Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-31 / 203. szám

Mélyhűtött marha- xrA T A T T A T

*• sertéshúsokból K.(J0 1 (JJLO V J\ Lj

egybekötött sütési bemutatót tart

folyó bő 31-én, szombaton egész délelőtt az

Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Nyíregyháza,

Dózsa György u. 11. sz. alatt lévő húsboltjában

Minden vásárlónkat szeretettel meghívjuk!

Általános tudnivalók a mélyhűtött marha- és sertéshúsból különböző módon készíthető ételekről.

A szabályhoz tartozik, hogy:

1. a kiengedett húst lehetőleg azonnal használjuk fel, készítsük el, mert ha tovább áll a kelleténél, veszít tápértékéből. A húsnedvekkel több vitamin, aminósav távozik a húsból s így az szárazzá lesz.

2. A húst ne áztassuk, hanem mossuk meg.

Az alábbiakban közlünk többek között egy jól bevált receptet:

Tűzdelt fehérpecsenye burgonyapürével:

A marhacomb részében fekvő fehérpecsenyét ujjnyi vastagra felszeleteljük, gyengén kiverjük es füstölt szalonna csíkokkal megtűzdeljük, sóval és törött borssal fűszerezzük. Kevés forró zsírban mindkét oldalát hirtelen átsütjük, majd lábasba rakjuk. A visszamaradt zsírban vöröshagymát fonnyasztunk és azt is ráöntjük. Kevés vizet, zöldpaprikát, nyers paradicsomot teszünk rá és fedő alatt puhára pároljuk. Amikor késs, a Szeleteket ízlésesen tálra rakjuk, levét rászűrjük, s burgonyapürével tálaljuk.

Tetszés szerinti savanyúságot adunk hozzá.

Az 1957. évi mélypontot jelentő 130 ezer holdról ez évben ismét 200 000 hold főié emelkedett hazánkban a napraforgó vetésterülete. A napraforgó-termesztéssel foglalkozó szövetkezeti gazdaságok az idén 60—80 holdnál kisebb területre már nem is igen kötöttek szerződést és nem ritka az olyan termelőszövetkezet sem, amely 400, 500, vagy éppen 600 holdon termelte ezt a fontos ipari növényt. A korábbi években különösen jól vizsgáztak a nagy olajtartalmú szovjet fajták. Hozamaik általában egy mázsával meghaladják a hazai fajtákat. Mivel a hazaiaknál mintegy 10—11 százalékkal magasabb olajtartalmú krasznodári napraforgók fel- vásárlási ára is magasabb, az idén különösen jól jártak azok a gazdaságok, amelyek ezeket a fajtákat termesztették.

A népgazdaságilag rendkívül fontos növény betakarítása helyenként már ezekben a napokban megkezdődött. A Malomipari és Termény- forgalmi Vállalat szakemberei szerint mind per- gésveszély és a madárkárok elkerülése, mind pedig a felvásárlás zavartalansága miatt fontos, hogy ahol csak lehet a szedést csakúgy, mint az értékesítést már szeptemberben befejezzék. Az állami magtárak szeptemberben minden mennyiséget zavartalanul át tudnak venni. A késlekedés torlódást okozihat. Előnyös a korai szállítás azért is, mert így korábban vehetik igénybe az olajpogácsa-dara, Illetve keveréktakarmány juttatásokat. Az időjárás most még kedvező, az esetleges tartós őszi esőzések azonban kárt tehetnek a termésben.

Megkezdődött a napraforgó betakarítása

nak a területre. Külön hívják fel a szülők figyelmét, hogy gyermekeiket óvják a permetezett gyümölcsök fogyasztásától. A munkált végleges befejezése után megmaradó és hamarosan felhasználásra nem kerülő permetlevet — ha a biztonságos tárolásra nincs lehetőség — kutaktól, lakott helyektől távol, -földbe ásott gödörbe öntsék és

vastagon temessék be. A permetezésre és porozásra használt eszközöket, gépeket, továbbá minden permetezőszerrel szennyeződött tárgyat gondosan tisztítsanak meg közvetlenül a permetezés befejezése után. Feltétlenül gondoskodjanak mindenütt a — sok helyütt a kiszáradás ellen vízzel feltöltött — permetléká- dak biztonságos elzárásáról, vagy lefedéséről olyan módon, hogy abban se fürödni, se mosakodni ne lehessen.

