Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-03 / 180. szám

I—MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ—, Rákbetegség és burgonya Burgonya — rákbetegség­ben? Bármilyen furcsán hang­zik, ez a gyilkos kór nemcsak az embert, hanem a burgonyát is megtámadja. Es ami a leg­meglepőbb. a növényvilág gu­mósai közül csak egyedül a burgonya érzékeny a rákra. A növényvilágnak e furcsa betegségére a múlt század kö­zepe táján figyeltek fel. Skó­ciában jelentkezett először tö­meges fertőzéssel, s innen terjedt át kontinensünkre. Terjeszkedése olyan nagymér­vű volt, hogy például Német­országban szinte minden bur­gonyafajtát kipusztított. Majd­nem egy évszázad telt el, míg végül is sikerült olyan fajtá­kat kitenyészteni, amelyek a burgonyarákkal szemben el­lenállók. A burgonyarák tö­meges fellépése ugyan Skóciá­ban jelentkezett, azt már ke­vesen tudják, hogy a világon első ízben Magyarországon ta­pasztaltak kismérvű rékfertő- zést. A szakemberek azóta sem tudták felderíteni a fer­tőzés okát, amely szerencsére nem lépett fel többé. Sőt, kli­matikus adottságaink nem is teszik lehetővé a burgonyarák elterjedését. Más a helyzet a két Németországban, ahol mind a mai napig nagy erő­Mikroszkóp alatt a burgo­nyarák spórái. feszítéseket tesznek az ellen­álló fajták termesztésére. Az NDK kormánya 1954-ben ki­adott rendelete leszögezi, hogy csak rezisztens, azaz a rákkal szemben ellenálló fajtákat szabad termeszteni. A burgonya e sajátos be­tegségénél egyébként pontosan olyan tüneteket tapasztalha­tunk, mint amilyeneket az emberi szervezetet támadó rák okoz. A burgonyánál is burjánozni kezdenek bizonyos sejtek, növekedésnek indul­nak, amelyek kisebb-nagyobb daganat formájában jelentkez­nek a gumón. A betegség el­leni vegyszeres védekezést ez ideig még nem találták meg, sőt még azt sem tudjuk, va­lójában mi okozza a fertőzést. Szerencsére, sok burgonyafajta képes megbirkózni a rákkal. Igaz, amikor a rák és a burgo­nya élet-halál harcot vív, a megtámadott növény a gumó egy részét feláldozza, mint­egy csalétkül dobja a spórák­nak. Eközben azonban a beha­toló spórákat a növény telje­sen elszigeteli és megöli. Ha a rák nem ellenálló egyedet tá­madott meg, a burgonya ment­hetetlenül elpusztul. A burgonyarák veszélyessé­gét fokozza, hogy a spórák a talajban megtelepedve, még 10 év múlva is fertőzőképesek. Termesszünk több lucerna vetőmagot! Védekezzünk a lucerna virág- és magkártevő ellen A lucerna az egyik legérté­kesebb kultúrnövényünk, mert fontos takarmánynövény: nagy szerepet játszik a talajerő visszapótlásában; javítja a ta­laj szerkezetét, ezenkívül ve­tőmagja keresett exportcikk: a KGST keretén belül rövid idő alatt kétszeresére növel­jük a magtermesztést. Sajnos, ennek az értékes kultúrnövényünknek igen sok kártevője van. A különféle kártevők a szénatermésnek mintegy 20—30, a magtermés­nek pedig 40—50 százalékát pusztítják el. Legeredménye­sebben a zöld- vagy levélkár- tevök ellen tudunk védekez­ni, de a magkártevőkkel szem­ben is vannak hatásos véde­kezési módszereink. Az utóbbi hetekben — me­gyénket járva, lucernatáblá- inkat vizsgálva — igen szo­morú kép tárult -szemünk elé. Nagymérvű az aranka pusztí­tása, de előfordul egy másik élősködő gyomnövény: a he­refojtó szádor (vajfű) is. A lucerna lombkártevők közül: a lucernabogár és a iucema- böde, a virág- és magkárte­vők közül pedig: a lucerna- magormányos szerepel a leg­nagyobb egyedszámmal, utá­na a lucernapolosika a lucer­szénakészlefek gyűlnek Felfrissültek a silótakarmányok, megkezdődött a silózás Hosszú idő után végre áz idén kielégítő, helyenként bő­séges a szálastakarmány-ter- més: általában jól fizettek az évelő pillangósok, a rétek, a legelők és a dombos vidékek kaszálói. Már az első kaszá­lásból több szénát gyűjtöttek, s raktároztak el télire a gaz­daságok, mint a múlt évben a sarjával együtt. S az eddig betakarított szénák minősége is jó. Több vidéken a sarjú- termés ugyancsak jónak ígér­kezik. Mint a Földművelésügyi Mi­nisztérium takarmánygazdál­kodási osztályán közölték, leg­fontosabb tennivaló most, hogy a betakarított szénát mindenütt „télálló” kazlakba rakják, s megóvják a beázás­tól, valamint, hogy a készlete­ket az állatállomány jó átte- leltetésére tartalékolják. Mivel az idei gabonák alacsonyak voltak, általában kevés a szal­ma, gyűjtsék össze és kazlaz- zák különös gonddal. Az alom­szalmával most a száraz, me­leg" időben takarékoskodjanak, nehogy az elmúlt télhez, kora tavaszhoz hasonlóan károkat okozzon majd az alomhiány. A lédús takarmányokból a múlt évekénél jobb termésre van kilátás. Különösen jók a napraforgós és borsós silótakar- mány-keverékek. A silónak vetett takarmányokból kere­ken 300 ezer hold vár betaka­rításra. A legutóbbi napokban az ország különböző vidékein megkezdték a silókukorica és a napraforgós keverékek siló­zását. Kevés helyen dicsekedhetnek olyan szép háztáji tehénállo­mánnyal, mint Kékesén. Szászvai Jánosra 165 szarvasmarha gondozását bízták a tsz tagjai. nabimbó-gubacslégy, majd a lucernamagdarázs kö\ étkezik. A lucernabogár elleni vé­dekezésben a kaszálás utáni 0,8 százalékos DDT-olajemul- ziós vagy 0,4 százalékos Per- nites permetezés igen hatá­sos. A lucernaböde és a lárvá­ja is levélpusztító. Az ellene való védekezés: kaszálás után nyers nikotinos vagy DDT-olajemulziós permetezés. A lucemamagormányos és lárvája ellen az idegmérges porozás batósois, de a méhek kímélése érdekében csak vi­rágzás előtt alkalmazható, A lucernapoloska és lárvá­ja is a lucerna bimbóit, majd 'zsenge magvait szivogatja. Védekezés: HCH-s porozás a lucerna zöldbimbós Korában. A lucernabimbó-gubacslégy és nyüvei ellen a DDT-tartal- mú porozószerek használata bimbózás előtt és alatt jelen­tősen csökkenti a fertőzés fo­kát. A lucernamagdarázsnak a lárvája a kártevő. Magtár! naít&lingázos fertőtlenítés a leghatásosabb védekezés. A lucemamagtermesztésben ajánlatos az alábbiak figye­lembevétele: A magot lehetőleg fiatal, aranka mentes, jól elszigetelt lucernatábláról fogjuk. A fia­tal lucernásokon kevesebb a kártevő, a magtermesztés pe­dig nem gyengíti, hanem erő­síti a fiatal növényeket. Jő magtermő az idősebb kirit­kult, de nem gyomos növény- állomány is. A második vagy harmadik kaszálás előnyösebb magfo­gásra a kevesebb kártevő miatt. Legalkalmasabb magfogásra az 50—70 cm sortávolságra vetett kapásművelésű lucer­na. Növeli a magtermést, ha a magtáblák minden holdjára ősszel 130—150 kilogramm szuperfoszfátot és 80—100 ki­logramm 40 százalékos kálisót szórunk ki. Amikor a hüvely 80 száza­léka megbámult, a mag sár­ga színű és viaszérésben van, aratni kell. Az érés ideje: augusztus vége, szeptember első fele. Az aratást követő 2—3 napi szikkadó s után he­refej tő-csépl őgéppel csépel­jünk. Az egyes magkártevők el­len kaszálás után tarlóporo­zást végezzünk. Tarlóporozáskor a szert a kiszórás után fogasoljuk be a talajba. Virágzáskor holdan­ként 10—16 kilogramm Mc- lipax szerrel porozzuk, ez a méhekre nem ártalmas. A megporozást legnagyobbrészt a vadméh, a poszméh és a ha- ziméh végzi. Védjük ezeket a hasznos hártyásszámyú ro­varokat. Lengyel Adánv mezőgazdasági mérnök Az emberek és a gépek harmonikus kapcsolatáért Munkalélektani vizsgálatok a mezőgazdaságban „... Értesültem arról, hogy Ön a Vörös Csillag Traktor­gyárban kutatásokat végez, hogy okosabb, kényelmesebb gépeket készítsenek. Nagyon örülök, hogy a traktorosok egészségével tudományosan is foglalkoznak. Hogy ez meny­nyire fontos, az én példám is bizonyítja. 40 éves vagyok, 20 éve cséplőgépész, és az egész­ségem megrongálódott. Már volt egyszer gyomorműtétem, csigolyasérvem, ülöideg bé­nulásom, a vérnyomásom in­gadozó... Sikereket kívánok .munkájához, amelyet a trak­torosok érdekében kifejt...” Az idézett sorok F. L. trak­toros leveléből valók. A cím­zett pedig Vaszkó Mihály, a Magyar Tudományos Akadé­mia Gyermeklélektani Intéze­tének tudományos munkatár­sa, egyik művelője egy nálunk viszonylag új tudománynak, az ergonomikának. Mi az ergonomika? Ez a tudomány — amelyet t mérnökpszichológiának is szoktak nevezni — az embert a munkakörülményei között vizsgálja. Célja az emberek és a gépek harmonikus kap­csolatának kialakítása. Mint ilyen, tulajdonképpen a mun­kaegészségügy, a munkaiélek- tan- és élettan alkalmazása a gépek műszaki tervezésében. Kutatási témaköre felöleli a dolgozó embert körülvevő fi­zikai körülményeket — a rez­gés-, zaj-, hő-, világítási- és színviszonyokat, a levegőösz- szetétel vizsgálatát; az elfá­radás és a figyelem össz­pontosítást befolyásoló ténye­zőket; a műszaki berendezé­sek, a gépek, munkaeszközök tervezését stb. Az ergonomika, ez az új tu­domány az ipar területén már hivatkozhat néhány szép eredményre. Három esztende­je, hogy a Magyar Agrártu­dományi Egyesület Munkata- ni Bizottságának mérnök­pszichológusai a mezőgazda­ságban is megkezdték a ku­tatásokat Szabó Sándor, Vasz­kó Mihály és Kozmári Dezső vezetésével. Eddigi kutatásaik adatait elemezve megállapították: a halálos és súlyos balesetek — számuk sajnos növekvő­ben van a mezőgazdaságban — elsősorban a gépi munkák­kal kapcsolatosak. Az okok között elsődleges, hogy a nagy­arányú mezőgazdasági gépe­sítés nem párosul kellően a gépkezelők, traktorosok, kom­bájnvezetők alapos kiképzésé­vel. Kiválogatásukat sem elő­zd meg a körültekintő alkal­massági vizsga. Emellett ki­alakulatlan a mezőgazdaság­ban a balesetelhárítási mun­ka, a védekező előírások be­tartásának ellenőrzése. Egyes gépeknél konstrukciós hibák is növelik az idegi, íiúkal elfáradást, s ezzel a baleset lehetőségét. Munkabiológia és géptervezés A mezőgazdasági mérnök­pszichológusok kutatásainak egy másik ága az ember és a gép kapcsolatát öleli fel. A vizsgálatok már eddig is be­bizonyították, hogy nagyobb teljesítmény és munkabizton­ság érhető el azokkal a gé­pekkel, amelyek tervezésénél figyelembe veszik az emberi test méreteit, teljesítő képes­ségének határait és a lélek­tani tényezőket. A nálunk használatban lévő hazai és külföldi traktorokkal, kom­bájnokkal, különböző vonta­tókkal szemben e tekintetben még vannak kívánnivalók. A Vörös Csillag Traktor­gyárban például „zaj térképe­ket” és „rázási grafikono­kat” készítettek a traktorok­ról. Kiderült, hogy egyes gé­pek túlságosan zajosak, rend­szeres, erős rázásnak teszik ki a vezetőt, és az ülések ki­képzése, rugózása ezt nem tompítja eléggé. Néhány gép­nél a traktorvezető helyének kialakításánál hasznos lett volna jobban számolni az em­beri test méreteivel. Régebbi típusoknál előfordul, hogy elégtelenül oldották meg a vi­lágítást, ami az esti közúti forgalomban és az éjszakai szántásnál idézett elő balese­teket. A kombájnok egy ré­szénél is vannak hasonló gon­dok, emellett némelyik mun­ka közben nagy port kavar. Kutatók és gépter­vezők összefogása Az említett vizsgálatokban a mérnökpszichológusok mel­lett részt vettek a Vörös Csil­lag Traktorgyár és az EMAC gyár mérnökei, konstruktőrei is. A munkalélektan kutatói és a két gyár tervezőmérnö­kei ugyanis már korábban szocialista szerződést kötöttek egymással a közös munkára. A cél az, hogy a gépeken együtt alakítsák ki az ember­hez legjobban igazodó körül­ményeket, a vezető hely eke'., a kormánykerék, a vezérlő ka­rok, pedálok, kapcsolók leg­célszerűbb elhelyezését a biz­tonságos fékberendezést, a ké­nyelmes, jó üléseket, stb. A közös munka már hozott ered­ményeket, előnyös változáso­kat a korábbi és az újabb géptípusokon, főleg a zaj és a rázás csökkentésére. Legin­kább ez a két ártalom az, amely a gépkezelőknél foglal­kozási betegségeket idéz elő. Nagy jelentőségűnek tekint­hető a Mezőgazdasági Gt.-p- kísérleti Intézet kezdeménye­zése, amely szerint újabban a mezőgazdasági gépek minő­sítésében a munkabiológuu szempontokat is figyelembe veszik. A lélektan, az orvostudo­mány és az ipari technika szakembereinek értékes össze­fogása ez, amely elméleti és gyakorlati, közvetlen hatása és távlati útmutatása egyszer­re. Es valóban az a törek­vés hatja át, hogy segítsék a mezőgazdasági gépkezelők egészségének védelmet. Szenes Sándor. Nagy érték a mákgubó NE DOBJA EL. minden ky-ért 1,10 Ft-o4 FIZET \ FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZET. A LEGKISEBB TÉTELEKET IS ADJA AT A FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETNEK, MIVEL A MÁKGUBÓ fontos gyógyszeralapanyag. Az öntözés helyzete, fejlődése megyénkben A kisebb vízfolyásaink víz­készletének a teljes mértékű hasznosítása után rá kell tér­nünk a Tisza és Szamos fo- lyókból való öntözővíz be­szerzésére. E folyóinkból már eddig is több helyen létesítet­tünk egyedi vízkivételeket, melyekkel egy-egy termelő 100—200 hold területet öntö­zött. Azonban az ilyen víz­kivételnek a további létesítése nem lehet alapja a nagyará­nyú és gazdaságosan üzemeltet­hető nagyüzemi öntözéses gaz­dálkodás kialakításának. Ezért már ebben az évben megkez­dődik az építése a tiszabecsi öntözőfürtnek, mely 2460 hold területen teszi lehetővé az öntözést. Vízkivétel a Tisza folyóból történik úszóműre III. szerelt elektromos meghaj­tású szivattyúegységekkel, mintegy 1 köbméter/másod- perc teljesítménnyel. Az öntö­zési mód a rizsnél árasztásos, a többi növényféleségnél pe­dig felületi. A fürtön belül kialakításra kerül 650 hold le­gelő öntözése, a szántóföldi növényeknél a megoszlás az alábbi: gabonaféle 18,8, rizs 24,3, takarmányok 2,2 száza­lékban. Az öntözés bruttó többlettermelési értéke 2732 forint/hold, a többletráfordí­tás 1440 forint/hold. A nettó többlet termelési érték 1292 forint/hold átlagosan. A fajla­gos beruházási költség a fő­műre 2250 forint/hold, a belső berendezésre pedig 6630 fo­rint/hold. Holdanként 3750 forint nettó termelési érték Elkészült a beruházási prog­ram a tunyogmatolcsi öntöző­fürtre is. A program szerint Tunyogmatolcsnál létesítünk egy vízkivételi művet, mely 2,2 köbméter/másodperc vizet emel át a 9 kilométer hosszú öntözőfőcsatornába. A vízkivé­teli mű úszótagra szerelt négy egységes Csk—r800-as szivaty- tyú lesz, elektromotorral meg­hajtva. A főcsatornában és a mellékcsatornában a szivárgási veszteség csökkentésére he­lyenként műanyagfólia szige­telést tervezünk. Az öntöz­hető terület 9200 hold, mely­nek 30 százaléka felületi, 70 százaléka pedig esőszerű. Az esőszerű öntözés AC-csöves gerincvezetékes rendszerű lesz. A főmű beruházási költsége 1000 forint/hold, a belső be­rendezés költsége 6400 fo­rint/hold. Az öntözésre kerülő nö­vénykultúra az alábbiak sze­rint oszlik meg: takarmány 38, kapás 25, gabonaféle 21, zöldségkertészet 6, gyümölcsös 10 százalék. Másodnövényöntö- zést 8,4 százalékban irá­nyoztunk elő. Az öntözés bruttó többlettermelési értéke 5000 forint/hold, termelési többlet- ráfordítás 1250 forint/hold, a nettó többlettermelési érték 3750 forint/holdra van tervez­ve. Célkitűzéseink nem túlzottak A két öntözőfürt megvaló­sulása esetén (a tiszabecsi program már jóváhagyást nyert, a tunyogmatolcsi pedig most van jóváhagyásra felter­jesztve) nagy lépést teszünk előre a korszerű nagyüzemű öntözéses gazdálkodás meg­valósítása terén. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a Területi Vízgazdálko­dási Keretterv adata szerint területünkön mintegy 170 000 holdon lehet gazdaságosan megvalósítani az öntözéses gazdálkodást, akkor megálla­píthatjuk, hogy ezek a fenti célkitűzések egyáltalán nem túlzottak, sőt szükségesek ah­hoz, hogy a mezőgazdaság mi­nél rövidebb időn belül, érezze az öntözésnek a termést foko­zó, a termelést biztonságossá tevő hatását. Nyíri József okleveles mérnök. 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom