Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-21 / 221. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. árfolyam, 221. szám Ára: 50 fillér 1963. szeptember 21, szombat Az ENSZ-kizgyűlés pénteki ülése Gromiko beszédének külföldi visszhangja — Kennedy a békés egymás mellett élésről Az ENSZ-közgyűlés pénteken délelőtt — magyar idő ezer int a kora délutáni órákban — újabb plenáris illésre ült össze, hogy folytassa az általános politikai vitát. Elsőnek Ohira japán külügyminiszter szólalt fel. Üdvözölte a moszkvai atomcsendcgyezményt, de hangoztatta, hogy Japánt ez nem elégíti ki. A japán nép azt kívánja, hogy minden nukleáris kísérletet tiltsanak meg, beleértve a föld alatti kísérleteket is. A japán külügyminiszter élesen elítélte a gyarmatosítás minden formáját és síkra- szállt amellett, hogy el kell távolítani az akadályokat a világkereskedelem fejlesztésének Htjából. Ezután Kennedy amerikai elnök mondta el nagy érdeklődéssel várt beszédét. A beszédet elsősorban azért előzte meg nagy érdeklődés, mert Gromiko szovjet külügyminiszter egy nappal előbb elmondott beszédében határozottan leszögezte a Szovjetunió álláspontját a fontos nemzetközi kérdésekben, megteremtette a lehetőséget a nemzetközi feszültség további enyhítésére és a gyümölcsöző tárgyalásokra. Kennedy beszéde Kennedy beszédében bevezetőül áttekintette az elmúlt két esztendő eseményeit és kijelentette, hogy „a felhők, amelyek két évvel ezelőtt beborították a nemzetközi égboltot. egy kicsit felszakadoztak és a remény sugarai kezdenek áttörni”. Utalt arra, hogy „enyhült a Nyugat-Ber- linre nehezedő nyomás”. Kongóban nagymértékben helyreállt a politikai egység, Laoszban semleges koalíció alakult, megszilárdult az ENSZ-titkár- ság tekintélye és 17 év erőfeszítése után sikerült az első konkrét eredményt elérni a nukleáris fegyverkezési hajsza korlátozására, — Moszvában aláírták a részleges atomcsend- egyezményt. Ezzel kapcsolatban kifejezte meggyőződését, hogy az amerikai kongresszus kedden nagy többséggel ratifikálni fogia ezt a szerződést. Az amerikai elnök a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a közgyűlés 18. ülésszaka a növekvő reménység légkörében ült össze és megjelenése a közgyűlés tárgyalótermében nem a válságnak, hanem a bizalomnak a jele. ..A hidegháborúban — mondotta — szünetet értünk el. Ez azonban még nem a tartós béke. Döntő, hogy ezt a szünetet a gyümölcsöző együttműködés időszakává változtassuk át, és akkor az első lépésből hosszú, gyümölcsöző időszak következik majd”. Kennedy szólott arról, hogy a hidegháború nem csupán a nagyhatalmak vetélkedésének terméke, és minden nemzetnék — akár kicsi, akár nagy — feladata, hogy a béke megszilárdításán fáradozzék. Ha azonban — mondotta — a Szovjetunió és az Egyesült Államok, bár mlndkettőjüknek az egész világra kiterjedő érdekei és ideológiai ellentétei vannak és noha nukleáris fegyvereiket egymásra irányítják, megtalálhatják a közös érdeket és a megfele'ő egyezményeket, akkor más nemzetek is megtehetik ugyanezt. Itt az ideje annak — folytatta—, hogy sok olyan kérdést, amely jelenleg az ENSZ közgyűlésének napirendjén szerepel, levegyenek a napirendről és a tárgyalóasztalra helyezzék. Ezzel kapcsolatban utalt a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, mint a világ legnagyobb nukleáris hatalmainak sajátos felelősségére. Kennedy a továbbiakban szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy „.alapvető nézet- eltérések állnak fenn a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, és ezeket a nézeteltéréseket nem lehet eltitkolni”. Hozzáfűzte, hogy „mindaddig, amíg ezek fennállnak, korlátokat szabnak a megegyezésnek és lehetetlenné teszik az éberség lanyhulását.” Bejelentette, hogy az Egyesült Államok világszerte fenntartja, védelmi képességét” és ezt „a szabadság megvédésének szükségességével” indokolta. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti leglényegesebb nézeteltérésnek az „önrendelkezési jog” értelmezésében fennálló különbséget mondotta. Megismételte az amerikai kormánynak azt az ismert álláspontját, amely szerint „biztosítani kell a német nép önrendelkezési jogát.” Kubáról szólva Ken- nedy kijelentette „biztosítani kell, hogy a kubai nép szabadon élvezhesse forradalmának gyümölcseit” és azt állította, hogy „ezt a forradalmat belülről elárulták és kívülről kihasználták.” Kennedy beszéde további részében azt fejtegette, hogy mind a Szovjetuniónak, mind az Egyesült Államoknak, ha teljes biztonságban akar élni, sokkal jobb fegyverre van szüksége, mint akár a hidrogénbomba, akár a ballisztikus rakéták, akár a nukleáris tengeralattjárók. Ez a jobb fegyver pedig a békés együttélés. Felelevenítette, hogy az elmúlt években a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott a korlátozott alom- csendszerződésben, a forró drót létrehozásában, a leszerelés alapelveiben és több más kérdésben. Ezenkívül sikerült megszüntetni a kubai válságot. ..Ennélfogva azt hiszem — mondotta —, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a jövőben további egyezményeket köthet.” Ezzel összefüggésben szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok feltétlenül szövetségeseivel egyetértésben jár el és „nem köt megállapodást azok rovására.” A jövő feladatairól szólva Kennedy sürgette, további erőfeszítéseket kell tenni, hogy megakadá’yozzák a véletlen vagy hibás számítás következtében kirobbanó háborút, biztosítékokat találjanak a meglepetésszerű támadás ellen — beleértve megfigyélőéllomások létesítését a kulcsfontosságú helyeken, — tovább korlátozzák a fegyverkezési versenyt, ellenőrizzék a nukleáris fegyvereket továbbító eszközöket, békés célokra használják fel a maghasadásé» anyagokat és végül megfelelő ellenőrzés mellett eltiltsák a nukleáris fegyverkísérleteket. Kennedy kijelentette: „felbátorítva a szovjet külügyminiszter csütörtöki pozitív beszédétől, tovább kell törekednünk a megegyezésre annak érdekében, hogy száműzzük a tömegpusztító fegyvereket a kozmikus térségből. Megbízottainknak vissza kell térniök a tárgyaló- asztalhoz, hogy gyakorlat tllag végrehajtható megállapodásokat dolgozzanak ki.” Kennedy sürgette, törekedni kell arra, hogy általános és teljes leszerelési egyezményt kössenek. „Ne kövessük el azt a hibát, — mondotta — hogy halogatjuk a megegyezést ott, ahol az lehetséges és ne terjesszünk elő javaslatokat csu- nán propaganda szempontjából.” A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti gyakorlati együttműködés egyik területeként jelölte meg Kennedy a kozmikus térséget. Fölöslegesnek mondotta, hogy a két nagyhatalom egymással versengve próbáljon embert eljuttatni a Holdra, és közös hold-expedíciót indítványozott. A béke megszilárdítására irányuló erőfeszítésekről szólva hangoztatta, hogy azok lehetségesek, de hosszú és gondos tárgyalásokra van szükség. Kijelentette, „versenyezni fogunk, de ez a versengés nem egymás megsemmisítésére irányul, hanem arra, hogy ki lesz az élen ebben a békés vetélkedésben”. Az amerikai elnök ezután néhány javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy az ENSZ miként tölthetne be az eddiginél nagyobb szerepet különböző gazdasági és szociális problémák megoldásában. A többi közt vllágegészségügyi központ, több regionális egészségügyi kutató központ, meteorológiai célokat szolgáló globális műhold-rendszer és az amerikai „élelmiszerrel a békéért” — programhoz hasonló mezőgazdaság-fejlesztési program létrehozását javasolta, Szólott Kennedy a faji megkülönböztetés kérdéséről is. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államok ellenzi az apartheid politika bármilyen megnyilatkozási formáját, beismerte azonban, hogy magában az Egyesült Államokban még mindig létezik faji megkülönböztetés. Az Egyesült Államok elnöke 28 perces beszéde végén Ismét méltatta a nemrég Moszkvában aláírt korlátozott atom- csendszerződés jelentőségét. Hangoztatta, hogy ez a szerződés önmagában nem szünteti meg a háborúkat, nem számolja fel az alapvető konfliktusokat. „Nem biztosítja a szabadságot mindenki szémá ra” de az emelő szerepét töltheti be a nemzetközi politi kában. Archimedesi idézve fejezte be szavait: „adjatok nekem egy szilárd pontot, és én kimozdítom sarkaiból a Földet.” B nyugati sajtó a szovjet külügyminiszter beszédóról Az angol közvélemény a helyeslő bizakodó érdeklődés hangulatában fogadja Gromi- kónak az ENSZ-ben mondott beszédéit, amelyben leszerelési csúcsértekezletet javasol. A Daily Mail New Yomi tudósítója kiemeli, hogy Gromiko engedményeket ajánlott a Nyugatnak. A Szovjetunió most hajlandó beleegyezni, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió tartson meg bizonyos számú interkontinentális működő rakétát, valamint repülőgép- és rakátael- hátító ágyukat a maga területén a leszerelés mindhárom szakaszának befejezéséig. Megbízható angol sajtóértesülések szerint Rusk, Lord Home és Gromiko megegyezett abban, hogy az ENSZ-közgyűlés során a találkozók sorozatát fogják tartani a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok további javításét célzó fontos erőfeszítésekkel, és, hogy angol és amerikai hivatalos körök egybehangzó nézetei szerint további megegyezésre van komoly remény a következő kérdésekben: 1. az atomfegyverek terjesztésének megakadályozása; 2. megfigyelők állomásoztatása mindkét oldalon, biztosítékul a meglepetésszerü támadások ellen. A francia sajtó kedvezően fogadta Gromiko szovjet külügyminiszternek az ENSZ- közgyűlésén elhangzott beszédét. A Figaró New York-1 tudósításában kiemeli: Gromikó mérsékelt és békülékemy beszéde meghatározta az ENSZ 18. közgyűlésének alaphangját. Az általános benyomás jó volt és ENSZ-körökben mindenki derűlátó. Az amerikai közvélemény és sajtó élénken kommentálja Gromiko szovjet külügyminiszternek az ENSZ-közgyű- lés csütörtöki ülésén elhangzott felszólalását. Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtöki beszéde pozitív és építő jellegű — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának Homer Jack, az ésszerű nukleáris politikáért küzdő amerikai bizottság vezetője. Különösen kedvezően nyilatkozott a szovjet kormánynak arról a javaslatáról, hogy a legmagasabb szinten hívják össze a tizennyolchatalmi leszerelési bizottsághoz tartozó országok értekezletót. , | Hruscsov üdvözlete a Pugwash értekezlet részt vevőihez Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök maga és kormánya nevében üdvözlő üzenetet Intézett a tudósok 11. nemzetközi Pugwasih értekezletének részt vevőihez, mint ismeretes az értekezletre az idén a jugoszláviai Dubrovnikben került sor. Üdvözletében Hruscsov megállapítja, hogy a jóakaratú emberek egyesített erőfeszítéseitől függ a vilá'gmértű termonukleáris katasztrófa elkerülése. Minden igazi tudósnak országa békés zerető erőinek első sorában van a helye, mivel csak az államok békés együttélése teszi manapság lehetővé az emberi társadalom, a gazdaság, a tudomány és a kultúra nagyarányú fejlődését. Az atomfegyver-kísérletek részleges betiltásáról szóló moszkvai egyezmény, amelyet az államok többsége aláírt megnyitja az utat a leszerelés területén teendő további konkrét, megegyezéses intézkedések felé. Olyan Intézkedések felé, amelyek elősegítik a nemzetközi feszültség enyhülését, — hangsúlyozza Hruscsov. — Nem kételkedhetünk abban — írja a szovjet kormányfő, — hogy a leszerelésért és a nemzetközi biztonságáért küzdő tudósok hangja meghallgatásra és széle* visszhangra talál a világ minden országában. Távirati Jelentés Jelentjük, hogy a kántorjánosi Vörös Csillag Termelőszövetkezet a tegnapi nap folyamán a rozs és őszi árpa vetéstervét befejezte. A rozs vetési terve 800 hold volt, elvetettünk 825 holdat. Az őszi árpa 50 holdas vetési tervét 52 holdra teljesítettük. KÁNTORJÁNOSI TSZ VEZETŐSÉGE, Községi Tanács VB. A rozsot szeptember 22-ig elvetjük A vásároshamémyi járási párt- és tanács vb. a tsz-ek nevében csatlakozik a bakta- lórántházi versenyfelhíváshoz. A munkák meggyorsítása érdekében — javaslatukra — a tsz-ek Idénytervet készítettek, amelyet párttaggyűlésen, közgyűlésen tárgyaltak meg. A járási pártbizottságt- és kibővített aktívaülésen — járáson belül — a tarpai Győzelem Tsz kezdeményezésére bontakozott ki a munkaverseny. A jó minőségben történő vetés biztosítása érdekében a termelőszövetkezeti és gépállomási brigádvezetők részére körzetenként vetési bemutatót szerveztünk. A megtartott párttaggyűlések, tsz-közgyűlések, gépállomás! tanácskozások határozatai alapján az egyes munkákat az alábbiak szerint végezzük: Az őszt takarmánykeveréket — a zöldtakarmányozás folyamatosságának biztosítása érdekében — szakaszosan vetjük, s az utolsó szakasz vetését október 10-re fejezzük be. Az őszi árpát és a rozsot szeptember 22-ig, a búzát október 20-ig vetjük el. A betakarítást úgy szervezzük, hogy az ne akadályozza a vetési munkákat. A határozatok szerint a betakarítás akkor befejezett, amikor a kukorica- és napraforgószár is lekerül a területről. A prémiumot is csak ekkor adják ki a tsz-ek. A baktai felhívás többi pontját, az abban foglaltaknak megfelelően elfogadjuk. A Versieny utolsó értékelését 1964-ben, az aratás és cséplés befejezése után javasoljuk elvégezni. Hegedűs Sándor járási pártbizottság titkára Petes János járási tanács vb. elnöke Munkában a vetőgép.
