Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-18 / 218. szám

Egységesebb irányítást a belyiiparban Megyénk iparosításában, az ipari termelésben és az ipari természetű szolgáltatásban egyre nagyobb mértékben ve­szik ki részüket a tanácsi irá­nyítás alá tartozó vállalatok, a kisipari szövetkezetek. A megyei tanács által is jóvá­hagyott iparpolitikai terv rög­zítette azokat a fejlesztési fel­adatokat, amelyeket a 2. ötéves terv idején végre kell hajta­ni. Fontos feladatként írja elő a határozat a szolgáltató te­vékenység fokozását, mint a fejlődés szükségszerű velejá­róját. Az iparpolitikai terv első évének végrehajtása so­rán ezen a téren terven fe­lüli eredményeket is értek el a tanácsi vállalatok, és kis­ipari szövetkezetek. Azonban ez még nem elég, mert or­szágos viszonylatban — bele­számítva a kisipari szövet­kezetek ez irányú fejlődését is — Szabolcs-Szatmár megyé­ben legalacsonyabb a javító- szolgáltató tevékenység mér­téke. Míg országosan az egy főre eső teljesítményérték 365 forint, addig a megyében csak 268 forint. Az iparpolitikai terv vég­rehajtásához feltétlenül fon­tos a különböző szintű szer­vek munkájának összehango­lása, az igények elemzőbb fel­mérése. Az előző években gá­tolta a fejlődést a tanácsi, szövetkezeti és magánkisipar között helyenként még min­dig fennálló külön út. Jelen­tős eredménynek könyvelhe­tő el, hogy a , tanácsi válla­latnál és a ktsz-nél egyaránt meglévő vasipari és faipari tevékenységet Kisvárdán si­keresen megszüntették. A fa­ipari tevékenységet ma már kizárólag a faipari vállalat, a vasipari tevékenységet pedig a szövetkezet látja el. így mód van a profilon belüli szolgál­tató tevékenység fokozására is. Kisvárdán, — ennek ered­ményeként — a tanácsi vál­lalatnál már meg is nyílt a képkeretező és ' üvegcsiszoló részleg. A megyei tanács vb ipari osztályának —■ mint a taná­csi vállalatok felügyeleti szer­vének — és a KISZÖV veze­tőinek ■ együttes törekvései, sajnos, nem mindig taialnak megértésre. Egy együttesen elhatározott profiltisztítás so­rán Nyírbátorban a vasipari szolgáltató tevékenységet a vasipari vállalat vette át, s cserébe a faipari munkát ad­ta oda a vegyes javító ktsz- nek. Azonban a szövetkezet — iparengedély nélkül — to­vábbra is folytatja a kútja­vító, mérlegjavító és egyéb tevékenységet — ahelyett, hogy a hivatalosan engedé­lyezett szakmák fejlesztését gyorsítaná. Az ilyen partizánkodás mindkét részen akadályozza a javító-szolgáltató munka fo­kozását, . a fejlődést szolgáló iparpolitikai terv végrehajtá­sát. Káros ez végső soron a szövetkezetre is, hiszen az említett okok miatt máris csökkent a megrendelés, hova­tovább ráfizetéses lesz a rész­legek fenntartása. A Nyírbá­tori Vasipari Vállalatnak több mint egy évtizedes gya­korlata van ezekben a szak­mákban. A fejlődés szempont­jából pedig nem közömbös, hogy a feladatokat ki képes jobban és gyorsabban meg­oldani, melyik üzem rendel­kezik megfelelőbb berendezé­sekkel, szakemberekkel. Helyes az ipari osztály tö­rekvése, hogy a közeljövőben több helyen szolgáltató vál­lalatokat hoznak létre. Ezek­nek a feladata kifejezetten a lakosság javító-szolgáltató igé­nyeinek kielégítése lesz. így még nagyobb lehetőség nyí­lik a, szolgáltató tevékenység fokozására és az eddig is el­sősorban készárutermeléssel foglalkozó vállalatoknál a so­rozatgyártás bevezetésére, tö­kéletesítésére. A közeljövőben felépülő nyíregyházi kenyérgyár-kom­binát a korszerű technológia alkalmazását, az eddigi kézi­munka megszüntetését, a so­rozatgyártásra való áttérést teszi majd lehetővé. Foglal­koznak azzal a gondolattal is, hogy a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalatot és az Épí­tőanyagipari Vállalatot olyan helyre telepítik, ahol nagyobb lehetőségük lenne a fejlődés­re, terjeszkedésre. Az építő­anyagiparban a kályhacsempe- gyártás fokozása mellett be­vezetik a hordozható cserép- kályha gyártását is. Jövőre ez az új cikk már sorozatban ké­szül. A munka termelékeny­ségének fokozására ' új, kor­szerűbb gépeket állítanak be a Nyíregyházi Cipőgyárban. Döntő fordulatot akarnak elérni a Patyolat Vállalat munkájának megjavításában is. Nyíregyházán a közeljö­vőben nyílik meg egy textil­tisztító szalon, ahol egy óra alatt kitisztítják a bevitt ru­hákat. A következő lépés; Má­tészalkán és Kisvárdán is ki­elégíteni a lakosság ilyen irá­nyú igényeit. Az, iparpolitikai terv meg­valósításához a jelenleginél sokkal nagyobb összhangot kellene megteremteni a külön­böző szintű szervek — első­sorban a kisipari szövetkeze­tek — munkájába. Azonban ez az együttműködés mind­addig nem lesz teljes, amíg a felügyeleti jogkörök — és ép­pen ezért az irányítások is — többirányúak. Nagyobb -álla­mi felügyeleti hatáskört kel­lene biztosítani a tanács ipa­ri osztályának ahhoz, hogy — a szövetkezeti demokrácia megsértése nélkül — nagyobb eredménnyel tudják végezni ezt a szervező, irányító és koordináló munkát. Ez nemcsak összehangolná a tanácsi vállalatok, kisipari szövetkezetek és magánkisipa- rosok munkáját, hanem köz­vetve egységesebb, magasabb szintű szakirányítást is bizto­síthatna a megye helyiipará­nak. Helyes lenne, ha a Gaz­dasági Bizottság olyan dön­tést hozna e probléma meg­oldásához, amely végső soron a megye helyiiparának gyors iramú fejlődését, a lakosság jobb ellátását szolgálná. Tóth Árpád. Családi ház — „Én fizetek, építse azt, amit mondok44 — A rossz példa ragadós — Békés otthon és építési kultúra A családi ház — saját ház építés egy-egy család életé­ben sorsdöntő vállalkozás és egyben évtizedekre megszabja annak életformáját. Ezért nem közömbös a közösség, dé első­sorban az érdekelt családok szempontjából, hogy az épülő ház mennyiben felel meg a lakáskultúra korszerű igényei­nek és nem utolsósorban a gazdaságosság követelményei­nek. Ezt a célt szolgálta a Ma­gyar Építőművészek Szövetsé­ge, az Építésügyi Miniszté­rium, a TIT és a Hazafias Népfront közös rendezésében megtartott országos kislakás­építési tanácskozás. Az állami támogatással és saját erőből épülő csíjjádi házak, nyaralók építése soha nem látott fejlő­dést ért el hazánkban. A má­sodik 5 éves terv első két esz­tendejében, 1961—1962-ben magánerőből és állami kö’csön segítségével 91 000 családi ház épül,t. Az országos lakásépítési program keretén belül tehát jelentős helyet foglal el a magánépítkezés, amely kihat az új települések rendezési, közművesítési, városképi kér­déseire is. „Kacsalábon forgó paloták44 A ma még tömegesen előfor­duló hibákat elkerülni, az egyéni és állami érdeket egy­aránt szolgáló korszerű és ol­csó építkezési formákat meg­közelíteni: komoly műszaki és ízlésnevelő munkát jelent. A hiba fő forrása, hogy az épít­tetők zöme az Országos Terve zői Névjegyzékben szereplő legmagasabb képesítésű ,,A” kategóriájú építészeket csak ritkán veszik igénybe. így a rosszul képzett tervező a lai­kus építtetők uszályába kerül: „én fizetek, építse azt, amit mondok”, vagy fordítva a ter­vező már sorozatosan felépített „kacsa1áh'’-’ forgó palota” ter­vét sózza álra és újra az épít­tetők nyakába. A rossz példa csodálatos módon ragadós, mert egy-egy családi házas településen a legelrettentőbb épület mintájára épül fel az új házak zöme.. Ezek a rossz alaprajzú, torz tömegű, ízlés­telen homlokzatú, manzárdte­tős, fiatornyos, un. helyi tí­pusok. többségükben vakolat­lan. félkész állapotban ország­világ csúfjára hosszú időre rányomják bélyegüket az ‘ új településekre. A minden építé­szeti kútárát nélkülöző kő­művesvillák'’ ízléstelenségük mellett mértéktei'enül igénybe veszik az építtetők anyagi és fizikai erejét. Nine«» propaganda Ezzel szemben, ha régi köz-, gégéink, falvaink családi há­zait vizsgáljuk, megállapíthat­juk, hogy döntő többségüket szinte azonos tervek vagy el­rendezés alapján építették. Ezeket az un. fésűs beépítési móddal épült házakat a mérték­tartó homlokzat, a jó tájolás, az egyszerű, józan szerkezet, a célszerű alaprajzi elrendezés, a jó bebútorozhatóság és az ésszerű telekméretezés jellem­zi. Az elmúlt évben az Építés­ügyi Minisztérium Típústerve- ző Intézetének irányításával kiváló tervező építészek mun­káiból 51 családi ház tervet tartalmazó gyűjtemény jelent meg. Takarékos építőanyag­felhasználásuk mértéktartó homlokzataik egységes beépí­tésű, esztétikus megjelenésű települések kialakulását tették lehetővé. Sajnos azonban a kellő építészeti propaganda hiányában a kevéssé fejlett ízlésű lakosság körében nem találtak osztatlan megértésre s1 a meglévő tornyos, körerké- jyes. ízlésrontó villák ez idő szerint még nagyobb vonzóerői gyakorolnak az építőkre. Ase utcakép sem közömbös! A rendelkezésre álló terv­sorozatok bővítésére most ké­szülnek a családi ház jellegű földszintes és emeletes sorhá­zak, á kis társasházak új tl- pústerv sorozatai. A minden igényt és a csa­lád létszámát figyelembe vevő tervek kialakításánál tekintet­tel lesznek az olyan minimá­lis telekkialakításokra, ame­lyeknél a közművesítés a leg­gazdaságosabb és az épületek egyben változatos utcakép kialakítására is alkalmasak. A tervek számolnak a beépí­tett bútorok nagyobb mértékű alkalmazásával, a felszerelt­ség fejlesztésével, a koszéra — központos jellegű — fűtéssel, a melléképületek (kamra, mű­hely, szárító stb.) ugyancsak tipizálható megoldásával. Épí­tésügyi szerveink kísérletként foglalkoznak az un. „félkész ház” építési rendszer bevezeté­sével. Ezeket az épületeket szerkezetileg és homlokzatilag kivitelező vállalat készítené k/ szalag'szerüen a belső befeje­ző munkát pedig az építtető saját ízlése szerint végeztetné. Az új típústervgyűjtemény jövő év folyamán jelenik meg, addig is a már most kaphatók alkalmazása vagy tervező épí­tész bevonása a biztosíték ar­ra, hogy épülő új családi há­zaink a békés otthon mellett kellő építési kultúrát is jelent­senek. Dr. Gyöngyösi Árpád. Kevesebb a foglalkozási megbetegedés Állandó ellenőrzések, 40 figyelmeztető eset Alaposabb munkavédelmei a mezőgazdaságban í1 rik a gyümölcs. Az al- -Lí máskertek zöld lombú fái piros és sárga színekkel telítődtek és tekintetmarászta- ló a bőséges termés látványa. Lesz alma bőven. Parmen, batul, starking, londoni pe­pin, jonatán, — rövidesen mind elindul hódító útjára, hogy dicsérje a szabolcsi— szatmári termelőket. Győrtelek és Geberjén kö­zött különösen szépek az al­máskertek. Ott már hetek óta tart a szüret. Ládák so­rakoznak, a ládák fölé lányok, asszonyok hajolnak, a lom­bok között almaszedő férfiak. Élcelődés1, nevetés könnyít a munkán. — Kifogyhatatlan itt a jó­kedv — mondja az 50 éves Kun Sándor — de van is miért örülni, mert ennyi al­mát a fákon még Én is ri- kán láttam. — Daloljon már Sándor! Szép a bariton és szép az egész kép, festő ecsetjére va­ló. A Győzelem Tsz. főker­tészével, Rozgpnyi Györggyel Almaszüret az aranyparment ízlelgetve jól hangzik a hasonlat: — A bőséges termés a mun­kát mutatja. Munka kora tavasztól ké­ső őszig. Harminc hold gyü­mölcsösben mindig akad ten­nivaló. — A nyáron most először az öntözéssel próbálkoztunk. Itt folyik mellettünk a VáT jás, az Ecsedi-láp vízleveze­tő csatornája, gondoltuk hasz­nosítjuk. Kísérleteztünk. Előbb a lombokat is öntöztük, de az a módszer nem vált be, mert az erős víznyomás le­verte a gyümölcsöt. A köz­vetlen talajöntőzés bizonyult a legjobbnak. A környező tsz- ' ékből is eljöttek hozzánk ta­pasztalatcserére. StráTkocsira rakják az al­másládákat. A súlyos teher alatt, ahogyan nő a rakomány, laposodik a gumikerék. Fúj­tatnak a lovak, biztatja őket a fogatos. Hússzor, harminc­szor fordul a kocsi naponta és ki tudja hány fuvart je­gyeznek fel még a szüret vé­géig. Tavaly 4500 mázsa al­mát szüreteltek, idén előre­láthatólag 7000 mázsánál is több lesz. A tsz. tagjai elége­dettek, hiszen több mint, va­lószínű, hogy a tervezett 36 forintos munkaegységnél, ki­fizetéskor jóval többet kap­nak. — Külön öröm — mond­ja a főkertész —, hogy nem­csak sok alma termett, de a termés 90 százaléka expovt- minőség. A Szovjetunióba, Csehszlovákiába, NDK-ba, Nyugat-Németországfoa küld­jük az almát... Hangzik az ácsok kopácso- lása. Helyet csinálnak az al­ma tárolásához, osztályozásá­hoz. Az ácsszerszámok csen­gése, a stráfkocsik csörgése, a szüretelők éneke, kacagása betölti a kertet. (Seres) Szinte alig van foglalkozás, amelynek ne lennének meg a sajátos betegségei: a vasönt­vények kezelőit, a perlitüzem munkásait a por, — a szili­kózis veszélyezteti, — a pé­keket az asztma, a traktorost a reuma fenyegeti, és így to­vább. A munkaegészségügyi viszonyokat a megyében fo­lyamatosan vizsgálja a Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás. Legutóbb 28 ipari üzemben tartottak ellenőrzést. Dr. Ignácz Mihály munka- higiénikus rendelkezik a leg­frissebb tapasztalatokkal, ő ismeri behatóbban a foglal­kozási megbetegedéseket. Kors?ertit!efl viszonyok — Ebben az évben negy­ven foglalkozási megbetege­dést tapasztaltunk a megyé­ben. Általában nagy a javu­lás, a legtöbb üzemben, mun­kahelyen gondoskodnak ' az egyéni és általános egészség- és munkavédelemről. 28 je­lentősebb üzemet néztünk meg, többek között a kis- vérdai vulkánt, a tiszavasvári alkaloidát, a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatot, a Nyír­egyházi Dohányfermentálót, a ruggyanta nyíregyházi telepét, a Patyolatot, a perlitüzemet... Az üzemek többségében nem találtak mulasztást. Ahol van kifogásolni való, ott rend­szerint korszerűtlen ■ viszo­nyok között végzik a munkát, nagy a zsúfoltság. Különösén vonatkozik ez a nyíregyházi Patyolatra (a festő és vasalód üzemeire) és a vulkán két öntödéjére. A kályhagyár ke- ramit üzemében ólom árta­lom miatt három dolgozót kel­lett kivonni a munkából, az alkaloidából egyet benzol, a Nyírbogdányi Kőolajipari Vál­lalat keverő üzeméből pedig egy dolgozót ólom bántaiom miatt. SoMüe fog'a'kozási bstegség Esetenként a dolgozók nem használták az egyéni védőfel­szerelést. — Leginkább a mezőgaz­dasági dolgozókat éri foglal­kozási ártalom. A mezőgazda­ságban még alacsony fokon áll a munkaegészségügy. A 40 megbetegedés zöme, (fél év alatt 21) a mezőgazdasági dol­gozóknál fordult elő. Különö­sen az állatgondozóknál gya­kori a bőrgyulladás, esetleg komolyabb betegség, a !ép- fene, orbánc, tbc, melyet az állattól kapnak meg. Sajnos volt két halálos kimenetelű eset is, melyet a kemizáló sze­reli okoztak. Elgondolkoztató, hogy egyet­len olyan dolgozó sem kapott a kemizáló szerek miatt be­tegséget, akik rendszeresen ezzel- foglalkoznak. Annál iu- kább azok, akiket alkalmilag dolgoztatnak ilyen munkán. Ugyanez vonatkozik az állat- tenyésztésben dolgozókra is. A traktorosok leggyakoribb betegsége a reuma, a gyomor­süllyedés, az ideggyulladás. A védő ruhákkal nincs baj, el­lenben az ipar gyárthatna több védőfülkét a vontató- vezetőknek. — Sokféle fóglalkozási be­tegség van még: a sütőipari munkásokat az asztma fenye­geti leginkább, a vasúti moz­donyvezetőket, fűtőket a vál­takozó hideg-meleg behatás miatt a reuma és az idegbán- talmak, a kéményseprőket, vasmunkásokat a szilikózis tá­madhatja meg, amely a tüdő­re ártalmas. Az ülő foglalko­zásúaknál az idegzsába a leg­gyakoribb. Munkaegészséglan propagandába Nem kis erőfeszítésbe ke­rült, hogy a megye tsz-eiben dolgozó 380 egészségügyi fe­lelős mindenütt figyelemmel kísérje e betegségeket. A munkaegészségtan propagálá­sára 160 film áll rendelkezés­re a KÖJÁL-nál, mely állan­dó körforgalommal járja a megyét. — Nem szükségszerű — mondja befejezésül a munka­higiénikus —, hogy a foglal­kozások betegségeket fejlesz- szenek ki, ha a kiváltó okok megszűnnek, megszűnnek a betegségek is. 1963. szeptember 18. Jó dohánytermést takarítottak be a nyírbogáti Rákóczi Ter­melőszövetkezetbe. Hammel József felvételei 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom