Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-06 / 182. szám

Vissza a feladónak

A nyfrmadai Kossuth Tsz dohány pajtát épít, ehhez az

AGROKER szállítja a szükséges dróthuzalt. A termelő- szövetkezetek beruházása irodája meg is rendelte a Kossuth Tsz részére szükséges 550 kilogramm dróthuzalt még az év elején. Az AGROKER raktárából a megrendelés és a fedezetigazolás alapján az AKÖV túrakocsija ki is szállította a sizükséges mennyiséget.

Csak egy baj történt. Mivel több tsz-nek is szállítottak, így valami oknál fogva 30 kilogramm hiányzott abból az 550-ből, mely a madai Kossuth Tsz-t illette volna meg. Ahelyett, hogy a tsz ezt átvette volna, a hiányzó 30 kiló miatt visszaküldték az egészet. Az AGROKER-nél pótolták a hiányt, s visszaküldték. Alig érkezett meg a tsz- be a szükségles dróthuzal, azzal az indokkal, hogy nincs szükség rá, postázták a feladónak.

Ezek után az AGROKER a beruházási irodához fordult, ahol azt a felvilágosítást kapta: „küldjék csak ki a tsz-nek, mert szükségük lesz rá". Üjabb fuvar, újabb kiadás, időfecsérlés. S ezzel az ügy még nem zárult le. A termelőszövetkezet ismét visszaküldte. S ezután jön az érdekes dolog. Július 31-én megjelent az AGROKER-nél a nyírmadai Kossuth Tsz anyag- beszerzője, s közölte, nem tudják befejezni a dohánypajta építését a dróthuzal hiánya miatt.

Az AGROKER a tsz rendelkezésére bocsátotta az 550 kilógramm dróthuzalt. De vajon, nem lehetett volna ezt a tortúrát elkerülni? F. K.

Már pirul a jonatán

Száz mázsa alma holdanként Nyírbogáton

A jonatán almákon megjelentek a rózsaszínből vörösbe hajló színek. Napról-napra jobban pirulnak s fürtökben mert nem egyenként, hanem többesével csüngnek a kövé- redő gyümölcsök.

Ilyenkor örül a gyümölcs- kertész. A teremtő ember büszkeségei.

Tíz forint —

egy férges gyümölcsért

Demeter Miklós gyümölcskertész két éve dolgozik a nyírbogáti tsz gyümölcsösében. Járjuk az almáskertet, s a tisztaság, a jól ápoltság mind-mind a szakszerűségről és szorgalomról tanúskodik.

— Minden férges gyümölcsért tíz forintot adok — mondja Demeter Miklós, és mosolyog.

Nem a tíz forint, hanem a kíváncsiság!

Keresgélek, hátha találok férges almát... Aztán bele-, unok, mert sehol egyetlen sincsen.

— Befejeztük a hetedik permetezést, nem lehet férges gyümölcs — folytatja a gyömülcskertész.

Demeter Miklós huszonhárom éve foglalkozik almával. Ismeri a gyümölcstermelés minden fogását, a szakszerű művelés különböző módozatait. A nyírbogáti tsz-ben háromszáznyolcvannégy, tehát majdnem négyszáz hold van gondjaira bízva. A munkáját nehezíti a sok régi kis parcella. Jelenleg harmincnégy helyen található a 384 hold. Azonban az őszön az egy katasztrális hold alatti szórványos gyümölcsösöket áttelepítéssel felszámolják.

Permetezés holdvilágnál

ötvein ember dolgozik Demeter Miklós irányítása alatt. A kollektíva eggyéforrottsá- gát néhány elejtett szóval jellemzi a gyümölcskertész:

— Könnyű így dolgozni, mert kedvvel, akarattal szeretettel végzik az emberek a munkát.

Igen. A gyümölcstermeléshez — a szaktudás mellett szívre és lélekre van szükség. S ez csakis jó egyetértési! közösségben lehetséges.

Érdemes feljegyezni a példát:

Az alma egyik legnagyobb ellensége a perzselés. A melegben történő permetezés tönkreteheti a legszebb termést ígérő gyümölcsöst is. Ezért a nyírbogátiak hajnali háromtól reggel 8-ig és délután öttől késő éjszakáig — holdvilágnál — permeteznek.

Talán ebből is látszik, hogy ma már egész éven át, a munkák valamennyi fázisát szívesen végzik az emberek. Csakis így várnak az idén 100 mázsa almát holdanként.

Az asszonyok egy csoportja nyári almát szed. Egészséges, sárgás rózsaszínű gyümölcsösei téli ládákat raknak egymásra. A férfiak támkaróz- nak. Az ágakat földig huzza hasznos terhük. Fel kell támasztani őket.

Mi különösebb is lehet ezekben a munkákban? Egyszeri látásra semmi. Megszokott fogásokkal és megszokott módon végzik valamennyi mozzanatot.

A különbséget, az újat — a régebben végzett munkával szemben — mégsem nehéz felfedezni: élvezettel végzik ezt a munkát.

És ez is Demeter Miklós érdeme. V. Gy.

Évi tizenhatmillió forintos tervet teljesít a háziipari szövetkezet

Hatvan községet és tanyát kapcsolt már be munkájába

A Szabóié« Megyei Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet tegnap, augusztus 5.-étn tartotta meg küldöttgyűlését, melyre a nagyszállási kosárfonók üzemházában került sor. A tagság első fél évben végzett munkájáról Nagy Sándomé elnök számolt be.

Ismertette, hogy a szövetkezet a múlt esztendőben ünnepelte a 10 éves fennállását, s ez idő alatt 60 közEgyszerre 52 ládaelem hasítására képes az a tetszetős külsejű gép, amelyet Vezér Ferenc, a Szatmárvidéki Faipari Vállalat dolgozója szerkesztett. Egy évvel ezelőtt kezdett elképzelése kivitelezéséhez, s az újításnak szánt gép már a találmányi hivatal előtt van. Nemcsak nagy időnyereség érhető el Vezér Ferenc

elemvágójával, teljes biztonságban is végezhetik munkájukat a vele dolgozók: a legkisebb hiba esetén is önműködően gyullad ki a veszélyt jelző piros lámpa. A gépet nemrég a vásárosnaményi ládagyárban szerelték fel. Képünkön Vezér Ferenc mutatja, hány elemet vágott le gépe.

(Foto: Hammel)

Négy község, tizenkilenc tanya és egy orvos negyedszázada

Egy életpályából 25 évnyi történetet néhány sorban elmondani még akkor sem lehetne, ha az a bizonyos 25 év eseménytelenül telt volna el.‘ Márpedig dr. Szederkényi József ófehértói körzeti orvos élete eseményekben, munkában ugyancsak gazdag volt. Olyannyira, hogy észre sem vette, haja mikor váltott fehérbe, mikor lett bővebb vállbán az inge, melyik év, évtized vésett homlokára re- döket.

A körorvos első éve

A nevét és a hivatását jelző kis táblácskát 1939-ben helyezte el ajtajára. Erre még tellett az önállósitási kölcsönből. Mert hiába jelölték id járási körorvo6nak, a váróterem berendezésétől kezdve az utolsó csipeszig mindent saját ipa- gának kellett megy ennie.

Pénze nem volt. Miből is lett volna? A cselédkönyvesi időszakból, vagy talán a kisvár- dai kórházban kapott fizetéséből? A havi 40 pengőből? Hiszen csak lakbére volt ennyi. Kölcsönt vett hát fel köt orvosi pályájának első évében. De lesz-e majd pacienturája? Attól ugyan nem kellett télnie. Máról-holnapra 9 ezer lett. Ofehértó, Besenyőd, Levelek, Magy, zsellérei, béresei, gyerekei. Négy község 19 tanyával, s minden nyomorával. Levelek? ötezer holdnyi területből 140 a parasztságé. Ofehértó? Négyezer hold gróf Majláthé, és így valameny- nyi. Az emberek harmadában arattak, egy-egy családnak ha jutott 8 mázsa élet. Április [elé már vissza kellett fogni a kést, ne szaladjon mélyen a .kenyérbe... Ha krumpli, meg oiéj nincs, éhen vesztek volna.

Négy község, 19 tanyával, s minden nyomorával. Tífusz járvány, maláriafészek, gü- rnűkór. Melyik ellen harcoljon először? Kórház, gyógyszertár, egészségház, fúrott kút messzi kilométerekre. S a dunántúli kis vasúti tisztviselőnek Nyírségbe szakadt fia, dr. Szederkényi József körorvos, hadat üzent az elmaradt közegészségügyi állapotoknak, a pusztító kórnak, a lelki sötétségnek.

tak az évek ráncot a homlokára, lett fakóbb a haja, bővebb az inge.

Ha egyszer monográfia készül

Ma már csak Öfehértón rendel, de ma is sok dolga van, hiszen háromszor akkora lett a falu. 800 házzal, 17 új utca épült. Orvosi lakás, gyógyszertár, egészségház a volt Majláth kastélyban és fúrott kutak. Reggel 7 órától rendel, utána a fekvő betegekhez megy. A hétfő és a szombat a legerősebb napja, százan is megkeresik. Bíznak benne. Nemcsak a négy község, de a fél megye lakossága ismeri, nagyra becsüli. A kormány munkásságának elismeréséül Ratkó-díjban, és egy hónappal ezelőtt az „Érdemes orvcs”-i kitüntetésben részesítette. 61 éves.

Ofehértó, Levelek, Besenyőd, Magy. Ha egyszer újkori monográfiáját megírják, dr. Szederkényi József körorvos neve, munkássága nem maradhat ki belőle. Az ő nevéhez is fűződik történelmük.

Arató Erzsébet.

séget és tanyát kapcsolt be munkájába. Az elmúlt évtized kiváló eredményeket hozott, hisz a szabolcsi háziipariak és népművészek munkáját megismerte a világ. 1963 első fél évében további két részleggel bővült a háziipar. Tiborszállásan csdpkeverők, Nyíregyházán pedig szövők kezdték meg a munkát, s így most már 22 részlegben dolgoznak a szövetkezet tagjai. Tovább javult a lakossági szolgáltató részlegek tevékenysége is. Az éves 16 millió forintos tervet teljesíti a szövetkezet.

1963 első felében a nép- művészeti áruk termelése volt a cél.

A kosárfonáshoz szükséges fűz-anyagellátás biztosítása érdekében a szövetkezet 100 hold vessző telepítését vállalta. A kosárfonás fejlesztése érdekében Nagyszálláson, üzemházat építettek 1 millió forintos költséggel. Sajnos a kosárfonó részlegek a tervüket nem teljesítették.

A beszámolót vita követte. Ez után került sor a kitüntetések átadására, öt dolgozó: Nácz Miklósaié, Kitka János- né, Sánta Veronika, Kolarics Lajos és Katona Andrásné kapta meg a „.Kiváló szövetkezeti dolgozó” kitüntető jelvényt.

Kétszázmillió forint tanszerekre

Az iskolai felszereléseket értékesítő vállalatnál kapott tájékoztatás szerint különböző tanszerek és szemléltető eszközök szállítása jó ütemben halad. Az összeg, amit az állam különböző forrásokból az idén a megyék rendelkezésére bocsát, megközelíti a kétszáz millió forintot. Nagy mennyiségben juttatnak azokból az új, korszerű szemléltető eszközökből, amelyek a fizika, a biológia, a nyelv, a történelem oktatását könnyítik, segítik. A gyakorlati foglalkozásokhoz szükséges műhelyfelszerelések közül azok, amelyek használata — méretük miatt — az előző években elég sok nehézségbe ütközött fűrész, kapa, most már úgynevezett gyermek-méretben készülnek.

Elmondották még, hogy ez évben is fokozódott az érdeklődés külföldön a magyar tanszerek és szemléltető eszközök iránt.

Szükséglet szerint részesülnek a gabonából a íülpösdaróci tsz tagjai

A íülpösdaróci Petőfi Tsz- ben már befejezték a csép- lést. Az átlagtermés 12 mázsa volt. Ezt elsősorban a nagyobb hozamú Bezosztája 1. búzafajta termesztésével érték el. Míg a Bánkuti 1201-ből 9 mázsát, addig a Bezosztája 1-ből 15 mázsát termelték holdanként.

A tsz. vezetői sokat vitatkoztak az emberekkel, a nagyobb hozamú búzafajta termesztéséről. Sőt, egyesek még hordó sörökben is fogadtak arra: a Bezosztája 1 nem fog beválni. A gyakorlat eldöntötte. A 15 mázsás holdankénti termés meggyőzte őket. Bár egyesek még ma is azt mondVEZETÉKES RÁDIÓ

szántani, hat ökröt hajtani" kezdetű örökbecsű dalműveket ismeri fel többszöri hallás után.

Hát ez a kis édes Micike segít eligazodni a zene rögö6 útjain. Minden esetre ügyesen csinálja. Például a múltkor olyan ügyesen összehozta az éter hullámain Melis Györgyöt és Németh Lehelt, hogy a végén már nem is tudtuk melyik Lehel és melyik nem lehel. A legkedvesebb persze az volt, hogy Melis a sevillai borbélyról, Németh pedig valamelyik pesti figaróról énekelt, aki éppen hárít tupizotl a srácoknak. Micikének azonban ez mellékes, mert mondom, megbukott első elemiben énekből és azóta a rádióban is falsotfog.

Legutóbb Micike bebizonyította, hogy nemcsak a zenéhez, hanem a prózához is ért.

Történt ugyanis, hogy a Kossuth-on a Bánk Bán-t a Petőfin pedig a Csinn-bumm cirkuszt közvetítették és e kettőt Micike jóvoltából ismét mixelve hallhattuk. Valahogy

így:

Ha bánat és a gond

agyamban frigyre lép... Itytálló metyter bácsi!... Buhuhuúúúú...

Petur, panaszodban felsóhajt a nép...

Mert Bukfenc mindent tud... Ekkor én is felsóhajtottam: — Mondd meg, Bukfenc, meddig csavargatja még a rádiót Micike?

De ezt még Bukfenc se tudja.

Vincze György,

ják, azért, mert jobb földben termelték. Ez természetes, s, hogy többet fizessen, többet is kell kapnia.

A szövetkezet vezetőd most azon töprengenek, milyen módszerrel osszák szét a gabonát. Az elmúlt évben nem vették figyelembe, hogy menynyi gabonára van szüksége egy-egy tagnak, hanem aszerint osztották szét, ki hány munkaegységet teljesített. Így aztán sokan jóval több gabonához jutottak, mint «menynyire szükségük volt. Most az elosztási elvük az, hogy minden családtagra, aki a szövetkezetből ól, 230 kilogrammot osztanak. Akik máshol dolgoznak a családból, azok részére nem adnak. Azt tartják, hogy azok úgyis a munkahelyükön vásárolják meg a szükséges kenyeret. Ezt a mennyiséget az államnak adják át.

Ügy vélik — mondta Szabó János, a tsz elnöke — hogy ez az elosztási módszer beválik, mert a tagság is megérti, hogy nem érdemes több gabonát tartalékolni, mint amennyire szüksége van a családnak. Véleménye szerint a 230 kilógramm gabona elegendő egy főre. Mert jövőre is termelnek gabonát és jövőre is megkapják a családok a szüséges gabonameny- nyiséget.

B. L.

1963. augusztus 6.

Fegyverzete az apai házból hozott emberség, a tudás, az orvosi humanitás. Az első támadást a tifusz ellen indította. Mindenkit beoltott, eleinte évente háromszor. 1942-re megszűnt a tifuszos járvány.

Mi volt az a deredúra

Zsombékos, ingoványos terület karolta át a falut, ölelése halálos volt. Esténként párás Időben ma is látni a felgőzölő területen az egykori mocsarak helyét. Dr. Szederkényi József körorvos sikerrel harcolt, kilincselt lecsa- polásáért, a malária száműzetéséért.

A nyomor volt legnagyobb ellensége. Bármerre fordult, mindenütt szembe találkozott vele. Angolkór, tbc, sivárság, minden bajnak szülőanyja, hordozója. Akkoriban az járta: akinek csak kapálni, kaszálni az élete sora, az csak akkor boldog, mikor iszik. Ittak hát. Még az asszonyok is. Denaturált szeszt, vagy ahogy népiesen nevezték: deredurát, dénárt.

Sötétség, babona. Ezenkarú polip. Hányingere van az asz- szonynak, igyon a marhaitató vályúból. Szemmel verték a gyereket? Fürdessék döglött kutyafejnek fövő vizében. Gyulladásos a szeme? öntsenek bele vizeletet. Magánkívül volt. Sokszor érezte, tehetetlen ennyi sötét erővel szemben. De fáradhatatlan tartotta az előadásokat a szellőzött szobákról, a tisztaságról, a fertőzés veszélyéről, a tudományról.- Közben járta a községeket, tanyákat. Vonaton, szekéren, az egyik faluból a másikba, 5—10 kilométereket gyalog. Verejtékes hátakra tapasztotta fülét, hallgatózott sípoló tüdőkbe, köny- nyített vajúdó asszonyokon, kötözött sarlóvágta lábakat, bicskaszúrta sebet, húzott szuvas fogakat. Sápadoztak a csillagok, hogy indult, este szikrázva mutatták neki a hazafelé vesető utat. Alig feküdt végig az ágyon, újból hívták, egy-egy éjszaka háromszor is. Körorvos volt. Valahol ezekben az időkben lopMár előre nevetek, amikor a rádióban műsorismertetés végén azt mondja a bemondó: „A vezetékes rádió műsora egész nap azonos a Kossuth Rádió műsorával..." Nevetek, mert nálunk a postán Micike a telefonközpontos, egyben a vezetékes rádió helyi igazgatója is. így Micikén múlik, mit hoz szobánkba a drót a vezetékes rádióból. Egyszóval ő igazgatja községünk kutúráját. ö a mi kedves műsorszerkesztőnk, aki azonban megbukott első elemiben énekből és ezt a hiányosságát, pedig már alaposan elment felette az ide, még mindig nem korrigálta. Kizárólag a Csárdáskirálynő „egy- cicáját” és a „Szeretnék