Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-17 / 192. szám

MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ1

200 mázsa paradicsom holdanként

Ratárszemlén a tiszaeszlári Győzelem Termelőszövetkezetben

A termelőszövetkezet tagsága a vezetőség javaslatára úgy határozott, hogy az idén nagyobb gondot fordítanak a szerződéses zöldségtermesztésre, mint az elmúlt évben. Többek között paradicsomból tíz holdat termelnek, amiről 800 mázsát szerződtek le a konzervgyárnak. Ez azt jelenti, hogy holdanként 80 mázsa termésre számoltak tervükben.

A közelmúltban a konzervgyár szakembereivel termés- becslést tartottak és megállapították, hogy 200 mázsát is eléri a holdamkéntj átlagtermés. így a korábbi 800 mázsa helyett, kétezer mázsára kötöttek szállítási szerződést.

A termelőszövetkezet bri- gádvezetőjével, Hell Jánossal jártuk a határt. Arra a kérdésre, miként érték él ezt a jó eredményt, a következőket válaszolta: „Elsősorban a tagok szorgalmának köszönhetjük ezt a szép termést, minden munkát időben és a legjobb minőségben végeztek. Másrészt a vezetőség gondoskodása, amikor úgy döntött, hogy a paradicsomot is öntözni fogjuk. A kiültetéstől számítva háromszor végeztünk öntözést, egy-egy öntözésnél 30 milliméteres csapadéknak megfelelő vízmennyiséget locsoltunk ki”.

A (kertészetben állandó munkásként 25 asszony dolgozik, de több családból járnak asszonyok, lányok besegítőként dolgozni. Ottjártunkkor 35-en szedték a gazdag termést. Naponta 70—80 mázsa paradicsomot szállítanak el a> kecskeméti konzervgyárba.

A paradicsom mellett egy ötholdas paprikatáblájuk díszük, ami szintén jó termést Ígér, 80—90 mázsára számolnak holdanként. A dinnye is jó termést ígér, egy részét a községben értékesítik, többit pedig állami felvásárló szerveknek adják el. Bevált a karfiol is, jövőre gyógynövénytermeléssel is foglalkozni fognak.

A termelőszövetkezet tanyájában Oláh József, nappali őr fogadott bennünket, aki egyben a tsz párttitkára is. Itt már a jövő évi búzatermés sikerén dolgoznak, tisztítják a vetőmagot. Távolabb, utolsó simításokat végzik a most

készülő négy dohánypajtán. Kurucz József, a dohánykertészet brigádvezetője sürgeti a munkát, hiszen dohányból is jó termés Ígérkezik. Űj agrotechnikával próbálkoztak a dohány termesztésben is. öntözik a dohányföldet is, így a szárazság ellenére meglesz a

7—8 mázsás átlagtermésük.

Ebben az évben 500 darab hizott sertést adnak közfogyasztásra a Győzelem Termelőszövetkezet tagjai. Az első fél évben 245 darabot adtak át. A napokban 61 darab hizott sertést szállítottak el.

60—70 kilogrammos félkész hízó 178 darab van a karámokban. Egy másik ólban 35 —40 kilós süldők vannak, ebből lesznek majd a téli hízók.

Megvan az utánpótlás is, 12 anyakocától 191 malacot nevelnek. Mindössze négy darab volt az elhullás. A napokban újabb húsz darab anyakoca fialását várják. A sertéshús mellett baromfit is adnak a városnak, eddig több mint ötezer kilogramm vágni való csibét adtak el.

Kiss Lajos

Veszteségmentes

lucernabetakaritás

A hagyományos aprómag- betakarítás — kézikasza gyűjtés, pe/trencézés, kazalozás, cséplés, — 20—50 százalékos magveszteséggel is járhat. Nem beszélve arról, hogy a ködös ősz sokszor lehetetlenné teszi, hogy még ebben az évben zsákba kerüljenek az igen értékes apró magvaink.

Az aprómag-betakarítás gyors, szinte veszteségmentes módszerét több állami gazdaságban végezzük néhány éve, igen szép eredménnyel. A !u- eemamag betakarításával — ellentétben a vörösherévei — nem szabad túlságosan sietni, mert csigáit aránylag nehezen rúgja le, és az érett csigák felpattanása sem következik be gyorsan. Az aratás ideje akkor van, amikor az utolsó kötésű csigák is bámulni kezdenek. A zölden tevágott csiga a benne lévő magot sohasem érleli be.

Ezek nem csíráznak és rontják az új vetések beáilottsá- gát.

A betakarítás előtt tüzetesen járjuk be maglucernatáb- lánkat, hogy megállapítsuk az érettségi fokot. Ha a tábla aratásra alkalmas, úgy az aratást kezdjük meg — a gabonaaratásnál használatos rendre- vágóval. Amennyiben maglucernásunk megdől, és a pengék csigákat vágnak le, szereljünk fel csigaemelő ujja- kat, — hasonlóan mint a kalászosoknál a kalászemelő — azokon a helyeken, ahol ez sem végez kielégítő munkát,

Biztos és jó jöv

A SZERZŐDÉSES

kocatartás

*süldönewlés

fiVX «=* - ' ■*52

ott a rendrevágóval levágott sorokba rakjuk, hogy a kombájnolás majd zavartalanul mehessen. Az így levágott maglucernás kedvező idő esetén 4—7 napon belül kombájnnal igen jó minőségben csépelhető. Lényeg, hogy a rendek szárasak legyenek, mert ellenkező esetben a kombájnolást elvégezni nem lehet. A nedves rendek ugyanis a dobra csavarodnak és a csigákat nem szedi le teljesen.

A kombájnra szereljünk fel herefejtőt — purifikátort —• és ha ezt elvégezzük, tökéletesen elcsépelt magot, illetve csigákat kapunk. Amennyiben a kombájn átalakítása akadályba ütközne, úgy a kombájnolást végezzük a gabonacsép- lésnél alkalmazott kombájnnal, csupán a dobot kell ösz- (szehúzni, hogy a csigákat a szárról maradéktalanul leszedje. Természetesen vigyázni kell arra, hogy a dob ne legyen túlságosan leszűkítve, mert ebben az esetben nő a tőrt szemek száma és csökken a kombájn teljesítménye. Ebben az esetben a magtartályban az elcsépelt magvak és csigák összekeveredve kerülnek az el nem csépelt csigákkal. Az elcséplósi arány körülbelül 70 százalék — 30 százalék. Ezt a keveréket zárt helyiségbe kell vinni, és itt az elcsépelt magkeveréket le kell tisztítani. Ezt a munkaműveletet azért kell elvégezi i, hogy a kombájnolásnál már elcsépelt magvakat külön válasz- szűk az el nem csépelt csigáktól. A cséplőgéphez szerelt herefejtővei az el nem csépelt csigákat még egy ízben át kell dörzsölni. Amennyiben az előtisztítást nem végezzük el, úgy a másodszori csépiéinél, illetve dörzsölésnél igen sok már kicsépelt mag megsérül, ez a 8—12 százalékot is elérheti.

A vöröshere betakarítását, ha a fenti módszerrel végezzük, a herefejtőt a kombájnra feltétlenül fel kell szerelni, egyébként nem érhetünk el jó eredményt

Fodor Tamás.

CJijj?SÓn KOCATARTÁSI

süssön, SZERzőoést

azAllatforgalmiVállalattal

Állami vállalatok, gépállomások, állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek

FIG TELEM!

A MÉH VÄLLALAT

nyíregyházi telepén Kállai út 2. szám (telefon: 11—19)

ISMÉT KAPHATÓ:

SZÖGVAS 30— 50 mm

GÖMBVAS 10—100 mm

DURVA LEMEZ 8— 22 mm KÖZÉP ÉS FINOM LEMEZ KÁDAK 600—1000'literig

HORDOK 300—1000 literig

(57805)

A Bábolnai Állami Gazdaság évente háromszázezer baromfit és naponta 70 ezer tojást

ad a népgazdaságnak. (Foto: Fehérváry Ferenc)

MUNKAERŐT ALKALMAZNAK

Villanyszerelő 30 éves gyakorlattal állást keres, helyben. Cím: Madách utca 26. (1435)

A Fehérgyarmati Járási Kórház az alábbi állások betöltésére keres megfelelő képzettséggel rendelkező dolgozókat: 1 fő víz központi fűtésszerelő szakmunkást, 1 fő lakatos szakmunkást, 1 fő mosómestert (mosodavezető) 1 fő boncmestert. Érdeklődni személyesen vagy írásban a kórház gazdasági hivatalában.

(117)

Kisvárdal fmsz könyvesbolti szervezőnek keres; érettségizett fiatalembert. Felkészültségtől függően 800—1000 Ft alapbér plusz jutalék. Motorkerékpárral rendelkező személy előnyben. Útiköltséget csak felvétel esetén térítünk. Jelentkezni lehet fmsz-i könyvesbolt. Kisvárda, Lenin út 22. Telefon 55. (179)

A Nyíregyházi Háziipari Szövetkezet demizsonfonásra, kosárfonásra, állandó munkára dolgozókat felvesz, betanít. Jelentkezés: Nyíregyháza, Széchenyi u. 15. sz. alatt. (17-1)

Nyíregyházi Gumigyár felvételt hirdet vegyészmérnök, gépész- mérnök, textiltechnikus, gépész- technikus és esztergályos munkakör betöltésére. Jelentkezni lehet Derkovits utca 167—109.

(165)

Nyíregyháza Városi Tanács VB

Építési és Közlekedési Osztálya felvételt hirdet 1 mérnöki állás betöltésére. Jelentkezhet általános, vagy építészmérnök. Illetmény szolgálati időtől függően a MŰM. 116-1960. sz. rendeletben foglaltak szerint. Önéletrajz és erkölcsi bizonyítvány szükséges. Felvétel esetén beköltözhető lakást bizto- situnK. (173)

Mezőgazdasági nagyüzemeink beruházása

épületek használata’, al. Ezeknek az épületeknek a termelésből való kivonását olyan arányban kell véghezvinni, mint amilyen mértékben sikerül a távlatilag kijelölt majorokba betervezett épületeknek a felépítése, illetve üzembe helyezése.

A létesítendő épületek meghatározásán kívül tervbe kell venni a modem, a jövedelmező termelést elősegítő géppark kialakítását is. Olyan traktortípusokat kell egy-egy mezőgazdasági üzemnek beterveznie a gépparkjába, amelyek a tervbe vett termelési szerkezet, talaj- és domborzati viszonyok mellett egységnyi teljesítményt a legkisebb költséggel állítanak elő. Meg kell határozni a vonóerőszükségleten felül a gépi erő és a lófogat helyes arányát, mivel a termelőszövetkezetekben de még egy ideig az állami gazdaságokban sem lehet teljesen nélkülözni a lovat. Végeredményben az legyen a cél, hogy a traktorállomány géptípusonkénti összetétele, a fogatok aránya, a traktorok és a fogatok száma úgy legyen meghatározva, hogy a traktorok és a fogatok az év folyamán minél egyenletesebben és a lehető legnagyobb mértékben legyenek foglalkoztatva és így a munkát optimális időben tudják elvégezni.

Az üzemnek az említett beruházási program megvalósítása — a körültekintő tervszerű beruházás ellenére is — nagy áldozatába kerül, ezért tervszerűséget kell vinni a szakmunkásképzésbe is. A szakmunkásképzés kérdésével elsősorban a termelőszövetkezeteknek kell a közeljövőben komolyan foglalkozni, de az állami gazdaságok sem mellőzhetik ezt. Itt is sok még a -szakmunkáshiány. A szakmunkások nagyobb hozzáértéssel tudnak bánni a termelési eszközökkel, (gépekkel, felszerelési eszközökkel stb.)

A fentiekből látható, hogy a helyes üzemi arányok kialakítása feltétele a szükséges gépek, épületek és egyéb létesítmények beruházásának, amelynél fontossági sorrendet kell betartani. Első időben azokat a beruházásokat kell megvalósítani, amelyeknek létezése a termelés vitele szempontjából döntő, amelyekhez a dologi és személyi feltételek biztosítottak, és a későbbiekben is gazdaságosan hasznosíthatók.

Kicska Antal

üzemgazdász.

helyen és hol lesz az állatok i elhelyezése, és hogy milyen i típusú épületek létesítése felel meg legjobban. Az orszá- ; gos tapasztalatok szerint is i bevált típus-épületeket kell i termelőszövetkezeteinknek is , üzembe helyezni, melyeknek ; előállítása és üzemeltetése a I leggazdaságosabb.

Több gondot és anyagi eszközt kell fordítanunk a járulékos beruházásokra. A mező- ; gazdaság átszervezése erősen megnövelte a mezőgazdaság : beruházási igényét. Első idők- : ben az alapberuházásokra fektettük a fő súlyt, arra, hogy mielőbb biztosítva legyenek a mezőgazdasági üzemek számára a legalapvetőbb beruházások — minél több állatférőhely, gép legyen az üzemben. Emellett bizonyos mértékig elhanyagoltuk a járulékos beruházásokat. Ez sok esetben hátrányos volt, mert akadályozta és még ma is akadályozza az alapberuházás kihasználását A tehénistállókhoz nem építettük meg a szükséges borjúnevelő férőhelyeket, vagy éppen a telep vízszükségletét nem tudtuk kellően biztosítani. A későbbi beruházásainknál a komplex telepek kialakítására kell törekedni, a meglévő telepeknél, amennyiben alkalmasak további üzemeltetésre, pótolni kell a hiányzó járulékos beruházásokat.

A termelés színvonalának emelését célul tűző mezőgazdasági nagyüzemeink beruházási igénye elég nagy. Az állami gazdaságok igénye is magas, de még magasabb a nem túl régen alakult termelőszövetkezeteké. Éppen ezért a termelőszövetkezeteknek számolni kell — még néhány évig — a nem modern, régi kisparaszti gazdaságokból származó istállók és egyéb gazdasági

Egy-egy mezőgazdasági üzem termelése akkor gazdaságos, ha termelési adottságainak figyelembevétele mellett olyan üzemi arányokat alakítunk ki, amelyek biztosítják a helyi lehetőségek teljes kiaknázását. Ez vonatkozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre és az állami gazdaságokra egyaránt.

Ha ebből a szempontból megvizsgáljuk mezőgazdasági üzemeinket, láthatjuk, hogy még nem mindenütt vannak kialakítva az üzem adottságainak legjobban megfelelő arányok, s ez bizonyos mérvű tervszerűtlenséget eredményezett és fog eredményezni a következő időkben is — ha nem számolunk vele. A távlati termelési iránynak sok helyen nem felel meg az eddig történt beruházások egy része. Konkrétan: a szakosítás irányába való haladás folytán — előzetes számítások hiánya miatt — sok helyen i szállítási és egyéb költségek kellő felmérése nem lörtén' meg, és csak a beruházás meg valósítása után, amikor mái a gyakorlat vetette fel i problémákat, vált láthatóvá hogy egy-egy állattartó telei nagysága túl lett méretezve mert például nincs elég ta karmánytermő terület. A ko rábbi gyakorlat pedig az volt hogy az állattartó telepeke szétszórtan alakították ki a: üzemek.

Ezek arra figyelmeztetne! bennünket, hogy az üzem táv lati fejlesztésének lehetőségei a termelési irány szem élőt tartásával szükséges a beru házásokat megvalósítani.

Komoly számítások alapjái kell meghatározni, hogy a ki alakítandó üzemi termelési ará nyok milyen beruházást igé nyelnek. Jó előre megállapi tani az üzemben, hogy hán;