Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-27 / 174. szám
A SZERZŐDÉSES Kössön _________Szerződést az iLLATFORGALMI VÁLLALATTAL Sor- Helye és tsz szám Mélység m m mm 1/p vízhozam 1/p/lm mg/1 1. Komoréi Búzakalász 29,8 8 149 328 113 346 2. Mátyusi Petőfi 27,0 8 149 1020 462 318 3. Sonkádi Üj Élet 18,0 8 149 942 445 249 4. Gacsályi Dózsa 39,0 8 149 692 153 404 5. Garbóid Béke 22,0 8 149 1482 573 240 6. Kishodosi Búzakalász 19,0 8 149 1730 556 299 7. Papi Üj Élet 31,0 8 149 518 195 257 8. Csengerújfaiui Béke s i k ért e 1 e n A homoki lucernatermesztés agrotechnikája A jobb homoktalajokról In- kerülő istállótf ágyazott ka- pásnövények és zöldtakar- mánykeveréleek után ősszel vessük a lucernát. Igen sovány, futóhomok jellegi talajokon is telepíthetünk őszszel. Ebben az esetben zöldtrágya főnövényként — március közepétől április közepéig vetett — keserű csillagfürt legyen az előveteménv. A főnövénynek vetett zöldtrágyát a hüvelyközés kezdetén leszántjuk és vetésig szükség szerint gyomtalanitva tartjuk a talajt. A minél nagyobb és minél biztosabb zöldtrágyatőmag előállítása érdekében a csillagfürt vetése előtt 150 kilogramm szuperfoszfátot 100 kilogramm kálisót adjunk holdanként, leszántva a vetés alőtt és r>0 kilogramm pétisót a szántás felszínére szórva. A lucerna vetése előtt holdanként 200 kilogramm szuperfoszfátct, 100 kilogramm kálisót juttassunk a talajba. Szükség szerint, még a vetés előtt, a szántásra szórhatunk 50 kilogramm pétisót holdanként.- A telepítés ideje augusztus 10—20-ig. i(57560) A „Kisvárdaf” homoki lucerna vetése történhet ősszel, vagy tavasszal. Az őszí vetés ajánlatosabb. Őszi vetés esetén a telepítés biztosabb a homoktalajokon. Az ősszel időben elvetett és megerősödött lucerna a gyomosodásra különösen hajlamos homoktalajokon sikeresebben veszi fel a versenyt a gyomokkal, tavasszal sokkal nagyobb széna, illetve zöldtömeget ad. A homoki lucerna az olyan savanyú, soványabb homoktalajokon van nemesítve, ahol a közönséges kék lucerna már nem termeszthető sikeresen. Éppen ezért lehetőleg homokos vályog, vagy homoktalajra vessük. Futóhomokos területen csak ősszel verhető, megfelelő előkészítés után. Tekintettel arra, hogy a homoki lucerna élettartama nem rövidebb mint a kék lucernáé, trágyázás szempontjából egyenlő elbírálás alá esik az utóbbival; Általában akkor járunk el helyesen, ha a lucernát istállótrágyázoti kapásnövény után vetrik. A friss istállótrágyázást az el- gyomosodás veszélye miatt lehetőleg kerüljük. Homoki lucerna vetésünket- legalább 4—6 évre kell ellátnunk műtrágyával. Szuper- foszfátból 2—4 mázsát, kálisóból 1,5—2 mázsát adjunk holdanként. A szuperioszfá- tot és kálisót lehetőleg ösz- szel, esetleg tavasszal szántással juttassuk a talajba. A nitrogénműtrágyákból ipétiső, „linzicé”, kénsavas ammóniák, csili salétrom) a talaj tápanyagellátottságához mérten 50—100 kilogrammot adhatunk, vetés előtt beíoga- solva. Ennek az a célja, hogy a lucerna gyors kezdeti fejlődésnek induljon, és ezáltal megvédjük a homokveréstől. Tavasszal lehetőleg minél korábban telepítsünk Az időjárástól függően március közepétől legkésőbb április közepéig kerüljön földbe a mag. Vetés előtt oly mértékben tó- mörítsük a talajt (hengerez- zünk), hogy a vetőgép csoJOGI KERDESEK: Az MNB illetékessége Egy termelőszövetkezetnek Nemzeti Bank illetékes me- elszámolási vitája támadt egy gyei igazgatóságához való átépítőipari vállalattal. A per tételét. tárgyalását a járásbíróság fel- — Termelőszövetkezetek függesztette, kimondva, előbb (termelőszövetkezeti csopor- a Magyar Nemzeti Bank te- tok) állami (tanácsi) építö- rületi irodájánál igyekezzenek ipari vállalatok, illetve építőmegegyezni. Ezt a végzést a ipari kisipari szövetkezetek megyei bíróság megváltoztat- között építőipari munkával ta és a járásbíróságot a per kapcsolatban keletkezett pénz- érdemi tárgyalására utasítót- ügyi elszámolási vita bírósá- ta — Állásfoglalását azzal in- gi elbírálását a Magyar Nem- dokolta, hogy a szövetkezet zeti Banknál lefolytatott beszámítási kifogással élt és egyeztetési eljárásnak ke>! így nincs szükség egyeztető megelőznie, eljárásra. E végzés ellen be- Ennek során a vitás kéi nyújtott törvényességi óvásra désben a Magyar Nemze'i a Legfelsőbb Bíróság az alsó- Bank dönt. Az a fél, amelyik fokú bíróságok végzéséit ha- a bank döntését sérelmesnek tályon kivül helyezte, a pert tartja, igényét — az elévülési megszüntette, egyben elran- időn belül — a bíróságnál ke- delte az iratoknak a Magyar resettel érvényesítheti^ j—MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ—j Az időjárás kedvező az almamoly kártételére A kaliforniai pajzstetű után az almamoly következik jelentős kártételével. Az almamoly egyik legveszedelmesebb kártevője a gyümölcsfák termésének, mert nemcsak az almában károsít, hanem a körtében, barackban és dióban egyaránt. e Azért mégis elsősorban az almának a legveszedelmesebb kárositója. A kárt a molylepkék tojásából kikelő lárvák okozzák, melyek az almát férgessé, „kukacossá” tesziík A tojásból kikelő kis hernyó befurakodik az almába és annak belsejét aknázza. Teljes fejlettségét 4—5 hét alatt éri el és ez idő alatt több almát tesz tönkre. A férges alma lehullik, a benne lévő hernyó pedig visszavándorol a fára. Jó tudni, hogy évente két nemzedéke van. Az első nemzedék kártétele akkor kezdődik, amikor az alma kisdió nagyságú. A második nemzedék kártétele július második felében kezdődik és szeptember közepéig tart. Az almamoly életére, elszaporodásának és kártételének mértekére a csapadék és a hőmérséklet — mint meteorológiai tényező — igen nagy befolyással van. A jelenlegi száraz időjárás rendkívül kedvező a kártevő elszaporodásához. A második nemzedékű hernyók tömeges megjelenése most van, ezért a védekezést sürgősen el kell végezni. Az almamoly elleni védekezésre ma már igen nagy választékban állnak rendelkezésünkre jó hatású védekezésaerek. Az almamoly elleni védekezést az egyéb kártevők (almailon- ca) illetve, gombabetegségek (lisztharmat, varasodás) elleni védekezéssel egybe kell kapcsolni. A védekezést az alábbi permetezőszerekkel végezhetjük: r — Pernit 0,4, vagy Wofatox ( „Spitzpulver 30” 0,5 vagy Pa- 2 rathion 20. 0,2—0,3 vagy Hun- r gária DL 40. 0,3 százalékos \ oldatával. Darzint június 30 [ után nem szabad hasznáni. A ( permetezést 10—12 napon- . ként meg kell ismételni. (Pa- \ rathionos szert csak nagyüzemben. előírásos rendszabályok mellett alkalmazzunk!) 1 1 A permetezést úgy kell végezni, hogy a permetlé az almát egyenletesen bevonja. Igen fontos, hogy a 1 korona belső részébe is 1 elegendő permetlé jusson. Perzselések elkerülése végett csak az előírt töménységben használjuk a védőszereket. A déli erős napsütésben nepermetezzünk. Az elkészített permetlevet három órán belül használjuk fel. Az almamoly elleni védekezéshez használt védőszerek erős mérgek, ezért a munka- védelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be. Donáth Ernő Növényvédő Állomás Kállósemjén. Nagyobb gondot a háztáji állatállomány takarmányellátására Szatoolcs-Szatmár megye állatállományának mintegy 35 —40, a szarvasmarhának pedig több mint 70 százaléka ta- látható a háztáji és egyéni gazdaságokban. Ezzel szemben a szántóterületnek csak 20 százaléka van a háztáji és egyéni gazdaságok művelésében, Nem lehet közömbös, hogy ez az állatállomány éppen a szűkös takarmányellá- tási okokból, milyen színvonalom segíti az állattenyésztést és áruellátást. Természetes, hogy a lehetőségeket meghaladó túlzott mértékű állattartást, amilyennel többek között Nagyecsed községben, is találkozunk, nem támogathatja a tsz vezetősége. Annál több gondot kell fordítani a megengedett kereteken belül folytatott háztáji állattartásra. A termelőszövetkezeti tagoknak biztosított y2—1 holdas háztáji terület, valamint a munkaegységre osztott egyséjgenkénti két—három kilogrammos abrakjut-- tatás a háztáji gazdaságok abraktakarmár.y ellátását bizonyos mértékig lehetővé teszi.Több problémát jelent a háztáji tehéntartás, amely jelentős mennyiségű szálas és tömegtakarmányra van utalva. Köztudomású, hogy termelőszövetkezeteink közös állományának szálas takarmány ellátása nincs teljesen megoldva, és rossz időjárás esetén komoly takarmányhiány jelentkezhet. Ez abból ered, hogy a közös gazdaságok szántóterületeinefc csak 36,4 százalékán, termelnek takarmánynövényeket. Ezért látszik megoldatlannak a háztáji gazdaságok szálas takarmány ellátása is. Segítő készséggel, megyénkben napvilágot látott különböző javaslatok alapján, ez évben már voltak kisebb mértékben helyes kivitelezések is a háztáji gazdaságok takarmányellátá- sára. Ezek csak részben oldották meg a jelentkező problémákat. Igen sok termelőszövetkezetben a jobb minőségű pillangós takarmányok egy— egy kaszálását 30 százalékos, rosszabb minőségű szálas takarmányokat 50 százalékos részesedés mellett adták ki betakarításra a tsz-tagofcniafc. Különösen az intenzív burgonyatermelő vidékeken, Gáva környékén találkoztunk olyan megoldásokkal, ahol a koráin betakarított burgonyaterületeket osztották szét 600—800 négyszögölenként tömegtakarmány termelésére a tsz tagjainak. Szinte általánossá vált, hogy a főnövények melléktermékeit (kukoricaszár, cukor- répafej). a háztáji állatállománynak osztják szét. A termelőszövetkezetek vezetőire van bízva, hogy az alkalmazott módszerek közül, vagy esetleg új elképzelések alapján adottságaiknak megfelelően segítsék a háztáji állatállomány taKarmányellátását. Az elmúlt években elsősorban a háztáji állománynál következett be csökkenés. A további csökkenések megakadályozása azon is múlik, hogy a termelőszövetkezeti vezetők milyen gondot fordítanak a háztáji jószág ellátására. A kormány is komoly segítséget nyújt a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, hisz az áruellátásunk alapját, de a te- nyészanyag-irtánpótlás egy részét is a háztájinak kell biztosítani. Éljenek a lehetőségekkel a termelőszövetkezetek tagjai, igényeljék a hizlalás alkalmával nyújtott két —három mázsás, különösen pedig a szerződéses tenyészállat-nevelésinél biztosított négymázsás abrakj uttatást Sok tsz-tagnak a kiindulási alapja nincs meg, mert nincs háztáji tehene. Erre is megvan a lehetőség, mert három —négyéves kamatmentes hitel mellett szűz- és vemhes üszőt kaphatnak. Elsősorban a termelőszövetkezetek vezetőm múlik, hogy a háztáji állatállomány csökkenését meg tudják-e akadá- ' lyozni, vagy éppen számszerűen, de minőségileg is fejleszteni tudjuk. Ki kell alakítani azt a megfelelő vetés- szerkezetet, mely a közös állatok takarmányedlátásán túl a háztáji takarmányellátásrt is biztosítja. Adottságaiknak megfelelően meg kell találni azt az utat, amely megfelelő lehetőséget nyújt a háztáji állattartás egészséges kialakításához. Énekes István TEGI kirendeltség vezető. 4z öntözés» helyzete, fejlődése megyénkben n. 1 Az öntözésfejlesztés ütemére vonatkozóan a II. 5 éves terv keretszámai a következők a vízügyi igazgatóság területén: 1963-ban 12 000,1964- ben 17 600, 1965-ben 25 000 hold a öntözésre berendezendő terület. Az ideiben benne van az 1962. XII. 31-én berendezett terület. A fejlesztés vízforrása három módon biztosítható: tárolókból; felszín alatti vízből; folyókból. A tárolók problémája az utóbbi időben örvendetesen előtérbe került. Érthető is ez, hiszen az öntözés fejlesztéséhez nincsen elegendő vizűnk a Tisza völgyében. Ezen túlmenően, kisebb mértékű, — de nem jelentéktelen — tárolók építésével olyan helyeken valósíthatjuk meg az öntözéses gazdálkodóst, ahová egyébként egyáltalán nem tudnánk öntözővizet vezetni, vagy legalábbis olyan költséggel, amelynek gazdaságossága jelenleg nem éri el a kívánt szintet. Területünkön több holt meder van hullámtéri és mentett oldali, amelyekben ugyan tárolható bizonyos vízmeny- nyiség, azonban különös jelentőséggel nem bírnak. Jelenleg a legkedvezőbbek hasznosítása halasítással és kisebb mértékű öntözéssel történik. Ki kell emelni ezek közül a tunyogmatolcsl Hoit- Szamost, amelyben mintegy 5 millió köbméter tárolt víznek a felhasználásával lenet számolni. Ennek a hasznosítását már a közeljövőben tervezzük. Legnagyobb jelentőségük azonban a nyírségi homokdombok között létesíthető tárolóknak van. Ide ugyanis gazdaságosan még távlatban sem tudunk öntözővizet biztosítani (folyókból) és nincs lehetőség a csőkutas öntözés nagyoob mértékű bevezetésére sem. A múlt évben a vajai tároló készült el, amelynek feltöltése is megtörtént ez év márciusában. A tárolt víz 1 millió köbméter. A tároló teljesítő képessége miníegv 50 százalékkal nagyobb lesz, mert a tenyészidőszakban lehulloti csapadékból valószínűi ?g fél millió köbmétert tudunk még hasznosítani. Az építés: költség igen kedvező: 136 000 forint. Az elöntött terület 130 hold. túlnyomóan használhatatlan vízállásos terület volt. Azonban a sok kedvező feltétel mellett van egy kedvezőtlen is: a homoktalaj, a szivárgási veszteségre vonatkozóan már voltak kísérletek, azonban még eredményről nem tudunk beszámolni. A tárolót kísérleti jelleggel építettük, megfigyelését, észlelését ez évben tovább folytatjuk és a szerzett tapasztalatok alapján kívánunk további tárolókat építeni a Nyírségben. Legolcsóbb a csőkutas öntözés A felszín alatti vízből való öntözés terén nem rosszak a lehetőségeink. A V1TUKI 1962. évi tanulmánya szerint mintegy 30 000 hold terület intézhető felszín alatti vízből. Ha ebből levonjuk a folyók menti sávot és a mélyebb talajvízszintű területeken nem valószínű a csőkutas öntözés bevezetése, akkor is mintegy 20 000 hold az a terület, amelyen csőkutas öntözést lehet és kell megvalósítani. Itt olyan területek jönnek számításba a szatmári, beregi és felsőszabolcsi részeken, ahová felszíni vízből öntözővizet csak nagyon költségesen tudnánk vinni. A múlt évben 8 darab csőkutat készítettünk, melynek fontosabb adatait az alábbi összeállítás tünteti fel. Szűrő Víz- Fajla- össz. A kimutatástól kitűnik, hogy a 8 darab fúrásból egy volt eredménytelen. Mérsékelt eredményt kaptunk a VITUKI tanulmányához képest a komorói kút készítése során. További próbakőt építésre van itt szükség, hogy az eltérésre megbízható választ tudjunk adni. Hasonló a helyzet a gacsályi próbákéinál is. A többi kút vízhozam adata jól megfelel a VITUKI által jelzett értéknek. A víz minősége öntözésre mindenütt alkalmas. Összefoglalva a felszín alatti vízből való öntözővíznyeréa egyéves tapasztalatait, megállapíthatjuk, hogy a jó adottságokkal rendelkező helyeken ez a legolcsóbb és legkóny- nyebben hozzáférhető megoldás az öntözéses gazdálkodás bevezetéséhez. Éppen ezért ez évben már 32 darab csőkutat terveztünk. Nyíri József okleveles mérnök, vízügyi igazgatóság. roszlyai ne süllyedjenek mélyre. Henger helyett szükségképpen elég jó eredménynyel használható a jól leterhelt, simítóként használt kocsioldal. Vetés után magta- karófogast, utána a talaj ned- vességi állapotától függően hengert és tővisborortát járassunk. Ahol a legkisebb homokfúvástól is tartanunk kell, ott nem szabad simán, hengeredet ten hagyni a talajt A vetés vetőgéppel, sűrűn, gabonasortávolságra történjen, holdanként 15 kilogramm ve- tőmagmennyiséggel. A homoktalajokat igen eredményesen fel lehet használni lucernamag-termesztésre. Ajánljuk a homoki lucerna magtermesztésének felkarolását. Amennyiben vetésünk nem túl gyornos, már a telepítés évében, & legelső kaszálásról lehet magot fogni. A telepítés utáni tová'obt években legjobb a harmadik kaszálásból magot foyni. A biztosabb és eredményesebb magfogás céljából ajánlatos a magfogásra szánt, zoldbimbós állapotban lévő lucernásra • holdanként 20—25 kilogramm A 01*1 frtvrvf- Kvórn i»
