Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-06 / 208. szám
KÉSZÜL A CSATORNA A Nyugati Főcsatorna 18 kilométeres szabolcsi szakaszát még az idén megépítik. Nagy ütemben dolgoznak a képen látható íöldkitermeiő gépek. (Hammel József felv.) Háromszázezer táborozó As úttörők meet elkewflN nyárt mérlege arról tanúskodik-, hogy a leetfjabb diákok kellemes emlékekkel kezdhették az új tanévet A nyári hónapokban csaknem kétezer tábort ütöttek az ország legszebb vidékein, a Balatonnál, a Mátrában, a Blikkben a Dunakanyarban és másutt s ezekben 180 000 úttörő kapott helyet Tanáraik, ifjú vezetőik felügyeletével kirándulások sorozatán vettek részt, sok úttörőcsapat pedig külön vándortábort szervezett, hogy tagjai minél több új tájjal, környékkel ismerkedjenek meg. Az elmúlt évekhez hasonlóan sok általános iskolást láttak vendégül a szakszervezetek, a minisztériumok, a gyárak, üzemek, vállalatok, hivatalok üdülőiben is. Itt 116 000 15 éven aluli fiú és lány pihente ki a vizsgák fáradalmait, s gyűjtött erőt az új feladatokra. Jól érezték magukat az otthon maradók, azok az úttörők is, akik nem kerültek be az országjárók 300 00Q-es seregébe, a nyár nagy részében nyitva tartottak az úttörőházak, s nagyüzemet bonyolítottak le a szakkörök összejöveteleiken és az Iskolai kirándulásokon. 33000 vagonnal több szuperloszfát A Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatósága intézkedett, hogy az men kereken 33 000 vagonnal több szuperfoszfátot juttassanak a termelő üzemeknek, mint a múlt évben. Most a fő gond a készletek gyors kiszállítása. A vasúti szállítások meggyorsításával máris elérték, hogy szeptember első napjaiban a második fél évre tervezett mennyiségnek 50 százalékát átadták a felhasználó gazdaságoknak. Ezt az arányt most szeptember 15-ig 60 százalékra akarják növelni. 9 . ' jr .S Óriás csomagok — könnyelmű feladók Birkózás a mázsákkal a vagonok mellett Az üvegezett fülke olyan, mint tengerjárón a parancsnoki hid. A darukezelő — Hrenkó András — gyakorlott keze Innen utasítja munkára a parancsra váró villanyáramot. Egy gombnyomás és a nagy, 35 mázsás Zetor, vagy az öttonnás árokásó eke könnyedén emelkedik a magasba. Orkánsilózók, ekék, kalapácsos darálók, permellé- tartályok, takarmányfüllesz- tők egész sora várja Itt nap mint nap a ki-berakást. A rakodó mellé csak az imént begurított vagonsor végén is 17 új traktor vár sorsára türelmesen. — Olyan ez a rakterűiét, mint egy gépállomás — jegyzi meg találóan II. Tóth József csoportosító. Nem ok nélkül. A nyíregyházi MÁV teherraktár darabárul között egyre több a mezőgazdasági gép és alkatrész. Szinte uralják az egész rak- térületet, olykor mozogni is nehéz tőlük. Vigyázzatok emberek... Az öt ton ás emelő bakkdaru rekedtes kürtje figyelmezteti az arra járókat; emberek vigyázzatok! Csak a két kötöző, Somogyi András és idős Dankó András dolgozik nyugodtan, megfontoltan. Több mint másfél éve dolgoznak így együtt, szinte tudják egymás gondolatát te. A soron következő vagonban acélcső kötegelt. Nem könnyű a kapcsokat elhelyezni, a feladó rosszul kötegelte, s a kötés minduntalan félrecsúszik. — Vissza — kiált Somogyi, t újra kezdik. — Most Záhony felé —■ s kezével is mutatja az Irányt. Aztán újabb utasítás a daru- kezelőnek; — mehet fel! — Ha véletlenül mégis megcsúszna a köteg, akkor ellenkező oldalra esik. így nem tehet kárt az emberben. Nagyon óvatosan kell itt dolgozni. Mióta együtt vagyunk, nem volt balesetünk. — Pedig az utóbbi időben rohamosan nőtt itt a forgalom — teszi hozzá a csoportosító. — Tizenkét százalékkal nagyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában, S ebben a hónapban még tovább növekszik. Csak a szállítólevélen Lassan kiürül a vagon. Somogyi András sorra jegyzi a küldeményeket. Nem előírás, de fgy gyorsabban megy a munka. Ugyanis megtörténik, hogy a küldemény nem egyezik a szállítólevélen feltüntetett árukkal. A teherraktár- csoportositó irodán így köny- nyebben megkereshetik a hibát, Sajnos, gyakori eset, hogy a jelzett áru nincs a vagonban, vagy éppenséggel több van benne. A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat pótkocsis vontatója kanyarodik a daru alá. Somogyi András a küldeményre mutat: — Látja, ezeket az Idomvasakat kötegelés nélkül rakták a vagonba. Dupla munkát igényel. Néha négy kötéllel is kell dolgoznunk, hogy rendesen fel tudjuk emelni. — Nem régen — folytatja II. Tóth József — a gépjavító részére érkezett Diósgyőrből egy vagon acélhuzal. Egy másik brigád hozzáfogott, hogy kirakja, de a kötődről tok sorra elszakadtak. El sem tudták végezni a munkát, ennek a brigádnak kellett újra kötözni uz acéltekercseket és befejezni a kirakodást. Itá- kosszentmihályon a lemezeket rakták be kötegelés nélkül. Órákig dolgoztak, amíg alá tudták tenni a drótköteleket. A legnagyobb bosszúságot legutóbb a Nyíregyházi Vasipari KTSZ szállítmánya, egy 45 mázsás transzformátorház okozta. A hatalmas acélszer- kezet éppen hogy elfért a daru alatt. Legalább hússzor fogtak neki, amíg sikerült vagonba rakni. Nem volt rajta megfelelő fogási lehetőség. A festésre meg vigyázni kell, mert aztán jön a reklamálás. Hét mázsa kézi erővel Kicsi már a rakterűiét, lassan kinőtte önmagát. A 15 mázsás ekéket a többi brigád segítségével valahogy még csak odagurítják a daru alá, de a hétmázsás permetlé tartályoknak nincs kereke. Sokszor harminc, negyven métert is kell vonszolniok kézi erővel. Télen még csak csúszott te a havon, de most?... Nem panaszként mondja ezt a Hrenkó brigádKét beosztása van itt minden embernek. Ha a darunál nincsen munka, akkor ki-ki visszamegy saját, eredeti brigádjába, kézi erővel pakolni, Mert az átrakott áru arányában súlyosodik a fizetési boríték te. Még egyszer sem hagytak félig kirakatlan vagont a váltóbrigádnak. Igaz, párszor ráhúztak már egy, két órát, de a tiszta munkában jelesre vizsgáztak. Tóth Árpád FONTOS FELADAT AZ EGÉSXSÉGÜGYI NEVELÉS Nyíri Károly, a Vöröskereszt megyei titkárának nyilatkozata Aktivisták, vizsgálatok a mezőgazdaság egészségügyének Javításáért 1063, szeptember 8. Száz öl föld Panaszos levél nyomában, Encsencsen miután a családi háborúskodásról tudomást szereztem. Gyermekkorom ködlött elém, amikor láttam, hogy a jusnoló testvérek egy-egy barázda földért ölre mentek, amikor az udvaron lévő itató vályút négyfelé vágták, mert négyen örökölték. Hát nem változott a világ? Dehogynem, változott! Encsencsen is, ott is megtörtént a nagy társadalmi átalakulás.. Tsz-ben, termelőszövetkezeti csoportban dolgoznak az emberek. A határban a homokon, ahová közösen, közös munkával és elhatározással szőlőt és gyümölcsöst telepítettek, mindenben a változást láttam. Az egységes akaratot, a* emberek okos gondolkodását, amellyel termővé teazik a korábban terméketlen talajt. De ez az öt ember,,. Az öt testvér (a nyolc hold földdel) termelőszövetkezeti csoporttag, ösv. Bákonyi Sándor- né tsz-tag.. Ez és a rokoni kapcsolat kevés ahhoz, hogy megértsék egymást. Az öt testvérnek kellene megérteni, hogy nagyon visszatetsző dolog, amikor nem fivérük özvegyének gyámolítására törekszenek, ehelyett olyan ingatlan elkö- vetelésére. amely az egyedülálló asszonynak nagy segítség, de nekik nem sok hasznot hajtana. Mert vajon, ha sikerülne is elperelni az 500 négyszögöl kertet, öt felé osztva, mit érne, mit teremne? özvegy Bákonyi Sándorné gondjával, bajával a szerkesztőséget kereste fel levél útján. Ügyében a nyírbátori járásbíróságon kértem szakértői tanácsot. Tájékoztató jelegű a bíróságon hallott vélemény, hogy a . kerthez, ha igazolni tudja az özvegy, hogy gondozta és eltartotta az öregeket, joga van, őt illeti.. Ez a vélemény megnyugtató, de az lenne a legmegnyugtatóbb, ha egyáltalán nem lennének Ilyen ügyek, ha nem kellene ilyen vagy hasonló szakértői tanácsokat kérni. Seres Ernő — Egy kis kolompár, tengeri, tök, zöldség terem a kertben, nem sok a’, ezt akarják tőlem eljogolni. Encsencsen rendben tartott, tiszta, takaros kis portán hallottam ezeket a szavakat az öreg diófa alatt. A diófa megemberelte magét, bőséges termést hoz az idén, minden .ója roskadásig tele van gyümölcsösei. De hová lett az emberek embersége? Ezt szeretném tudni, valamint azt, hogy ml lakik az öt testvérben, akik, ha ma, még nem is bírósági úton, de szavakkal már hónapok óta perlekednek az özvegyasz- szonnyal. A perlekedés eredete mesz- szjpe nyúlik. Bákonyi Sándort 13 éves korában örökbe fogadta Puskás István gazdálkodó. Nyolc hold föld, gazdasági felszerelés, a há* és kert. Ez lett volna az örökbe fogadott fiú jussa. Puskás István és felesége halála után. Bákonyi Sándor azonban előbb halt meg mint örökbe fogadói, elvitte a háború. A föld művelésére, az öregek gondozására azonban ott maradt Bákonyi Sándorné. Mint ő mondja és a szomszédai is tanúsítják, a lelkét kitette azért, hogy az öregek semmiben ne szenvedjenek hiányt, amikor betegek lettek ápolta őket, szó nélkül, béketűréssel. Huszonöt év telt így. Bákonyiné szíve tönkrement, majd meghalt Puskás- né és 1957-ben Puskás István, A háborúban odamaradt Bákonyi Sándornak nem szüle- ■ tett gyermeke, öt testvére él a faluban. A nyolc hold földet (szóbeli megegyezéssel) a* öt testvér örökölte, az özvegy- asszonyé a ház és az 1000 négyszögöles kert lett. Ez a kert most ütköző pont a családi békességben. Az öt testvér. mert Bákonyi Sándorék- nak nem született gyermeke, követeli magának a kert felét, ötszáz négyszögölen akarnak öten osztozni. Ha nincs különösebb baj, csinál magának az ember — ez a gondolat nyugtalanított. — A mezőgazdaság egészségügyi helyzetének tovább javítása érdekében tartottunk vizsgálatot a KÖJÁL-lal, valamint a járási tanácsok mezőgazdasági és egészségügyi osztályaival. Eddig 85 különböző mezőgazdasági üzemet vizsgáltunk meg. Az eredményeket s a hibákat jegyzőkönyvekbe» rögzítettük, s az illetékes vezető szervek figyelmét felhívtuk a hibák megszüntetésére. A tapasztalataink azt mutatják, hogy ahol erre sor került, meg Is mutatkozik az eredmény. — Hogyan fejlődött a vér- adómozg&lom as elmúlt fél évben? — Ilyen eredmények még egy esztendőben sem voltak, mint most. Hat hónap alatt 38 helyen ssserveztük meg a véradónapot, s örvendetes, hogy több mint 4000 ember jelent, kezett. Az eredmény; 1060 liter vér. Igazán örülünk, hogy ezt a megfizethetetlen áldozatot a megye lakossága, ahol csak megszerveztük, szívesen vállalta. Az eredmények azt mutatják, hogy sikerült az emberekben felébreszteni az egymáson való segíteni akarást, így értük el, hogy az utóbbi időben tovább gyarapodott az aktív véradók száma. — Melyek a további feladatok? — A Vöröskereszt 1984 áprilisában tartja II, kongresz- szusát. Szeretnénk elérni, hogy a kongresszusig minden Szabolcs megyei község rendelkezzen vöröskeresztes alapszervezettel. Farkas Kálmán alatt Szabolcs-Szatmár 212 községében végeztünk vizsgálatot, értékeltük a tisztasági mozgalom eredményeit. Általános tapasztalatunk, hogy a falvak közegészségügye, ha lassan is, de fejlődik. A megye lakossága a fél esztendő alatt több mint másfél mtlltó forint értékű társadalmi munkát végzett. Parkokat, járdákat építettek, árkokat ástak és tisztítottak, gondoskodtak egészségügyi intézményeink higiéniájáról, rendben tartásáról. — Mit tettek a mezőgazdaság egészségügyi helyzetének javítása érdekében? — A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban és gépállomásokon sikerült munkába állítani 440 egészségügyi felelőst. Csak az a baj, hogy ezeknek nagy része még nem ismeri kellően feladatát, a tennivalókat. Hogy ezt jnegismer- jók, három járásban — a nyír. egyháziban, a fehérgyarmatiban és a tiszalükiben, valamint a városban — részükre tanfolyamokat szerveztünk. Az ő feladatuk, hogy a mezőgazda- sági üzemekben gondoskodjanak a tisztaságról, a tejházak, istállók egészségügyi rendjéről, ivóvízellátásról, a dolgozók egészségügyi helyzetének állandó javításáról. Ezt azonban egyedül ellátni nem képesek. Szükséges a vezetők segítsége ős támogatása, mely sok helyen hiányzik. Nem veszik komolyan. Ott, ahol az egészségügyi felelősök munkáját becsülik, meg is mutatkozik az eredménye. Ezt példázza Sé- nyő, Fehérgyarmat, Gáva, Nagyhalász, Tarpa esete is, ahol a majorokban, Istállókban megtartják az egészségügyi követelményeket Egész társadalmunk, de különösen a falun bekövetkezett nagy gazdasági, politikai és kulturális változások szükségszerűen követelik meg, hogy egészségügyünk is tovább fejlődjön. Erről beszélgettünk Nyíri Károly elvtárssal, a Vö- ■öslteivszi megyei szervezetének titkárával. — Mi a feladata a Vöröskeresztnek, s ezekben milyen eredményeket értek el az elmúlt fél évben? — A Vöröskereszt szervezetekre sokrétű feladat hárul mindenütt, de nálunk Szabolcsban különösen, hisz sok régi mulasztást kell pótolnunk. Első és legfontosabb feladatunk az egészségügyi szakszolgálat munkájának segítése, a felvilágosító és nevelő munka, s természetesen a szocialista egészségügy megteremtésén való munkálkodás. Jelenleg 310 vöröskeresztes alapszervezet működik a megyében csaknem 14 és fél ezer tagot fog- lakoztatva, Mindössze 22 községben nincs szervezetünk. Az év első felében 507 különböző témájú egészségügyi előadást tartottunk, melyeken 309 filmet vetítettünk egyes betegségek okait ismertetve. — Az előadások témáját természetesen a helyi körülmények, betegségek határozzák meg. Vannak olyan betegségek, amelyek a megye egyes területeire jellemzők. Itt említhetném elsősorban a bélfér- gességet, mely különösen a szatmári és a beregi falvakra jellemző. Ezeken a helyeken a betegség leküzdése érdekében több száz előadást, filmvetítést tartottunk, s 40 000 röplapot is készítünk a lakosság felvilágosítása érdekében. Az ősz folyamán először a vásárosnamónyi járásban, majd később több helyen minden gyermeket megvizsgálnak a KÖJÁL orvosai, s ahol fertőzést találnak, ott gyógyszeres kezelést alkalmaznak. Szervezeteink aktivistái ezt a munkát felvilágosítással, tanácsokkal s röplapokkal segítik elő. — Milyen eredményeket értek el a tisztasági mozgalomban? — Már rendszeres, hogy minden tavasszal megszervezzük megyénkben a tisztasági mozgalmat, melynek az eredményeit évente kétszer értékeljük. A legjobb eredményt elért községeket pedig 15, illetve 10 és 5 ezer forinttal jutalmaztuk. Az elmúlt 6 hónap Hétszázmillió forint az óvodásokra növekedett az óvónők száma is, amely az idén végzettekkel együtt már meghaladja a 9500-at. Az óvodák vezetői az idén azt a célt tűzték maguk elé, hogy olyan gyerekeket „adjanak át” az iskoláknak, akik kellően felkészültek az iskolai életre, A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az óvodai felvételek szombaton befejeződnek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy mind többen kívánják gyermeküknek már kis korában biztosítani a közösségi nevelést. Államunk évről évre újabb beruházásokkal bővíti az óvodák hálózatát. A főváros és a vidék csaknem négyezer óvodájában ősztől már több mint 185 000 kisgyerekről gondoskodnak. Ellátásukra, gondozásukra egy óv alatt 704 millió forintot költ az állam. Tovább
