosibzm Kántorjánosi háromezer lelket számlál. S ebből a háromezerből 800 cigányember. Mint Gáspár Sándor, az iskola igazgatója elmondja, sok cigánycsalád az utolsó fillérein is mécsest vásárol, hogy ezzel védekezzenek éjszakákon a szellemektől. S ha valamelyik putriban meghal valaki, azt lebontják. És így tovább. Mind, mind jelei, az egykori szellemi sötétségbe taszított emberek életének, amely nehezen akar félengedni hosszú fagyosságából. Nagy gondja ez a községnek. De a gondok megoldásáért tenni, cselekedni kell. Ahol elkezdődött / Talán legnagyobb probléma a cigánygyerekek sorsa. — 1958 február elsején öltött testet elhatározásunk — beszéli el az iskolaigazgató. — Ekkor kezdődött meg a tanítás az első cigányosztályban. — Számtalanszor előfordul, hogy férjemnek személyesen kellett elmenni külön-külön minden gyerekért, mert nem akarták őket engedni — egészíti ki az igazgató felesége. Első hallásra furcsa számomra, hogy cigánygyerekek külön osztályban tanulnak. Amiatt aggódom, hogy ez nem hátráltatja-e a közösségi beilleszkedést. Azonban csakhamar világossá válik a kántorjánosi gyakorlat helyessége. Tanítás cigány nyelven a cigány és a magyar szavakat. A betűk alapvonalait rajzoltatja a gyerekekkel. Csodálatos türelme van Agárdi Lászlónak! Rézműves Jancsihoz hiába beszélünk magyarul, egy szót sem ért, csak néz nagy, bogár szemeivel. A tanító azonban cigányul kérdezi és az ismerős szavakra a csepp gyerek mosolyogva válaszol. Agárdi László kántorjánosi születésű, itt is nevelkedett. Ismeri a cigányság életét, s így tudott közel férkőzni tanítványaihoz. Lépésről-lépésre halad. Farkas Sanyi már tudja magyarul a saját nevét, Balogh Miska — ez a nagyon értelmes arcú gyerek — szépen rajzol. Micsoda eredmények ezek!? Farkas Jóska is első osztályos, de számára nem szokatlan az iskola, mert tavaly gyakran járt ide idősebb testvérével, Gabi már hetedikes A második osztályban olvasás óra van. Tagoltan, de érthetően olvasnak a gyerekek. Balogh Dani után Farkas Klári folytatja a leckét. Lám le lehet küzdeni a nyelvi nehézségeket is! 1958 február elsején a huszonhárom gyerekkel indult cigányosztály, tizenkilenc tanulója eredményesein levizsgázott és a második osztályba került. Az akkor kezdett elsősök közül való Rézműves Gizi most ötödikbe jár és az osztály jó tanulóinak egyike. Rézműves Gabi most hetedikes. Erős négyes tanuló, ö A kántorjánosi kis cigány- gyerekek — egynéhány szó kivételével — nem tudnak magyarul. Ezért szükséges az első három osztályban a cigányok külön tanítása. Persze ez igen bonyolult volt a kezdet kezdetén mert a pedagógusok sem tudták mindaddig megfelelő eredményt elérni, amig ók maguk még nem tanulták a cigánynyelvet. gimnáziumba készül. Talán pedagógus lesz belőle, hogy a felnövő cigánygyerekeknek minél több olyan tanítója legyen, akik ismerik nyelvüket. A végleges megoldás Persze még közelről sem megoldott a cigánygyerekek tanítási problémája. A százharminc iskolaköteles közül általában hamincan lemorzsolódnak évente. Ennek oka a vándorlás. Ha egy cigány- család megmozdul, más községbe költözik — ez elég gyakori — az három, öt vagy ennél több gyerek mulasztását jelenti. A végső megoldás akkor következik be, ha valamennyi cigánycsalád megtalálja helyét a társadalom szükebb közösségében, az adott község életében. Kántorjánosiban jó úton haladnak ahhoz, hogy ezt a végleges célt elérjék. A cigánycsaládok többsége rendszeresen dolgozik. A felnőtt cigányemberek között nyolcvan analfabéta található, de harmincán már a gimnazisták segítségével tanulják az írást és a többi elemi ismereteket. A község vezetői is látják a teendőket: ezért kaptak a közelmúltban huszonhat házhelyet. Tizenhét lakás már épülőben van, illetve elkészült. S ezek a házak a villanyvezeték mellett épülnek, hogy a villanyfény eloszlassa a babonás mécsesek pislogását. Vincze György Veteránok visszaemlékezései A magyar munkásmozgalom történetének számos olyan eseménye van, amelyet — írásos anyag, vagy egyéb hiteles dokumentum hiányában — csupán az egykori harcosok, veteránok emlékezete őriz. Az utókor számára, ezeket az emlékeket az MSZMP Párttörténeti Intézete évek óta rendszeresen gyűjti, s tudományosa,-» feldolgozza. Az eddig összegyűjtött, több ezer visszaemlékezést tartalmazó anyag alapján száz több, nagyobb terjedelmű kötet látott napvilágot. A Párttörténeti Intézet munkatársai most, újabb visszaemlékezés-gyűjtemény összeállításán dolgoznak. „A felszabadulás hajnalán” címmel, 20 ív terjedelemben megjelenő mű a felszabadulást közvetlenül megelőző és az azt követő időszak — tehát lényegében az 1944— 45-ös évek — eseményeit összegezi. A többi között beszámol a szovjet csapatok előnyomulását segítő partizáncsoportok küzdelméről, hű képet ad a német fasiszták által tönkretett ország állapotáról, s a szemtanúk hiteles élménybeszámolóinait egész sorában tárja az olvasók elé a kibontakozás el-, ső hónapjait: a pártszervezetek megalakulását, a kommunisták, a munkásosztály lelkesítő akcióit az élet megindulására. A magyar munkásmozgalom történetének sok fon te« eseményét megörökítő visszaemlékezés-gyűjtemény a fel- szabadulás 20. évfordulóján lát majd napvilágot. gazdasági üzemben indul munkásakadémia előadássorozat. Ez a számbeli emelkedés megköveteli, hogy az idén fokozottabb mértékben terjesz- szék el a távalyi legjelentősebb tapasztalatot,: az elméleti oktatásit mindenhol kövessék szakmai kirándulások, üzemi tapasztalat csr.’ék, mert így — mint a kisvárdai Vulkán példája!» igazolja — gyorsabban jelentkezik a továbbképzés haszna. Üjdonság lesz az elmúlt esztendőkhöz képest, higy a Randevúm volt Margitkával. Váltam. Nem jött el. Később telefonon mentegetőzött. — Tudod, már indulni akartam, amikor monsieur Hoger telefonált. Azt mondta, hogy éppen ráér egy kicsit. Nem utasíthattam vissza. — Ki az a Roger? — kérdeztem. — Nem tudod? — ámult a lány. — Hát monsieur Roger a követségről. — Szóval erről van szó — gondoltam, tehetetlenül rágcsálva a körmeimet. Később aztán magamnak is volt szerencsém Roger úrhoz. Eljárt házibulira Békafal vi ügyvédékhez. Valódi whiskyt és coca-colát hozott magával. üttelóházi doktor neje görcsöket kapott, mert a férje megtiltotta, hogy tizedszer is monsieur Roger-vel táncoljon. Egyébként a többi hölgyek is úgy vélték: disznósíg, hogy valaki így lefoglalja Roger urat. Monsieur Roger látszólag nem volt nagy egyéniség. Lopva figyeltem, amint a díványon ülve verítékét törölgette külföldi zsebkendőjével és mindenkor szemléltető eszközökkel, diafilmekkel, vagy érdekes irodalommal illusztrálhassák. A TIT-töl kiküldött előadók a szakipar termelési, gazdasági és műszaki problémái mellett természetesen érinteni fogják" majd'azokat a kérdéseket is, ameiyek nélkülözhetetlenek a korszerű műveltséghez. Általában 12—16 előadásból áll majd a munkásakadémiák oktatási éve melyekre ezekben a napokban lehet jelentkezni az üzemekben. fl/lortsi&MP Roger ostromlóinak idegesen ejtett „igennel” vagy „nemmel” válaszolt. Amikor aztán egy valódi amerikai szivart dugott Békafalvi ügyvéd fülébe, vége hossza nem volt a vidámságnak. Monsieur Roger nemcsak amerikai szivart szívott! Szinte hihetetlen, de mindene külföldi volt. Az öltönye, az inge, a nyakkendője es a zok- nijá. A beavatottak azt rebesgették, hogy a világhírű Athletic cég nylon alsónadrágjait viseli. Én is pertut ittam monsieur Roger-vel. Nem is tiltakozott különösebben. Ügy látszott, már minden mindegy neki. Zula asszonyság felvágta az emit monsieur Roger miatt. Már régen mondogatta: meghal, ha Roger nem veszi feleségül Pedig hát az nem tehette, mert azt hiszem felesége és 3 gyermeke van, vagy ilyesmi. Lidka viszont három Ez volt tehát a kezdet. Azáltal, hogy a tanítók megismerték a cigánynyelvet, közelebb tudtak férkőzni a gyerekekhez. Saját nyelven kezdték a magyarázatokat és így indították el az apró kezeket az egyszerű vonalakon, amelyek eljutottak a magyar szavakig, mondatokig. Aztán a harmadik osztály után már a község többi gyermekeivel ülhetnek egy padba. Az iskola igazgatójával sorra járjuk a három cigányosztályt. Az elsősöket Agárdi László tanítja. Nem értek mindent, mert vegyesen használja hétig járkált a követségre, utána karonfogva sétáltak monsieur Roger-vel, aztán Lidka kinyitotta a gázcsapot. Krepdesin professzoréknál nincs bridzsparti monsieur Roger nélkül. Játszania nem kell, egyébként nem is tud, de minek is? Elegendő az est fényéhez, ha ott ül a kereva- ten, Ginand Toníeot kortyolgat és Winston cigarettát szív. Minap valaki kiötlötte a naptárból, hogy Rogernap lesz. Vettünk egy csokor virágot és holmi szerény aranyórát, belevésettük jókívánságainkat és elvittük a követségre. Monsieur Rogerhez bizony nem könnyű bejutni! Egyáltalán nem is engedtek be hozzá. Azt mondták, hogy Roger úr nem ér rá, mert éppen a szőnyegeket porolja, márpedig a követségen sok szőnyeg van (no persze!), úgyhogy egesz nap porolni fog. Otthagytuk az ajándékot a portásnál, a hölgyek pedig le- sújtottan vették tudomásul, hogy a névnapi csókokra csak más alkalommal kerülhet sor. Janusz Oseka (Munkatársunktól) A könyvtárak és a népművelési szervek országosan nagy erőfeszítéseket tesznek arra, hogy növekedjék az egy lakosra jutó kötetszám. Ezeknek az erőfeszítéseknek megyei vonatkozásairól beszélgettünk a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár vezetőjével, Tripsánszky Jenővel: — Megyénk az országos átlag alatt van: egy évvel ezelőtt egy lakosra 0,6 kötet könyv jutott. Jelenleg ez a szám 0,8-ra emelkedett, azonban ez még mindig kevés. A könyvtárak állományfejlesztésének problémáját megyénkben a helyiséghiányra vezethetjük vissza. Jellemző, hogy a megyei könyvtár padlásán több ezer kötet könyv kihasználatlanul fekszik. Ez a pasz- szív könyvmennyiség és az olvasóigények növekedése a helyiséggond megoldását sürgeti. Olvasótermünk sem felel meg a célnak. A problémák lassú, fokozatos, megoldása mellett a megyei könyvtár erőfeszítéseket tesz az olvasószolgálat kibővítésére és színvonalasabbá tételére. — Kísérletképpen a megyei könyvtár a TIT-tel közösen irodalmi klubot hoz létre Nyíregyházán. Célunk az, hogy az olvasókkal megismertessük a mai magyar és a haladó külföldi irodalmat és mind több emberrel megszeg Tettessük a könyvet, az olvasást. A klubban népszerű író- olvasó találkozókat, filmvetítéseket, előadásokat, ankéto- kat tartunk majd. Ha a kísérlet eredményes lesz, a járási székhelyeken is létrehozzuk ezeket a klubokat. — A vidéki könyvpropagandát is új színnel gazdagítjuk. Vasárnaponként egy-egy községben szervezünk könyv- ankétot, író-olvasó találkozókat. Ebbe a munkába szeretnénk bevonni a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola irodalom és könyvszerető hallgatóit is. A termelő munka ' segítése érdekében a tsz-akadémiák és egyéb szaktanfolyamok könyvellátásáról Is gondoskodunk. Felvesszük a kapcsolatot a megyei tanács mező- gazdasági osztályával és az oktatási tematika szerint szerezzük be, illetve biztosítjuk a megfelelő szakkönyveket. — Nagy gondunk az ifjúsági kölcsönzés nehézségeinek megszüntetése. A megye székhelyén sincs megfelelő helyisége az ifjúsági könyvtárnak, de problémák vannak a járási könyvtáraknál is. A jövő olvasóinak nevelése érdekében könyvankétokat és író-olvasó találkozókat szerveznek a gyermekek részére. Vasárnap délelőttönként diafilmvetítéseket tartunk. Olyan helyeken, ahol az ifjúsági kölcsönzés helyiség probléma miatt nem biztosítható, ott a felnőtt kölcsönzőben „gyermeksarkot” hozunk létre. A B—300-as kombinál!szekrény aligha férne el a nhgycsa*» nokban. A zsúfoltság megszüntetése érdekében tértek át 9 szalagszerű termelésre a mátészalkai üzemben. K. ■ ’ Irodalmi klub Nyíregyházán Főiskolások a falvakban — Javul a tsz-akadémiák szakkönyvellátása
