Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-21 / 221. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. árfolyam, 221. szám Ára: 50 fillér 1963. szeptember 21, szombat Az ENSZ-kizgyűlés pénteki ülése Gromiko beszédének külföldi visszhangja — Kennedy a békés egymás mellett élésről Az ENSZ-közgyűlés pénteken délelőtt — magyar idő ezer int a kora délutáni órákban — újabb plenáris illésre ült össze, hogy folytassa az általános politikai vitát. Elsőnek Ohira japán külügyminiszter szólalt fel. Üdvö­zölte a moszkvai atomcsendcgyezményt, de hangoztatta, hogy Japánt ez nem elégíti ki. A japán nép azt kívánja, hogy minden nukleáris kísérletet tiltsanak meg, beleért­ve a föld alatti kísérleteket is. A japán külügyminiszter élesen elítélte a gyarmatosítás minden formáját és síkra- szállt amellett, hogy el kell távolítani az akadályokat a világkereskedelem fejlesztésének Htjából. Ezután Kennedy amerikai elnök mondta el nagy érdek­lődéssel várt beszédét. A beszédet elsősorban azért előzte meg nagy érdeklődés, mert Gromiko szovjet külügyminisz­ter egy nappal előbb elmondott beszédében határozottan leszögezte a Szovjetunió álláspontját a fontos nemzetközi kérdésekben, megteremtette a lehetőséget a nemzetközi fe­szültség további enyhítésére és a gyümölcsöző tárgyalások­ra. Kennedy beszéde Kennedy beszédében beve­zetőül áttekintette az elmúlt két esztendő eseményeit és kijelentette, hogy „a felhők, amelyek két évvel ezelőtt be­borították a nemzetközi ég­boltot. egy kicsit felszakadoz­tak és a remény sugarai kez­denek áttörni”. Utalt arra, hogy „enyhült a Nyugat-Ber- linre nehezedő nyomás”. Kongó­ban nagymértékben helyreállt a politikai egység, Laoszban semleges koalíció alakult, megszilárdult az ENSZ-titkár- ság tekintélye és 17 év erőfe­szítése után sikerült az első konkrét eredményt elérni a nukleáris fegyverkezési hajsza korlátozására, — Moszvában aláírták a részleges atomcsend- egyezményt. Ezzel kapcsolat­ban kifejezte meggyőződését, hogy az amerikai kongresszus kedden nagy többséggel rati­fikálni fogia ezt a szerződést. Az amerikai elnök a to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy a közgyűlés 18. ülésszaka a növekvő reménység légköré­ben ült össze és megjelenése a közgyűlés tárgyalótermében nem a válságnak, hanem a bizalomnak a jele. ..A hideg­háborúban — mondotta — szünetet értünk el. Ez azon­ban még nem a tartós béke. Döntő, hogy ezt a szünetet a gyümölcsöző együttmű­ködés időszakává változ­tassuk át, és akkor az első lépésből hosszú, gyü­mölcsöző időszak követke­zik majd”. Kennedy szólott arról, hogy a hidegháború nem csupán a nagyhatalmak vetélkedésének terméke, és minden nemzet­nék — akár kicsi, akár nagy — feladata, hogy a béke meg­szilárdításán fáradozzék. Ha azonban — mondotta — a Szovjetunió és az Egyesült Államok, bár mlndkettőjüknek az egész világra kiterjedő ér­dekei és ideológiai ellentétei vannak és noha nukleáris fegyvereiket egymásra irányít­ják, megtalálhatják a közös érdeket és a megfele'ő egyez­ményeket, akkor más nemze­tek is megtehetik ugyanezt. Itt az ideje annak — folytat­ta—, hogy sok olyan kérdést, amely jelenleg az ENSZ köz­gyűlésének napirendjén szere­pel, levegyenek a napirendről és a tárgyalóasztalra helyez­zék. Ezzel kapcsolatban utalt a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, mint a világ legnagyobb nukleáris hatalmainak