Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-27 / 226. szám
A „dzsungeltól“ a nagyüzemi aimáskertekig A szabolcs-szalmán gyümölcstermesztés 400 éve Madai Elek, a nyírbogát! Rákóczi Termelőszövetkezet idős tagja. A 76 éves tapasztalt dohányos szakember most pajta- a _ felügyelő. Hammel J. felv. den agrotechnikai beavatkozás nélkül hozták termésüket. A Nyírségben a házikert, Nyíregyháza környékén a szőlő között: üzemiorrna volt a legelterjedtebb. A korszerű gyümölcstermesztés kialakulását nagyban siettette megyénk közlekedésének fejlődése, a végső lökést azonban az 1929-ben kezdődő tőkés gazdasági válság adta meg. Az 1930-as évek elején néhány tőkeerős nagybirtokon (Tuzsér, Fényeslitke, Ibrány) és a Szamos völgyében létesültek korszerű árugyümölcsösök. 70—80 százalékban márkás, főleg jonatán almával betelepítve. Az almatelepítésbe bekapcsolódtak az erősebb — több tízholdas és középparaszti gazdaságok, és ezek az almatermesztés legoptimálisabb területein, a Tisza—Szamos árterében, valamint Észak- Nyírségben hoztak létre, 0,5— 3 kataszteri holdas almásker- teket, melyek kiterjedése hamarosan meghaladta a tőkés nagybirtokét. A mai árugyümölcsösöknek mintegy 20 százalékát telepítették a háború előtt. A háború előtt a Tisza—Szamos vidékén és az Észak-Nyírségben az almafák száma az országos átlagnak több, mint kétszeresére emelkedett. A felszabadulás után, a Tisza—Számos-vidék lassú előrehaladásával szemben, a gyümölcstelepítés óriási üteT me a homokterületekre tevődött át, amelynek az almatermése vetekszik mind minőségben, mind mennyiségben a régi tájakéval, mindemellett a legfontosabb, előnye: a homokon a gyümölcs biztosítja a legmagasabb termelési értéket. Kuknyó János. A sza bölcs-szatmári gyümölcskultúra első írásos emlékei középkori eredetűek. Az évszázadok során összegyűlt feljegyzések, krónikák. kereskedői és peres iratok egész sora bizonyítja a gyümölcs fokozódó gazdasági jelentőségét és elterjedését, ősi gyümölcsföldrajzi területek a folyók árterei, melyek talaj és klimatikus adottságokon túl, a kedvező szállítási lehetőségek birtokában is legalkalmasabbak a kultúra terjedésére. A szabolcs-szatmári gyümölcs- termesztés ősi fészke a Tisza völgyében húzódott Vásáros- naménytól Záhonyig és onnan tovább Szabolcsveresmartig Dombrád irányába. Hasonló jellegű, úgynevezett dzsungelgyümölcsösök kísérték a Szamos völgyét. Az ősi területekről a NyírÖszá csendben, megjuhá- ezodva folyik a Tisza a maréknyi falu, Tivadar alatt. Széles ái-terében sárguló levelű gyümölcsfák bújócskáz- nak. Nagy összevisszaságukban semmi rend, ahogy ki-ki elültette valamikor a maga ■éhány szál csemetéié* Elég volt hátul lenni Egyik ía gyérülő lombjai közt ugyancsak hatalmas szál férfi, ifjú Vincze Ferenc ka- lamoL Jó hosszú, száraz rúddal veri a diót A zaj messze hangzik a néptelen, ligetes környezetben. De, hogy éppen ő az utolsó? A szomszédos fákon már nincs termés. — Velem sem fordul többet ilyesmi elő. Megette a fene az ilyen taktikázást... Elég volt miatta hátul lenni — mondja, mikor leereszti a rudat, s cigarettára gyújt Át- pillant a másik fa alá is, ahol felesége hajladozik két kicsi gyermekkel. — Megmondom őszintén — folytatja enyhültebben —, egyéni koromhoz képest nem voltam mindjárt megelégedve. Mert miben nőttünk mi, régebben? Minél több van, annál több kell. Különben lemaradunk, mint a sánta kutya. Martuk egymást. gondoltam. — Immel-ámmal csináltam a rámbízott munkát, hogy meg ne köszönjék. Engedjenek el. Egész esztendőben alig volt valamennyi egységem. Tavaly például csak százhúsz. Férfi létemre. Volt fogatos, nem tetszett; növényápoláshoz helyezték, az *e pászolt. — Mit akart tulajdonképpen? — El és elmenni. — Nem engedték? — Nem. Azt mondta a vezetőség, ne taktikázzak. Vincze Ferenc vagyok én, maradjak annak. Dolgozzak rendesen, mint amilyennek mindig ismertek. Mikor jutna a közös előbbre, ha mindenki úgy tenne, mint én. Ne tartsam szégyenben a családomat. Végleges döntés Eldobja a körmére égett cigaretta véget, s rátapos. Aztán megint megszólal: — Sokat csatáztunk az asz- szonnyal is. Azt mondta, ha szeretem a családot, nem kóborolok el. — És maga? Megrántja széles vállát. Fejét egyenesre tartja, úgy mosolyog. — Mindig hallgattam az asszonyra. Rosszat még sose mondott. Végképp döntöttem is: no jó, hadd lássam. De közöltem a vezetőséggel: a szarvasmarhákhoz tegyenek. Azt mindig nagyon szerettem, a szarvasmarhákat gondozni. így van elmaradva a gyümölcsszedéssel. A régi, ártéri lankást fele termésért gondozza a szövetkezeti tagság. Ifjú Vincze Ferencéknek is jutott belőle. Szilvát három és fél mázsát kaptak. Nagy üst lekvárt főztek, a többiből meg lesz egy kis pálinka. Dió is jut szépen. Tíz forintért veszik kilóját. Már van vagy kétszáz egysége, csak azt bánja. sokáig hintázott. Majd meglátjuk — Most már magam is amondó vagyok — mondja lassú, megfontolt szavakkal —, nem érte meg a taktikázás. Egy munkaegységért lehet bízná harminc forintig. Meg ami természetben jár, szintén jó. A többiek igyekeztek. Restellem magam... De majd meglátjuk. Rövidesen hízómarhát szállítunk. Ha nem is régóta, azokon már rajtuk van a gondom. A nagy szál, erős ember le- hajlik, felvesz két diót. Egyenként töri meg a jobb markában. Türelmesen kibogozza a belet, és tenyerén mutatja: — Nézze, milyen szép. Kóstolja csak. Jó édes. A. B. ség belső vidékeire az alma jutott el legkésőbb. 1895-ben a mai Szabolcs-Szatmár megyében 168 293 almafa található. Ez holdra átszámítva (1 kataszteri holdra 80 db.) 2103 kataszteri hold. Ebből a szatmári rész 29, a beregi 14, és a szabolcsi-nyírségi rész 57 százalékkal részesedik. Ekkor még lényegében csak a két ősi, dzsungeljellegű gyümölcsföldrajzi körzet rajzolódik ki. 1895-től 1935-ig az almafák száma megnégyszereződik. 1935-ben Szabolcs-Szatmár megyében már 634 807 almafa található. Átszámítva: 7 935 kataszteri hold. Jellemző, hogy ezen időszakban az egyéb gyümölcsfák telepítésének üteme nem haladta meg az országos átlagot, ellenben az almatelepítés már akkor is kétszeresen meghaladta az akkor legjelentősebb almatermesztő megyék almafáinak növekedési arányát. A gyors növekedés a 20-as években kezdődött, legjelentősebb gyümölcsünk már akkor is az alma volt, noha fák számát tekintve, a Tisza— Szamos vidékén és a Nyírségben is a szilva, dió, meggyfák részesedése messze megelőzte az almafák arányát. A Nyírségben az alma aránya már magasabb, de a későbbi márkás fajták — főleg a jonatán — még hiányoznak. A Tisza—Szamos vidék gyümölcsfa sűrűsége magasabb volt az országos átlagnál, a Nj’írségben jóval alacsonyabb, a Dél-Nyírség futóhomok vidékei gyakorlatilag gyümölcs nélküliek voltak. Az üzemi formák közül a korszerű árugyümölcsök szinte teljesen ismeretlenek voltak, a Tisza— Szamos völgyben a dzsungel szórványgyümölcsösök minŐszi könyvhetek Ez évben október 1-től, november 30-ig megrendezésre kerülnek az „őszi Megyei Könyvhetek“, Ünnepi megnyitójára Tiszavasváriban kerül sor. A cél. hogy minél több család kapcsolódjon be az olvasók nagy táborába. A község könyvbarát bizottsága emléklappal ajándékozza meg a belépő új olvasót. A délelőtti órákban az ifjúsági házban mesefilm-vetítést tartanak. Délután szakelőadást tart a tsz-ek és az állami gazdaság dolgozói részére Hosszú I,ászló. a helyi gazdaság igazgatója, majd irodalmi vetélkedőre kerül sor. Az egésznapos ünnepség „könyvbáT’-lal ér véget. Megjelent a Hajdú-Szabolcsi Vadász Megjelent a Hajdú-Szabolcsi Vadász legújabb száma, a hajdúsági és szabolcsi vadászok szaklapja. A lap nagy i terjedelemben foglalkozik a múlt hónapban megtartott megyei vadászközgyűlésen elhangzott beszámolóval, hozzászólásokkal. Tóth Gábor „Vadászati kultúránk érdekében” címei írt cikkében hangsúlyozza, hogy az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a vadászok képzésére, a szervezett vadgondozásra. A szaklap beszámol a múlt hónapban Tatán megtartott országos koronglövő versenyről és közli az 1963. évi skeet és koronglövő bajnokságok eredményeit. — íalussy — Csak úgy immel-ámmal Amáért számításán csorba esett a közösben, hagyni akarta az egészet. Kishitűen, reményt vesztetten töprengett. — Megyek inkább iparba — Magyar erőművek Romániában A Komplex Magyar Külkereskedelmi Vállalat képviselői a napokban szerződést írtak alá Bukarestben, amelynek értelmében a magyar ipar szállítja a Nagyvárad mellett épülő hőerőmű berendezéseit. Az 1965 végéig felépülő erőmű a környéken termelt lignitet hasznosítja majd. Két turbinája egyenként 25 megawatt villamos energiát termel, s a nagyváradi alumíniumkombinátot látja el gőzzel és árammal. Néhány hónappal korábban a hasonló kapacitású Iasi hőerőmű berendezéseinek szállítására kötött szerződést a komplex, jelenleg a Succava-i hőerőmű bővítéséhez szükséges két kazántelep és turbócsoport vásárlásáról folynak Bukarestben előkészítő tárgyalások. A nyugatnémetek képesek például egy egész láda paradicsompaprikát visszadobni, ha csak az egyik szeleten is felfedeznek egy porszemet. Ami a minőséget illeti, Szabolcs előnyös helyzetben van. Az almatárolöbam mintegy 400 vagon árut tudunk állandóan hideg helyen tartani, ami lényegesen meghosszabbítja az áru élettartamát. Emellett rendkívül nagy gazdasági jelentősége is van. Nyáron több száz vagon zöldségféle kárba- veszett volna, ha nincsenek hútőházaink. Így meggyet, zöldbabot, uborkát, sárgabarackot, szilvát tudtunk értékesíteni. Megyénkben egyre nagyobb területen telepítenek és 400 vagonos hűtőtér helyett máris elkelne közel 1000 va- gopps. — Európai szinten milyen helyet foglal el a csomagolástechnikánk? — A nagy exporttermelő országok mögött, sajnos, lemaradunk. Az olaszok például valóságos művészi tökélyre emelték a csomagolást. Ez helyes is, hiszen nagyon sok függ attól, hogy az árut hogyan „tálaljuk”. Minden állam kereskedelmi szakemberének megvan a maga ..heppje”, aszerint kell elkészíteni a szállítmányt. Előfordult, hogy piszkos volt a láda. Igaz, hogy csak kívülről, ennek ellenére visszaküldték. A nyugatnémetek úgy kérik az almát, hogy a pirosabb oldala legyen felül. Újabban Finnországba, Svédországba és Angliába cel- pakkos csomagolásban szállítjuk az almát. Ennek az a lényege, hogy a doboz papírból van, így faanyagot takarítunk meg. Minden egyes almának külön kis cellája van, ami egységessé teszi a méretet A cel- pakkos csomagolásban elértük az európai színvonalat. A Genfben székelő Európai Gazdasági Bizottság egyik albizottsága egységes csomagolási módot dolgozott ki. Ezt a formát igyekszünk mi is átvenni. (bf> Ragyogó tisztaságú, mélyhűtött' vagonok sorakoznak az almatároló előtt. Cím: külföld. Az egyik Anglia felé viszi szilvarakományát, a paradicsompaprikát Nyugat-Német- országban várják. — Hány külföldi államba szállítunk zöldségféléket? — kérdeztük Fehérvári Károly elvtársat, _ a Hun- garofruct területvezetőjét. — Alig van olyan európai állam, amely az év különböző időszakában ne tartana igényt szállítmányainkra. Legújabban szilvát szállítunk Angliába, NDK-ba, Belgiumba, Svédországba, Finnországba. Francia- országba paprikát, az NSZK- ba paradicsompaprikát küldünk. A szabolcsi jonatánnak szinte valamennyi keleti és nyugati államban nagy keletje van. — Külföldi megrendelőink hogy vannak megelégedve áruinkkal? — Rendkívül kényesek a minőségre és a csomagolásra. nyomában, porzik a szántás, földben a mag; boronáinak. A kisvárda: járás 34 községében a délelőtti, délutáni órákban szeptember 25-én aligha lehetett volna . munkaképes embert találni. Kint dolgoztak mind a földeken. A járási székhelyen, a járási tanács mezőgazdasági osztálya is kihalt. Üresek a szobák, a szakemberek, agronómus, mérnök, előadók, osztályvezetők, ki merre, Gyulaháza, Me- zöladány, Pátroha, M indok _«!gy éppen Tomyospálca községben jár. Egyetlen ember Bencz» Mihály terv-statiszti- kus maradt a helyén. Naponta összesíti és értékeli az eredményeket. Hát lássunk egy jelentést Szeptember 24. A járás termelőszövetkezeteiben a cukorrépa hét, a burgonya 63, a kukorica 49,2, a napraforgó harmincnyolc, a dohány 83 százalékát takarították be a jelzett időpontig. így biztosítják őszi vetéstervük teljesítését. — Ezek a számok igazán csak akkor érdekesek — mondja Bencze Mihály — ha ösz- szehasonlítjuk az elmúlt év hasonló időszakának eredményével. Tavaly szeptember 24-ig a cukorrépa 9,3, a burgonya 47,2, a kukorica 2,6 százalékát takarítottuk be, az őszi vetések végzésében 20— 30 százalékkal jobbak az eredményeink mint egy esztendővel korábban voltak. — Az intézkedési tervet mi figyelembe vesszük és igyekszünk a határidőket betartani. A betakarítási munka ebben bennünket nem akadályoz, sokkal inkább az, hogy késve érkezett a vetőmag, hogy kevés a műtrágya. És ez utóbbi járási probléma. Községeket tehet sorolni: Tisza- szentmárton, Tornyospálca, Bank, Mándok, Gégény és Dombrád — ezek közel sem kapták meg azt a műtrágya mennyiséget, amennyire vetéstervük teljesítéséhez szükségük lenne. Legutóbb 20 vagon műtrágyát kaptunk, de az nagyon kevés. — Másik nagy probléma, hogy kevés a gép, illetve a gépekhez az alkatrész. Ha egy tárcsa meghibásodik, félre lehet tenni, mert nincs hozzá pótalkatrész. Ez a probléma a silókukorica betakarítással is. A tervet eddig 81 százalékra teljesítettük, mert a gépállomás nem tud elég kombájnt biztosítani. Az őszi szántásban-vetés- ben a dombrádi Vörös Csillag Tsz és a mándoki Üj Elet Tsz jár az élen, tervüket 80 százalék felett teljesítették. Ha ezeket a t&z-eket munkájuk végzésében nem akadályozta volna a műtrágya és • vetőmag hiány, ma már 100 százalékos teljesítésről számolhatnának be. őszi betakarításban a gégén yi Ady Endre és a jékei Szabad Föld tsz-eké az elsőség 86 és 83 százalékos eredménnyel. A kisvárdai járásban az elmúlt vasárnapokon sem pihentek az emberek. Szeptember 22-én például 428 holdat szántottak. 99 erőgép végezte a betakarítást. A fényeslitkei határban 71, a pátrohaiban 35 kataszteri holdon vetettek búzát és rozsot... Rövidülnek a napok, de ez csak természeti jelenség, mert az emberek hosszú napokat csinálnak csakúgy, mint hosz- szú heteket. Most is már rég leszállt az est, de az országút messzire futó ezüst sávjához oda kúszik a munka zaja. Traktorok dübörögnek, ekék. tárcsák zöreje halliik. Ha akad is probléma, akadály, leküz- dik, megszüntetik. Készség cs akarat van mindenütt, hogy jövőre bőven legyen kenvé” Seres ErnJ. 1W53. szeptember *7. Hosszú napok a kisvárdai járás határában Jól halad a betakarítás és a vetés s Nem volt jó a taktika Csak elmenni a faluból — Jó hallgatni az asszonyra „Most már restellem . . A címzett: külföld Szabolcsi zöldségfélék az európai piacokon — Celpakkos csomagolás — Alma a „cellában“ Megbolydult a határ. A megye keresztmetszetében Penészlektől—Zsurkig, Tiszadob- tól—Uszkáig emberáradat dalzik a földeken, tart a betakarítás, az őszi szántás és vetés. Ajak határában ötven holdas krumpliföldön a színeknek minjjen árnyalata pompázik. Zöldellő fasor mögött traktor dübörög, nyomában lányok, asszonyok, fiúk gyűjtik a burgonyát, halmokba rákjáig Tiszakanyár földjein hat lófogat halad egymás
