Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-31 / 177. szám

V], korszerű Iskolát kapott Mátészalka. Az épület beruházása több mint másfélmillió forintba került.

Foto: Román Dénes.

TÖBB MEGÉRTÉST, MEGBECSÜLÉST

Kitűnik a női munka a mezőgazdaságban —> Többen tanulanak, mint tavaly — De van még baj a szemlélettel

Kovács Rárolyné, a nőtanács megyei titkárának nyilatkozata

Talán még soha sem volt

olyan létfontosságú a szorgos, jól végzett munka megyénk mezőgazdaságában, mint az idei, kedvezőtlen időjárású esztendőben. Érthető, hogy 1963-ban a megyei tsz-ek termelésében nagy számmai tevékenykedő lányokra, asszonyokra is több feladat hárul a korábbi évekhez viszonyítva, Kovács Károlynét, a nőtanács megyei titkárát arról kérdeztük: sikerül-e végrehajtani az év eleji terveket,

— A hagyományos mezőgazdasági munkák mellett az idén speciális feladat mező- gazdaságunkban a dohánytermesztés. A területnövekedés még nem jelent egyedül magasabb jövedelmet. Átgondolt munkaszervezés nélkül csak kívánalom marad minden terv. Asszonyaink, lányaink megyeszerte időben és helyesen készültek ennek a munkaigényes növénynek a termesztésére. Nemcsak a maguk munkáját Ígérték a dohánytermelő tsz-ek asszonyai, de — mint a baktalórántházi járásban történt — arra is vállalkoztak, hogy hazahívják az iparban dolgozó férjeket. Ennek meg is van az eredménye.

Az idén nem szorgalmazták különösen a csupán

nőkből álló szocialista brigáclok szervezését.

— Nemcsak a tiszalöki és a vásároenaményi, de a többi járásban is naponta adódott példa arra, hogy a gazdasági vezetők nem segítik kellően az asszonyok szocialista brigádjait. Annak ellenére, hogy sok helyütt hangoztatták a nők részvételének fontosságát a termelésben, olykor a legelemibb feltételeket sem teremtették elő számukra a munkák folyamatosságához, könnyítéséhez. Viszont láttuk, az úgynevezett vegyes brigádok többre képesek, Ahol már volt női szocialista brigád — például a csengeri, a baktalórántházi járásban — ott továbbra is együtt dolgoznak. Öröm számunkra, hogy a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok tagjainak túlnyomó része nő.

Az idén az érdeklődés középpontjába került a baromfitenyésztés,

Mennyi közük van megyénk asszonyainak ahhoz, hogy hosszú időn út hiánycikk volt a rántani való csirke?

Hirtelen megnőtt az igény, melynek kielégítése nem megy máról holnapra. Fél év alatt közel 2 millió csibe hagyta el a megye keltető állomásait, melynek felnevelése a nőkre hárult. Az a több, mint 2 ezer asszony, aki részt vett a baromfitenyésztési versenyben, becsületesen dolgozott. A vállalt csibemennyiseg r.agy része értékesítésre került, az évi másfél millió darab tojásból sincs már sok hátra, hogy a vállalást teljesítsék- A kacsa, a liba és a pulyka szezonja ezután következik. Itt sem lesz elmaradás. Inkább ott kell a gondok kulcsát keresni, hogy kevés volt a naposcsibe, nem jutott a háztáji gazdaságokba. Korábban féltünk, hogy a júliusi csibék után nem lesz érdeklődés: kellemesen csalódtunk, sőt, még ez is kevés. De valamennyire eredményesebb lehetett volna a baromfitenyésztési verseny akkor is, ha a földművesszövetkezetek rugalmasabb segítséget adtak volna asszonyainknak.

Ide illő témaként említette Kovács Károlyné az asszonyok tanulását, szakmai továbbképzését, amely kedvezően segítheti a termelési eredmények alakulását.

1963-ban sokkal több nő vett részt oktatásban, mint az előző években.

— A dolgozók iskoláit liát rom és fél ezer, a középiskolákat pedig 2 ezer nő látogatta megyénkben- Új vonás, hogy Nyíregyházán egyre több háziasszony jár középiskolába: ezzel is gyermeke fejlődését kívánja segíteni. Legértékesebb eredményünk az, hogy a

különböző mezőgazdasági szaktanfolyamokon több mint 300, az „ezüstkalászoson ’ pedig 290 nő képezte magát az elmúlt hónapokban. A szálkái járás 4 baromiHonyészlő tanfolyamán például 240 nő ismerkedett a korszerű módszerekkel. Jő példák vannak a szakmai továbbképzésre a nyíregyházi és a vásárosnamé- nyi járásban is. Száznegyven- hat szakkörünkben is több érdekes előadás hangzott el.

De az is tény, hogy például a kihelyezett technikumi c.szr túlyokból sckan lemorzsolódtak, s ezek jó része nő! Kivétel talán csak a tiszalöki járás, ahol 23 nő lett sikeres vizsgát. Nyíregyházán jogi, könyvismertetési, pedagógiai előadások színesítik a szülői munkaközösségek munkáit« Falvainkban azonban mellőzik az asszonyokat, a lányokat a szaktanfolyamok beiskolázásánál. Pedig az oktatási munka csak úgy lesz teljes, ha a férfiak mellett a nők is kellő számmal vesznek részt benne.

Mit eredményezhet #

helytelen szemlélet /elődé— Mindenekelőtt azt, hogy asszonyaink sem maradnak el az agrotechnika fejlődése mögött. Másrészt viszont a velük való foglalkozás, a gondoskodás fokozza a kedvüket. Ezt egyúttal vonatkoztathatjuk a soron következő mező- gazdasági munkákra is. Nem kívánunk mi holmi „asszonyprivilégiumot” a gazdasági vezetőktől, csak azt, értsék •neg, a dolgozó nők munka- körülményeinek javítása, javaslataik meghallgatása végső soron a család körüli teendőket is végző nők helyzetén könnyjf. Reméljük, egyre kevesebb lesz a tarpaihoz hasonló példa: a baromfitenyésztő brigád minden tagja nő, csak — a vezető férfi.

A. S.

Korszerű kenyérgyár épül Baktalórántházáo

Megkezdték a járási székhelyen a négy és fél millió forintos költséggel létesülő új kenyérgyár építését. A gyár a megye legkorszerűbb sütödéje lesz, jövő szeptemberben kezdi meg üzemelését A kenyérgyár szomszédságában van a nemrég épült vil- lanymaloni, ahonnan gépi berendezéssel, automata mérlegen kapja majd a nyersanyagot, a lisztet.

Mikor a lakóbizottság elnöke az előre elkészített füzetben mindent rögzített, a hátsó sorban álló Vállaj János javasolta: több társadalmi

munkát lehetne szervezni környezetük szépítése érdekében, ígéretet tett, hogy szívesen áldoz szabad idejéből közhasznú munkára. Neve és javaslata eljutott az alkalmi társadalmi munkát szervező bizottsághoz.

Nemsokkal a lakóbizottsági ülés után a Magházföld Keverő- és Kiszerelő Vállalat vezetői elhatározták, csúszdát építenek. A kész magház- föld ugyanis egy vastag szövőn keresztül jutott le a második emeletről a szállító járművekbe. S mivel már ezzel a módszerrel dolgoztak évek óta, s nehogy azt mondják a Főmagházföld Szállító Vállalatnál, hogy a magházföld ke- verők és kiszerelők semmi újat sem visznek a termelésbe, ezért született a csúszda- építés gondolata. De hogyan, miből építsenek csúszdát? A csus-daépítés tervét és költségvetését eljuttatták a jóváhagyó beruházóhoz, de azzal a megjegyzéssel, szívesen foglalkoztatnának társadalmi munkásokat is a csúszda építésénél.

Hetvenhétezer forintot kapA CSÚSZDA

tok a csúszda építésére, s egyben kérték az alkalmi társadalmi munkát szervező bi-, zottságot, legyenek segítségükre egy kis társadalmi munkával. Vállaj János javaslata és felajánlása éppen kapóra jatt s máris megindult a társadalmi munka szervezése. Ugyancsak kellett szervezni, mert igen sok föld várt mozgatásra a csúszda építésénél, mivel a deszkából készítendő csúszdát egészen rövidre tervezték, s hogy mégis lejussanak a magházfölddel teli zsákok a szállító járművekre, magos földtöltést — vastag betonréteggel bevonva — kívántak emelni a rövid csúszda alá. S akik csak szép virágot akartak nevelni szobájukban vagy kiskertjükben, jelentkeztek társadalmi munkára,

Vállaj Jánoshoz este érkezett az értesítés, hogy másnap várják — jelentkezése alapján — társadalmi munkára a csúszda építésénél. Telefonon kereste főnökét, hogy engedélyt kérjen évi rendes szabadsága terhére egynapos társadalmi munkára, de nem találta főnökét, mert az kiment még d kora délutáni órákban vidékre. Tűnődött, mit tegyen. Aztán eszébe jutott az öreg nyugdíjas, Hiszek István bácsi, aki Vállai János helyett is vállalta 4a forintért a másnapi társadalmi munkát. El is ment az öreg s jelentkezéskor ezúttal Vállaj János nevét íratta be. A társadalmi munkára érkezők nevét feljegyző szemüveges portás ugyancsak szemüoyr? vette Hiszek István bácsit, mert ezúttal legalább huszadik néven szerepelt a csúszda építésénél. De nem volt semmi baj, megértették egymást a Hiszek Istvánok, lapátoltak is sokat, Vállaj János pedig aznap nagykiszállásra ment.

Elkészült a csúszda, iga?, pótköltségvetéssel és kétszeri tervmódosítással, a tervezettől egyszerannyi társadalmi munkával. Ezentúl azonban nem csövön, hanem csúszdán jutottak a magházfölddel töltött zsákok a járműitekre, méghozzá ugyannyi idő alatt' és hasonló költséggel. Mosz azt vizsgálja egy brigád, mar hetek óta, hogy az újítást, mármint a csúszdán való anyagmozgatást hogyan hasznosíthatnák a Tollfosztó ét Piheszaqgatá Vállalatnál is.

4 csúszdáé pítést ünnepélyes avatás követte, s az ünnepségen, a rossz idő miatt csak kétszáztízen jelentek meg. Vacsora után tánc is vglt, s akinek kedve támadt, a második emeleti helyiségből le is csúszhatott a csúszdán. Ezután a Főmagházföld Szállító Vállalat bekérte a legjobb társadalmi munkások névsorát, jutalmazás céljából. Cálay Kázmér adminisztrátor sokáig nézegette a névsort, míg végül Vállaj János neve is odakerült a legjobbak közé, aki nemsokkal ezután kát hétre szóló beutalót kapott családjával együtt a Virág üdülőbe. Másnap a hajnali vonattal indultak, mivel azonban lakásuk előtt még ott hevert a Sók hulladék s a gödrök is tátongtak, a hajnali szürkületben véletlenül megbotlott, s beleesett egy gödörbe. Majdnem nyakát törte, s miatta családja sem ■ment el a Virág üdülőbe.

Nagy Tibor,

1963. július 31.

Gyerekek az egészségház rendelőjében

Tévedő kismamák, türelmes orvosi munka

Dél jóval elmúlt. Anyák állnak vagy ülnek, karjukon fehér párnákba pólyáit kicsinyeikkel a kótaji egészségház udvarán és rendelőjében. A gyerekek némelyike már nyűgös, kapkodja a meleg leve- t gőt. Hamarosan megérkezik az orvos, dr. Vallkovics Ferenc s a védőnővel Füredi Zsuzsával megkezdik a rendelést az egészségvédelmi körben.

Agyonbugyolált

csecsemő

Kettesével engedik be a

kismamákat. Az orvos ott áll az asztal előtt, s várja, mig kitakarja az egyik fiatal asz- szonyka a csecsemőt Fejét

csóválja.

— Ne csinálja ezt édes lelkem — fordul hozzá, s számolja, hány ruhát adott a nagy hőségben a gyerekre. —

Éppen olyan, mintha maga ebben a forróságban bundát ölfene.

Vizsgálja az egyhónapos B.

Erzsikét, s megállapítja, bogy szépen fejlődik. L. Irépke kerül sorra.

— No látja, őt Jielyesen, könnyedén öltözteti a mamája.

— Csak sokat sír — panaszkodik a mama.

— Azért gyerek — Sokan azt szeretnék — fordul felém — ha egy pici az első hónaptól kezdve önálló lenne, csak akkor sírna, amikor szüleik akarják, s akkor nevetne, mikor nekik tetszik.

Lecsó — tej helyett

Ijedt fiatalasszony lép be Az orvos a példás baba arcát vizsgálja. Neneztelően néz a mamára.

— Mit csinált, asszonyom, ezzel a gyerekkel?

L.-né magyarázza. A háromhónapos kicsit kitette az udvarra a fa alá, ahol 2 óra hosszáig volt a tűző napsütésben. A baba arca felpirult.

— Égési sebeket is kaphatott volna. Máskor ne tegye ezt — figyelmezteti, s fényvédő kenőcsöt rendel.

— Sok mindent meg kell kérdeznünk, — jegyzi meg — mert sajnos előfordul, hogy a csecsemővel csirásgaluskát, töltött káposztát, lecsót etetnek. A napokban hóátak be hozzánk egy csecsemőt. Hiába faggattuk az anyját, nem árulta el, mit etetett a gyerekkel, Beutaltuk a kórházba.

Képzelje el, lecsót mostak ki a kicsi gyomrából.

Folyik a rendelés, tanácsadás.

K. Jánosné panaszkodik.

— Nem tud szopni a gyerek, doktor úr.

K. Julika 1 hónapos. A védőnő próbaszopást végeztet a gyerekkel és a mamával, ü. Gyöngyike mamájának nincs teje. H. Gizikét tornáztatja a doktor bácsi, mert a mamája nyugtalan, azt hiszi, csípőficamos a kicsi.

H.-né megnyugszik.

A szülőkön is múlik

Lassan üres lesz a váró. Magunkra maradunk.

— Nem tudom mi lehet az oka, de sok itt a beteg csecsemő — jegyzi meg a védőnő.

— Sajnos így van. Közrejátszik ebben az is, hogy több helyen nem rendezett a esaládi helyzet — magyarázza az orvos. — Láthatta, alig akadt a gyerekek között egy- kettő, akinek az apja itthon, a faluban dolgozna.

Eddig hiába magyaráztuk, pem járnak jobban, ha elhagyják a falut. Az utóbbi időben azonbpn kezdenek rádöbbenni, hogy a tsz-ben is ^.megkeresik azt, amit másutt, s ez azzal az előnnyel jár, hogy nincs belőle annyi kiadás.

Másik fontos tényező: még mindig nem kielégítő itt az egészségügyi kultúra. Énnek megjavításán munkálkodnak az orvos, a védőnő, az egészségügy! dolgozók. De nemcsak rajtuk, hanem a szülőkön is múlik, hogy a felnövekvő falusi nemzedék, az új generáció még egészségesebb legyen.

F. K.

ARCOK, EMBEREK

luhász a vendéglőben

Bánatos a juhász. Meg sem

áll a pult előtt, mint máskor, hogy jegelt sörrel enyhítse szomját. Csak a fejével biccent a kótaji csaplárosnénak. Egyenesen a belső helyiségbe tart Letelepszik az egyik asztalhoz. Feje búbjára tolja karimás kalapját, aztán kibontja a nyári szalámit rejtő papírcsomagot. Zsebéből egyenként előhalász 5—6 zsemlét a 20 dekányi szalámihoz. S a következő pillanatban már esetten is a kezében az elmaradhatatlan juhász bicska.

Falatozik. Úgy vágja a zsemlét, mint a kenyeret. Aztán szel hozzá a szalámiból ' is. Figyeljük. Észreveszi Fodor Lajost, a fiatal párftit- kárt, s az asztalunk felé bólint. Arca komoly, szeme szomorkás.

— Ebéd? — éirdeklődik a

titkár. s

— Még nem, csak reggeli.

Délelőtt 11 óra van.

— És mind elfogy?

Veleczki István, a juhász

maga elé néz az asztalra. Kesernyésen mosolyog.

— Most aligha. Nincs étvágyam. Beteg vagyok. Holnap megyek a kórházba, most éppen a körzeti orvostól jöttem'; operálni kell, sérvem van.

Arcára van írva, hogy fél.

— No, de remélem, csak

sikeresen túlesek rajta — nyugtatja magát. Tegnap már át is adtam a 780 juhot leszámolva az ákdban, az új juhásznak.

Biró Miklós helyettesíti Ve- leczkit, mig odalesz, rbrány- N agy tanyáról fogadták fel. ígérte, hogy helytáll. Mert Veleczki 1954 óta nevelgeü a

kótaji Üj Erő Tsz juhállomá- e nyát. Több-kevesebb elisme- ü réssel. r

— Különösebb baj nem volt n vele — súgja a párttitkár. — j, Csak hát ő is megszokta a c „presszót” — mosolyog. —- Ide jár be a kocsmába reggelizni a kihajlásról. Hiába : no, más már a juhász élete.

Ujfa a juhász szól.

— Elbúcsúztam a két boj- j

táromtól is. Varga Miskától, ; meg Farkas Feritől. Ferit én t neveltem. Azzal bocsátottak « el, hogy siessek vissza. De , ha nem lenne muszáj, el sem , mennék én, uram. Itt sze- ; retek lenni a falumban, meg ( kint a legelőn. Húsz kilo- , méteres körzetből én még j nem tettem ki a lábam. Ide , is csak azért tér be az ember, ! hogy embert lásson, szót váltson, mert ott kinn nincs téma. 1

— Elégedett a szövetkezettel, keresettjei? 1

Mosolyog. 1

— Akkor lennék Itt már J

közel tíz esztendeje, egyhu- 1 zamban?! ;

Jó néhár-y elnököt „kiszól- gált" Veleczki István az Űj 1 Erőben ennyi idő alatt.

— Mösl egy korsó hideg sör a freistökre — biztatjuk.

— Nem, csák agy pohárral. 1

A pulthoz lép. Rendel. Kortyol a sörből. Leteszi a poharát, s közben biztos azon mori fondírpzik, vajon sikerül-e az : operáció. Csak sikerül tán,

: azok okos, tanult emberek.

Kiissza a maradék eört, az- ■ tán ugyanúgy távozik, mint . ahogy érkezett, csak a fejé- . vél biccent köszönésképpen, t

, Farkas Kálmán j