Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-28 / 175. szám
XX. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM Ára: 80 fillér 1963. JULIUS 88, VASÄRNAP Benkei András elrtárs tájékoztatója a magyar párt• és kormányküldöttség szovjetunióbeli útjáról (3. oldal) Nyíregyháza húszéves városrendezési tervének célkitűzései (5. oldal.) Jelentés a vívó VB-ről 0. oldal.) Kádár János elutazott Moszkvából Moszkva (MTI) Szombaton délelőtt hazautazott Moszkvából Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, aki részt vett a KGST-orszá'gok kommunista- és munkáspártjai első titkárainak és kormányfőinek moszkvai értekezletén. Kádár Jánossal együtt utazik Budapestre Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes is. A szovjet főváros Kijevipályaudvarán Kádár János búcsúztatására megjelent Leonéid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja és titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Szombaton hazaérkezett Budapestre repülőgépen Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki szintén részt vett a KGST-értekezlet munkájában. KÖZLEMÉNY a KGST országok párt- és kormányfőinek tanácskozásáról A Varsái Szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületének üléséről Moszkva (TASZSZ) A Varsói Barátsági Együttműködési Kölcsönös Segély- nyújtási Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé 1963. júlus 26-án Moszkvában megtartotta soronlevő ülését. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság részéről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Sztanko Todorov, a Minisztertanács elnökhelyettese és Dobri Dzsu- tov, nemzetvédelmi miniszter. A Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Czi- nege Lajos honvédelmi miniszter és Erdélyi Károly külügyminiszterhelyettes. A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Walter Ulbricht, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnö- ka, Willi Stoph, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese, Erich Monecker, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, Karl-Heinz Hoffmann nemzetvédelmi miniszter és Otto Winzer, a külügyminiszter első helyettese. A Lengyel Népköztársaság részéről: Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke, Zénón Kliszko, a LEMP Központi Bizottságának titkára és Marian Spychalski, nemzetvédelmi miniszter; A Román Népköztársaság részéről: Gheorghe Gheorghiu-De), a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az RNK Államtanácsának elnöke, Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gaston Marin, az állami tervbizottság elnöke, L eontin Salajan, a fegyveres erők minisztere és Corneliu Manescu külügyminiszter. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, A. Gromiko, külügyminiszter és Malinovszkij marsall, honvédelmi miniszter. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a CSSZK elnöke, Villám Siroky, a kormány elnöke, Otakar Simunek, a kormány elnökhelyettese és Bohumir Lomsky, nemzetvédelmi miniszter. A politikai tanácskozó testület ülésén megvizsgálták a Varsói Szerződésben részt vevő államok fegyveres erőinek helyzetével kapcsolatos problémákat. Erről a tárgyról Grecsko marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka tartott beszámolót, A kérdések megvitatása, a lezajlott eszmecsere eredményeképpen a testület hc^fcát&v zatokat fogadott el. Már csak-tizenhárom tsz arat a megyében Az Idei aratást már jobban ellemezte a komplex munka, aint az elmúlt években; a ermény betakarításával egy- dőben kezdték a szalmalehú- ást a kombájn-területről, a arlóhántást, és a nyári mély- zántást. Ez a munka nagyobb szervezettséget igényelt, mint korábban volt, több gépi erőt kellett mozgósítani, s jobban kiszolgálni a betakarításban részt vevő eszközöket. Snnek ellenére az aratás jó itemben haladt, a munka lé- íyegében befejeződött, csupán i nyíregyházi, tiszalöki, vásá- •osnaményi járás és Nyíregyháza tizenhárom termelőszövetkezetében maradt a hét végén némi aratnivaló, amelyet egy-két napon belül elvégeznek. Az aratási eredmények mellett azonban nem lehet beszámolni általános sikerekről a tarlómunkáknál. A termelőszövetkezetek egy része még mindig nem fordít kellő gondot a gabonatarlók mielőbbi megszüntetésére; a tarló- hántásra és nyári mélyszántásra. A fehérgyarmati járásban haladnak legjobban ezzel a munkával: a terület hetven százalékán végezték el a nyári mélyszántást, tarlóhántást. Jó eredményeket értek el a vásárosnaményi járás közös gazdaságai is. Igen elmaradtak a tiszalöki járás és Nyíregyháza tsz-ei. Az aratásból felszabadult traktorok mind nagyobb arányban vesznek részt a talajmunkákban: csaknem ezer gép szánt a gabonaföldeken. Moszkva, (TASZSZ): Moszkvában 1963. július 24—26-ig tanácskozásra ültek össze a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa or- | szagaiban működő kommunista és munkáspártok központi bizottságainak első titkárai és ezeknek az országoknak a kormányfői. A tanácskozások munkájában részt vettek a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársa- í Ságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak első titkárai, a nevezett országok kormányfői. A tanácskozás résztvevői megvizsgálták a KGST Végrehajtó Bizotságának beszámolóját az 1962. júniusi tanácskozáson hozott határozatok megvalósításával kapcsold, óban végzett munkáról és megvitatták a tagországok gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének feladatait. Az élet maradéktalanul igazolja a júniusi tanácskozáson levont következtetés helyességét, arról, hogy a szocialista építés objektív törvényszerűségei, a szocialista országok termelő erőinek gyors fejlődése, valamint ezen országok létérdekeinek közös volta indokolttá teszi az egyes nemzeti gazdaságok közelebb hozását. A KGST országok együttműködésének tapasztalata arról tanúskodik, hogy a júniusi tanácskozáson helyesen jártak el, amikor jóváhagyták a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveit A tanácskozáson egyöntetűen leszögezték, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében kifejtett munka eredményeként az 1962. júniusában felvázolt hosszúlejáratú program alapján megtörtént az első lépés a KGST országok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének kibővítésére és szilárdítására. A szocialista országok gazdasági együttműködése, amely az egyenjogúság, a szuverenitás szigorú betartása, az elvtár- sias kölcsönös segítség és kölcsönös előny elvei alapján fejlődik, segített a szocialista világrendszernek újabb eredményeket elérni a gazdasági hatalmának megszilárdításában, a tudomány és technika fejlesztésében, a dolgozók élet- színvonalának emelésében, a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. A szocialista országok szilárdan tartják az elsőbbséget a gazdasági fejlődésnek ütemében. A KGST országok ipari termelése 1962-ben az előző évihez viszonyítva, kb kilenc százalékkal növekedett, míg a nyugat-európai tőkés országoké csak négy százalékkal. Különösen jelentősen fejlődött az ipari termelés számos döntő válfaja. Így pl. a KGST országok villanyáram termelése egy év alatt 11 százalékkal, kőolajtermelése 11,5 százalékkal, cementtermelése 10J2 százalékkal, műanyagtearmelése 20,7 százalékkal, a műtrágyagyártás 15.3 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság most az eddiginél több gépet, műtrágyát, vegyszert, és egyéb anyagi-műszaki eszközt kap. Növekedett a fogyasztási cikkek, különösen a kultúr- és háztartási cikkek gyártása. Az ipari termelés növekedésének nagy részét a munkatermelékenység növekedése alapján érték el. Míg a szocialista világrend- szer feltárva hatalmas lehetőségeit és óriási előnyeit továbbra is biztosan és tervszerűen fejlődik, addig a tőkés rendszer fejlődését a bizonytalanság, a kapitalizmus sajátos ellentmondásainak éleződése jellemzi) Az értekezlet megállapította, hogy a múlt esztendőben bővült és erősödött a KGST- országok két- és sokoldalú együttműködése, sikeresen megvalósultak a korábban megkötött különféle egyezmények. Például az együttműködés a Szovjetunió és az NDK között — a vegyipar fejlesztésében, az NDK és Lengyel- ország között — a barnaszén- termelés fejlesztésében, Románia, az NDK, a CSSZK és Lengyelország között — a cel- lulcze-kombinát közös építésében. Ez az együttműködés az 1962. júniusi értekezlet után tovább fejlődött. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió egyezményt kötött, hogy együttműködik a timföld és az alumíniumtermelésben: a Lengyel Népköz- társaság és a Szovjetunió megállapodott a kálitrágyák termelésében való együttműködésről: megegyezés született a Bolgár Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a dunai vízi erőmű tervezésében való együttműködésről, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között a dunai vízi erőmű építéséről: a Szovjetunió és a KGST-orszá- gok többsége között — a kin- giszeppi foszforitbánya építősében való együttműködésről. Határozatokat fogadtak el a KGST-hez tartozó országok szorosabb együttműködésének megszervezéséről a lengó csapágyak gyártása és elosztása, a közös tehervagonpark megteremtése, a valuta — a pénz és bankügyek területén. Megszervezték a nemzetközi szabványügyi intézetet, megkezdte munkáját az egyesült energetikai rendszerek központi diszpécseri igazgatóságaHatáridő előtt üzembe helyezték a Barátság Olajvezeték csehszlovákiai és magyar- országi szakaszait; A korábban egyesített magyar, NDK, lengyel és csehszlovák energetikai rendszerekbe bekapcsolták a nyugat-ukrajnai energetikai rendszert, s megkezdték a villamos energia szállítását á Szovjetunióból Magyarországra. 1962-ben a KGST országok kölcsönös kereskedelme 1961- hez képest 14 százalékkal, s emellett a külkereskedelem általában tíz százalékkal növekedett. Ugyanakkor a kölcsönös gép- és gépi berendezés szállítások 21 százalékkal emelkedtek, ami arról tanúskodik, hogy elmélyült a nemzetközi szocialista munkamegosztás a gépgyártás területén. A KGST-tagországok a nemzetközi kereskedelmet a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű államok közötti együttműködés egyik fontos bővítési feltételének tekintik, s ezért sikeresen tovább fejlesztették gazdasági kapcsolataikat más államokkal. A KGST-tagországok külkereskedelmének mérete a kapitalista államokkal 1962-ben 9 százalékkal növekedett az előző évhez viszonyítva: ezen- belül a gazdaságilag kevésbé fejlett országokkal ez a növekedés 19 százalék volt A KGST-tagországok gazdasági kapcsolatainak bővülése a független ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokkal megfelel az itt élő népek törekvésének, hogy fejlesszék nemzetgazdaságukat és erősítsék állami függetlenségüket, elősegiti a szocialista országok tekintélyének növekedését a gyarmati igától megszabadult népek között. Az Amerikai Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei által alkalmazott megkülönböztetés a kereskedelem területén fékezi a gazdasági kapcsolatok fejlődését az iparilag fejlett kapitalista államokkal; A KGST-tagországok nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének, síkraszállnak azért, hogy az ENSZ hívjon össze nemzetközi értekezletet a kereskedelem és a fejlesztés kérdéseinek megtárgyalására. Az értekezlet egyik alapvető feladatául kell kitűzni nemzetközi kereskedelmi szervezet megalakítását, amelyben a teljes egyenjogúság alapján képviseletet kapnának a világ összes területei és országai. Az értekezlet részvevői kedvezően értékelték a KGST szerveiben az 1962. júniusi határozat értelmében végrehajtott átszervezést. A KGST Végrehajtó Bizottságának megalakítása és rendszeres munkája elősegítette a KGST — mint a KGST-tagországok közös tevékenységét irányító kollektív szerv — szerepének növekedését a tervek egybehangolása, a termelés szakosítása és az együttműködés tekintetében; Az értekezlet résztvevői megvizsgálták, hogyan állnak a termelés nemzetközi szakosításának és egybehangolásának munkálatai, különösképpen a gépgyártás, a vegyipar és a vaskohászat területén. A KGST-tagországok kétoldalú tanácskozásokat folytattak azért, hogy egyeztessék a legfontosabb népgazdasági ágazatokra vonatkozó elgondolásaikat és hosszútávú gazdasági kapcsolataikat, s ez jobb feltételeket teremt a KGST keretei között a tervek sokoldalú koordinálására. Abból kiindulva, hogy a távlati gazdasági tervek ösz- szehangolása a KGST tevékenységének alapvető módszere, az értekezlet megállapította, hogy a KGST-tagországok közti gazdasági együttműködés fejlesztésének a legközelebbi időszakra vonatkozólag az a legfontosabb feladata, hogy előkészítsék és gyakorlatilag végrehajtsák az 1966—1970. évi tervek koordinálását, s ennek alapján bővítsék a termelés szakosítását és kooperációját A fő figyelmet a termelés nemzetközi speclalizálásának és kooperációjának kulcskérdéseire és irányzataira, a tagországok növekvő fűtőanyag-, villamos energia-, nyersanyagszükségleteinek teljes kielégítésére, a vegyipar, a gépgyártás, az elektronika és a többi progresszív népgazdasági ágazat fejlesztésére fordítják. Az értekezlet megállapítása szerint e munka végrehajtásakor abból kell kiindulni, hogy a lehető legnagyobb mértékben növekedjék a termelés hatékonysága és a társadalmi munkatermelékenység, s a korszerű tudomány és technika vívmányainak kihasználása és a termelés lehető legjobb megszervezése alapján szüntelenül javuljon a termékek bősége és technikai színvonala. Az értekezlet résztvevői jóváhagyták a következő ötéves időszakra (1966—1970) vonatkozó tervek összehangolásának határidőit. A lakosság szüntelenül növekvő élelmiszer- és az ipar nyersanyagszükségleteinek kielégítéséhez szükséges mezőgazdasági termelés növelése céljából az értekezlet szükségesnek vélte, hogy valamennyi KGST-tagországnak a mezőgazdaság fellendítését célzó további erőfeszítésein kívül a mezőgazdasági termelés anyagi-technikai eszközökkel való ellátásának biztosítása érdekében ki kell bővíteni a több oldalú együttműködést és fokozni kell a legjobb termelési tapasztalatok kicserélését. Az értekezlet jóváhagyta a KGST tanácsában kidolgozott javaslatokat a tagországok közti kereskedelemben a több oldalú elszámolásra való áttérésről, valamint azt az indítványt, hogy ennek megvalósítására hozzák létre a gazdasági együttműködés nemzetközi bankját. Az értekezlet megvizsgálta a KGST-tagországok gazdasági együttműködésének továbbfejlesztésével kapcsolatos számos más kérdést. Az értekezlet résztvevői internacionalista kötelességüknek tekintik, hogy a proletár- internacionalizmus elvei alapján valamennyi ország belső erőforrásait és lehetőségeit a lehető legteljesebb mértékben kihasználva minden eszközzel elősegítsék a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesztését, egységük és összefogásuk további erősítését. A nemzetközi szocialista munkamegosztás további elmélyítése, a termelés speciaii- zálásának és kooperációjának bővítése, az áruforgalom, a tudományos-műszaki együttműködés fokozása létfontosságú minden szocialista ország és az egész szocialista közösség szempontjából; A szívélyesség, a testvéri barátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt értekezleten kifejezésre jutott valamennyi résztvevő nézeteinek teljes azonossága a megvitatott kérdésekbe^