sa­játos felelősségére. Kennedy a továbbiakban szükségesnek tartotta hangsú­lyozni, hogy „.alapvető nézet- eltérések állnak fenn a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között, és ezeket a né­zeteltéréseket nem lehet eltit­kolni”. Hozzáfűzte, hogy „mindaddig, amíg ezek fenn­állnak, korlátokat szabnak a megegyezésnek és lehetetlen­né teszik az éberség lanyhu­lását.” Bejelentette, hogy az Egyesült Államok világszerte fenntartja, védelmi képessé­gét” és ezt „a szabadság meg­védésének szükségességével” indokolta. A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti leglényegesebb nézeteltérés­nek az „önrendelkezési jog” értelmezésében fennálló kü­lönbséget mondotta. Megismé­telte az amerikai kormánynak azt az ismert álláspontját, amely szerint „biztosítani kell a német nép önrendelkezési jogát.” Kubáról szólva Ken- nedy kijelentette „biztosítani kell, hogy a kubai nép szaba­don élvezhesse forradalmának gyümölcseit” és azt állította, hogy „ezt a forradalmat be­lülről elárulták és kívülről ki­használták.” Kennedy beszéde további részében azt fejtegette, hogy mind a Szovjetunió­nak, mind az Egyesült Államoknak, ha teljes biz­tonságban akar élni, sok­kal jobb fegyverre van szüksége, mint akár a hid­rogénbomba, akár a bal­lisztikus rakéták, akár a nukleáris tengeralattjá­rók. Ez a jobb fegyver pe­dig a békés együttélés. Felelevenítette, hogy az el­múlt években a Szovjetunió és az Egyesült Államok meg­állapodott a korlátozott alom- csendszerződésben, a forró drót létrehozásában, a leszerelés alapelveiben és több más kérdésben. Ezenkívül sikerült megszüntetni a kubai válsá­got. ..Ennélfogva azt hiszem — mondotta —, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok a jövőben további egyezmé­nyeket köthet.” Ezzel össze­függésben szükségesnek tar­totta hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok feltétlenül szövetségeseivel egyetértésben jár el és „nem köt megálla­podást azok rovására.” A jövő feladatairól szólva Kennedy sürgette, további erő­feszítéseket kell tenni, hogy megakadá’yozzák a véletlen vagy hibás számítás következ­tében kirobbanó háborút, biz­tosítékokat találjanak a meg­lepetésszerű támadás ellen — beleértve megfigyélőéllomások létesítését a kulcsfontosságú helyeken, — tovább korlátoz­zák a fegyverkezési versenyt, ellenőrizzék a nukleáris fegy­vereket továbbító eszközöket, békés célokra használják fel a maghasadásé» anyagokat és végül megfelelő ellenőrzés mellett eltiltsák a nukleáris fegyverkísérleteket. Kennedy kijelentette: „felbátorítva a szovjet külügyminiszter csütörtö­ki pozitív beszédétől, to­vább kell törekednünk a megegyezésre annak érde­kében, hogy száműzzük a tömegpusztító fegyvereket a kozmikus térségből. Megbízottainknak vissza kell térniök a tárgyaló- asztalhoz, hogy gyakorlat tllag végrehajtható meg­állapodásokat dolgozzanak ki.” Kennedy sürgette, törekedni kell arra, hogy általános és teljes leszerelési egyezményt kössenek. „Ne kövessük el azt a hibát, — mondotta — hogy halogatjuk a megegyezést ott, ahol az lehetséges és ne ter­jesszünk elő javaslatokat csu- nán propaganda szempontjá­ból.” A Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti gyakor­lati együttműködés egyik terü­leteként jelölte meg Kennedy a kozmikus térséget. Fölösle­gesnek mondotta, hogy a két nagyhatalom egymással ver­sengve próbáljon embert el­juttatni a Holdra, és közös hold-expedíciót indítványo­zott. A béke megszilárdítására irányuló erőfeszítésekről szól­va hangoztatta, hogy azok lehetségesek, de hosszú és gondos tárgyalásokra van szük­ség. Kijelentette, „versenyezni fogunk, de ez a versengés nem egy­más megsemmisítésére irá­nyul, hanem arra, hogy ki lesz az élen ebben a békés vetélkedésben”. Az amerikai elnök ezután néhány javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy az ENSZ miként tölthetne be az eddi­ginél nagyobb szerepet külön­böző gazdasági és szociális problémák megoldásában. A többi közt vllágegészségügyi központ, több regionális egész­ségügyi kutató központ, me­teorológiai célokat szolgáló globális műhold-rendszer és az amerikai „élelmiszerrel a békéért” — programhoz ha­sonló mezőgazdaság-fejleszté­si program létrehozását java­solta, Szólott Kennedy a faji megkülönböztetés kérdéséről is. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államok ellenzi az apartheid poli­tika bármilyen megnyilat­kozási formáját, beismerte azonban, hogy magában az Egyesült Államokban még mindig létezik faji meg­különböztetés. Az Egyesült Államok elnöke 28 perces beszéde végén Ismét méltatta a nemrég Moszkvá­ban aláírt korlátozott atom- csendszerződés jelentőségét. Hangoztatta, hogy ez a szer­ződés önmagában nem szün­teti meg a háborúkat, nem számolja fel az alapvető konf­liktusokat. „Nem biztosítja a szabadságot mindenki szémá ra” de az emelő szerepét tölt­heti be a nemzetközi politi kában. Archimedesi idézve fe­jezte be szavait: „adjatok ne­kem egy szilárd pontot, és én kimozdítom sarkaiból a Földet.” B nyugati sajtó a szovjet külügyminiszter beszédóról Az angol közvélemény a helyeslő bizakodó érdeklődés hangulatában fogadja Gromi- kónak az ENSZ-ben mondott beszédéit, amelyben leszerelé­si csúcsértekezletet javasol. A Daily Mail New Yomi tu­dósítója kiemeli, hogy Gromiko engedményeket ajánlott a Nyugatnak. A Szovjetunió most hajlandó beleegyezni, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió tartson meg bi­zonyos számú interkontinen­tális működő rakétát, vala­mint repülőgép- és rakátael- hátító ágyukat a maga terüle­tén a leszerelés mindhárom szakaszának befejezéséig. Megbízható angol sajtóérte­sülések szerint Rusk, Lord Ho­me és Gromiko megegyezett abban, hogy az ENSZ-közgyű­lés során a találkozók soro­zatát fogják tartani a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok további javításét célzó fontos erőfeszítésekkel, és, hogy an­gol és amerikai hivatalos kö­rök egybehangzó nézetei szerint további megegyezésre van komoly remény a követ­kező kérdésekben: 1. az atomfegyverek ter­jesztésének megakadályo­zása; 2. megfigyelők állomásoz­tatása mindkét oldalon, biz­tosítékul a meglepetésszerü támadások ellen. A francia sajtó kedvezően fogadta Gromiko szovjet kül­ügyminiszternek az ENSZ- közgyűlésén elhangzott beszé­dét. A Figaró New York-1 tudó­sításában kiemeli: Gromikó mérsékelt és békülékemy be­széde meghatározta az ENSZ 18. közgyűlésének alaphang­ját. Az általános benyomás jó volt és ENSZ-körökben min­denki derűlátó. Az amerikai közvélemény és sajtó élénken kommentálja Gromiko szovjet külügymi­niszternek az ENSZ-közgyű- lés csütörtöki ülésén elhang­zott felszólalását. Gromiko szovjet külügymi­niszter csütörtöki beszéde po­zitív és építő jellegű — je­lentette ki a TASZSZ tudósí­tójának Homer Jack, az éssze­rű nukleáris politikáért küz­dő amerikai bizottság vezető­je. Különösen kedvezően nyi­latkozott a szovjet kormány­nak arról a javaslatáról, hogy a legmagasabb szinten hívják össze a tizennyolchatalmi le­szerelési bizottsághoz tartozó országok értekezletót. , | Hruscsov üdvözlete a Pugwash értekezlet részt vevőihez Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök maga és kor­mánya nevében üdvözlő üze­netet Intézett a tudósok 11. nemzetközi Pugwasih értekez­letének részt vevőihez, mint ismeretes az értekezletre az idén a jugoszláviai Dubrov­nikben került sor. Üdvözletében Hruscsov meg­állapítja, hogy a jóakaratú emberek egyesített erőfeszíté­seitől függ a vilá'gmértű ter­monukleáris katasztrófa el­kerülése. Minden igazi tudós­nak országa békés zerető erő­inek első sorában van a helye, mivel csak az államok békés együttélése teszi manapság le­hetővé az emberi társadalom, a gazdaság, a tudomány és a kultúra nagyarányú fejlődését. Az atomfegyver-kísérletek részleges betiltásáról szóló moszkvai egyezmény, amelyet az államok többsége aláírt megnyitja az utat a leszere­lés területén teendő további konkrét, megegyezéses intéz­kedések felé. Olyan Intézke­dések felé, amelyek elősegí­tik a nemzetközi feszültség enyhülését, — hangsúlyozza Hruscsov. — Nem kételked­hetünk abban — írja a szov­jet kormányfő, — hogy a leszerelésért és a nemzetközi biztonságáért küzdő tudósok hangja meghallgatásra és szé­le* visszhangra talál a világ minden országában. Távirati Jelentés Jelentjük, hogy a kántorjánosi Vörös Csillag Termelő­szövetkezet a tegnapi nap folyamán a rozs és őszi árpa vetéstervét befejezte. A rozs vetési terve 800 hold volt, el­vetettünk 825 holdat. Az őszi árpa 50 holdas vetési tervét 52 holdra teljesítettük. KÁNTORJÁNOSI TSZ VEZETŐSÉGE, Községi Tanács VB. A rozsot szeptember 22-ig elvetjük A vásároshamémyi járási párt- és tanács vb. a tsz-ek nevében csatlakozik a bakta- lórántházi versenyfelhíváshoz. A munkák meggyorsítása érdekében — javaslatukra — a tsz-ek Idénytervet készítet­tek, amelyet párttaggyűlésen, közgyűlésen tárgyaltak meg. A járási pártbizottságt- és ki­bővített aktívaülésen — já­ráson belül — a tarpai Győ­zelem Tsz kezdeményezésére bontakozott ki a munkaver­seny. A jó minőségben törté­nő vetés biztosítása érdeké­ben a termelőszövetkezeti és gépállomási brigádvezetők ré­szére körzetenként vetési be­mutatót szerveztünk. A megtartott párttaggyűlé­sek, tsz-közgyűlések, gépállo­más! tanácskozások határoza­tai alapján az egyes munká­kat az alábbiak szerint vé­gezzük: Az őszt takarmánykeve­réket — a zöldtakarmányozás folyamatosságának biztosítása érdekében — szakaszosan vet­jük, s az utolsó szakasz veté­sét október 10-re fejezzük be. Az őszi árpát és a rozsot szeptember 22-ig, a búzát ok­tóber 20-ig vetjük el. A betakarítást úgy szervez­zük, hogy az ne akadályozza a vetési munkákat. A határo­zatok szerint a betakarítás akkor befejezett, amikor a kukorica- és napraforgószár is lekerül a területről. A prémi­umot is csak ekkor adják ki a tsz-ek. A baktai felhívás többi pontját, az abban foglaltaknak megfelelően elfogadjuk. A Versieny utolsó értékelé­sét 1964-ben, az aratás és cséplés befejezése után java­soljuk elvégezni. Hegedűs Sándor járási pártbizottság titkára Petes János járási tanács vb. elnöke Munkában a vetőgép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom