Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-14 / 189. szám

flz elkésett kenyér, és ötven könyv n liliputi görögdinnye Boltról boltra Nyírbátor főterén Agyneművászon — konfekcionált ágynemű — függöny vásárolható otp részletre az IPARCIKK KISKER KIJELÖLT BOLTJAIBAN Nyíregyházán: LAKÁSTEXTIL és 14-es BOLT Zrínyi I, u, Kisvárdán: MÉTERÁRU ÉS LAKÁSTEXTIL BOLT Mátészalkán: MÉTERÁRU ÉS LAKÁSTEXTIL BOLT Záhonyban: RUHÁZATI BOLTBAN. (57850) Tiszamsváriban Nyíregyházán io tagú NÉGER ÉNEK- ÉS 1903. augusztus 17_én a SZABADTÉRI SZÍNPADON — 1963. augusztus 18—19—20-án a SZAMUELY TÉREN — T» x YÍTTTFS Jegyek már kaphatók a Művelődési Házban. Mindennap 5 és 8 órakor. VENDÉGJÁTÉKA Előadás kezdete: este 8 órakor. Jegyek már kaphatók a József Attila Művelődési Házba*. AZ ELŐADÁSOKAT CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEK LÁTOGATHATJÁK Több mint 100 vagon „hidegei" eszünk Nyíregyháza a negyedik helyen a vidéki városok között — Nem magyar gyomornak való — erősítgették nem is olyan régen még a fűszeres kolbászt, a szalonnát kedve­lők a francia salátáról és a hozzá hasonló olajos, halas, vajas hidegételekről. ízlésünk azonban az utóbbi időben so­kat változott. Rájöttünk hogy, a zsírszegény és mégis tápdús ételek milyen egészségesek. Igaz, hogy időközben a fran­cia saláta és társai kissé át­alakultak, magyarosodtak, a hazai átlagigényeknek megfe­lelően kissé sósabbak, savany- kásabbak, fűszeresebbek let­tek. Elmondható, hogy a „hi­deg” — a nyugaton még ma is az ínyencek különlegessé­geinek számító eledel — ná­lunk népi élelmezési cikk lett. A legnagyobb hidegkonyhá­ja a Csemege Vállalatnak van, amely Budapesten 50 üzletet, vidéken pedig a me­gyeszékhelyek csemegebolt­jait látja el a megkedvelt éte­lekkel. több mint tíz éve. Annak idején húszféle hideg- konyhai ételt készítettek évi 30 vagonos mennyiségben. Ma már hetven ilyen étel között Válogathatunk, a fogyasztás pedig 100 vagonnál is több. Egyedül Budapest 80 vagon- nyi különféle salátát, hideg sültet, szendvicset, stb eszik. Vidéken Pécsett kedvelik leg­jobban ezeket az ételeket, utána sorrendben a debrece­ni, a szolnoki, a nyíregyházi és a szegedi lakosok követ­keznek. A csemegeboltok egész évben többek között 300 tonna különböző — fran­cia-, hering-, burgonya-, virs­li salátát — 100 000 kaszinó- tojást, 90 tonna hidegsültet, 50 000 szendvicset mérnek ki. Néhány adat, amely bizo- nyíta, mennyi mindent hasz­nálnak fel a hideg ételek iránt egyre növekvő étvágy kielégítésére. Másfél millió fo- jás, 15 vagon sertéshús, 20 vagon burgonya, 10 vagon olaj, 10 vagon uborka, 6 va­gon alma, 5 vagon tejföl, másfél vagon sertés- és liba­máj, 5 vagon hering és egyéb hal, 3 vagon sárgarépa és egy vagon zöldborsó kerül a ke­verő üstökbe, a díszes tálak­ra. A háztartásokban ritkán használt fűszerekből is nagy mennyiség fogy. így például 10 mázsa mustár, 20 mázsa szemes bors, 5 mázsa tár- kányfű, stb. ízesíti a salátá­kat. Még szerecsendióból is — amelyből egyébként né­hány csipetnyi elegendő 50 kiló pástétomba — 10 kilót használnak fel. A kora délutáni órákban élénk forgalom van Nyírbá­tor főterén. A főtér a járási székhely üzleti negyede — és nem is akármilyen: álta­lában korszerű toltok hívják a vásárlókat. Néhol plakátok szólnak a járókelőre: vegyen csokoládét, igyék almuskát stb, stb. Ma nem sütőnek fehéret — Fehér kenyér van? — Nincs. — Miért? A 13. számú péküzlet eladó­ja vállat von. — Ma nem sütöttek. A bar­na is csak most érkezett. Tegnap nem ment be két ember dolgozni a kenyér­gyárba, azért késett a kenyér. Nagy választék? Állandóan ? Az FMSZ 48. számú zöld­ség- és gyümölcs-boltja is egy íalésesen, szép betűkkel megrajzolt plakáttal osalagat- ia a vevőket. A szöveg bizta­tó: „Mindennap friss zöldség- és gyümölcsfélék nagy válasz­tékban”. íme a nagy választék: két liliputi görögdinnye, hét sár­gadinnye, káposzta, krumpli, néhány láda paprika és ke­véske paradicsom. Ami pedig a frisseséget illeti? A paradicsom bizony, vagy két hete látta utoljára az anyaföldet. Rothadt. Zöld­ség nincs. A gyümölcsféléket ez a néhány dinnye képviseli. A megfelelő reklámszöveg te­hát: „Állott zöldség- és gyü­mölcsfélék időnként, kis vá­lasztékban. Kevés virág — sok gyümölcs a virágbalta A nyírbátoriak nem marad­nak azért gyümölcs nélkül. Az Űj Barázda Tsz virágbolt­jában tényleg nagy válasz­tékban kaphatók a tényleg friss gyümölcsök. Igaz ugyan, hogy itt meg virágból nincs nagy választék. Vagy harminc —negyven cserép élővirág és körülbelül ugyanannyi művi- rágkoszorú várja a vásárló­kat. Ügy, hogy a ki-be rajzó darázshad inkább a gyümöl­csöket kóstolgatja a virágok helyett... A modern presszóban, zon­gora melleti egy bútorféle álldogált, amelynek sehogy sem tudtuk kitalálni rendeiíe- tetését. Az üzletvezető adott felvilágosítást: — Könyvek lesznek benne. 50 szépirodalmi művet vásá­rolunk, mert sok olyan ven­dégünk van. aki több időt tölt it+. A kölcsönzés ingye­nes, amolyan becsületbeli do­log lesz. Kitűnő ötlet. Máshol sem ártana bevezetni Ratkó—Szilágyi flz új tanévben már a relormtantervek alapján képezik az elsőéves hallgatókat a felsőoktatási intézményeinkben Az 1963—1964-es tanévben a felsőoktatási intézmények első' évfolyamain — néíiány szak kivételével — hozzákez­denek az új reformtanter- vek, programok szerinti kép­zéshez. Milyen fontosabb vál­tozások lépnek életbe ezzel kapcsolatban, erről tájékoztat­ták az MTI munkatárs a Művelődésügyi Minisztérium­ban. Elmondották, hogy a tan­anyag korszerűsítése során a különféle szaktárgyakban az elavult ismeretanyagot töröl­ték, illetve rövidítették, más­részt új, korszerű tananyagot iktattak be. A tudományegye­temeken a szakmai gyakor­latok rendszerének kiépítése mellett a bölcsészettudomá­nyi és természettudományi karokon tantervmódosítások­ra is sor került, amelyek biz­tosítják a reformkövetelmé­nyek fokozottabb érvényesíté­sét. A tanárképző főiskolákon mintegy 40 százalékkal csök­kent a választható szakcso­port-kombinációk száma, ami a főiskolák tervszerűbb mun­káját segíti, s hozzájárul a túlterhelés csökkentéséhez is. isonnyeoo tesz a neiyzetuK a főiskolai hallgatóknak a vizs­gázásnál. Az eddigi féléven­kénti 8—10 helyett általában csak hat, kivételesen hét tárgyból vizsgáznak. A bölcsészettudományi ka­ron a főbb változások a kö­vetkezők: a magyar nyelv- és irodalom programjaiban pl. gyökeresen átalakították a nyelvészeti oktatást, s a hang­súlyt a mai magyar nyelvre helyezték. Az irodalomban a korábbinál nagyobb szerepet kap az élő irodalom. Ennek megfelelően a huszadik szá­zad magyar irodalmát három féléven át adják elő. Beveze­tik az irodalomtudomány tör­ténetének oktatását is, s kö­telező lesz a színház- és film­művészet hallgatása. A tör­ténelem szakon helyesebb ará­nyokat alakítottak ki a régeb­bi korok, valamint az új és a legújabb kor magyar, illetve egyetemes történeti anyagá­ban. Ezen a szakon tárgyal­ják majd a marxista törté­nettudomány fejlődésének je­len problémáit, s ugyanitt sor kerül a mái burzsoá irányza­tok kritikai ismertetésére is. v modern idegen nyelvű szá­lakon emelték a nyelv- és tílusgyakorlatok óraszámát, ilőtérbe állították az aktív yelvtudás, a beszéd- és ki- jtéskészség fejlesztését. Ezt a élt szolgálja például a tol- ■lácsolási gyakorlatok beve- :etése. A természettudományi ka- on bizonyos változásokat haj­ának végre a földrajz és a izika oktatásában. A föld- ajzon belül nagyobb jelentö- éget kap a gazdasági földrajz, < i modern fizika fejezeteit ki- 1 érleti és elméleti vonatkozä- 1 aiban egyesítve komplex mö- Lon adják elő. Ugyancsak vál- ozásokat vezetnek be a vizs- i ;arendszerben, a túlterhelés j sökkentésére. A szigorlatok iagy részét eddig a második s negyedik év végére össz- lontosították. A jövőben gyes szigorlatokat kettébon- anak, más szakokon viszont t kollokviumi időpontot vál- oztatják meg, hogy ne essék :gybe a kapcsolódó szak szi- »orlataival. Csökkentették a úzsgákon számon kérhető ■észtárgyak számát és a tan- tnyag mennyiségét is. A jogászképzésben az ítél­kező jogász-funkciók mellett előtérbe kerül a hallgatók fel­készítése az államigazgatási §s szervezési jogászfeladatok ellátására. A Közgazdaságtudományi Egyetemen a jövőben foko­zottabb súlyt helyeznek a izocialista országok nemzetkö­zi gazdasági együttműködésé­riek problémáira. Bevezetik a világgazdaság című tárgyat és i többi tantárgyaknál is a gazdasági együttműködés íon- dsságának elemzésére törek­szenek. Az eddigiekhez ké­jest valamennyi szakon emel­ek a szaktárgyak arányát. \z általános közgazdasági sza­gon a jövőben több figyelmet fordítanak a szocialista orszá­gok gazdaságpolitikájára, ezen- belül a helyi tervezés és irá­nyítás legfőbb gyakorlati el­veire és eljárásaira. Az ipari szakon oktatott tananyagokban i korábbinál nagyobb súlyt kap az ipar központi tervsze­rű irányításának kérdése, va- amint a technológiai és izemszervesési ismeretek ok­ítása. Nyíregyházi virágok Záhonyban és Sárospatakon Kétéves a kertészeti vállalat A parkok, virágok széppé, barátságossá hangolják a ko­mor falakat is. Nyíregyházán az alig két éve önállósult kertészeti vállalat gondosko­dik a meglévő parkok és ut­cák tervszerű fejlesztéséről, szépítéséről. A fiatal vállalat törekvésének eredményeként egyre-másra születnek újjá a 'erek, öltenek változatos vi­rágköntöst a parkok. Jelenle­gi legnagyobb vállalkozásuk a sóstói hideg, meleg strand környékének parkosítása, ame­lyet mintegy hárommillió fo­rintos költséggel végeznek. A 44 és fél ezer négyzetméter alapterületű park átadását 1965-re tervezik. Munkájukat megismerik a megye távolabbi vidékein is. Nemrég fejezték be Fehér­gyarmaton az új kórház kör­nyékének parkosítását. Nagy­arányú muníka folyik Záhony­ban is, ahol 13 ezer négyzet- méteren létesítenek fa, cser­je és virágövezetet, elsősor­ban a határforgalom terüle­tén. Ezt a munkát alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére, augusztus 20-ra adják át ren­deltetésének. Sárospatakon egy új lakótelep környékének parkosítására kaptak megbí­zást. A parkosítást gátolja Nyír­egyházán a vízhiány. Ezen se­gít majd az épülő vízmű üzembe helyezése. De addig sem tétlenkednek, igyekeznek szárazságtürőbb virágkultúrá­kat telepíteni. Az utóbbi idő- i ben egyre inkább rátértek a . nagyobb éllenállóképesiségü . évelőfajták elterjesztésére. (urbán) Többéi adni a részvétnél A vakok állami támogatása, ingyen utazás — Vonakodnak munkába állítani őket ■— Foglalkoztatók létesülnek Köiiöljük kedves vásárlóinkkal, hogy kijelölt zöldségboltjainkban MEGRENDELT PARADICSOMOT, PAPRIKÁT és GÖRÖGDINNYÉT díjmentesen házhoz szállít jul MEGRENDELÉSEKET a következő boltok vesznek fel 2-es zöldségbolt Vöröshadsereg útja 2. 6-os zöldségbolt Széchenyi út 1. sz. 12-es zöldségbolt Rákóczi út 24. sz. 30-as zöldségbolt Dózsa György út 7. sz. (57851 Keserű érzés örökös sötét­ségben élni. Különösen; azok­nak, akik nem születtek vi­lágtalannak. később veszítet­ték ef a látásukat. Szabolcs- Szatmár megyében 43S világ­talant és csökkentlátót tarta­nak nyilván. Munkáiba állítá­sukkal, gondjaikkal a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének nyíregyházi csoportja foglal­kozik. A nyíregyházi csoport iro­dájában Ambrózi Géza titkár, egykori középiskolai tanár, intézi a vakokat érintő prob­lémákat. <5 maga is világta­lan, ezért is szenteli minden percét sorstársainak. Kitar­tóan kutatja azokat, akik még nem kérték felvételüket a szövetségbe, s nem részesül­nek a vakokat-• megillető jut­tatásokban. — A megyében évente 400 ;zer forintot költenek 186 cülönösképpen rászoruló vi- ágtalan segélyezésére. Sajnos még 43 ugyancsak rászorulót nincs módunkban segíteni, anyagi okokból. Különféle ked­vezményeket élveznek a vi­lágtalanok, többek között nem kell fizetniük a rádió­hallgatásért postai előfizetési díjat, a megyében 80-an ré­szesülnek ebben a kedvez­ményben. Ezenkívül egy év­ben egyszer ingyenes vasúti utazást vehetnek igénybe. Az írott kedvezményeken kívül vannak íratlanok is. A? nrln mórcólrlpopf a IpcftnKlv esetben megadják az adóügyi szervek. Ellenben a község­fejlesztési hozzájárulást már nehezebben engedik el a köz­ségi tanácsok végrehajtó bi­zottságai. Apagyon embersé­gesen a rendelet szellemében minden idős világatlant men­tesítettek a községfejlesztési hozzájárulás fizetése alól. Ra- mocsaházán ellenkezőleg, nem méltányolták például a nyug­díjas Kecskés István kérelmét, akinek beteg felesége és kát kiskorú gyereke van. „Mert. ahogy a tanács írta, — 78,05 munkaegységet szerzett...” Szo­katlan látásmód, intézkedés az ilyen. A 439 szabolcsi világtalan és csökkentlátó zöme nő és előzőleg fizikai dolgozó volt (8—10 az értelmiségi.) Több­ségük idős, mindössze 99 a 15—45 éves. Főleg ők szorul­nának erre. hogy a helyi szer­vek segítsék őket olyan mun­kához, amelyet el tudnak vé­gezni. —A vakipar sok világtaláiit foglalkoztat, főleg Pesten, azonban a megyében nincs lehetőség erre, hogy komo­lyabb mértékben részt ve­hetnének a munkában. Ez részben rajtuk múlik, azt hi­szik ők már semmilyen mun­kára nem alkalmasak. Más­részt: kevés segítséget ka­punk az elhelyezésükre. Rendelet is előírja, hogy az államigazgatási és államha­talmi szervek, vállalatok kö­telesek alkalmazni vakokat és csökkentlátókat olyan mun­kakörben, amelyet el tudnak végezni. Ilyen a telefonköz­pont kezelése. Mégis csak részben hajtják végre a ren­deletet, vonakodnak vakokat alkalmazni. Négy kiképzett telefonközpontos elhelyezése ügyében kilincsel Ambrózi Géza immár évek óta, siker­telenül. Pedig a 63—64-es években a következő helyeken helyeznek üzembe telefonköz­pontokat: SZTK, Vizügyi Igazgatóság, Gumigyár, Nyír­ségi Kísérleti Intézet, TBC kórház, ÉRDÉRT Vállalat. — Helyben a tsz-ek sem tá­mogatják eléggé őket folytat­ja Ambrózi Géza. — Nem igyekeznek olyan munkakört találni számukra, amely hasz­nos lenne nekik is, a tsz-nek is. De nem egy helyen meg­rövidítik őket a háztájival 1c, nem részesülnek a szociális alapból. Számos KISZ és úttörőszer­vezetnek, nőtanácsnak írtak, hogy segítsenek a vakoknak, tartsanak felolvasásokat köny­vekből, újságokból, de kevés helyen végzik ezt. Irt a szö­vetség például a besztereci KISZ-szervezetnek, hogy ve­gyék be a társaságukba K. Mihály 16 éves fiatalt, aki nemrég veszítette el a látá­sát és annyira elkeseredett, hogy öngyilkosságot akart el­követni. Beszéljék rá, hogy utazzon a pesti intézetbe szakmát tanulni. Nem is vá­laszoltak a levélre. Bíztató, hogy a következő években a tervek szerint fog­lalkoztató létesül a megyében a csökkent - munkaképessé­gűeknek. Debrecenben 1965- ben épül fel a százszemé­lyes, vakokat foglalkotató intézmény ahová a riiegyéből is számítanak elküldeni fia­talokat. Az is bíztató, hogy az előbbiek ellenére is mind többen igyekeznek segíteni a vakokon. Egyebek között Nyíregyházán az úttörők 309 esetben segítették át egy év alatt a vakokat az úttest má­sik oldalára. Minden úttörő egy lapocskát kap minden segítésnél, s aki a legtöbbet tudja felmutatni év végén, a vakok szövetsége oklevéllel és jutalommal fejezi ki köszöne- netét. Nem magára hagyottan élnek a világtalanok, kapnak állami és társadalmi támogatást. De ez, — főleg a társadalmi —, nem elegendő. Sokkal többre van szükség, a társa­dalom nagyobb segítségére. P. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom