Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-25 / 197. szám

Japán Robinsonok SkjRöserdLökb^n. Fogalmuk sincs a menekül! katonáknak, hogy a második világháborúnak régen vége öt -kiskorú gyermeket vett állami gondozásba a napok­ban dr. Nagy Árpád, a fehér­gyarmati járás gyámügyi elő­adója. A «ülők ragaszkodtak a gyermekekbe^, sírtak, nem akarták elengedni őlask So­kan embertelenségnek tartót- ák, hogy szeretik a szülők a yermekeiket, biztosítják meg- Lhe'égüket, s mégis elviszik őliik- Vajon tényleg emberte­lenség volt? Két hete mondott ítéletet az ügyészség gz. Lajosaié és fia ügyében. Az anyát tizen» egy hónapi szabadságvesztés­re, tizenöt éves Lajos nevű fiát pedig háromévi javító nevelésre ítélték. Büntet'ük betöréses lopás volt. Feltör­tek a fehérgyarmati napközi otthon raktárát, ahonnan nagy mennyiségű élelmiszert loptak. 3z. Lajos és felesége mind­ketten többszörösen büntetett «• Ot gyermek megmentése Szülők, akik nem méltók a gyermeknevelésre Siker Edinburghban A késen: az Operaháznak ** edinburghi fesztiválon nagy sikerrel szereplő művészei közül: Orosz Adél és Béna Viktor. MTI. Külföldi Képszolgálat — Keleti Éva felvételét Csávázott vetőmag több és jobb minőségi termést ad! Csávázásra szerves higanytartalmú GERMISAN-t, RADOSAN-t és CERESAN-t használjunk. Figyeljük a? alma moly utórajzását! Almamoly elleni permetezésre bevált a PERUIT 50%-os DPT, HUNGÁRIA DL 40 és LARD-TOX T0 perme­tezőszer. A takácsaikét a védekező szerek változtatásával sikereseb­ben irthatjuk! Takácsatka irtó szerek: SzínUé.nkészitmények: TRIOVIT, COBAN és SULFEX Speciális aikaölőszer: TE DIÓN V—19. Foszforsavészter: DIAZINON PHENKAPTON. Gyümölcsszüret táján az utórajzó pajzstető lárvákat nikotinos permetezéssel yagy fürösztéssel irtsuk! Növényvédőszerek beszerezhetők: a földművesszövetkezetek és az állami kiskereskedelmi vállalatok bolt­jaiban, valamint a vetőmagboltokban. Forgalomba Hozzák: a megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállala­tok, AGROKER-ek. (gp. 1111) Munkaerőt alkalmaznak Azonnali belépéssel szakképzett. mez<5«az4Ás?t ker§§ünfc tőmező* gazdászi beosztásba. Lenin Tsz,1 fíyírkércs. (1482) Főzni tudó háztartási alkalma­zottat keresek szeptember 1-re vi­dékre. Puskin utca 5. (1501) Házfelügyelői állás, központi fűtéses lakással, 6 bérleménnyel, havi 500 Ft-os illetménnyel be­költözhető lakáscserével. Cím a Kiadóban. (186) MŰM. 1(0. *z. Iparttanulő Intézel vasipari szakmai tárgyak Qlctatásá- koa pedagógusi keres Egyetemi, főiskolai, vagy techni­kusi végzettség szükséges. Jelent­kezés: Nyíregyháza, Gorkij tér 10. alatt. (57922) MÓRICZ ZSIGMGND MŰVELŐDÉSI HÁZ 1963. szeptember 3-án 8 hónapos szabó - varró lanfolpmot indít. A tanfolyam részvételi díja havi 50,—» Ft. Jelentkezni lehet: a MŰVELŐDÉSI HÁZ IRODÁJÁBAN. (57919/ Az amerikai járőrt Gyám sziget egyik vadonjában vá­ratlan nyüzápor fogadta, A meglepett katonák ■'sßgitsöget kértek, és sikerült körülven­niük a támadókat, két elcsigá­zott testű, félmeztelen embert. Japán katonák voltak, akik tizennyolc év után sem tud­ták, hogy a második világhá­borúnak vége. A Csendes-óceáh .számtalan szigetének őserdejében ma is nagy számú japán katona rej­tőzködik. Fogalmuk sincs ar­ról, hogy a második világhá­borúnak vége, 1945. augusztus . lőrén, a japán fegyverletétel napján, a csendes-óceáni had­színtéren hat és fél millió japán katona volt fegyverben. Tízezrével tűntek el, illetve vonultak az őserdő mélyébe. Egy részük elpusztult a töb­bi ma is, mint valam} Robin­sonok, bujdosnak, 1954-ben Tokióban egy bizottság ala­kult azzal a eéilai, hogy eze­ket az elveszett embereket visszahozza a mába. Hozzátartozóik ég családtag­jaik legtöbbjüket régen elsi- ratták. Az amerikai járőrök 1956 októberében foglyul ej­tettek egy japán katonát. Ami­kor .haza került, saját kezé­vel döntötte le síremlékét. Egy másik ilyen Robinson ugyanezt dinamittal végezte el. A harmadik, Ito őrmester, aki tizenegy évet töltött az őserdőben egyedül, ma min­den hónapban virágot visz sa­ját síremlékére. — Nem az volt a Jegszor- nyűbb — meséli az őrmes­ter —, hogy az őserdőben pat­kányokkal és pókokkal kellett táplálkoznom, hanem az, hogy soha senkivel egy szót sem ’ tudtam váltani. Néha napo- ■ kig ólálkodtam egy-egy benn­szülött település körül, ab­ban a reményben, hogy vala­ki szóba áll velem s legalább annyit mond, hop// „jó napot”. Tizenegy év, Irat hópap és tizenkét nap után aztán Ito őrmester meggondolta magát, feladta elveit, s jelentkezett egy amerikai támaszponton. A Fülöp-szigetekhez tarto­zó egyik kisebb szigeten két ilyen Robinson több alkalom­mal belopakodott egy ameri­kai katonai táborba —• filmet nézni, végül lefülelték őket, Jamamoto főhadnagy tizen­egy bajtársával menekült az őserdőbe. A hosszú bújdossás alatt azonban nem vesztegette idejét. Nagy műveltségű em­ber volt, a polgári életben mennyiségtantanér. Elhatároz­ta tehát, hogy katonáit taní- . tani fogja. .— A napi .munka után min­den délután mondja a fő­hadnagy —- előadásokat tartot­tam embereimnek, és három- havonként levizsgáztattam őket­Négy év elteltével öt em­ber leérettségizett. A tizen­egyedik, a legnehezebb, fejű, csak kilenc év múlva tette le az érettségit. A tanár egyik Mint régi kertész kioktat­ta bajtársait, hogyan kell a földet megművelni az őserdő­ben. Néhány hektáron burgo­nyát, gyümölcsöt, különféle véleményt és cukornádat ter­meltek. Amikor végül az utol­só szem só is elfogyott, két embert a tengerpartra kül­dött, hogy a tengervízből sze­rezzenek sót. Az embereket azonban meglepte egy ameri­kai járőr s nagynehezen el­hitette velük a nagy újságot: A háborúnak vége idestova már tizenhét éve. Tizennyolc évvel a máso­dik világháború befejezése után, tehát még ma Is nagy számú Robinson él a csendes- óceáni szigeteken. Itoga ezre­des, a tokiói bizotság elnöke azt mondja, bizonyára lesznek olyanok, akik # valódi Robin­sonon is túltesznek, mert ná­la is több időt töltenek a vi­lágtól elszakadva, valamelyik isten háta mögötti szigeten, a vadon mélyén. (A jugoszláviai Magyar Szóból.) akkor sem hitt az amerikaiak­nak, amikor telefonösszekötte­tést kapott Japánban élő nő­vérével, és felismerte hang­ját. Végül repülőgépre ültet­ték, hogy hazaszállítsák őket, még akkor is harakirit akar­tak elkövetni, mert szentül meg voltak győződve arról, hogy amerikai fogságba vi­szik őket. Kakuo Simada őrmester a polgári életben kertész volt. Amikor tizedmagával Üj-Gui- nea leghózzáférhetetlenebb ré­szébe vonult vissza, továbbra is fenntartotta a katonai fe­gyelmet emberei között, hála egy csomag sónak, amelyet magával yjft. A só azért ma­radt nála, mert oryosa annak idején azt ajánlotta, hogy lá­bát pós vízben mossa. — Ennek a csomag sónak legalább tíz évig el kell tar­tania — mondta bajtársai­nak, — A mieink előbb-utóbb vissza fognak jönni. Lehetsé­ges azonban, hogy addig na* p'vnn sok idő fop eltolni emDerei a OQicseszen tgKultes tananyagából is előkészítet­te. Amikor végül rájuk buk­kantak, és hazakerültek Ja­pánba, valamennyien kitűnő állásokat kaptak. A főhadnagy utóbb a benn­szülöttekkel it megpróbálko­zott és azokat is oktatni kezd­te. — Néhány évi szorgalmas munka után, az őserdő legel­dugottabb részében veitek bennszülöttek, akikkel New­tonról és Cpppernjeusról le­hetett vitatkozni »- mondja büszkén Jamamoto főhadnagy. Két másik japán katona, Zsibo és Tibohiko szintén megbarátkoztak a bennszülöt­tekkel, és amikor egy ame­rikai fiimező csoport érkezett a szigetre, mindketten segítsé­gükre voltak. Az amerikaiak, amikor megtudták kicsodák, meg akarták győzni őket, hogy a Háborúnak légen vé­ge, Ok azonban nem hitték, azt gondolták, propagandafo- gés az egész. Nabühiko még AMIHEZ KEVÉS A PARAGRAFUS Ki segít V. l.-né helyzetén — A társadalom összefogása szükséges Családokat dúl szét, életet mérgez az alkohol. Számtalan asszonyi panasz, kérés, beje­lentés előzte meg a most egy éve megjelent IS. számú tör­vényerejű rendeletét, amely­ben az Elnöki Tanács törvé­nyes módot ad arra, hogy megvédjék az iszákosoktól a családot, a társadalmat, hogy a különböző szarvek. szerveze­tek feljelentése alapján kény­szer-elvonókúrára, s fizetése ötven százalékának letiltáséra kötelezzék a részeges férjeket. 1963. szeptember végén fog­lalkozott lapunk a rendelet je­lentőségével, hatásával, A megyei ügyészség, s a megyei tanács egészségügyi osztásá­nak illetékesei akkor úgy nyilatkoztak; sokat várnak a 18-as tvr-től. Hozzátették: csak akkor lehet eredményes az alkoholizmus, a családokkal szembeni nagyfokú felelőtlen­ség ellepi küzdelem, Ha ab­ban egyformán szerepet vál­lal a munkahely, az ottani szakszervezeti bizottság, a nő- tanács, az ifjúsági szervezet, segít a helyi tanács. Hogyan é| azóta a család? Tavaly három esetben je­lentkezett a feleség, hogy kér­je a bíróságot, tiltsák le férje fizetésének felét, mert az al­koholista élettárs nem bizto­sítja kiskorú gyermekei el­változik. Pe lakást nem ka­pott, jöttek a barátok, s nem érkezett haza a fizetés. Hazajött újra. Három hónapig nem dolgo­zott, s aztán egy vállalatnál helyezkedett el szerződéses munkára. —■ De örültem, mikor ott volt. A bírósági tárgyalás után magától jelentkezett el­vonókúrára. Míg szedte az injekciót, minden jóra fordult. Nem ivott, s elmondta, meg­látom. teljesen más ember lesz. Lejárt a szerződés, újra munka után nézett.. Azt hi­szem, ott maradhatott volna, de ott is akadtak részeges ba­rátok, S férjem már nem szed­te többé az orvosságul Tiszta, rendes szoba. A gyerekek az udvaron, a fiú olvas, a kislány hintázik, Megkérdem, mit csinál a leg­nagyobb fiú? V. L-né sír. — Sándor fiam elment itt­honról, egy másik utcában la­kik, albérletben. Tiszta, józan gyerek, szobafestő az építő­iparban. Keres már, havonta kétezret, önálló, látta a bol­dogtalanságot. a eivódást, s összeszedte a ruháit, elment. És a mnnlíah«Iy? V. P. nemrégen háromezer forintot osztogatott el a kocs­mában­— Nem akartam én a letil­tást kérni, szégyelltem, de a sors kényszerített -» szól új­ra az asszony, aki még ma iß fiatal lehetne, s élhetne nyu­godtan, elégedetten. Mit lehetne tenni T Ezen gondolkodunk. Az asszony az intézeti kezelést említi újra- A riporternek eszébe jut a beszélgetés az ügyésszel, az orvosokkal, s arra gondol, a 18-as törvényerejű rendelet megjelenése valóban nem min­denható gyógyír. Társadalmi üggyé kell ten­ni az alkoholizmus elleni har- eót. — Beszéltek már a férjével a munkahelyein? — Úgy tudom, soha sehol. Ott csak az a lényég, hogy hazahüidiék az ötven százalé­kot. De hogy mi lesz a fizetés másik felével.,.? Valóban, gondol arra ott a munkahelyeken valaki, hogy mi lesz a fizetés másik felé­vel? Gondol-e erre a vállalatve­zetőség, a szakszervezeti bi­zottság, a nőtapacs? V. L-né és még sokak köny- nyeit letörölni, életét megszé­píteni- — keyesek az asszo­nyok, és sokszor kevés a pa­ragrafus... Konka János tartását. Az egyik asszony V. E.-né nyíregyházi munkás­nő volt- A panasz: V. L. Bu­dapesten dolgozik, 1520 forin­tot keres, de rendszeresen el­issza fizetését. Három gyerek a feleség 800 forintos fizeté­séből él, súlyos anyagi gondok között. A bíróság megidézte a tárgyalásra V. L.-t és fi­gyelmeztette, hogy legköze­lebb a kényszerelvpnást al­kalmazzák vele. ha nem vál­toztat életmódján. Izgalmas a kérdés, mi tör­tént azóta? Hogy él a család, megjavult-e a figyelmeztetés után a férj? A gyerek el men 1 —Nézze, hogy néztem ki nem is olyan régen,., — mu­tatja a bekeretezett fényképet a megtört asszony. — De ezek az évek teljesen aláásták az egészségemet. A férjem tizen­nyolc éve kezdte el az ivást, s azóta kértem, könyörögtem, de nem tudta abbahagyni. Pedig mennyi baja volt már emiatt... Szomorú arccal említi, hogy kitűnő szakmája van a fér­jének és arany kar**. Jpl ke­reseti, de pár éve „mellékes­re” is szert akart tenni az egyik nyíregyházi üzemben, amiért másfél esztendőt ka­pott. Kjjött. s akkor ment el dolgozni Budapestre. Oda akarta vinni a családját is, hátha az Új környezetben meg­élőéi otüek. Számtalan esetben loptak. Bűntetteik mér olyan magas fokra jutottak, hogy a* utóbbi időben gyermekeiket is beavatták azokba. Hat gyermekük van. Vala­mennyien jól öltözött, fejlett, jó eszű gyerekek- Iskolába járnak. Nagy Árpád már a szülők első büntet!«! ytén in­tézkedett, hogy a gyerekeket megmentse az erkölcsi fertőd bői. Állami gondozásba vetet­te őket. Ám a szülők „ra­gaszkodtak” gyermekeikhez. Az anya a szó szoros értel­mében kilopkodta őket a gyermekotthonból. Cselekede­tét azzal indokolta, hogy sze­reti gyermekeit, magáénak ér­zi őket, 0 is tudja iskoláz'at- ni, nevelni. Visszakapták mipd a hatót. Az anyagi körülmény valóban nem tette indokolttá, hogy valamennyit a szülő he­lyett az állam nevelje. De az anyagianai minőéi. íopasooi fedezték. Most az ítélethozatal után ismét folyamatba került a gyermekek állami gondozásba vétele, öt gyermek állami gondozásba került, hiába ra­gaszkodtak hozzájuk a szülők. Az intézkedés nagyon is in­dokolt volt. Valóban szeretik ezek a szülők gyermekeiket? A. legidősebb most miattuk bűnhődik, Lehet, hogy a há­rom év, amit a javítóin'ézet- ben kell most eltölteni, egész életére vissza fog hatni- Ta­lán még nem volt késő az in­tézkedés. A gyermekeket új környezetbe helyezték, ahol törődnek nevelésükkel. A ha­nyag, álszerető szülők helyett, gyermekotthoni nevelők fog­nak gondoskodni és mtódent megadni azért, hogy idővel a gyermekekből becsületes dol­gozó emberek lesyenek. Román Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom