Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-31 / 177. szám
De Gaullenok nem kell az atomcsendl A francia köztársasági elnök sajtóértekezlete Párizs, (MTI): De Gaulle francia elnök hétfőn sajtóértekezletet tartott az Ely&ée palotában. A francia köztársasági elnök most jelent meg először a sajtó képviselői előtt január 14-e óta, amikor is Nagy-Bri- tánnia közös piaci tagságának megvétózásával és Kennedy elnök polaris-ajánlatá- nak visszautasításával alapjaiban rendítette meg a nyugati Szövetséget. Az Elysée palotában több mint kilencszáz francia és külföldi újságíró jelent meg. A rendőrség rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket léptetett életbe, tekintettel arra, hogy De Gaulle ellen egész sor sikertelen merényletet követtek el. De Gaulle kijelentette, hogy üdvözli a Moszkvában parafáit atomcsendegyezményt, de hozzátette, hogy annak értéke „korlátozott jellegű”. Bejelentette, hogy Franciaország még ebben az évben nemzetközi értekezletet szándékozik összehívni, amelynek keretében Franciaország a három másik atomhatalommal együtt tanulmányozná a leszerelés „lényeges problémáit még mielőtt azok teljesen megoldhatatlanná válnak”. Ezen a leszerelési értekezleten — mondotta De Gaulle — meg kellene vitatni a meglevő atomfegyverkészletek elpusztítását is. Anélkül ugyanis — jelentette ki — a moszkvai megegyezés mit sem változtat a világ helyzetén. A nyugati kommentárok megállapítják, hogy a francia elnöknek ez a kijelentése pontosan megfelel korábbi politikai irányvonalának, amelynek lényege: Franciaország csak akkoi hajlandó kilépni az atomklubból, ha maga a klub feloszlik. Ami a jelent illeti — hangsúlyozta De Gaulle — a moszkvai megegyezés nem fogja megakadályozni Franciaországot abban, hogy felszerelje magát mindazokkal a pusztító eszközökkel amelyekkel a többi hatalmak rendelkeznek. A francia elnök azzal érvelt, hogy erre Franciaország „függetlensége és védelme szempontjából” a leghatározottabban szükség van. pAlfy József kommexTÄRJA DE GAULLE SZÍNVALLÁSÁRÓL A francia köztársasági elnök hétfői sajtókonferenciáidnak jelentősége csak megnövekedett azzal, hogy jóelöre beharangozott megnyilatkozása előtt néhány nappal a moszkvai háromhatalmi értekezleten létrejött az „atom- csend-megállapodás”. Ismerve De Gaulle emberi gyöngéjét, hogy személyét — sokszor mesterkélten, színpadias módon — előszeretettel kívánja a világpolitikai érdeklődés homlokterébe állítani, bizonyosak lehetünk afelől, hogy ebből a szempontból a tábornok — elnök még örült Is a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannm megegyezésének. De csupán ebben találhatott okot a vt- gaszlalódásra: a nukleáris kísérletek beszüntetése elsősorban a francia tábornok- elnök számításait keresztezi. Köztudomású, hogy De Gaulle erre a lapra tette fel Franciaország nagyhatalmi törekvéseinek tétét: a francia hadsereget atomfegyverekkel kell felszerelni! Franciaország — az elnök szerint — csak akkor hallathatja szavát a :világ sorsának alakításában, ha létrejön „az önálló francia atomütőerő”... Az atomfegyverkezéshez pedig kísérleti robbantások kellenek: 1960 február 13-án robbantották fei a Szaharában az első atombombát a francia hadsereg különleges egységei. Ma már hidrogénbomba robbantására készülnek a francia: zászló alatt megmaradt csendesóceáni szigeten. Amikor a világközvélemény s vele együtt a világ több mint száz államának hivatalos ★ kormánya is örömmel fogadta az „atomcsend” meghirdetését, Farnciaország veszélyesen elszigetelődik De Gaulle makacssága miatt. Sokasodnak a tiltakozások a Tahiti közelében tervezett nukleáris robbantás miatt, Üj-Zéland, Ausztrália, Japán és a Csendes-óceán partjain fekvő, számos más állam emel ‘előre szót a francia atomkisérlet ellen. Ennek alapján érthető, hogy De Gaulle sajtókonferenciáján óvatosabb csomagolásban tálalta atofn-ambicióit: mi több, bejelentette azt a tervét, hogy még ez év folyamán ő hív össze Párizsban egy négyhatalmi értekezletet a teljes atomleszerelés módozatainak, lehetőségeinek megvitatására. (Ismét csak a saját „személyi kultuszát” szolgálja elsősoron ez az elgondolása...) Még kérdéses, mélyen fogadtatásban részesül De Gaulle terve, az azonban bizonyos, hogy a francia tábornok- elnök ma a demagóg „mindent vagy semmit” elméletével akadályozza a moszkvai megállapodás általános elfogadását. „Mindent vagy semmit” — iáV foglalható össze a párizsi Elysée-palota urának koncepciója. Franciaország szerinte csak akkor mondhat le a további atomkísérletekről, he a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kész megsemmisíteni nukleáris fegyverkészletét... De Gaulle jól tudja, hogy erre máról holnapra nem kerülhet sor, de furfangos módon az atomleszerelés bajnokának tolja fel magát, csakhogy időt nyerjen a francia „atomütö- erő” teljes kiépítéséhez! Még nyíltabban negatív a francia elnök állásfoglalása a NATO és a Varsói Szerződés államai közötti megnemtámadási szerződés dolgában ugyanakkor, amikor még az Egyesült Államok is kész erről tárgyalni, hiszen a rövidesen Moszkvába utazó Rusk külügyminiszter ilyen természetű tanácskozások folytatására is felhatalmazást kapott, De Gaulle még a régi nótát fújja és „kommunista veszélyről” szónokol. Az ilyesfajta szólamok pedig már nyugaton is csak az Adenauer-tipusxl politikusoknál találnak meghallgatásra... Igen átlátszó De Gaulle okoskodása és a világközvélemény is, saját népe is felismeri hátsó gondolatait: szüksége van nemzetközi feszültségre még ennek mesterséges szitása árán is, mert csak így hajszolhatja keresztül atom- fegyverkezési terveit, csupán ilyen légkörben biztosíthatja Franciaországban a monopóliumok uralmát. Rusk szombaton A Fehér Ház szóvivője kijelentette, feltehető, hogy Rusk szombaton indul a szovjet fővárosba, hogy angol és szovjet kollégájával együtt aláírja az atomcsendegyez- ménjt. Az Egyesült Államok egyelőre azzal van elfoglalva, hogy tájékoztassa és — ha AJKSZ vezetők az SZKP Központi Bizottságánál „Farrsa társaságba keveredtek • •• Az Izvesztyija az atomcsenddel kapcsolatos kínai sajtóvisszhangról Leonyid Brézsnyev, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára és Jurij Andropov, a Központi Bizottság titkára kedden fogadta a Központi Bizottságban V. Vla- hovicsot és Gy. Pucart, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagjait, valamint V. Zekovicsot és Sz. Stefanovcisot, a JKSZ Központi Bizottságának tagjait, akik jelenleg a Szovjetunióban üdülnek. A beszélgetés baráti légkörben telt él. 1 Dán Kommunista Párt elnökének látogatása Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja és titkára és Borisz Ponomarjov, a Központi Bizottság titkára kedden fogadta Knud Jespersent, a Dán Kommunista Párt elnökét. A meleg baráti légkörben lefolyt beszélgetésben véleménycserére került sor a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseiről. Ez. a véleménycsere a két marxista— leninista párt nézeteinek teljes egységét mutatta. Szíriában folytatódnak a letartóztatások. Letartóztatták Atasszit, a szíriai forradalmi parancsnokság nemzeti tanácsának a napokban lemondott elnökét is. A damaszkuszi egyetem épületében körülbelül ezer diákot tartanak őrizetben. Beiruti jelentések szerint á szíriai katonai rendőrség letartóztatta a katonai kémel- háritó szolgálat 35 tagját is. mert azok Nasszerrel rokonszenveztek. Sziriából Kairóba érkező utasok elmondották, hegy Damaszkuszban és az országban fokozódtak az ellenőrző intézkedések. A járókelőket katonák tartóztatják fel, kikérdezik és átkutatják őket. A Reuter hírügynökség daindul Moszkvába szükséges — .meggyőzze szövetségeseit. Az amerikai szenátus demokrata párti vezetői közölték Kennedy elnökkel, hogy az atomcsendegyezmény ratifikálási kilátásai „kiválóak”. Mint mondották, Harriman tájékoztatója nagy benyomást tett a szenátus tagjaira. Angol hírszerző politikai menedékjogot kért a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ) Az Izvesztyija keddi száma „Angol hírszerző politikai menedékjogot kért” cím alatt közli a következőket: — G. A. R. Philby brit alattvaló, aki az angol hírszerző szolgálatban vezető állást töltött be, azzal a kéréssel fordult a szovjet hatóságokhoz, hogy adjanak neki politikai menedékjogot, és fogadják őt szovjet állampolgárrá. Mint közölték, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa teljesítette G. A. R. Philby kéréséit. N. TOMAN: A „BIG JOE“ Fordította: Sárközi Gyula 8. Eltelt legalább egy fél óra, de az óvóhelyein még mindig nem tudott elaludni senki. Hazard tábornok is nyugtalanul forgolódott helyén és olyankor foteljének rugói meg-megnyikordultak. S amikor Queltch már azt hitte, hogy végre elaludt, Hazard hirtelen feléje fordult és megkérdezte tőle: — Nos talált valami érdekeset, Queltch? — Rádióállomásainkat rosz- szul lehet hallani, sir — szólalt meg Queltch. — Főleg a japánok és kínaiak beszélnek. Meg valamelyik francia állomás. S úqy rémlik, mintha a mi „Big Joe"-nkról... — Eh, biztosan valami hülyeséget fecsegnek! — legyintett Hazard megvetően. — 1963. július 31. Jobb, ha kikapcsolja és lefekszik. Holnap sok muiíka vár magára. Queltch nem szívesen teljesítette a tábornok parancsát, de alig helyezkedett el asztalán, amikor ismét meghallotta Hazard hangját. — Maga nem alszik, mister Medows? — Nem tábornok úr — felelte a professzor még mindig a fal felé fordulva. Ügy tudom, maga tud franciául? — Tudok, tábornok úr. Talán meghallgatnánk, miről fecsegnek? — Ha érdekli, tábornok úr, adjon parancsot Queltch-nek, hogy kapcsolja be a készüléket. Queltch teljesítette a parancsot. Medows nem kelt : fel az asztaltól, hanem úgy kezdte hallgatni a francia nyelvű adást és röviden lefordította Hazardnak az értelmét. — Valóban egy hatalmas erejű termonukleáris robbanásról beszélnek. Sőt a Szent Patrick szigetről is... Állítólag egész felszíne radioaktív... Hogy a repülők, akik túl alacsonyan szálltak el fölötte, sugárbetegséget kaptak. Még a repülőgépekkel is történt valami... — Rendben van, Queltch! — szólalt meg Hazard elégedetlen hangon. — Eleget hallgatta már azokat a neurasz- téniás franciákat. Mindenféle zagyvaságot összefecsegnek. TITOK TÖBBÉ NEM TITOK Queltch pontosan öt órakor meghallotta „Omár” hívójelét. Gyorsan válaszolt és átállt vételre. A Morse-jclek éles, szaggatott hangja betöltötte az óvóhely kongó helyiségét és mindenkit lábra állított. — Nos, mi újság van náluk? — kérdezte Hazard türelmetlenül s kínzó fajdalmát érzett egész testében: az összetolt fotelekben eltöltött éjszaka megtette a magáét. Queltch nem válaszolt. Tovább jegyezgette a rádiógram rejtjeles számait, amikor pie- dig megpróbálta megfejteni, sehogyan sem sikerült neki. — Meddig akar még ott piszmogni? — emelte fel hangját a tábornok. — Meg kell Kérnem őket, hogy ismételjék meg a rejtjelkulcsot, sehogyan sem tudom megfejteni... — Kérje csak őket, de minél előbb! Amikor végre mindent tisztázott s megfejtette a rejtjeles üzenetet, Quelch izgatottan olvasta fel: „Sajnos, a homokkal nem sikerült fertőtlenítenünk a sziklájukat. Más in ézkedése- ket foganatosítunk. Két óra múlva álljanak vételre. Ne veszítsék el bátorságukat. Omár”. A foglyok némán hallgatták végig a közleményt. Meg sem próbálta senki, hogy megjegyzéseket fűzzön hozzá. Mindnyájan nagyon kívánták, hogy azok a „más intézkedések” sokkal eredményesebbek legyenek. De a kételkedés már gyökeret vert a szívükben, Medows professzor a legkevésbé látszott tévedni ebben. Hat órakor kiosztották az utolsó előtti csokoládé és sü- teményadagot. Hétkor Queltch ismét beszélgetett „Omár”ral. A helyzet ugyanaz veit: a sziget fölött még mindig valami furcsa szél tombolt, és a megmenekülés újabb módszere még mindig nem született meg. A következő beszélgetést déli tizenkét órára tűzték ki. A „Big Joe” foglyai komoran ültek a helyükön. Hasard nehezen fojtotta vissza vagyát, hogy legalább néhány kortyot igyon a konyakos üvegből. Eddy Old hol felkelt, hol ismét visszafeküdt recsegő asztalára. Addig csinálta ezt, míg a tábornok rá nem kiáltott: — Ne fészkelődjön annyit Eddy, vinné el az ördög magát! A hadnagy kis időre elcsendesedett, aztán óva! osan felkelt és járkálni kezdett az óvóhelyen. Ezzel még jobban idegesítette a tábornokot, mint az asztal recsegtetéssel. Hazard már éppen ismét ra akart kiáltani, de Eddy ekkor rémülten fel ordított: — Víz! Víz szivárog be hozzánk...! Az óvóhely távoli falához rohant, amelynek alig látható repedésén valóban víz szivárgott a helyiségbe. — Vissza, Eddy! —állította meg Medows éles hangja. — Ne érjen hozzá a falhoz! (Folytatjuk.) Az új perui elnök nyilatkozata Lima, (TASZSZ): Fernanco Belaunde Terry, akit ez év júniusában választottak Peru elnökévé elfoglalta hivatalát. Az új elnök eskütétele előtt beszédet mondott a perui kongresszusban. Az ország gazdasági elmaradottságáról szólva vádolta a külföldi monopóliumokat, hogy kizsákmányolják Peru természeti kincseit. „A nevetségesen alacsony árak az elsődleges okai népünk szegénységének — mondotta. El kell múlni az időknek, amikor olyan árakat szabnak, hogy a nyersanyagot termelő embereknek fel kell áldozniok magukat.” Moszkva, (TASZSZ): Poljanov, az Izvesztyija bZemleírója hétfőn a moszkvai atomcsend-megállapodás visszhangjával foglalkozott. A jószándékú emberek a földkerekségen mindenütt ürömmel üdvözölték a nukleáris kísérletről elért háromha- ialmi megállapodást. Természetesen — jegyzi meg a szemleíró — az imperialista ltomgyárosok és „veszettek” íicsiny, de annál lármásabb társaságában elégedetlenséget keltett ez a szerződés. Az ímerikai és nyugat-európai .veszettek” elkeseredett támadását a moszkvai szerződés ellen mégsem tekinthettük váratlannak és csodálatosnak. Hiszen érthető ez a támadás azoknál, akik a fegyverkezési hajsza további folytatásához íötötték sorsukat. A nukleáris robbantások betiltása azt jelenti, hogy értékes ütőkártyát vesztettek el. — A világ becsületes embereit nem is a nyugati militarista hetvenkedők magatartása, hanem a Kínai Népköztársaság hivatalos sajtószervei- hek álláspontja lepte meg kel- emetlenül. Ennek a Jegalább- s különös álláspontnak adott hangot Renmin Ribao július !9-i számában, amelyben egy ző feltűnő cím alatt: „Lássuk csak, mit jelent az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió közötti szerződés a nukleáris fegyverek részleges betiltásáról?” — Az -Űj-Kína hírügynökség az említett kiválogatott részleteket szerkesztőségi bevezetővel látta el, amely hemzseg a moszkvai szerződés elleni kirohanásoktól, és indokolatlanul azt állítja, hogy a szerződés „semmire sem kötelezi az Egyesült Államokat, de kötelezhet másokat” és előmozdítja az Egyesült Államok nukleáris monopolhelyzetét, erősíti az Egyesült Államok nukleáris fölényét” stb. A lap elégedetlenségét fejezi ki afelett, hogy a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, az NDK, valamint a francia, olasz és más testvéri kommunista és munkáspártok vezetői és lapjai pozitiven értékelték a moszkvai szerződést. — Jellemző — hangoztatja a szemleíró —, hogy az Üj- Kína és a Renmin Ribao éppen azokhoz a „veszettekhez” csatlakozik, akik leginkább Eélnek attól, hogy a világ megmenekül egy termonukleáris konfliktus veszedelmétől és az emberiség hozzájut a régen várt tartós békéhez. A szemleíró szavai szerint a tínai lapok szerkesztői lényegében furcsa társaságba keveredtek. Ihletüket a szélsőséges reakció régen megcáfolt érveiből, az Egyesült Államok nukleáris monopóliumának meséjéből merítik, jóllehet ez a mese már évek óta szétfosz- lott, mint a füst. — Nyilvánvalóan — folytatja a szemleíró — megkövesedett dogmatizmus akadályozza őket abban, hogy észrevegyék a világon végbement gyökeres változásokat, észrevegyék azt, hogy a szocialista világrendszer a társadalmi Eejlődés döntő tényezője lett, hogy a szocializmus, a béke és » demokrácia erőinek túlsúlya napról-napra növekszik az imperializmus, a reakció és az agresszió erő felett. — A kínai kollégáink, ami» kor a moszkvai szerződést, a különböző társadalmi berendezkedésű államok között létrejött gyakorlati megállapodást, a békés együttélés elvein alapuló megegyzést támadják — írja befejezésül Nyikolaj Poljanov — odasodródnak a régi világnak idejüket múlt képviselőihez, akiknek a békés együttélés eszméje a torkukra forrasztotta a szót. A népek nem értik meg a kínai elvtársakat §s visszautasítják kirohanásaikat, amelyek a nukleáris kísérletek eltiltását, az atom- Eegyverkezési hajsza beszüntetését, valamint a halált osztogató fegyverfajták megsemmisítését célzó gyakorlati erőfeszítések ellen irányulnak. Folytatódnak a letartóztatások Szíriában Atasszi letartóztatását cáfoló hírt közöl. Hafez vezérőrnagy Atasszi utóda hétfőn kijelentette, valótlanok azok a hírek, amelyek szerint Atasszi az utóbbi időben végrehajtott kivégzések elleni tiltakozásul mondott le. Állítása szerint elődje kizárólag egészségügyi okokból hagyta ott tisztségét. Hozzáfűzte, hogy Atasszi tábornok továbbra is támogatja a jelenlegi szíriai rezsimet.
