Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-21 / 221. szám

MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ dz Ecsedi-láp jövője A LEGNAGYOBB ELLENSÉG ITT: A VIZ Nemrég szakmaközi bizott­ságot hoztak létre — mezó- gazdasagi-, ipari-, vízügyi- és pénzügyi szakemberekből —, s ez a bizottság feladatául tűz­te ki: az idén. megfelelő ta­nulmányozás után, felméri a megye nyírségi és szatmári talajainak jelenlegi állapotát, a ezeknek az ismereteknek az alapján kidolgozza a talajvé­delem, talajjavítás és a talaj­eső visszapótlás tervét. E nagy feladaton belül sa­játságos az Ecsedi-láp mintegy 30 000 holdat kitevő területé­nek a problémája. Ennek a területnek a vizsgálatára a mátészalkai és csengeri járási tanácsi és gazdasági vezetői­nek egy speciális bizottsága alakult. A bizottság első szak­mai tanácskozásán részt vett Endrédi Endre elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, és dr. P. Szabó Gyula elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese is. Eltűntek a csatornák Bármilyen furcsán hangzik is, a tanácskozás részt vevői megállapították, hogy a haj­dani ecsedi lápvidóknek ma legnagyobb ellensége a — víz. A csengierújfalui, urai és tyukodi tapasztalatok azt mu­tatják: az elmúlt két évi és az idei aszály ellenére, egy kiadós nyári eső miatt tünk- rement a burgonya és a ku­korica, s csak minimális ter­méseredményt várhatnak. Az Ecsedi-láp területén a századfordulón végeztek csa­tornázásit, elsősorban a nagy­birtokon. Ez a csatornarend­szer leszállította a talajvíz szintjét, melynek eredménye­ként a 18—20 mázsás búza­termés, 8—10 mázsás kender­mag hozam nem volt ritka számba menő. Azonban az utóbbi két-három évtizeiben bekövetkezett tulajdonviszony változások gyökeresen — és kórosan — befolyásolták a csatornarendszer állapotát, ez­zel együtt a terület termőké­pességét. A nagybirtokból szétszabdalt kisparaszti gazda­ságok nemhogy fenntartották volna a vízgazdálkodás nél­külözhetetlen csatornarendsze­rét, hanem a még meglévő ár­kokat is beszántották. A ter­melőszövetkezetek gyakorlati­lag— a főcsatornák kivételé­vel' — csatornázás nélküli te­rületen kezdték a gazdálko­dást. Az Ecsedi-láp területe „nem önellátó” hanem a határos romániai hegyvidék természe­tes vízgyűjtője. Ez azt jelen­ti, hogy minden tavasszal ha­talmas víztömegek kerülnek a lápra, talajvize a felszínig emelkedik. Csatornák nincse­nek, amelyek a sok vizet el­vezetnék, a vízszintet lesül­lyesztenék, ennek az a követ­kezménye, hogy sok esetben csak májas végén, júniusban képesek a területen a talaj- és vetési munkákat megkez­deni. lavitani kell a vad talajt így első és legfontosabb fel­adat a 30 000 holdas terület mellékcsatorna rendszereinek a megépítése. A lápi földek meglehetősem fátlanok. A ta­lajvízzel való gazdálkodás nem alapvető, de lényeges módszere lesz, ha a csatornák mentén nagy vízigényű fákat telepítenek. A felszíni vízel­vezetés mellett igen fontos az alagcsövezés. Ez porózus agyag­cserép csövekkel vagy az úgy­nevezett vakond-drénes mód­szerrel oldható meg. A talajjavítás is igen sürgős megoldásra vár. A hajdani — többségében kiégett — tőzeg a hideg kék agyaggal, iszap­pal keveredett. Noha szerves anyagban dús a láp, ez a szer­ves anyag vad, savanyú, ke­vés a talajélet, emiatt nem táródbatnak fel a növények számára nélkülözhetetlen táp­anyagok. A tapasztalat sze­rint az istállótrágya gyorsan fokozza a terméseredménye­ket — ha nincs baj a vízzel. Ez elsősorban nem az istálló­Társadalmi munka a kisvárdai Kiváló kisipari járásban szövetkezet trágyában lévő tápanyagoknak köszönhető, hanem a vele ta- ; lajba juttatott sok milliárd I baktériumnak. Tehát a ja­vítás egyik eszköze: talaj­életben igen dús komposzt- földnek a területre juttatása. A vad, savanyú talaj javítá­sához nélkülözhetetlen a mész — amely különben bőségesen áll rendelkezésre a megye több területén. x Hiányzanak az utak A passzív lápom igen jó ha­tása van a nagy adagú műtrá­gyának is, mert adagolása kö­vetkeztében gyorsan elszapo­rodnak a talaj baktériumok. A lápon — a megfelelő csa­tornázottság idején is — külön gond volt a közlekedés, a szállítás megoldása. A régi nagybirtokok gazdasági vas­utakkal voltak behálózva. De csak voltak... Jelenleg tehát a vízrendezéssel együtt fel­merül az utak létesítésének a kérdése is. Egyes termelőszö­vetkezeteknek bizonyos terü­leted 15—25 kilométeres tá­volságra esnek a község köz­pontjától. Az utak létesítését feltétlenül fontos összekötni a tsz-közi birtokrendezéssel. S. A. A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI ALLATFORGALMI VÁLLALAT keres ALLATSZERZODESKOTESI, illetve ALLATFEL VÁSÁRLÁSI MUNKAKÖRBE VIDÉKI MUNKAHELYEKRE, KÖZGAZDASÄGL vagy MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUMI ÉRETTSÉGI­VEL RENDELKEZŐ ^ÉRFI MUNKAERŐKET. Jelentkezés: a Megyei Állatforgalmi Válla­latnál személyesen Nyíregy­háza, Irodaház, III. em. Melczerné személyzeti vezetőnél. A kisvérdai járás községei­ben a lakosság társadalmi munkával is segíti a különbö­ző létesítmények mielőbbi fel­építését. Rétközberencsen még ebben az évben kéttantermes isko­lát építenek „házilag”. Az építkezésihez szükséges anyagok beszerzése, szállítá­sa már megkezdődött. Az is­kola igazgatójának szervezé­sében a tanulók is 2000 fo­rint értékű munkát végeztek az anyagok rakodásánál. Társadalmi munkával meg­kezdték a dombrádi Szőke Tisza Termelőszövetkezet ma­jorjához vezető kövesút föld­munkájának végzését. Pellei Sándor személyes példamu­tatással irányítja a társadalmi munkásokat. A község másik két termelőszövetkezete e na­pokban szervezi tagsága kö­rében az útépítéshez a társa­dalmi munkásokat. Ajak községben Magyar Pál és Tézárovics Balázs tsz-tagok eddig már 2000—2000 forint értékű társadalmi munkát vé­geztek el a község belterüle­tén lévő utak javításánál. A Hazafias Népfront járási bizottsága mellett működő községfejlesztési akcióbizott­ság az 1064 évi társadalmi munkaíeladatokat méri fel, hogy időben az illetékes köz­ségi tanácsok rendelkezésére bocsáthassák a terveket. Ezzel akarják segíteni, hogy a taná­csok minél nagyobb pénzösz- szegeket használhassanak fel községfejlesztési célok megva­lósítására. Molnár Lajos, a Hazafias Népfront járási titkára Főként építőipari jeladó­tokat lat el az Ófehértói í-'e- gyesipari KTSZ. Az elmúlt évben a kislakásépítési ter­vük 143 %-os teljesítéséért elnyerték a Kiváló Kisipari Szövetkezet cimet. Ezt az eredményt ez évben tovább akarják fokozni, ezért a Ütsz 82 dolgozója becsülettel helyt áll a munkában. Eddig 7 új családi ház építését fe­jezték be összesen 60 2 ezer forint értékben. Az év vé­géig még három családnak adják át ú] otthonát. — falussy — Panaszok — intézkedések „A Megyei Termelőszövetke­zeti Beruházási Iroda még áp­rilisban beszereltette az új transzformátort a nyírbogát] Rákóczi Termelőszövetkezet majorjába, és azóta is vár a bekapcsolásra. A nyírbátori járás egyik legnagyobb ter­melőszövetkezetében ezért áll­nak a gépek a kovács, a bog­nár, a gépműhelyekben, a darálóüzemben, a fűrésztele­pen, de mozdulatlanságra van­nak kárhoztatva az összes ta­karmányelőkészítő gépek is. Nagy gonddal küzdött tsz-ünk KISZ-esküvő Hodászon A tiszaszalk módszer Az őszi munkák elvégzésé­re a megyei párt és tanács végrehajtó bizottsága közös intézkedési tervet készített. Tervet készítettek a járások a községek, tervek alapján dolgoznak a mezőgazdasági üzemek, gépállomások. A gép­állomások és tsz-ek őszi vető­szántás és vetési munkák üte­mének teljesítését csak a ren­delkezésükre álló glépek maxi­mális kihasználása, a gépállo­mások és tsz-ek megfelelő kooperálása biztosíthatja. Elő­írás, hogy a gépállomások és tsz-ek gondoskodjanak arról, hogy a szántótrafctorok 70 százaléka az őszi munkák ide­jén kettős műszakban dolgoz­zon. A kettős műszak szervezése és az erre való átállás a me­gye gépállomásaiban és tsz-ei- ben, bár a határidő 18-án már lejárt, még nem történt meg maradéktalanul, sőt sok he­lyütt nagyon alacsony a száza­lékos arány. Jó példának csak a Tiszaszalkai Gépállomást lehet említíni, ahol a 160 üzemképes traktorból már egy héttel korábban is 98 dol­gozott kettős műszakban. Hogyan oldották meg a Ti- szaszalkad Gépállomáson a kettős műszakra való áttérést? Mindenekelőtt a premizá­lást, mint jó ösztönző erőt kell említeni. A tavaszi, nyá­ri együttes tervet például a gépállomás 162,7 százalékra teljesítette, s ezért a bér­alapból 67 ezer forint, igaz­gatói alapból 10 200 forint ju­talmat fizettek ki a dolgozók­nak. A megfelelő anyagi ösz­tönzés aratásnál például olyan eredményeket hozott, hogy Krecz János 100, Balogih Jó­zsef 50, Színi Károly 40 hold­dal aratott többet kombájnjá-i val a tervezettnél. A premizálást és jutalma­zást az őszi munkáknál is mint jó módszert alkalmazzák. Szeptember 14-én a kétműsza- kos traktorosoknak 26 600 fo­rintot, a javítóműhely dolgo­zóinak a gyors és határidő előtt elvégzett karbantartó munkáért 35 700 forintot fizet­tek ki. Másik igen fontos tényező, a kétműszakos üzemeltetés átállására, hogy elegendő trak­toros legyen a gépekhez. A Tiszaszalkai Gépállomás vezf, tői megértve, hogy mennyire fontos az őszi munkák elvég­zése. kapcsolatot kerestek a korábban eltávozott szakem­berekkel, visszahívták őket, az újonnan jelentkezőket azonnal munkába állították. A gépállomáson tíz munka­brigád dolgozik, valamennyi brigád tagjaival elbeszélget­tek, ismertették a tervfelada­tokat, hivatkoztak a nemzet- gazdasági érdekre. Az anyagi ösztönzés és meggyőző munka mellett nagy fontosságot tulajdonítottak a munka- és üzemszervezésnek, a vasárnapi műszakok bizto­sításának, a gépek folyama­tos javításának. A gépállomás traktorai 31 termelőszövetke­zetben minden vasárnap dol­goznak, a szerelőbrigádok éj­jel-nappal szolgálatot teljesí­tenek és pár óránál tovább egyetlen meghibásodott gép sem állhat a földeken. A mű­szaki és vezető apparátus ál­landóan járja a munkahelye­ket, közvetlen irányít, szer­vez, és elhárítja az akadályo­kat. A jól szervezett munká­nak tudható be, hogy a Ti­szaszalkai Gépállomás vetési tervét szeptember közepéig közel 50, az őszi talajművelé- si tervet 30 százalékig már teljesítette. A gépállomás se­gítségével a vetési tervet, mint azt a megyei intézkedési terv előírja, október 20-ig tel­jesítik, S. E. MinisztrÉrt Záhonyba a Ganz-MAVAG kiren­deltségére azonnal felveszünk. Gyakorlott gyors és gépírásban jártas előnyben. Lehetőleg záhonyi vagy közvetlen környékbeli la- kosuak jelentkezzenek. A községi tanács virágokkal díszített tanácstermében úttö­rők és KISZ-esek álltak sorfa­lat, amikor Simon István vb. elnök anyakönywezető előtt örök hűséget fogadott egymás­nak Tejfel Dezső termelőszö­vetkezeti gépszerelő és Laka­tos Gabriella. A szertartás után a község párt és társadalmi szerveinek vezetői, valamint a KISZ-fia- talok köszöntötték az ifjú há­zasokat és átnyújtották aján­dékaikat, az úttörők pedig szavalatokkal kedveskedtek. Ezután a meghívottak — közel kétszázan — zeneszó kí­sérettel vonultak át a fiatal pár lakására. Az udvaron fel­állított sátorban még másnap délben is szólt a zene. Demjén Elek községi tanács Hodász a cséplések idején is, hogy s több ezer forintos termény­fúvógépet sem tudta üzemel­tetni, így — magtárhiány miatt — az istállók padlására több száz mázsa terményt em­beri erővel kellett felhordani.” Fügedi Imre, A panaszra a Megyei Ter­melőszövetkezeti Beruházási Iroda a következő választ küldte: „A majorvillamosííási mun­ka tervezését és kivitelezé­sét a MEGYEVILL végzi. Többször felszólítottuk a nyírbogáti munka befejezé­sére. A vállalat illetékesei anyaghiányra hivatkoznak, de ígéretet tettek, hogy ok­tóber végéig a meg szüksé­ges munkálatokat elvégzik.” Zajácz Miklós irodavezető. A napokban második osztá­lyos kisfiam a Kossuth téri bol­tok kirakatait nézegette, s az egyik előtt ottfelejtette könyvekkel teli iskolatáskáját. Mire visszament érte, már nem találta. Hogy ki vitte el, nem tudtuk. Másnap reggel hét óra előtt, egy régi, használt táskába ra­kosgatta be megmaradt köny­veit, füzeteit, amikor kint megzörgették a kaput. Két rendőr állt a kapuban, a kis­fiámat keresték — a táskáját hozták vissza. Nem tudtam, eléggé megköszönni a figyel­mes intézkedést. Mintha tud­ták volna, hogy mi valameny- nyien a 7,10-es busszal me­gyünk dolgozni, a gyerekek tanulni. Ezúton is szeretném meg­köszönni figyelmességüket. Gallé András MÁV főintéaő A burgonya betakarítása és helyes tárolása A burgonya egyik legjelen­tősebb népélelmezési cikkünk. Ebben az évben közepes ter­més várható, amit az utóbbi esők még fokoztak, a későn érő fajtánál. A terméshoza­mot a helyes betakarítással és tárolással fokozni nem tud­juk, de több és jobb minősé­gű árut tudunk a piacra adni, s kevesebb lesz a veszteség. A szedés megindítása előtt győződjünk meg a burgonya érettségéről. Az utóbbi csapa­dékos időjárás hátráltatta a kései fajták érését. Ezért in­dokolt, ha a táblán több he­lyen veszünk mintát, és a szedést ott kezdjük, ahol a tábla érett. Ez általában a terület homokosabb, tápanyag­ban szegényebb részén fog je­lentkezni. Erre azért van szükség, mert ezzel a beta­karítás ütemét nem késleltet­jük. Ott, ahol a szár teljesen zöld, az érés gyorsítása érde­kében a szárat Orkánnal vagy fűkaszával vágjuk le. A szedést elsősorban gép­pel kell végezni. Erre alkal­mas eszközök a gépi és lóvon- tatású forgóvillás szedőgépek, a láncos rendszerű gumó-kd- emelők. Ott, ahol ezek a gé­pek nem állnak rendelkezés­re, speciális kiemelő ekével, vagy ágyekével bonyolítsuk le a burgonya szedését. Csalj végső esetben szedjük ki a burgonyát kapával, mert ez igen nagymérvű vágási kárt eredményezhet, és igen ala­csony a napi teljesítmény. A kiásott, kiszedett burgo­nya összeszedését nagy gond­dal végezzük. A felszedett te­rületet azonnal fogasoljuk meg, és még aznap „tartózzuk” össze. Az étkezési burgonyát óvjuk a zöldüléstől, mert ér­tékét csökkenti, vagy mérge­ző hatású lehet. A szedésnél ügyeljünk arra. hogy romlott gumó ne kerüljön szállításra. A prizmák egyik legvesze­delmesebb ellensége, a „ned­ves rothadás.” A kórokozó az esetek zömében baktérium. Alattomosan húzódik meg a szinte egészségesnek látszó gumókban. Jelenlétét csupán egy kis puha, nyomásra ned­vet eresztő folt jelző. Az ilyen beteg burgonyák már a szán­tóföldön magukban hordozzák a kártevőt, csak nem sok fi­gyelmet fordítunk rájuk. Az ilyen gumók bekerülnek a kú­pokba, a prizmákba, ahol né­hány napon belül tünkre: e- szik környezetükben a burgo­nyát. A kórokozó ellen ebben az időben csak a legszigo­rúbb, és a legfigyelmesebb válogatás az egyetlen védeke­zés. Éppen ezért a szedésnél igen ügyeljünk arra, hogy az ilyen gumók egyáltalán ne kerüljenek még ideiglenesen sem tárolásra. A felszedett gumókat azonnal, de legkésőbb egy héten belül válogassuk át. Az átválogatott gumókat, akár étkezési, akár vetőgu­mók 100—H20 centiméternél szélesebb prizmába nem sza­bad rakni. A vetőgumó prizmái alá készítsünk légcsatornát, amely lehet földbe ásott kes­keny árok — ráccsal fedve — vagy háromszög alakú föld feletti lógesatoma, amely szin­tén rácsos legyein. Ezeknek a prizmák szellőztetésénél van szerepe. A prizmák optimális hőmérséklete, amely mellett a gumók a legkisebb veszteség­gel tárolhatók +2—(-4 C fok között van. A prizmák téli tárolását csak száraz, lehetőleg torek- mentes szalmával végezzük. A szalma vastagsága össze­nyomva 50—60 centiméter le­gyen, ami megfelel 70—80 centiméter laza, villával ösz- szevert szalma vastagságának. Ajánlatos ezt követően — tekintettel a szalmahiányra — vékonyan, 10—15 centiméter vastagon leföldelni, hogy esetleg az esők ne áztassák át. a prizmába rakott szal­mát. A gerincen hagyjunk vékony csatornát a szellőzés érdekében. A prizmákat ak­kor részesítsük téli földelés­ben. amikor a hőmérsékleti miniumok —3 —5 C fokra süllyednek, és a prizma hő­mérséklete is +2 +4 C fokra süllyed, tehát lehűl. A téli földelésnél arra ügyeljünk, hogy a prizma mel­lett legalább 60 centiméteres padka maradjon, az aláfolyás elkerülése végett. Feltétlenül hagyjunk hőmérő helyeket, mert ezek nélkül a téli bö- mérőzést elvégezni nem tud­juk. Fodor Tamás. Köszönöm, rendőr elrtárs 5 1963. szeptember 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom