Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-09 / 185. szám

Gyiimölcstelepítési gondjaink 1962 őszén és 1963 tavaszán a gyümölcs- és szőlőtelepítés alapokmányai szerint 6992 ka- tasztrális hold gyümölcsöst és 1267 hold szőlőt kellett volna telepíteni megyénk területén. A terv azonban csak részben valósult meg: 5760 katasztrális hóid gyümölcsöst és 6111 ka- ‘asztrális hold szőlőt telepítet­tek Szabolcs-Szatmár termelő­szövetkezetei. Ennek az volt az oka. hogy az ültetvényter­vező vállalat — noha szerző­désben vállalta — nem tudta biztosítani a szaporítóanvag- szükségletet. Persze ehhez hozzájárult a múlt évi száraz­ság is, amely késleltette az oltványok fejlődését, vagyis azok nem érték el a kívánal­makat. Az ültetvénytervezö vállalat akkor végezte az or- száeos szaporítóanyag-szüks i let felmérését, amikor még csak hozzávetőleges adatok voltak az igényekről. Az említett okok kapkodást váltottak ki, amikor az idő már sürgetett. A diszponálá­sok körül zavarok támadtak, így történt, hogy egy szövet­kezet több helyről kapta, és hiányosan a szaporítóanyagot. Ezt is részletekben, ami kés­leltette a telepítést. Sőt, a nagykállói járás gazdaságai olyan fajtákat kaptak — Par- kenpepin, Téli Aranyparmen —, amelyek Szabolcsban nem sajátosak. Ehhez kapcsolódott még az a szervezési „bukfenc”, hogy a megyében termelt sza­porítóanyagot az ország más vidékeire irányították, s a megye szükségletét pedig — igaz csak részben — az ország távoli vidékeiről származó olt­ványokból fedezték. (Ez arra az időre emlékezteti az em­bert, amikor a vágómarhát el­szállították a fővárosba, aztán húsát visszavittók vidékre el­adni.) • Az idén ősszel és 1964 tava­szán megyénk szövetkezetei a tervek szerint négyezerhárom­százhetven katasztrális hold gyümölcsöst és 550 hold sző­lőt akarnak telepíteni. A sza- poi ítóanyag keretet már a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti főosztálya megadta. Azonban a terv végrehajtása ismét attól függ: biztos ivá lesz-e a szükséges oltvány mennyiségileg és minőségi! i esvar' it. Mert például a ter­vek szerint az említett meny- nyiségből 1412 katasztrális hold törpealmást akarnak te­lepíteni. Ez nemcsak alany­szükségletet jelent, hanem azt is, hogy védelem miatt ezt a területet körül is kell keríte­ni. Ezt a munkát már most megkezdik a gazdaságok. Azonban, ha nem kapják meg a szövetkezetek a terv szerinti törpeszaporító anyagot, akkor a kerítés készítésével egy idő előtti, felesleges beruhá­zásba fektetik pénzüket. Már­pedig egyik szövetkezet sem akarja anyagi eszközeit holt, kihasználatlan dologra for­dítani. A megye termelőszövetkeze­tei megkezdték az őszi és ta­vaszi gyümölcstelepítés elő­készületeit. Forgatják a aüajt a jövő almáskertjei számára. E tekintetben nem is lesz probléma, hiszen tavalyról is maradt ezer katasztrális hold előkészített, de oltvány hiá­nyában be nem telepített te­rület. Időben kell tehát gomek»- kodni az FM és az ültetvény­tervező vállalat illetékeseinek arról, hogy a megmunkált ta­laj betelepítése biztosítva le­gyen kellő szaporítóanyaggal. Ennek érdekében egy javaslat­tal is szeretnénk élni: Me­gyénk faiskoláiból mindenec- előtt Szabolcs-Szatmár terme­lőszövetkezeteinek oltvány­szükségletét elégítsék ki. Ez nemcsak a szállítás miatt, hanem minden tekintetben előnyös lenne. Vincze György. A nyíregyházi felső- és középfokú mezőgazdasági technikum előcsarnoka. (Foto: Hammel J.) Munkaerőt alkalmaznak A Gyulatanyai Kísérleti Gazda­ság felvesz pénzügyi előadót. Csak több éves gyarkorlattal. rendel­kezők jelentkezzenek. JelentkezSs helye a gazdaság irodájában Gyu­latanyán. Útiköltséget csak fel­vétel esetén térítünk. (160) Azonnali belépésre felveszünk autószerelő szakmunkásokat;, kö­zépfokú vezetői igazolványai ren­delkező gépkocsivezetőket. Cím a Kiadóban. (1388) Az Oíehértói Vegyes KTSZ fel­vételre keres építésztechnikust műszaki vezetői állás betöltésére. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezni fenti címen. (159) nem a munkahelyeken, hanem a központi raktárban hever­nek. A vezetők elmulasztják az ellenőrzést, sokan tizedran- gú kérdésként kezelik a dol­gozók oktatását, nevelését. Sok dolgozó nem is annak a munkának a baleseti veszé­lyeit ismeri, amit végez, ha­nem egészen mást. Ezért is a művezetők, építésvezetek a felelősek. — Vétkesek esetenként azonban a munkások is — mondja Hajzer Menyhért. — Nekem a szemembe mondta már egyik-másik: mit számít i egy köröm leválása, kinő az. ] Ezek az esetek azt mutat- ják, hogy az építkezéseken j dolgozók: vezetők és munka- j sok nem vigyáznak eléggé egymás épségére. Sokan már csak akkor döbbennek meg, amikor bekövetkezett a baj. Az első fél évben a vállalat' 10 000 forintot költött munka- védelmi plakátokra. Gondos­kodnak védőeszközökről, van­nak óvó rendszabályok is. Mindez mégis kevés. Csak az emberek, az egymás iránt ér­zett felelősség segíthet. S ak­kor kevesebb lesz az üzemi balesetek száma. Farkas Kálmán Új ház épüli Uj ház épült a csenged főutcán. A szomszédok azt mondják rá: takaros épü­let, boldog lehet, a tuhj- don^sa. Kondor György valóban elégedett,. öröm­mel mulatja a fc.h -zobút: előszobát, konyhát és kamrát, az üvegezett ve- . randát, közben dicsén. Pintye Miklóst: Jól meg­csinálta a fiú, nem mond­hatok kifogást. Az új háztól csak pár­száz méter a Vegyesipari KTSZ. Pintye Miklós, a zömök termetű, kevés be­szédű 24 éves fiatalember szintén a ktsz tagja, ■ a kőművesbrigád vezetője. Komoly figyelemmel hall­gatja a Kondor György által mondott, általam tol­mácsolt dicséretet, és azt mondja: — Igyekeztünk. Szűkszavú nyugtázása ez a jogos elismerésnek, de hogyan is tehetne máskép. Bizalom kérdése az egész. A ktsz kőmüveseinék kü­lönben járásszerte jó hí­rük van. 12 családi házat építettek az elmúlt évek­ben, és egyre több meg­rendelést kapnak. így he­lyes. Így kell, hogy dol­gozzanak a ktsz-ek, a kő­művesbrigád és min­den ember. így szépülnek meg a falvak, így Issz-nek elégedettebbek az ,embe­rek. S. E. eredményezi. Mondok néhány esetet. Lukács Béla például Nyíregyházán az Arany Já­nos utca járdájának zsaluzá­sa közben sérült meg. A mű­vezetője 2 hónapig hallga­tott róla. Kimentem és meg­kérdeztem, hogy tudott-e az esetről, azt válaszolta, igen. S mikor kérdőre vontam, hogy miért nem jelentette, csak a vállát vonogatta. Szőlősi Jó­zsef megsérült. A művezetője elhallgatta. Azt hitte nem jö­vünk rá. Leskó Sándor, a mű­vezető hibájából bokazúzó- dást szenvedett. „Ha egyszer megmar­koltam a faragóbaltát...“ Az üzemi balesetek okozóit fe- gyelmileg vonják felelősségre. Nagyon fontos ez, hiszen csupán az É. M. Sza bölcs megyei Épí­tőipari Vállalatnál az elmúlt fél évben 44 baleset történt, mely .1050 munkanap, azaz 8400 munkaóra-kiesést oko­zott. Tizennégy szak- és 30 segédmunkással dolgozott ke­vesebb e miatt az építkezé­seken. A második fél évből- alig telt el egy hónap, s már 7 baleset volt. Legfőbb és legtöbb ok a dolgozók figyelmetlensége. Nem tudom megérteni az ácsokat. Én is az voltam, de nekem, ha egyszer megmar­koltam azt a faragóbaltát, nem csúszott ki a kezemből. S ké­rem 13 eset van olyan, ami­kor az indok az, hogy a fara­góbalta a fa hántolása közben kicsúszott valamelyik kezé­ből, s emiatt láb és kézsérü­lés történt. A konzervgyár építkezésnél sorozatos a szeg­be lépés — sorolja az eseteket nem kis bosszúsággal. Akadnak aztán virtuskodók, okoskodók is. — Viroszt András ács en­nek köszönheti, hogy nem dolgozhat többé a szakmájá­ban — magyarázza. — ö ugyanis jobban akart érteni a szalagfűrész • kezeléséhez mint Orosz József és társa, akik erre lettek kioktatva. Viroszt meg akarta mutatni, hogy ö is ért hozzá. Hiába figyelmez­tették, ne nyúljon hozzá. A gömbfa megcsúszott a szalag- fűrész fémasztalán, s levágta a hüvelykujját és a mutató ujjának felét. Csak harmad­nap tért magához a kórházi ágyon. Mit számít a ksrömleváiás Súlyos balesetek származ­nak abból is, hogy a dolgozók nem használják a munkavé­delmi eszközöket. Az egész­ségügyi felszerelések viszont Negyven éven felüli magas, nagyon jókedé’yű parasztem­ber Szarka Sándor, a bereg- daróci Haladás Tsz elnöke. — Sokszor irigyeljük józan meglátását, munkabírását és azt a tehetséget, ahogy az emberekkel foglalkozni tud — mondta Hegedűs Sándor, a járási pártbizottság titkára. „Ezután minden másképp lesz** Beregdarccon tanácskozás közben találom. Szövetkezeti közgyűlésre készülnek. Gondo­san rendezgeti jegyzetét, gyak­ran az órájára pillant. Már várják őt a másik szövetke­zetben. Ott több még a gond, jobban kell a segítség. Aki egyidejűleg két tsz-ben veze­tő, bizony nagyon be kell osz­tania idejét, erejét, mert az irányítás nagy gonddal és fe­lelősséggel jár. — Adódik álmatlan éjsza­kám nem egy, mert minden­ből kettőt kell csinálnom. Két különböző probléma, két kü­lönböző nézet... A beregsurányi Népakarat Tsz 1960-ban közel 1400 hold földön 280 taggal kezdett az új gazdálkodáshoz. Amikor a falu szövetkezeti község lett, sokan ezt mondták: „Nos, ez­után minden másképp lesz...” A remény, a bizalom csak­hamar szétfoszlott. A meg nem értés, a tsz gyenge vezetése elkedvetlenítette az embere­ket. Sokan elmentek, mások meg gyakran vetettek irigy­kedő pillantást a szomszédos Beregdarócra. Hisz ott sem jobb az adottság sőt... Mégis minden a rendjén van. Jó a tsz, szépen osztanak, elégedet­tek a tagok. A beregsurányiak pedig minden évben mérleg­hiányosak. Vita éjszakáról— éjszakára Egy évvel ezelőtt gondolkod­ni kezdtek a beregsurányi tsz-tagok. A járási pártbizott­ság segítségével küldöttség ke­reste meg Szarka Sándort, a beregdaróciak elnökét. Arra kérték: vállalja el az ö tsz-ük elnökségét is. — Tudtam, hogy milyen nehézséggel fog járni — mondja visszaemlékezve —, de lelketlenség lett volna a kérésük elutasítása, mivel előttünk sem maradhatott ti­tok, hogy a beregsurányi tsz- ben válságos a helyzet... Pontosan egy évvel ezelőtt választották meg elnöküknek a beregsurányiak. Az új elnök Sípos András kőműves sú­lyos sérüléseibe öt napi szen­vedés után belehalt. Nem tud­ták megmenteni az orvosok. Évekig rakta a falat a ma­gasban. soha semmi baja nem történt, s bekövetkezett az, amire soha nem gondolt. Heg­gel még vidáman búcsúzott el családjától, este már csak a szomorú hirt vitték munka­társai feleségének. — Egy óvatlan pillanat okozta a halálát — emlékezik vissza Hajzer Menyhért, az É. M. Szabolcs Megyei Épí­tőipari Vállalat munkavédel­mi előadója, aki idestova Hz esztendeje dolgozik ebben a beosztásban. A záhonyi lakás- építkezésnél történt a baleset. Sipos a második emeleten be­lelépett a kéanénynyilásba, s lezuhant az első emeletre, ahol belevágta a fejét egy betongerendába. Mór csak a tény Az emberek csak egy ha­talmas csattanást, majd si­kolyt hallottak. Mikorra a helyszínre érkeztek, Sipos András már eszméletét vesz­tette. — Ebben az esetben B. B. művezető követte el a hi­bát, — magyarázza Hajzer elvtárs. —Ugyanis rendelke­zésére állt 3 köbméter deszka a kéménynyilások bekerítésé­re, de elmulasztotta. Apa, kereső nélkül maradt egy család. A művezető pedig börtönbe került. S midez mi­ért? A gondatlanságért. Nem ügy? — Az ősszel a záhonyi új állomás építkezésénél történt egy baleset. Az alapozási munkánál elmulasztották a biztonsági óvó rendszabályt, s így Bárdi Imrét a leomlóföld úgy megnyomta, hogy eltört az oldalbordája és belső zú- zódást szenvedett. Sajnos a do­log csak egyhónapos késés­sel jutott tudomásunkra, mert Mártom Gábor, az építésveze­tő elmulasztotta a baleseti jegyzőkönyvet beküldeni. — Miért? — Nem csináltak ügyet be­lőle. Mikor kimentem, s kér­dőre vontam, azt válaszolta: ,.nem olyan nagy dolog az”. Látta az esetet az igazgató is. s annyival elintézte; leom­lott egy kevés föld. Ember sérült meg. mások hibájából. S ez az egyetlen baleset 155 munkanapkiesést okozott. Bárdi Imrét meg sem látogatták, gyógyul-e már. — Sajnos több művezető el­hallgatja a balesetet. Ezt azért teszik, mert tudják, hogy a baleset prémium, s más juttatások megvonását A 3. sz. AKÖV felvételre keres legalább 6 hónapos gyakor­lattal, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező tehergépkocsi-vezetőket miskolci telephellyel. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, József Attila u. 72. (M. 34524) Vásároljon! KÖNNYŰ, DIVATOS, NIGURA PATENT napszemüveget, tükrös üveggel modern formákban 94*— Fi 106*“* Ft 162* — Ft Kapható : az OFOIÉRT bot fokban- ‘ • ’ " (Bp. 638) Új iskolák, politechnikai műhelyek megyénkben sokat beszélgetett, vitatkozott a tagsággal, sokszor a késő éj­szakákba nyúltak. Hisz jól tudta mi kell ahhoz, hogy a tsz-t valóban mindenki ma­gáénak érezze. A főhangsúly: a tagság véleményének meg­hallgatása, tiszteletben tartá­sa. Ez volt a kiindulás... —' Lépésről lépésre halad­tunk előre — mondja. — Fél­re tettük a sógorságot koma- ságot, mindennek a munka lett az alapja. A tagság hitt és bízott az új elnökben. Meghonosodott a rend, a munkafegyelem, az emberek visszanyerték' mun­kakedvüket. Milyen szépen dolgoznak most is. A bergsu- rányiak maguk sem akarták elhinni a múlt év végén,-hogy nem csupán az előző mérleg- hiányos esztendők terheit si­került kinyögniük, hanem 22 forintot osztottak egy munka­egységre és négy évről elma­radt földjáradékot is kifizet­tek. Sőt, 160 ezer forintot tar­talékolni is tudtak. Egy év mérlege Ahogy fejlődött a gazdaság, úgy érett be a termés is... Míg azelőtt alig hallatták szavukat az emberek, ma el­mondhatják véleményüket, a tsz-elnök irodája mindenki előtt nyitva áll. Jöttek és jön­nek is az emberek. Eleinte végtelen türelemre volt szük­ség, míg mindenkinek meg­magyarázza az új elnök, mit miért tesznek. Véleményét egyeztette a tagok elképzelé­sével. Így vált lehetővé olyan termeléssel foglalkozni, ami azelőtt nem volt a tsz-ben. Jelenlég 40 darab sőréjük hízik — akár exportra is vi­hetik. Aztán tízezer darab csirkét nevelnek, 340 sertést hizlalnak. — Csak össze kellett fogni az erőket — mondja szeré­nyen. — Hisz itt sem dolgoz­nak rosszabbul az emberek, csak szót kell velük érteni. S ő szót értett. Tüske senki lelkében nem maradt. Ez olyan lépés volt, ami hihetetlenül növelte a vezetők iránti bi­zalmat. — De sok még a probléma — mondja, aztán nevetve hoz­záteszi. — Néha-néha a csa­ládom is magára marad. Amikor arról érdeklődöm: milyen eredmény várható az idén, nagyon óvatosan fogal­mazza meg: — Számokat nem mondok, de nem lesz rosszabb a bereg­surányiak eredménye, mint a beregdaróciaké. Bálint Lajos. EGYMÁSRA I» VIGYÁZNUNK KELL Súlyos balesetek a munkahelyeken Gondatlanság, virtus, felelőtlenség miatt APRÓHIRDETÉSEK 1102-es Skoda üzem­biztos állapotban ol­csón eladó. Nyírtelek Belegrád. Alt. Iskola. (1382) Kertes ház beköltöz­hetően eladó. Mák u. utca 44. (1377) 800-as Trabant Com­bi eladó. Marx tér 4. (1378) Két új lószerszám eladó. Versenyre Is al­kalmas. Megtekinthe­tő: Máriapöcs, Pet- róczynál. (1376) leg állami beruházással épül. Az új tanév kezdetén a vásá- rosnaményi diákok is új gim­náziumban tanulnak már. A vásárosnaményi iskolát augusz­tus 15-én adják át rendelte­tésének. Megkezdődnek a munkála­tok a baktalóránthézi és az ibrányi gimnázium építkezés sén is. Üj politechnikai műhellyel gyarapszik az új tanév kezde­tén a nagykállói gimnázium. Szeptember 1-re átadják a növényvédő szakközépiskola részére épülő nagyméretű szerelőcsarnokot, amely rész­ben társadalmi munkával ké­szült. Nyírbátorban a gimnázium részére egy terményraktárt alakítanak át rádió-hiradás- technikai, politechnikai okta­tás céljaira. Az átalakítás 200 ezer forintos befektetéssel végzik. (sz) A megyében lévő iskolák a nyár folyamán új tantermek­kel, új politechnikai műhe­lyekkel bővülnek,, de néhány helyen új iskola is épül. Csen gerben augusztus 15-re elkészül az új nyolctantermes gimnázium. Ugyancsak nyolc­tantermes gimnázium lesz ké­szen október 1-ig Fehérgyar­maton. Az új iskola jelentős társadalmi munkával, illető­Mindenből kettőt Beregsurány, Beregdaróc egy nevezőn

Next

/
Oldalképek
Tartalom