A növényvédőszerek gondatlan tárolása, vagy felhasználása sokszor okozott már mérgezéseket. A mérgezések megelőzése érdekében a Földművelésügyi Minisztérium munkaügyi és szociálpolitikai osztálya felhívja az állami gazdaságok, valamint a termelőszövetkezetek dolgozóinak figyelmét, hogy a mérgező növényvédőszerek alkalmazása esetén szigorúan tartsák meg a munka- és egészségvédelmi előírásokat.

Mérgező növényvédőszerekkel kapcsolatos mindenféle munkát kizárólag 18 évesnél idősebb, egészséges dolgozók végezhetnek, akik a növényvédőszerekre vonatkozó munkavédelmi oktatásban mar részesültek. Mérgező növényvédőszerek előkészítésével és felhasználásával kapcsolatos munkák közben étkezni es dohányozni tilos. A permetlé és porozószer elkészítésével foglalkozó munkásokat megfelelő munka- és védőruházattal, továbbá egyéni védőeszközzel kell mindenütt ellátni. A mérgező permetleveket olyan helyeken készítsék el a gazdaságok, ahol ivóvizet szolgáltató kutak vagy vízforrások szennyeződése biztonságosan elkerülhető. Felhasználásra előkészített, vagy közvetlenül felhasználásra kerülő permetlevet, porozószert, vagy egyéb növényvédőszert sem szabad őrizetlenül hagyni.

Ugyancsak fontos munkaegészségügyi előírás, hogy erősen szeles időben permetezni, vagy porozni nem szabad. Bekerítetten területeken mérgező növényvédőszerekkel történő permetezés vagy porozás esetén megfelelő számú táblát kell elhelyezni a terület körül, az arra járókat figyelmeztetni kell a mérgező anyagokra és a belépési tilalomra Mérgező növényvédőszerekkel frissem permetezett területeken a permetlé megszá- radásáig sem áthaladni, sem dolgozni nem szabad. A gazdaságok gondoskodjanak a mérgező anyagokkal permetezett, vagy porozott bekerí tétlen területek őrzéséről. Mindenképpen akadályozzák meg, hogy illetéktelenek, különösen pedig fiatalkorúak behatoljaFelhívás a növényvédőszereh okozta mérgezések megelézésére

a szerződéstől elállni. Alaptalanul hivatkozik az eladó szövetkezet arra, hogy a szavatossági felelősség alól mentesül, ha a vevő a hibát a szerződéskötéskor ismerte, ez pedig szerinte ezúttal fennáll, mert a szövetkezet megbízottai maguk válogatták ki a csirkéket, tehát látták, hogy azok kicsinyek és soványaik. A továbbtenyésztésre alkalmatlansági hiba olyan jellegű, ami egyszerű ránézéssel nem ismerhető fel. Az a körülmény, hogy a csirkék kicsinyek és soványak, még nem jeleníti, hogy egyszersmind továbbtenyésztésre is alkalmatlanok. A vásárló szövetkezet az 537 hibás baromfit már nem tudja visszaadni, mert elpusztultak. Ennek részben az állatok szállítga- tása, részben az az oka, hogy új helyükön tartásuk és takarmányozásuk nem volt kielégítő. Ez a mulasztás a vásárló szövetkezetét terheli. Ezért a Legfelsőbb Bíróság ezúttal 50 százalékos kármegosztást alkalmazott.

Egy tsz egy másik termelő- szövetkezettől 930 darab, továbbtenyésztésre alkalmas baromfit vásárolt. A minőség ellen azonban később kifogást emelt, majd kártérítési pert indított. Végső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely megállapította, hogy az eladott baromfiak nem voltaic hibamentesek. A vevő szövetkezet továbbte- nydsztésre alkalmatlan baromfiakat vásárolt. Áz eladó azt állítja, hogy hibamentesek voltak. A hibamentesség azonban azt jelenti, hogy a baromfiakban megvannak mindazok a tulajdonságok, ame- lvek a továbbtenyésztéshez szükségesek — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. Ezzel szemben kiderült, hogy egy részük olyan fejlődési rendellenességben szenvedett, amely miatt erre a célra alkalmatlanok voltak. 537 darab nem rendelkezett a szerződésben meghatározott tulajdonságokkal, a vásárló szövetkezetnek tehát joga volt

JOGI KÉRDÉSEK:

Kié a felelősség?

