Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-26 / 225. szám

A szerfás istállók téliesítése A termelőszövetkezeti moz­galom nagyarányú, sikeres fejlődését közvetlen követő időszakban — több anyagi szempont figyelembevételével —, mellőzni kellett az. azon­nali, túlzottan anyagigényes, tetemes költséggel járó sertés- férőhelyek létesítését. így épültek többek között zömmel az utóbbi esztendőkben, és kevesebb számmal még idén is a szerfásv sertésistállók. A szándékot, segítő jellegénél fogva, csak helyeselni lehet, sajnos azonban, számos szö­vetkezetben megelégszenek ennek puszta tudomásul véte­lével, és alig tesznek valamit a szerfás sertésólak fejlesz­tése, használhatóbbá tétele érdekében. Nem véletlen, hogy a sertéstenyésztés, az elért, eredmények mellett is, elma­radt a várt követelmény mö­gött. És mindjobban közis­mert az a tény, hogy a lema­radás legnagyobb oka a téli időszakban következik be, vagy arra vezethető vissza. S a tsz-eket tetemes jövedelem- veszteség éri. \em elég a vak t 'renesére bízni Met nkben 1961-ben és 1962-be 16—20 százalék kö­zött vol. sertéshullás, s a javulás m mindig nem ki­elégítő. A iyarányú vesz­teség előidéz*. >en, mint sú­lyosan terhe, körülmény „játszott5’ közre zerfás ólak meg nem felele Hiesítése. Többségében fiata nalacok pusztulnak el, gyén a to­vábbi nevelési és 'alási alapot! Köztudomású, hogy jégve­remszerű istállóban nem érez­heti jól miagát semmilyen ha­szonállat.. Az újszülött mala­coknál pedig éppenséggel nincs még kifejlődve a hőszabá­lyozó képesség. Amelyek még­is életben maradnak, beteg­ségcsirákkal lehetnek terhe­sek, nehezen fejlődnek. Már­pedig a sertéstenyésztést, a gazdaságos hizlalása terveket ilyen formán nem elég a vak szerencsére bízni. Fény, világosság Megtörtént megyénkben az — eddig igen hiányolható — első bemutató és tapasztalat­csere-látogatás. A tiszavasvári Rákóczi Tsz-ben öt járás szö­vetkezeti vezetői, agronómu- sai, állattenyésztési brigádve­zetői és sertésgondozói jelen­tek meg. A korábbi két esztendőben összesen hat szerfás sertés- szállást, illetve fiaztatót téliesí­tettek a meglátogatott tsz- ben. Az épületek oldal- és végrészein a szükséges magas­ságig téglaalapon vályogfalat raktak. Kívül-belül erős szi­lárdságú malterral Vhkoltok be, és simították le a falaza­tot. A tetőszerkezetet náddal, cseréppel fedték. A cserépfe­désű ólakban, a cserép alatt alulról szalmabetömést alkal­maztak, amit felerősített drót­tal és szeggel, nádpallóval tar­tanak meg. A fiaztatókban a j téglával kirakott „piacok” I tiszták, szárazak, s a falak és keccek oldalai meszelve van- ak. Fényt, világosságot, s 'ben szellőzési lehetőséget i. etőn beépített dróthálós ü\ blakokon át kapnak eze. 'z istállók. Huzat- és Males* i üzemünkbe mezt ndasági vagy > viparí technikumot •>xett minősítőikért nk Malomipari és Termén yfc ni Vállalat Nyíregyháza, Szabi tér 9. szám. (•# • • Üzemben a nyírmadai és apagyi „almagyár' HIÁNYZIK AZ IPARVÁGÁNY - MIKOR SZÁLLÍTJÁK AZ IPARI ALMÁT? páraözön ellen jól záró ajtók védenek. Náddal, vagy vastag zsúpszalmával fedettek, fallal elátóttak, és téglaetetőtere­sek a süldőszállások, hizlal­dák is. Az előterek itt is,’ mint a fiaztatók kecceinél, ki­felé lejtenek, hogy a viz ki- , folyjon, s a betoncsatornában elvezetődjék. A hat sertésistálló téliesíté­se sajátjukból mindössze hat­vanezer forintba került. Kevesebb az cl hulla« A téliesítés óta a tsz-ben, választási korig a malacok el­hullása az azelőtti 10 száza­lékról felére, a süldőké S-ról 3,7 százalékra csökkent, a hí­zóba fogottaknál pedig teljé­sen megszűnt! Míg téli hó­napokban a feletetett takar­mány értékesítése alig érte el a 15 százalékot, az istállók té­liesítése után — ugyanolyan takarmányozás esetén — meghaladja a 20 százalékot: Alapos gondolkozásra kész­tet, hogy a meglévő szerfás sertésférőhelyek jó tőkésítésé­vel szemben ne legyenek a tsz-ek közömbösek. Igaz, az egyéb tennivalók özönében kell rá találni módot, lehető­séget, de így is sürgősen cse­lekedni kell. Még van rá ele­gendő idő. A sertéstenyésztés, stabilabbá, jövedelmezőbbé té­tele a szövetkezeti tagság és az ország érdekében egyaránt kötelez! Asztalos Bálint. Megérett a szabolcsi alma. Benépesültek a gyümölcsösök, szorgos kezek szüretelik a gazdag termést. A Nyírmadai Állami Gaz­daság 528 holdas almásának termését három nagy teljesít­ményű gépsoron 230 dolgozó válogatja, csomagolja a két ha­talmas feldolgozó és ideigle­nes tároló csarnokban. Sűrűn járnak a zümmögő, villás emelőtargoncák, üres ládát hordva a csomagölóknak, táro­lóhelyiségbe szállítva a gon­dosan csomagolt, almával telt ládákat. Sürget az idő, mert még mintegy 55 vagon alma vár feldolgozásra. Eddig 60 vagon almát szállítottak el, melyből 40 vagon export minőségű volt. 460 kh. fiatal gyümölcsös a feldolgozó telep bővítését te­szi szükségessé, ezért rövide­sen újabb 200 vagonos váloga­tóhelyiséget építenek. Gátolja, nehezíti a szállítást — a már megtervezett ipar­vágány hiánya. Az almát meg­lehetősen rossz, makadám útón, — mintegy 3—4 kilomé­teres kerülővel — a falun ke­resztiül kell az amugyis zsú­folt MÁV rakodóra szállíta­ni. Ez szállítási költségtöbble­tet okoz, nagyban rontja az alma minőségét. Hatványo­zottan jelentkezik ez az export­árunál. Az ipari vágány építés sének sürgősségét indokolja még, hogy évente mintegy 2000 vagon áru forgalmat bo­nyolít le a gazdaság. A jelen­leg mintegy 3—4 kilométerre lévő állomással szemben 4— 500 méterre van a vasúti vá­gány a teleptől. Egy inneu építendő iparvágány beruhá­zása 1—2 éven bélül megtérül­ne a fuvarköltségeknél, az elszállításra kerülő alma mi­nőségénél; nem beszélve az igen elhanyagolt úton közle­kedő szállító járművek rongá­lódásáról. Nehézség mutatkozik még az ipari alma átvételénél. Nincs biztosítva az ipari áru folyamatos átvétele, további minőségromlást idéz élő és A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI ALI.ATFORGAI.MI VÁLLALAT keres ALLATSZERZODESKOTESI, illetve Allatfel vásárlási MUNKAKÖRBE VIDÉKI MUNKAHELYEKRE, KÖZGAZDASÁGI, vagy MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUMI ÉRETTSÉGI­VEL RENDELKEZŐ FÉRFI MUNKAERŐKET. Jelentkezés: a Megyei Állatforgalmi Válla­latnál személyesen Nyíregy­háza, Irodaház, III. em. Melczerné személyzeti vezetőnél. (74167) * 1 HAZA! 1ÜKÖR Karácsonykor mutatják he a Germinalt Karácsony ■ hetében mutat­ják be a magyar és francia filmművészek közös alkotását, a Germinalt. A Zola ismert regényéből készült filmet Yves Allegret rendezte. A főbb szerepeket Jean Soréi, Berthe Grandval, Bernard 31ier, Claude Brasseur, Pécsi Sán­dor és Koncz Gábor- játssza. Négyszázötvenkét ágyas kórház építését kezdték meg Hatvanban Négy százötvenkét ágyas kór­ház építését kezdték meg Hat­vanban, mintegy 80 millió fo­rintos beruházási előirányzat­tal. A nyolcelemeletes egész­ségügyi intézmény a város központjában a Zagyva par­ton, nagy kiterjedésű zöldöve­zetben épül. Még a tél beállta előtt lerakják az alapokat. Az építkezés befejezését 1965 vé­gére tervezik. Nyolcmillió a szombathelyi vasútállomás korszerűsítésért Több mint nyolcmillió fo­rintos beruházással korszerű­sítik a szombathelyi vasút­állomást. Teljesen felújítják a peron tetőzetét, kőburkola­tot kap az előcsarnok, az cl- dalfolyósó, valamint az érke­zési csarnok. Megváltozik az állomásépület belső elosztása is. Az irodák többsége átköl­tözik az épülő kétemeletes irodaházba, korszerű bisztrót rendeznek be, a kulturális vá­róterem 34 négyzetméter ter­jedelmű galériát, a főcsarnok akusztikai burkolatot kap. A központi fűtésű épületet 1964 december 15-én avatják. Lovasnapok Kecskeméten Nagyszabású lovasbémuta- tók, versenyek színhelye lesz a közeli napokban Kecskemét: szeptember 26-án, 27-én, 28-án és 29-én csaknem 300 lovas részvételével megrendezik az idei fogat-derbyt. A progra­mon szerepelnek még díjhajtó és akadályversenyek, színpom­pás lovasbemutatók. Őszi halászat a Tisza mentén A Tisza mentén, a folyó holtágaiban és a víztárolókban megkezdődött az őszi lehalá­szás. Több mint 1200 holdnyi vízfelületen húzzák a hálókat a szolnoki halászok. A víztá­rolókban gazdag zsákmány ígérkezik: nemespontyból, ke­szegből, törpeharcsából egy- egy húzáskor több mázsát emelnek ki a hálók. A szolno­ki halászati szövetkezet ve­zetőinek véleménye szerint csak a kakati, 140 holdas víz­tároló 200 mázsa halat ad. Kutya-derby és szépség- verseny A Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesülete szeptember 29-én, vasárnap Budapesten a Kerepesi úti ügetopályán kutya-derbyt rendez, vagyis az egyéves kutyákat rangsorol­ják küllemi „erényeik” alap­ján. A kutya-derbyre az egész országból felhozzák az 1962 -es születésű, törzskönyvezett ku­tyákat, sőt Ausztriából is jön­nek tenyésztők, akik a nem­régiben külön fajtának elis­mert magyar drótszőrű vizs­láikat mutatják be. A kiállí­tás külön érdekessége lesz a kutya-szépségverseny. A láto­gatók a jeggyel együtt szava­zócédulát kapnak, s a legjob­ban tetsző kutyáira adják le szavazatukat. * Szarvasbögés a Bükkben Bükk hegység nagy vadak- l gazdag vidékén is meg- kfc ’ott a szarvasbögés. A sza. bőgős ideje alatt tíz szar\ 'ka kerül terítékre a Bükki A korábbi évektől eltérőé, idén sem a hazai, sem pea külföldi vadászok nem kapr. "i lövési engedélyt muflonra. ír az 1930-as években a . ’üredi rezervá­tumba telepi, korzikai vad­kecskék szám, .épen gyara­podott, az idén a kemény tél miatt a vártnál kevesebb volt a szaporulat, így az állományt fokozott védelemben részesí­tik. „Könnyebb mm. kakört kérek“ Eléggé gyako jelenség, hogy egy-egy do. -»zó olyan kéréssel keresi fex izemének vezetőit, hogy őt 'innyebb munkakörben jogi koptas­sák. Kérését meg mlott egészségi állapotával in tol­ja és ezt orvosi papíroké is igazolja. Az adott üzem v '- tői csak kevés esetben ele. tik ki, vagy tudják kielégíti ni a dolgozók ilyen irányú kérését. Ezek után a kérelme­zőnek csak két lehetősége ma­rad; vagy tovább dolgozik korábbi beosztásában, vagy továbbáll egy üzemmel. Mindkét lehetőség káros, rossz megoldás az egyénre, de a társadalomra is. Egyrészt tovább rosszabbodhat a dob gozó egészségi állapota, más­részt ha üzemet cserél meg­szakad jogfolytonossága, kere­sete csökken, arról nem is szólva, hogy növeli a munka­erő vándorlást. Mi hát a megoldás ? Az or­szág nagy részében, nagyobb ipari üzemekben már évek óta működnek a I—II. fokú orvosi bizottságok irányítá­sával a rehabilitációs bizott­ságok, A rehabilitáció nem­csak orvosi feladat, komplex feladat, amelynek eredményes megvalósításához a vállalati, pénzügyi és nem utolsósorban a társadalmi szervek inten­zív közreműködése szükséges. Gyakorlatban ez azt jelenti, ha egy dolgozó munkaköri beosztásában, vagy egyéb ok­ból kifolyólag megbetegszik, megrokkan, de munkaképessé­gét kétharmadrészben nem vesztette el, rokkantsági nyug­dijat nem igényelhet, — ak­kor ée rehabilitációs bizottsá­goknak feladata őt olyfin munkakörbe helyezni, vagy helyeztetni, amely az egészsé­gére a továbbiakban már nem káros és csökkent munkaké­pességével is megfelelő kere­sethez juthat. Kérdés, hogy van e ilyen munkahely az ipari üzemek­ben, intézményeknél, állami gazdaságokban, tsz-ekben. A válasz csak egyértelmű lehet — van. Csak néhány példát említsünk tsz vonatkozásban, hiszen megyénkben túlsúlyban mezőgazdasági üzemeket ta­lálhatunk. A csökkent és zö­mében nagymértékben csők­ént munkaképességű idős isz­tok munkába állítása főleg a innyebb termelési ágakban (ke %zet, baromfitenyésztés) vak int segédüzemekben képzi ető el. Segédüzemek, feldőlj, ó és háziipari üze­mek lé. '"tése az ésszerű gaz- daságoss. szem előtt tartása mellett n. ton sok csökkent munkaképe. gű dolgozónak adnak műn. 'ehetőséget. A segédüzemi foglalkoztatás egyenletes, eík lhető a me­zőgazdasági mu, - szezonális ingadozásának h anyai és nagyrészt elkerüli. 5 a kli­matikus (hőingadoz, 1 káros tényező. A segédüzei. "ben a foglalkoztatás aktív enést jelent a dolgozónak, di em- csak a mezőgazdaságbai. ha­nem ipari üzemekben is. il erre lehetőség van... Megyénkben szervezett i habilitációs tevékenység e. ideig nem volt. Az SZMT me­gyei akció bizottsága szeptem­ber 21-én tanácskozott, és ha­tározatot hozott az üzemi re­habilitációs bizottságok meg­alakításáról, szervezéséről ipa­ri, mezőgazdasági üzemekben. A rehabilitációs bizottságok tagjai az üzem vezetnie, vagy helyettese, az üzemorvos, az üb. elnök, a munkavédelmi fe­lelős legyen. Ezek a rehabili­tációs bizottságok ismerve a helyi munkaerő helyzetet, a munkakörülményeket, mun­kalehetőségeket áldozatos, de hasznos munkát végezhetnek a . csökkent munkaképességű dolgozók érdekében. S. E. Fázik és bele» a hidegben az állal is — Megtérő! a ráfordítás raktározási gondot okoz a gazdaságnak. Megkezdték a munkát az Apagyi Állami Gazdaság 5 tároló- és válogatóhelyiségé­ben is, hogy mielőbb ládákba kerüljön a gazdaság. 586 kh. almásának termése. Két fu­tószalagon és két colozógépen — a csomagolásnál és szállí­tásnál — 180, főleg fiatal leány és asszony dolgozik két mű­szakban. Tervük 1—1 műszak­ban 130 mázsa alma feldolgo­zása, amit nap mint nap 130— 140 százalékra teljesítenek. A szállításnál itt iS gondot okozf az iparvágány hiánya, melyet ugyan már az elmúlt hetekben megkezdték építeni. De miért nem lehetett 1—2 hó­nappal hamarabb elkezdeni a munkát, vagy legalább inár most gyorsabb ütemben épí­teni? — kriesfalussy — A nyírboldogházi Remény­ség Termelőszövetkezet elnöke kétségbeesett levelet menesz­tett Budapestre, a nagy múltú és még ragyogóbb jövőjű 1N- PEX-központba, amely a TÖKMAG előnévre hallgat. Az elnök megírta, hogy elver­te a jég a szerződéses tök szárát, s a tökök árván, szár nélkül kushadnak a homok­ban. Félő — ecsetelte —, hogy a tökmag nem érik meg és akkor oda van a csirázóképes- ség, nomeg a téesz jövedelme is. Nosza lett riadalom a köz­pontban. Mert nem akármilyen tökről volt ám szó! Ennek a töknek minden szem magva exportra volt szánva, és még ami ezután jön: ennek a tök­magnak nincs héja, ennek a használatával nincs annyi gond, mint a közönséges, durva hé­júval. Nem kell hozzá sem fog, sem köröm. A héjtálanított tökmag fő­osztályának a vezetője azonnal intézkedett: álljon elő a fekete Volga délután háromkor, tele­fonon rendeljenek szobát a megyeszékhely szállodájában, mert másnap korán reggel kint akar lenni a jég által szártalanított tökök földjén. Csak hiba csúszott a számítá­sába: megfeledkezett arról, hogy a következő nav jelen- ; test kell tennie a TÖKMAG- , 1NPEX főigazgatójának a héj- 1 nélküli tökmagexport kilátá- i sálról, mert ez komoly valután i ris tétel. De kire bízhatja akkor azt a fontos vidéki ellenőrzést? Hol is? Ja, igen: azon a Nyír- boldogházán. Sorra szedte a lehetőségeket. A számba jöhető szakembere­ket Györgyike, a titkárnője jegyezte fel. De szinte vala­mennyinek volt határidős je­lentése, így egyedül csak Zsámboky Kázmér neve ma­radt kipipázatlanul a lajstro­mon. Zsámboky kartárs öreg róka, jó szakember az ilyen ügyekben, azonban ez a tök­mag dolog a téesszel kapcso­latban politikai kérdés. Az öreg még elrontana ott vala­mit — suhant át a főosztály vezetőjének az agyán a gon­dolat. Györgyike látta, hogy neki kell segítenie. — Főosztályvezető kartárs, küldjük el a tökmagosztályo- zóból Lippainét. Neki már több éves gyakorlata van. — Helyes — mondta percnyi gondolkodás után a főosztály- vezető. — Helyes, küldje be hozzám, hogy alaposan ellás­sam instrukciókkal. Lippainé félszeg mosollyal jelent meg. Nem csoda; nem tudhatta miért hivatja a főnök kartárs, méghozzá ilyen szo­katlan időben, ebéd előtt. — Igen, elvállalom, válaszol­ta amikor megtudta, milyen fel­adatról van szó. ■— Elvállalom, csak... fogalmam sincs róla, merre is van az a Reménység Tcesz. Egyel tudok, a Hanság­ban... — Megvan! Főosztályvezető kartárs — újongott fel Györ­gyike. — Menjen Ilikével a Magdika. Igen-igen, a statisz­tikától Lökösné, az a fiatal barmi ' ö odavaló a Szamos mellé, ismeri a területet. Meg tudja, főosztályvezető kartárs, jobb is így, használjuk ki jobban a kocsit, ne egy ember tegyen meg vele hétszáz kilo­métert. A főosztályvezetőnek hirte­len eszébe jutott a gépkocsi- revízió, s hálás pillantással jutalmazta Györgyikét a ki­szállás ilyen jó megszervezé­séért. A két kiküldött, fáradságot 4 onv kis Számos-menti kité­rőt nem kímélve, reggel nyolc­kor már felkutatta a Remény­ség Téesz központját. És mi­lyen csodálatos! Éppen ott voltak a biztosítók is a jégve­rés miatt. Gyerünk ki a ha­tárba, szemtől szembe kell nézni a tényekkel a tökföldön. Hát a tökök elég szomorú látványt nyújtottak. Egyike- másika sárgás rózsaszínben mosolygott, mintha tudta vol­na: az ö héjnélküli magvaira még lehet számítani. De a többség komor zöld ábrázat­kushadt a homokban, pon- ti úgy, ahogy a téesz elnö­ke V Felhasogattak néhány tök*. 'rettnek látszat is, zöl­det í pesti becsüsök enyhe undor. 'ájkáltak bennük. Bi­zony a Hás nem volt vala­mi rózsa A bízta \ ajánlották: ha a tökinp. is kartársnők írásban adja agy nem tarta­nák igényt ey em tökmagra sem, akkor ők, r mint a biz­tosítók, a teljes •t megtérí­tik a téesznek, á. bizonyos százalékát jónak . iák, ak­kor csak a haszn etetlen részért fizetnek. Lippainé emlékez még főnöke szavaira: a tökr, ny­ithat a magvára éj, -n szükségük van. Dehát... i 1 fogalma sincs arról, hogy . a mag vagy sem. Segélykérő nézett Magdikára, de tőle ne\ kapott többet, egy bizonyta­lan mosolynál. Végül megszüle­tett a döntés: mustrát visznek a főosztályvezető kartársnak, majd ö nyilatkozik. Biztosan­örülni is fog. hogy nem hebe- hurgyáskodták el a dolgot. így is tettek. Az izmos gépko­csivezető betessékelt két tö- . kHt q kocsi hátuljába, s a jól végzett feladata tudatában in­dultak vissza Budapestre. Szerénységükre jellemzően az eszükbe sem jutott, hogy a gépkocsit ilyenformán igazán jól kihasználják: két tököt visznek vissza a cég központ­jába. Samu András.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom