Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-21 / 221. szám
MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ dz Ecsedi-láp jövője A LEGNAGYOBB ELLENSÉG ITT: A VIZ Nemrég szakmaközi bizottságot hoztak létre — mezó- gazdasagi-, ipari-, vízügyi- és pénzügyi szakemberekből —, s ez a bizottság feladatául tűzte ki: az idén. megfelelő tanulmányozás után, felméri a megye nyírségi és szatmári talajainak jelenlegi állapotát, a ezeknek az ismereteknek az alapján kidolgozza a talajvédelem, talajjavítás és a talajeső visszapótlás tervét. E nagy feladaton belül sajátságos az Ecsedi-láp mintegy 30 000 holdat kitevő területének a problémája. Ennek a területnek a vizsgálatára a mátészalkai és csengeri járási tanácsi és gazdasági vezetőinek egy speciális bizottsága alakult. A bizottság első szakmai tanácskozásán részt vett Endrédi Endre elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, és dr. P. Szabó Gyula elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese is. Eltűntek a csatornák Bármilyen furcsán hangzik is, a tanácskozás részt vevői megállapították, hogy a hajdani ecsedi lápvidóknek ma legnagyobb ellensége a — víz. A csengierújfalui, urai és tyukodi tapasztalatok azt mutatják: az elmúlt két évi és az idei aszály ellenére, egy kiadós nyári eső miatt tünk- rement a burgonya és a kukorica, s csak minimális terméseredményt várhatnak. Az Ecsedi-láp területén a századfordulón végeztek csatornázásit, elsősorban a nagybirtokon. Ez a csatornarendszer leszállította a talajvíz szintjét, melynek eredményeként a 18—20 mázsás búzatermés, 8—10 mázsás kendermag hozam nem volt ritka számba menő. Azonban az utóbbi két-három évtizeiben bekövetkezett tulajdonviszony változások gyökeresen — és kórosan — befolyásolták a csatornarendszer állapotát, ezzel együtt a terület termőképességét. A nagybirtokból szétszabdalt kisparaszti gazdaságok nemhogy fenntartották volna a vízgazdálkodás nélkülözhetetlen csatornarendszerét, hanem a még meglévő árkokat is beszántották. A termelőszövetkezetek gyakorlatilag— a főcsatornák kivételével' — csatornázás nélküli területen kezdték a gazdálkodást. Az Ecsedi-láp területe „nem önellátó” hanem a határos romániai hegyvidék természetes vízgyűjtője. Ez azt jelenti, hogy minden tavasszal hatalmas víztömegek kerülnek a lápra, talajvize a felszínig emelkedik. Csatornák nincsenek, amelyek a sok vizet elvezetnék, a vízszintet lesüllyesztenék, ennek az a következménye, hogy sok esetben csak májas végén, júniusban képesek a területen a talaj- és vetési munkákat megkezdeni. lavitani kell a vad talajt így első és legfontosabb feladat a 30 000 holdas terület mellékcsatorna rendszereinek a megépítése. A lápi földek meglehetősem fátlanok. A talajvízzel való gazdálkodás nem alapvető, de lényeges módszere lesz, ha a csatornák mentén nagy vízigényű fákat telepítenek. A felszíni vízelvezetés mellett igen fontos az alagcsövezés. Ez porózus agyagcserép csövekkel vagy az úgynevezett vakond-drénes módszerrel oldható meg. A talajjavítás is igen sürgős megoldásra vár. A hajdani — többségében kiégett — tőzeg a hideg kék agyaggal, iszappal keveredett. Noha szerves anyagban dús a láp, ez a szerves anyag vad, savanyú, kevés a talajélet, emiatt nem táródbatnak fel a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagok. A tapasztalat szerint az istállótrágya gyorsan fokozza a terméseredményeket — ha nincs baj a vízzel. Ez elsősorban nem az istállóTársadalmi munka a kisvárdai Kiváló kisipari járásban szövetkezet trágyában lévő tápanyagoknak köszönhető, hanem a vele ta- ; lajba juttatott sok milliárd I baktériumnak. Tehát a javítás egyik eszköze: talajéletben igen dús komposzt- földnek a területre juttatása. A vad, savanyú talaj javításához nélkülözhetetlen a mész — amely különben bőségesen áll rendelkezésre a megye több területén. x Hiányzanak az utak A passzív lápom igen jó hatása van a nagy adagú műtrágyának is, mert adagolása következtében gyorsan elszaporodnak a talaj baktériumok. A lápon — a megfelelő csatornázottság idején is — külön gond volt a közlekedés, a szállítás megoldása. A régi nagybirtokok gazdasági vasutakkal voltak behálózva. De csak voltak... Jelenleg tehát a vízrendezéssel együtt felmerül az utak létesítésének a kérdése is. Egyes termelőszövetkezeteknek bizonyos területed 15—25 kilométeres távolságra esnek a község központjától. Az utak létesítését feltétlenül fontos összekötni a tsz-közi birtokrendezéssel. S. A. A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI ALLATFORGALMI VÁLLALAT keres ALLATSZERZODESKOTESI, illetve ALLATFEL VÁSÁRLÁSI MUNKAKÖRBE VIDÉKI MUNKAHELYEKRE, KÖZGAZDASÄGL vagy MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUMI ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ ^ÉRFI MUNKAERŐKET. Jelentkezés: a Megyei Állatforgalmi Vállalatnál személyesen Nyíregyháza, Irodaház, III. em. Melczerné személyzeti vezetőnél. A kisvérdai járás községeiben a lakosság társadalmi munkával is segíti a különböző létesítmények mielőbbi felépítését. Rétközberencsen még ebben az évben kéttantermes iskolát építenek „házilag”. Az építkezésihez szükséges anyagok beszerzése, szállítása már megkezdődött. Az iskola igazgatójának szervezésében a tanulók is 2000 forint értékű munkát végeztek az anyagok rakodásánál. Társadalmi munkával megkezdték a dombrádi Szőke Tisza Termelőszövetkezet majorjához vezető kövesút földmunkájának végzését. Pellei Sándor személyes példamutatással irányítja a társadalmi munkásokat. A község másik két termelőszövetkezete e napokban szervezi tagsága körében az útépítéshez a társadalmi munkásokat. Ajak községben Magyar Pál és Tézárovics Balázs tsz-tagok eddig már 2000—2000 forint értékű társadalmi munkát végeztek el a község belterületén lévő utak javításánál. A Hazafias Népfront járási bizottsága mellett működő községfejlesztési akcióbizottság az 1064 évi társadalmi munkaíeladatokat méri fel, hogy időben az illetékes községi tanácsok rendelkezésére bocsáthassák a terveket. Ezzel akarják segíteni, hogy a tanácsok minél nagyobb pénzösz- szegeket használhassanak fel községfejlesztési célok megvalósítására. Molnár Lajos, a Hazafias Népfront járási titkára Főként építőipari jeladótokat lat el az Ófehértói í-'e- gyesipari KTSZ. Az elmúlt évben a kislakásépítési tervük 143 %-os teljesítéséért elnyerték a Kiváló Kisipari Szövetkezet cimet. Ezt az eredményt ez évben tovább akarják fokozni, ezért a Ütsz 82 dolgozója becsülettel helyt áll a munkában. Eddig 7 új családi ház építését fejezték be összesen 60 2 ezer forint értékben. Az év végéig még három családnak adják át ú] otthonát. — falussy — Panaszok — intézkedések „A Megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda még áprilisban beszereltette az új transzformátort a nyírbogát] Rákóczi Termelőszövetkezet majorjába, és azóta is vár a bekapcsolásra. A nyírbátori járás egyik legnagyobb termelőszövetkezetében ezért állnak a gépek a kovács, a bognár, a gépműhelyekben, a darálóüzemben, a fűrésztelepen, de mozdulatlanságra vannak kárhoztatva az összes takarmányelőkészítő gépek is. Nagy gonddal küzdött tsz-ünk KISZ-esküvő Hodászon A tiszaszalk módszer Az őszi munkák elvégzésére a megyei párt és tanács végrehajtó bizottsága közös intézkedési tervet készített. Tervet készítettek a járások a községek, tervek alapján dolgoznak a mezőgazdasági üzemek, gépállomások. A gépállomások és tsz-ek őszi vetőszántás és vetési munkák ütemének teljesítését csak a rendelkezésükre álló glépek maximális kihasználása, a gépállomások és tsz-ek megfelelő kooperálása biztosíthatja. Előírás, hogy a gépállomások és tsz-ek gondoskodjanak arról, hogy a szántótrafctorok 70 százaléka az őszi munkák idején kettős műszakban dolgozzon. A kettős műszak szervezése és az erre való átállás a megye gépállomásaiban és tsz-ei- ben, bár a határidő 18-án már lejárt, még nem történt meg maradéktalanul, sőt sok helyütt nagyon alacsony a százalékos arány. Jó példának csak a Tiszaszalkai Gépállomást lehet említíni, ahol a 160 üzemképes traktorból már egy héttel korábban is 98 dolgozott kettős műszakban. Hogyan oldották meg a Ti- szaszalkad Gépállomáson a kettős műszakra való áttérést? Mindenekelőtt a premizálást, mint jó ösztönző erőt kell említeni. A tavaszi, nyári együttes tervet például a gépállomás 162,7 százalékra teljesítette, s ezért a béralapból 67 ezer forint, igazgatói alapból 10 200 forint jutalmat fizettek ki a dolgozóknak. A megfelelő anyagi ösztönzés aratásnál például olyan eredményeket hozott, hogy Krecz János 100, Balogih József 50, Színi Károly 40 holddal aratott többet kombájnjá-i val a tervezettnél. A premizálást és jutalmazást az őszi munkáknál is mint jó módszert alkalmazzák. Szeptember 14-én a kétműsza- kos traktorosoknak 26 600 forintot, a javítóműhely dolgozóinak a gyors és határidő előtt elvégzett karbantartó munkáért 35 700 forintot fizettek ki. Másik igen fontos tényező, a kétműszakos üzemeltetés átállására, hogy elegendő traktoros legyen a gépekhez. A Tiszaszalkai Gépállomás vezf, tői megértve, hogy mennyire fontos az őszi munkák elvégzése. kapcsolatot kerestek a korábban eltávozott szakemberekkel, visszahívták őket, az újonnan jelentkezőket azonnal munkába állították. A gépállomáson tíz munkabrigád dolgozik, valamennyi brigád tagjaival elbeszélgettek, ismertették a tervfeladatokat, hivatkoztak a nemzet- gazdasági érdekre. Az anyagi ösztönzés és meggyőző munka mellett nagy fontosságot tulajdonítottak a munka- és üzemszervezésnek, a vasárnapi műszakok biztosításának, a gépek folyamatos javításának. A gépállomás traktorai 31 termelőszövetkezetben minden vasárnap dolgoznak, a szerelőbrigádok éjjel-nappal szolgálatot teljesítenek és pár óránál tovább egyetlen meghibásodott gép sem állhat a földeken. A műszaki és vezető apparátus állandóan járja a munkahelyeket, közvetlen irányít, szervez, és elhárítja az akadályokat. A jól szervezett munkának tudható be, hogy a Tiszaszalkai Gépállomás vetési tervét szeptember közepéig közel 50, az őszi talajművelé- si tervet 30 százalékig már teljesítette. A gépállomás segítségével a vetési tervet, mint azt a megyei intézkedési terv előírja, október 20-ig teljesítik, S. E. MinisztrÉrt Záhonyba a Ganz-MAVAG kirendeltségére azonnal felveszünk. Gyakorlott gyors és gépírásban jártas előnyben. Lehetőleg záhonyi vagy közvetlen környékbeli la- kosuak jelentkezzenek. A községi tanács virágokkal díszített tanácstermében úttörők és KISZ-esek álltak sorfalat, amikor Simon István vb. elnök anyakönywezető előtt örök hűséget fogadott egymásnak Tejfel Dezső termelőszövetkezeti gépszerelő és Lakatos Gabriella. A szertartás után a község párt és társadalmi szerveinek vezetői, valamint a KISZ-fia- talok köszöntötték az ifjú házasokat és átnyújtották ajándékaikat, az úttörők pedig szavalatokkal kedveskedtek. Ezután a meghívottak — közel kétszázan — zeneszó kísérettel vonultak át a fiatal pár lakására. Az udvaron felállított sátorban még másnap délben is szólt a zene. Demjén Elek községi tanács Hodász a cséplések idején is, hogy s több ezer forintos terményfúvógépet sem tudta üzemeltetni, így — magtárhiány miatt — az istállók padlására több száz mázsa terményt emberi erővel kellett felhordani.” Fügedi Imre, A panaszra a Megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Iroda a következő választ küldte: „A majorvillamosííási munka tervezését és kivitelezését a MEGYEVILL végzi. Többször felszólítottuk a nyírbogáti munka befejezésére. A vállalat illetékesei anyaghiányra hivatkoznak, de ígéretet tettek, hogy október végéig a meg szükséges munkálatokat elvégzik.” Zajácz Miklós irodavezető. A napokban második osztályos kisfiam a Kossuth téri boltok kirakatait nézegette, s az egyik előtt ottfelejtette könyvekkel teli iskolatáskáját. Mire visszament érte, már nem találta. Hogy ki vitte el, nem tudtuk. Másnap reggel hét óra előtt, egy régi, használt táskába rakosgatta be megmaradt könyveit, füzeteit, amikor kint megzörgették a kaput. Két rendőr állt a kapuban, a kisfiámat keresték — a táskáját hozták vissza. Nem tudtam, eléggé megköszönni a figyelmes intézkedést. Mintha tudták volna, hogy mi valameny- nyien a 7,10-es busszal megyünk dolgozni, a gyerekek tanulni. Ezúton is szeretném megköszönni figyelmességüket. Gallé András MÁV főintéaő A burgonya betakarítása és helyes tárolása A burgonya egyik legjelentősebb népélelmezési cikkünk. Ebben az évben közepes termés várható, amit az utóbbi esők még fokoztak, a későn érő fajtánál. A terméshozamot a helyes betakarítással és tárolással fokozni nem tudjuk, de több és jobb minőségű árut tudunk a piacra adni, s kevesebb lesz a veszteség. A szedés megindítása előtt győződjünk meg a burgonya érettségéről. Az utóbbi csapadékos időjárás hátráltatta a kései fajták érését. Ezért indokolt, ha a táblán több helyen veszünk mintát, és a szedést ott kezdjük, ahol a tábla érett. Ez általában a terület homokosabb, tápanyagban szegényebb részén fog jelentkezni. Erre azért van szükség, mert ezzel a betakarítás ütemét nem késleltetjük. Ott, ahol a szár teljesen zöld, az érés gyorsítása érdekében a szárat Orkánnal vagy fűkaszával vágjuk le. A szedést elsősorban géppel kell végezni. Erre alkalmas eszközök a gépi és lóvon- tatású forgóvillás szedőgépek, a láncos rendszerű gumó-kd- emelők. Ott, ahol ezek a gépek nem állnak rendelkezésre, speciális kiemelő ekével, vagy ágyekével bonyolítsuk le a burgonya szedését. Csalj végső esetben szedjük ki a burgonyát kapával, mert ez igen nagymérvű vágási kárt eredményezhet, és igen alacsony a napi teljesítmény. A kiásott, kiszedett burgonya összeszedését nagy gonddal végezzük. A felszedett területet azonnal fogasoljuk meg, és még aznap „tartózzuk” össze. Az étkezési burgonyát óvjuk a zöldüléstől, mert értékét csökkenti, vagy mérgező hatású lehet. A szedésnél ügyeljünk arra. hogy romlott gumó ne kerüljön szállításra. A prizmák egyik legveszedelmesebb ellensége, a „nedves rothadás.” A kórokozó az esetek zömében baktérium. Alattomosan húzódik meg a szinte egészségesnek látszó gumókban. Jelenlétét csupán egy kis puha, nyomásra nedvet eresztő folt jelző. Az ilyen beteg burgonyák már a szántóföldön magukban hordozzák a kártevőt, csak nem sok figyelmet fordítunk rájuk. Az ilyen gumók bekerülnek a kúpokba, a prizmákba, ahol néhány napon belül tünkre: e- szik környezetükben a burgonyát. A kórokozó ellen ebben az időben csak a legszigorúbb, és a legfigyelmesebb válogatás az egyetlen védekezés. Éppen ezért a szedésnél igen ügyeljünk arra, hogy az ilyen gumók egyáltalán ne kerüljenek még ideiglenesen sem tárolásra. A felszedett gumókat azonnal, de legkésőbb egy héten belül válogassuk át. Az átválogatott gumókat, akár étkezési, akár vetőgumók 100—H20 centiméternél szélesebb prizmába nem szabad rakni. A vetőgumó prizmái alá készítsünk légcsatornát, amely lehet földbe ásott keskeny árok — ráccsal fedve — vagy háromszög alakú föld feletti lógesatoma, amely szintén rácsos legyein. Ezeknek a prizmák szellőztetésénél van szerepe. A prizmák optimális hőmérséklete, amely mellett a gumók a legkisebb veszteséggel tárolhatók +2—(-4 C fok között van. A prizmák téli tárolását csak száraz, lehetőleg torek- mentes szalmával végezzük. A szalma vastagsága összenyomva 50—60 centiméter legyen, ami megfelel 70—80 centiméter laza, villával ösz- szevert szalma vastagságának. Ajánlatos ezt követően — tekintettel a szalmahiányra — vékonyan, 10—15 centiméter vastagon leföldelni, hogy esetleg az esők ne áztassák át. a prizmába rakott szalmát. A gerincen hagyjunk vékony csatornát a szellőzés érdekében. A prizmákat akkor részesítsük téli földelésben. amikor a hőmérsékleti miniumok —3 —5 C fokra süllyednek, és a prizma hőmérséklete is +2 +4 C fokra süllyed, tehát lehűl. A téli földelésnél arra ügyeljünk, hogy a prizma mellett legalább 60 centiméteres padka maradjon, az aláfolyás elkerülése végett. Feltétlenül hagyjunk hőmérő helyeket, mert ezek nélkül a téli bö- mérőzést elvégezni nem tudjuk. Fodor Tamás. Köszönöm, rendőr elrtárs 5 1963. szeptember 21.