Nagy gonddal végezzük a szerves trágyázást és műtrágyázást

Talajaink szerves- és tápanyag tartalma a termelés folyamán állandóan csökken. Törekvéseink arra irányulnak, hogy termésátlagainkat állandóan fokozzuk, és ennek érdekében a katasztrális holdanként! növényszámot — a régi gyakorlathoz képest — emeljük. Ez helyes is, egy bizonyos határig, figyelembe véve a termesztés lehetőségeit: talajadottság, tápanyagellátottság, öntözési lehetőségek, a természetes csapadékviszonyok és az alkalmazott agrotechnika (mélyszántás, vegyszerezés stb.)

Belterjes művelés

A gazdán múló tényezők sajnos korlátozottak, de igen lényegesek. Ide sorolnám a helyes és szakszerű tápanyagutánpótlást, az alkalmazott agrotechnikát és az öntözési lehetőségek helyes kihasználását ott, ahol erre mód és lehetőség van.

Az ország hússal és tejjel való bőséges ellátása biztos takarmánybázist követel meg. A takarmánynövények csak belterjes művelés mellett adnak bőséges termést. Ezért elsősorban takarmánynövényeinket kell szerves trágyázásban részesítenünk, mint pl. a silókukorica. Lucernát és burgonyát lehetőleg másodéves 'istállótrágya után telepítsünk, illetve ültessünk.

Jelenleg időszerű az istállótrágyázás gyors, szakszerű elvégzése, és a műtrágyázás végrehajtása. A fővetésű zöldtrágyákat (csillagfürt, napraforgó) már le kellett szántani, a tarlóvetésű zöldtrágyák leszántása még nem soron következő feladat. Az istállótrágya kiszórásának helyes időpontja augusztus, szeptember. Ebben az időben ugyanis elegendő hőmérséklet, víz és levegő van a talajban, a baktériumok élettevékenységéhez. Amennyiben a három tényező közül egy is hiányzik, a baktériumok nem tudják folytatni élettevékenységüket és a trágyával bejuttatott szerves anyagot nem képesek feltárni, átdolgozni. Az istállótrágyát legjobb trágyaszórógéppel kijuttatni a talajra, mert az egyenletes terítést ad.

Amennyiben ez nem áll rendelkezésünkre, úgy kupacokból vagy közvetlen kocsiról szórjuk szét, igen ügyelve az egyenletes terítésre. A kiszórt istálló trágyát azonnal szántsuk le, mert ellenkező esetben igen nagy tápanyagveszteséggel kell számolnunk, nem beszélve a hasznos baktériumok nagymérvű pusztulásáról.

Helytelen a tavaszi istáliótrágyázás

Láthatjuk, hogy az istállótrágyázás végrehajtása igen pontos és jól szervezett munkát igényel, ha azt szakszerűen akarjuk végrehajtani. Tudnunk kell még azt, hogy az istállótrágya tömegéhez viszonyítva aránylag kevés nitrogént, foszfort, és káliumot tartalmaz (N: 0,54 százalék,

P: 0,25 százalék, K: 0,70 százalék), tehát szerepe inkább a talajélet fokozásában és a szerves anyag utánpótlásában van. Ezért igen célszerű, — ha a műtrágyakészletünk ezt megengedi — az istállótrágyázással egyidőben holdanként 100—150 kilogramm foszfor, 80—100 kilogramm nitrogén műtrágyát kiszórni a táblára, és egyszerre alászántani.

A leszántás mélysége a könnyebb, nem erősen kötött szabolcsi talajokon 30—35 centiméter legyen, hisz ezek

a talajok ilyen mélységben rendelkeznek elegendő levegővel, nedvességgel és hőmét- séklettel. A szatmári erősen kötött hideg terméketlen agyagtalajokon 20—25 cm. mélységben forgassuk alá szerves trágyánkat. A szántást kövesse gyűrűs vagy si- mahenger, lehetőleg kapcsolva.

A tavaszi istállótrágyázás szakmai szempontból igen helytelen. Különösen az erősen kötött talajokon nem kívánatos annál is inkább, mert ezek általában késő tavasszal művelhetők. Száraz tavaszokon — ami általában gyakori — a tavasszal talajba juttatott istálló trágya szinte „kiégeti a növényt”, mert a baktériumok a trágya elbontásához használják fel a kultúrnövény elől a vizet és a nitrogént,

A műtrágya kiszórásnál is tartsuk szem előtt azt a tényt, hogy a foszfor és káli műtrágyákat — mint alapműtrágyákat — mindig ősz folyamán kell teljes egészében kiszórni és alászántani. Az őszi kalászosok alá az alapműtrágyával együtt nitrogént is adjunk, ami az őszieket kezdeti fejlődésükben segíti. Sajnos sok helyen láttam, hogy a foszfor és káliműtrágyák a nagyüzem rendelkezésére álltak már ősz folyamán, mégis tavasszal szórták azokat ki. Tudnunk kell, hogy az alapműtrágyáknak átalakuláson kell keresztül menniük, hogy a növény számára felvehető állapotba kerüljenek. Ehhez a külső tényezőktől függően 8—16 hétre van szükség. A tavasszal kiszórt alapműtrágyák sokszor nem tudnak a kívánatos átalakuláson átmenni, így a növény számára akkor nem tudnak felvehető tápanyagot nyújtani, amikor 3rra a legnagyobb szüksége lenne.

Fodor Tamás

— MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ .. ....... -■ ■ " ""-- - .......... ........■■■■■

Győzött az intenzív búza

A tények eldöntötték a vitát

Mint minden új iránt, az intenzív búzák iránt is fenntartással voltak az emberek. Sőt, ez az előítélet helyenként még mindig megtalálható. Az érv számtalan, de valameny- nyi lényege: ragaszkodás a

régi búzafajtákhoz, amely elsődlegesen az új, nagyobb termésű fajták kellő ismeretének hiányából táplálkozik.

Az idei esztendő időjárásának viszontagságai szinte szokatlanul próbára tették a gabonaféléket, elsősorban a különböző búzavetéseket. A téli nagy hideg, amely sok fagykárral jelentkezett, és a nyári aszály alaposan megviselte a kalászosokat. Persze, egyben bizonyított is: megyeszerte

többet fizettek az intenzív, nagy hozamú búzafajták, mint a hagyományos úgymond: „bevált magyar” búzák. Igaz, — éppen az időjárás mostoha viszonyai között — az intenzív fajták sem hoztak kívánalmak szerinti termésátlagokat, de előnyük, ha nem is

több mázsás különbséggel, mégis megmutatkozott. Egyszóval: az intenzív búzák — főként a Bezosztája fajták — a rossz időjárás ellenére i: egy-három mázsával többe' adtak katasztrális holdanként És nem is azon kívánunk vitatkozni, hogy mennyivel nagyobb az intenzív búza hoza ma, hanem a lényegen, hogj többet fizet! Országunk gabonaproblémája (az ideihez kü lönösen nem kell kommen tár!), a kérdést így veti fel ha az intenzív búza akár 5C kilóval is magasabb hozamol biztosít, akkor azt kell termelni!

Természetesen voltak egyedi esetek, ahol kifagyott é minimális mennyiségben meg maradt intenzív búza ígér alacsony terméssel fizetett Ezt azonban semmi esetre sem lehet példának venni. Ellenben a tiszadobi Dózsa Tsz- ben volt olyan intenzív búzaparcella, amely 18 mázsa felett adott holdanként. Persze,

Tiszadobon, a hazai és intenzív fajták együttes termésátlaga 11,96 mázsa volt, ami azt bizonyítja, hogy rendes művelést kapott a magágy és időben megtörtént a vetés.

Éppen ez a nyitja az intenzív búzának: szemben a

viszonylag igénytelen Bánku- tival — lelkiismeretes és szakszerű művelést követel. Az időben, jól előkészített talajba ágyazott Bezosztája minimálisan három mázsával több termést biztosít, mint az azonos viszonyok között vetett Bánkuti. Nem beszélve arról, hogy az időben földbe tett és megerősödött Bezosztája jobban átvészeli a telet. Noha, még nem minden szövetkezet tudja biztosítani a termelés ideális feltételeit, vagyis a középmélyszántás és vetőszántás együttes alkalmazását, de okvetlen törekedni kell erre, és arra is, hogy a megfelelő vetőmag- és műtrágya meny- nyiség a lehető legjobban segítse a terméshozamot. Van erre is példa már megyénkben. A többi között említésre érdemes a zsurki Kossuth Tsz, ahol 18,5 mázsa az intenzív búza idei átlagtermése. Sok termelőszövetkezet, mint a tiszaszalkai Búzakalász, vagy a tarpai Győzelem és mások már nem is foglalkoznak egyéb fajták termelésével, kizárólag intenzív búzát vetnek.

Tehát — 'és ez nem új felfedezés — az idén újólag bebizonyosodott, hogy az intenzív búza termelése előnyösebb a régi hazai fajtáknál.

Vincze György.