Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-05 / 207. szám

XX. évfolyam, 207. szám Ara: 50 fillér 1963. szeptember 5. csütörtök A KGST-országok együtt­működésével nemesítjük ki a jó burgonyafajtákat Kétszeresére növelhetjük a burgonya hozamát Bár hazánk nem tartozik a legnagyobb burgonyafogyasztó országok közé, a burgonya ná­lunk mégis az egyik legfon­tosabb élelmezési cikk. A bur­gonyaellátásban azonban évek óta kisebb-nagyobb zökkenők vannak. A mi éghajlati és ta­lajviszonyaink mellett ugyanis a burgonyafajták rendkívül gyorsan leromlanak, s ehhez járul, hogy legtöbb fajtánk igen fogékony az újabban gyorsan terjedő vírusfertő­zésre. A mezőgazdasági kutatás nagy erőfeszítéseket tett a burgonyakérdés megoldá­sára, de a virusbetegségeknek jól ellenálló, a gazdaságossági és a minőségi követelményeknek egyaránt megfelelő fajta előál­lítása rendkívül nehéz feladat. Olyan biokémiai, fiziológiai és Inás alapkutatásokra, nagy kí­sérleti területre, széles körű tu­dományos és technikai appa­rátusra van hozzá szükség, amit a szántóterületnek mind­össze 3—4 százalékán termesz­tett növény nemesítéséhez a népgazdaság nem tud biztosí­tani. 250 000 mag one helyett sok millió Ezért különösen jelentős szá­munkra a KGST varsói tudo­mányos-műszaki értekezleté­nek határozata, amely szerint érdekelt országok szorosan együttműködnek a burgonya­nemesítésben és a vetőgumó­termesztésben. A kutatómunka zömét és annak koordinálását a négy ország — a Szovjet­unió, Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia — vállalta, ahol a több millió hektáron termesztett bur­gonyának a mienkénél sokkal nagyobb szerepe van, s ennek megfelelően széles körű tudományos-kí­sérleti bázissal is rendel­keznek. Az ott kidolgozott módszere­ket, nemesítési alapanyagokat és kész eredményeket termé­szetesen átadják a többi KGST-országnak, így ne­künk is. Többek között azt jelenti, hogy a saját kísérleti kapaci­tásunkra támaszkodva legfel­jebb 250 000 magonc közül vá­laszthatjuk ki a továbbnemesí- tésre alkalmasakat, addig az együttműködés révén a nagy burgonyatermelő országok sok­millió magonca is rendelkezé­sünkre áll. Hasonlóképpen megkapjuk majd a virusmeg- határozáshoz szükséges széru­mokat, amelyeket a kellő vá­lasztékban nem volna kifize­tődő itthon gyártanunk. A közös programban szerepel a levéltetvek fellépésének előre­Iz NSZK-nab és az HDX-nak azonos a nemzetközi jogi státusa A szovjet kormány nyilatkozata A szovjet kormány ismét határozottan visszautasította a Német Szövetségi Köztársaság kormányának arra irányuló kísérleteit, hogy „egész Né­metország nevében beszélhes­sen.” A szovjet kormány az NSZK kormányának 1963. augusztus 19-i nyilatkozatá­val kapcsolatban tette ezt a nyilatkozatot. „Az NSZK kormánya, ame­lyet a körülmények kénysze­rítettek az atomfegyver-kísér­letek eltiltásáról szóló szerző­dés aláírására, a nemzetközi légkör megrontását célzó, nyíltan revanslsta nyilatkozat­tal kísérte ezt a lépést.” A Szovjetunió kormánya kijelenti, hogy NSZK'-nak és az NDK-nak azonos a nemzetközi jogi státusa, azonos jogokat élveznek a nemzetközi kapcsolatok­ban, azonosak a kötele­zettségei és egyik sincs alárendelve a másiknak. Ä nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a szövetségi köztársaság nem képviselheti egész Né­metországot. „A NSZK kormányának ar­ra irányuló kísérleteit, hogy jogtalanul állást foglalhasson az NDK és Nyugat-Berlin ne­vében, nélkülöznek mindenfé­le politikai és jogi alapot és ellentmondanak a nemzetközi jog általánosan elismert sza­bályainak”. — hangzik a szovjet kormánynyilatkozat. A Német Demokratikus Köztársaság az elsők között jelentette be csatlakozását a moszkvai szerződéshez és élve állami szuverénításával, épp úgy, mint a szerződés bármely más részt vevője, vállalta az ebből eredő kötelezettségeket. „Az NSZK kormányának és senki másnak semmifé­le nyilatkozata nem foszt­hatta meg a Német De­mokratikus Köztársaságot jogaitól és nem korlátoz­hatja annak szuverenitá­sát.” A szovjet kormány hangsú­lyozza: ,.az NSZK kormányá­nak nyilatkozata, amely ma­gán viseli általános revansis- ta politikájának bélyegét, nem felel meg a béke megerősíté­sére és a nemzetközi feszült­ség enyhítésére hivatott moszkvai szerződés szellemé­nek és célkitűzéseinek.” jelzése és a virusos betegsé­gek előrejelzési módszereinek kidolgozása — ezek egy or­szág határain belül szintén jó­formán megoldhatatlan fel­adatok. A hazai nemesitők igen értékes alapanyagot kap­hatnak attól a KGST-ex- pedíciótól, amely a burga- nya őshazájában, Közép- és Dél-Amerikában gyűjti majd össze a virus- és más betegségekkel szem­ben teljesen ellenálló va­don termő burgonyafélé­ket. Német és lengyel vetőgumót kapunk Burgonyatermesztésünk je­lenleg is igen nagy segítséget kap a KGST-államoktól: az ősszel az NDK és Lengyelor­szág több mint 3000 vagon jó minőség űvetőgumót küld, s hosszú lejáratú szerződést kö­töttünk a következő évi szál­lításokra is. Ez azonban át­meneti megoldás, mert a hazai természeti körülményeknek hazai nemesítési fajták felel­nek meg a legjobban. A leg­utóbbi KGST-megállapodás éppen ezeknek a fajtáknak az előállítását teszi lehetővé szá­munkra. Ezekkel a fajtákkal elér­hetjük azt az 1980-ra ki­tűzött célt, hogy a burgo­nya holdankénti termés­hozama csaknem megkét­szereződjék, s így 20 százalékkal kisebb ve­tésterületen mintegy 50 száza­lékkal több, jó minőségű, a fo­gyasztók ízlését is kielégítő burgonyát termeljünk. (MTI) Vetik a rozsot a székely! Búzakalász Tsz-ben Szabolcs megye minden községére kiterjesztették a kölcsönzés! Egy év alatt 12-szeresére nőtt a szolgáltatás mértéke Új szolgáltatói formákat is meghonosítanak A legújabb jelentések sze­rint most már Szabolcs-Szat- már megye valamennyi köz­ségére kiterjesztették a föld- műve?s?övetkezeti saolgáltatói tevékenységet. Ezenbelül a szaküzleti szolgáltatást eddig 120 he­lyen vezették be, s az év végéig még újabb 53 köz­ségben honosítják meg. A kölcsönözhető eszközök ér­téke most már kb. három­millió forint. A szolgáltatások népszerűségét mutatja, hogy ez év első felében háromszáz- ezer forint kölcsönnősi díjat fizettek, szemben a tavalyi év hasonló időszakában 25 ezer forinttal, vagyis a szolgálta­tások mértéke egy év alatt tizenkétszeresére nőtt a me­gyében. A földmű vess zövetkezetek már most felkészülnek a disz­nóölésre. A ^legjobban be­vált perzselőgépeket szerzik be és küldik ld a falvakba. Jelenleg új szolgáltatási fonnák bevezetésén dol­c»znak: a különböző nyomtatványok, meghívók, névkártyák, orvosi recep­tek stb. megrendelését, illetve kiváltását végzik majd ei a dolgozók helyett, egyelőre a járási székhelye­ken és nagyobb községekben. Szedik, exportálják a híres szatmári szilvát A Felső-Tisza vidékén min­tegy 50 kilométer hosszan el­terülő híres szatmári szilva­Kedvező árak, jobb értékesítési feltételek Megkezdték a jövő évi hizóállatokra a szerződések kötését Az Ei\SZ-közgyűlés elé akarják vinni 9 dél-vietnami buddhista-üldözés kérdését Az ENSZ afrikai és ázsiai tagállamainak 56 tagú cso­portja kedden ülést tartott. A tanácskozás után kiadott közlemény szerint a küldöttek elhatározták: felkérik az ENSZ-közgyűlését, sürgősségi ■tagon vizsgálja meg a dél­vietnami buddhista-üldözés kérdését. E rendes közgyűlés, hangoztatják, egy rendkívüli közgyűlés összehívásával szemben jobb fórum a prob­léma megtárgyalására, mint­hogy a rendes ülésszakon Kor­mányfők és külügyminiszterek is részt vesznek majd. A hús és a különböző hen­tesáruk fogyasztása állan­dóan növekszik, nagyobb fel­adat hárul a vágóállat felvá­sárlásra. A kormány megálla­pította a jövő évi állatnevelé­si és hizlalási szerződések fel­tételeit, s intézkedett a szer­ződéskötések megindításáról. Ezzel kapcsolatban nyilatko­zott Németh János elvtárs, a megyei Állatforgalmi Vállalat igazgatója. — Az 1964. évre a szerző­déskötéseket mi is megkezd­tük. Az indulás jónak mond­ható. Máris több mint 15 ezer darab hízott sertésre kötöt­tünk szerződést termelőszö­vetkezetekkel, termelőszövet­kezeti csoportokkal és tsz-ta- gokkal. Bízunk benne, hogy jövő évi kövér sertés felvá­sárlási tervünket teljesíteni fogjuk. Jó alapot biztosítanak a szerződéses akciókban nyúj­tott új kedvezmények. Ilyen többek között a nagyüzemi felár kedvezőbb feltétele. Ed­dig például sertésértékesítés­nél az volt a szabály, hogy csak meghatározott mennyi­ség egyszerre való átadásakor kaphattak a tsz-ek nagyüze­mi felárat. Az új intézkedés szerint, ha a termelőszövetke­zet egy adott negyedévben különböző időkben is, de le- galább 20 darab sertést szál­lít, a kilogrammonkénti 2 fo­rint felárat megkapja. ■— Hasonló a helyzet a tsz-ek szarvasmarha értékesí­tésénél is. A következő év­ben már nem kell a szövet­kezeteknek a nagyüzemi fel­ár érdekében meghatározott darab szarvasmarhát egyszer­re átadni. Ehelyett, több al­kalommal tehetnek eleget a szállításnak. Fontos csali az, hogy az adott hónapban l?gc.- lább 10 darabot értékesítse­nek. Ez esetben jogosultak a kilónkénti 1 forint felárra. A felár a hízott marhák teljes­súlya után jár, ha már lega­lább II. minőségi o. vágó­marhát adnak át a vállalat­nak. A nagyüzemi felár új rend­szere kiküszöböli azt, hogy a termelőszövetkezetek az át­adási súlyhatárt elért olyan egyedeket is tovább tartsa­nak, amelyeknek takarmányo­zása már nem gazdaságos. Megszűnik viszont az extrém minősítés. Helyette az I. és II. osztálynál 11, illetve 9 fo­rint kilogrammonkénti árat állapítottak meg. Ez végered­ményben kilónként 50 fillér és 1 forintos áremelkedést je­lent az eddigi árhoz képest. sokban megkezdték a betaka­rítást. A közös gazdaságok és az egyéni termelők összesen mintegy hétszáz vagon érett gyümölcsöt raknak ládákba, illetve kosarakba, a termés súlya alatt földig hajlő fákról. Az állami gazdaságok kertjei­ben főként a szatmári kék fajta termesztésével foglalkoz­tak, amely illata és musko- tályos zamata miatt keresett külföldön. Az idei gazdagnak mutatkozó terméshozamból csaknem 170 vagonnal külde­nek a szomszédos államokba. A gazdaságok szilvatermésének minősége kifogástalan. Az ösz- szes mennyiségből csupán há­rom százalék jut a feldolgozó üzemeknek. A termelőszövetkezetek a 40—50 százalék gyümöcscuk- rot tartalmazó penyigei faj­tából szednek bőséges termést. Holdanként mintegy hatvan- hetven mázsára becsülik a termést. Ez annyit jelent, hogy körülbelül félezer va­gon ilyen különleges szilva kerül a konzervgyárakba, gyü­mölcs-pálinkafőző üzemekbe. Ebből a szilvafajtákból ké­szül a világhíres kovásztalan pálinka is, amely különleg s aromája miatt keresett nyugati államokban. A vá.-a- rosnaményi feldolgozó üz^m kétszáz vagon penyigei szilva kifőzésére készült fél« Az extrém minőség megszün­tetése a felnőttmarha-hizlalás- nál azért indokolt, mert erre a minőségre való törekvés sok esetben gazdaságtalan ta­karmányfelhasználásra és sem a belföldön, sem a kül­földön nem keresett faggyűs hús előállítására ösztönözte mind a tsz-eket, mind a ház­táji állattartókat. — Sajnos, az utóbbi időben megyénkben csökkent a szarvasmarha-állomány, nem lesz könnyű felvásárlási ter­vünket biztosítani. Ez ideig — a következő évre szólóan — 760 növendék és felnőtt szarvasmarhára kötöttünk szerződést. — A sertés-állomány fej­lesztését szolgáló kocakihelye­zési és tartási akció egyál­talán nem veszített népszerű­ségéből. Sok tsz-tag él ezzel a pénzforrási lehetőséggel. Ez évben 3319 tenyészkocát he­lyeztünk ki megyénkben. A szaporulat ezután fogja érez­tetni kedvező hatását. Annál inkább, mert az új rendelke­zés értelmében az akciós ko­cák szaporulatának szerződé­ses értékesítése is szabadabb lesz: háromtól több szaporu­latot is szerződtethet válla­lati átadásra a koca gazdá­ja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom