Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-27 / 174. szám
DIést tartott a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó bizottsága Az értekezlet részt vevőinek határozata Moszkva, (TASZSZ): Moszkvában 1963. július 2ö-án megtartották a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó bizottságának ülését. A Varsói Szerződéshez tartozó államokban működő kommunista- és munkáspártok központi bizottsága első titkárainak és kormányfőinek értekezlete meghallgatta Gro- miko szovjet külügyminiszter beszámolóját a szovjet kormánynak az Egyesült Államok és Anglia kormányával az atomfegyver-kísérletek eltiltásának kérdésében folytatott tárgyalásairól és helyesli e tárgyalások eredményeit, amely tárgyalásokon megegyezés született az atomfegyverkísérletek három közegben — a légkörben, a magas légkörben és a víz alatt — való eltiltását kimondó szerződésről. Íz atomfegyverek ellen küldő népek első fontos győzelme / A moszkvai megállapodás nemzetközi visszhangja Befejezte munkáját a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai Központi Bizottsága első titkárainak és kormányfőinek értekezlete Moszkva, (TASZSZ): rainak és kormányfőinek érMoszkvában 1963. július tekezlete. 26-án befejezte munkáját a Az értekezleten közös köz- KGST-tagállamok kommunis- leményt fogadtak el, ennek la- és munkáspártjai Köz- szövegét későbbi időpontban ponti Bizottsága első títká- hozzák nyilvánosságra. Hcirriitian sajtóértekezlete Moszkvában Moszkva, (TASZSZ): Sugár András, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken a déli órákban Averell Harriman amerikai külügyminiszter-helyettes, aki a tíznapos atomcsendtárgya- lásokon az ámerikai küldöttség vezetője volt, sajtóértekezletet tartott az amerikai nagykövetség épületében. Harriman kijelentette: a megegyezés azért jöhetett létre, mert Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök a legnagyobb készséget tanúsította. A csütörtökön parafáit atomcsend-megállapodásról kijelentette: ez az első, egyszersmind nagyon fontos lépés a Kelet—Nyugat közötti hidegháborús feszültség enyhítésére. Sokkal nagyobb jelentőségű, mint amennyire az egyes cikkelyeiből látszik. Az egyezmény újabb területeket nyit meg a Kelet —Nyugat közötti kölcsönös megértés számára. Vannak más politikai ügyek is, amelyekről tárgyalni lehetne a továbbiakban, s ez a Körülmény igen nagy jelentőségűvé teszi a csütörtökön elért megegyezést — mondotta Harriman. Ez a tíz nap életem legszi- vélyesebb és egyszersmind legszakszerűbb tárgyalása volt a Szovjetunióval — fűzte hozzá. t Egy kérdésre válaszolva elmondotta, hogy a föld alatti kísérleti robbantások kérdésében továbbra sincs haladás. A Szovjetunió úgy véli, hogy az országok rendelkezésére álló nemzeti tudományos észlelési eszközök elegendők a robbantások észlelésére és a földrengéstől való megkülönböztetésre, az Egyesült Államok azonban ragaszkodik évente legalább hét ellenőrző csoport beengedéséhez, a Szovjetunió viszont három csoportot is tökéletesen elegendőnek tart. — A további távlatokkal kapcsolatban nem bocsátkozhatom jóslatokba r— mondotta. Hruscsovnak arról a javaslatáról, hogy a váratlan támadások megelőzésére a nagyhatalmak egymás területén létesítsenek a repülőtereken, vasúti csomópontokon és kikötőkben ellenőrző állomásokat, Harriman kijelentette: „Ez a javaslat katonailag és lélektanilag egyaránt fontos. Azt mutatja, hogy egyik fél sem akarja elsőként bevetni a nukleáris fegyvereket.” Harriman elmondotta, hogy William R. Tyler, az Egyesült Államok európai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettese a közeljövőben Párizsba megy és beszámol az Egyesült Államok szövetségeseinek a ' moszkvai tárgyalásokról. Remélem —1 jelentette ki Harriman, ■—, hogy a lehető legtöbb állam csatlakozik a csütörtökön parafáit egyezményhez. Ugyancsak elmondotta, az amerikai küldöttség a Géniben július 30-án újból kezdődő tizennyolchatalmi leszerelési tárgyalásokon arra fog törekedni, hogy az értekezleten meg legyen a hatása a moszkvai atomcsendegyez- ménynek. A nukleáris kísérletek eltiltása kérdésében létrejött megállapodás a Szovjetunió és az összes szocialista országok következetes békeszerető külpolitikájának az eredménye, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését hirdető lenini politikájának sikere. Az értekezlet véleménye szerint a szerződés elősegíti majd a nemzetközi feszültség enyhülését és pozitív tényező lesz a népeknek a békéért és az új világháború veszélye ellen vívott harcában. Elfogadták 1963. július 25-én. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa pénteken estebédet adott a kommunista- és munkáspártoknak a KGST értekezletén résztvett képviselői, valamint a Varsói Szerződés politikai tanácskozó bizottsága ülésének résztvevői tiszteletére. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa nevében N. Sz. Hruscsov elvtárs melegen üdvözölte az értekezlet résztvevőit és további sikereket kívánt a testvéri országok népeinek a szocializmus építésében: Az estebéd szívélyes, baráti légkörben zajlott le. (AP—Reuter—AFP): A nemzetközi közvélemény túlnyomó többsége örömmel és megelégedéssel fogadta azt a hírt, hogy Moszkvában végre sikerült megállapodásra jutni, a légköri, a magaslégköri és a víz alatti nukleáris kísérleti robbantások részleges beszüntetésében. A kommentárok utalnak arra, hogy a Moszkvában született megegyezés hosszú évek óta az első fontos közeledés a Szovjetunió és a nyugati hatalmak között. A megfigyelők azt is hangoztatják, hogy a moszkvai siker jelentősen hozzájárulhat a nemzetközi feszültség csökkentéséhez és utat nyithat a Keletet és a Nyugatot kölcsönösen érdeklő kérdések további megvitatása felé. WASHINGTON: Örömmel üdvözölte a részleges atomcsend kérdésében történt megállapodást az Egyesült Államok közvéleményének túlnyomó többsége is. Humphrey demokratapárti szenátor például kijelentette, a megállapodás megfelelő alapként szolgálhat ahhoz. hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió további tárgyalásokat folytasson fontos politikai és gazdasági kérdésekről. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió népei szempontjából — folytatta a szenátor — elengedhetetlen, hogy megteremtsék a kölcsönös megértés légkörét. A moszkvai megállapodás viszont alapként szolgál az ilyen kölcsönös megértéshez. Amerikai kommentátorok az atomcsenddel kapcsolatos megállapodásról hangoztatják, hogy a végleges ratifikálásig még néhány akadályt le kell győzni. Az első kisebb akadályt jelenti a hivatalos aláírás, ahol a szerződő feleket valószínűleg Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminiszterei képviselik. Ezután következik a komolyabb akadály, az amerikai szenátus. A hírügynökségi tudósítók utalnak arra, hogy Goldwater amerikai szenátor, aki jelentős politikai személyiség, máris kijelentette, hogy a szerződés ellen szavaz. Ugyanakkor azonban várható, hogy Kennedy elnök latbaveti politikai súlyát annak biztosítására, hogy sem Tegnap ünnepelte a Kubai Közt ársaság nagy nemzeti ünnepét az 1953. júl. 26-i forradalom győzelmének 10. évfordulóját. Felvételünk a szocialista Kuba fejlődő életét bizonyítja. Cardenasban, a Victoria de Giron hajógyárban a napokban bocsátották a vízre a 17. halászhajót. A gyárat a kubai munkások tíz hónap alatt építették fel és adták át rendeltetésének. Goldwater, sem más ne szabotálhassa a moszkvai megállapodást. LONDON: Macmillan angol miniszter- elnök a londoni alsoházban kijelentette, hogy a Moszkvában elért megállapodás nemcsak „önmagában értékes, hanem reményre jogosít fel arra is, hogy a jövőben sikerül további haladást elérni”. Macmillan megerősi tette, hogy az amerikai és az angol külügyminiszter a közeljövőben Moszkvába utazik a szerződés aláírására. A megállapodás parafálásá- val kapcsolatban Macmillan köszönetét fejezte ki Hruscsov szovjet miniszterelnöknek. Macmillan után Wilson, az angol munkáspárt vezetője hangsúlyozta, hegy az egész világ népei hálával fogadták a megállapodást. Kijelentette, most felcsillant annak a reménye, hogy eredményeket érjenek cd az atomíegy vermeintes övezetek létesítésében is. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága közleményt adott ki, és ez hangoztatja, hogy a moszkvai megállapodás az atomfegyverek ellen küzdő népek első fontos győzelme. PÁRIZS: A francia kormány —mint ismeretes — kelletlenül fogadta a hírt, hogy sikerült megállapodásra jutni a részleges yatomcsend kérdésében. Couve de Murville francia külügyminiszter nyomban kijelentette, hogy Franciaországot a megállapodás semmiféleképpen sem kötelezi, majd azt állította, hogy a szerződés csupán arra jó, hogy „kikristályosítsa a nukleáris fegyverrel rendelkező és nem rendelkező országok közti különbséget”. A francia kabinethez közelálló körök szintén olyan értelemben nyilatkoznak, hogy Franciaország a moszkvai szerződés ellenére is folytatja atomprogramját. A hírek szerint maga De Gaulle is „rendkívül tartózkodóan” fogadta a szerződés parafálását. OTTAWA: Pearson kanadai miniszter- elnök kijelentette, hogy a Moszkvában parafáit szerződés rendkívüli jelentőségű, mivel távlatokat nyit a Kelet és Nyugat kapcsolatainak további megjavítása előtt. Mi — hangoztatta a miniszter- elnök — mélységes elismerésünket fejezzük ki a moszkvai tanácskozások résztvevői iránt. A kanadai kormány kész arra, hogy aláírja a megállapodást. ROMA: N. TOMAN: A JttG Fordította: Sárközi Gyula 5. — Egyelőre senki nem válaszol, sír! — Lehet, hogy valóban az antennával történt valami baj? — kérdezte Medows; — Aligha. Hisz a rádióállo- inások adásait sikerült fogni. — Fogjon csak, kérem, egyet közülük — kérte a professzor a rádiótechnikust: Queltch átkapcsolta vételre a készüléket, majd amikor párszor ide-oda csavarta a gombot, zenét fogott. — Valószínűleg japán zene — jegyezte meg Medows. — Quitch, hangversenyeket majd később hallgatunk — mp« Hazard eléííedet1963. július 27, lenül. — Folytassa a munkáját. A rádiótechnikus ismét kopogtatni kezdte hívójelét, amikor pedig átállt vételre, a készülék hangszórójában halkan felhangzott a Morse-jel. — Végre! — szólalt meg Queltch megkönnyebbülten és zubbonyának ujjával megtó- rölte nedves homlokát. Most mindnyájan a készülék felé hajoltak, feszült figyelemmel hallgatták, amint a rádiótechnikus szótagonként fordítja a Dixon tengernagy torpedórombolójáról Morzeábécével leadott szöveget: „Vet-tük a-dá-su-kat_. Érte t-t ük... In-téz-ke-dünk.., Le- gye-nek bát-rak... „Omár”. ' — „Omár”: Dixon tengernagy hívójele — magyarázta Hazard. A tábornok láthatóan felvi- '■ dúlt. Visszatért korábbi önbizalma. Míg az előbb még az a vágya támadt, hogy megossza Medows professzorral azt, amit a felrobbantott bombáról tudott, most már szó sem lehetett erről. „Hadititok az hadititok” — gondolta öntelten, majd utasította Queltch-et, hogy jelentse Dixonnak, milyen helyzetbe kerültek. A tengernagy rádiósa igazolta Hazard tábornok radiogram jának vételét és közölte, hogy egy félóra múlva ismét összeköttetést teremtenek egymással: Míg a következő rádióbeszélgetésre vártak, elrendelte, hogy az Old által számba vett élelem egyharmadát osszák ki a „gamizonjának”. — A konyakot majd közvetlenül az óvóhely elhagyása előtt isszuk meg, — kacsintott vidáman Medwos proíesz- szor felé. ...öt perccel a kijelölt időpont előtt Queltch bekapcsolta az adóvevőt. — Menjen csak lassan végig az éteren — utasította Hazard a rádiótechnikust. — Kíváncsi vagyok, mi újság a világban. Az a benyomásom, professzor, mintha már ősidők óta lennénk itt bezárva. A hangszóróból érthetetlen nyelvű, szaggatott beszéd hallatszott. — Hát ezek kicsodák? — kérdezte a tábornok. — Megint a japánok? — Nem, kínaiak — felelte Medows. A beszédet zene váltotta fel, majd ismét beszélni kezdett valaki. — Franciák? — Igen, franciák. — Honnan? — Azt hiszem, Kambodzsából, vagy Laoszból. — No, elég volt — rendelkezett Hazard. — Még aztán elszalasztjuk az „Omár”-t. Pontosan a kijelölt időpontban gyors, szaggatott és igen magas hangon megszólalt a torpedóromboió Morse-jele. Queltch alig győzte jegyezni. Amikor pedig Hazard elol'/as- ta Dixon rádiógramját, kiderült, hogy a tengernagy azt kérdi, sikerült-e lefényképezniük a „Big Joe” robbanásának televíziós közvetítését. Hazard utasította Queltch-et, hogy felelje a következőket: felvételeket nem sikerült készíteniük, mivel a tv kamera túlságosan hamar tönkrement. — Értettük — felelte a tengernagy. — Mindjárt egy új tv kamerát függesztünk a sziget fölé, bekapcsolhatják a készüléküket”, — Rólunk egy szót sem szólt? — szólalt meg csalódottan Old. — Várjon, Eddy —, legyintett Hazard elégedetlenül. Queltch úgylátszik, még nem az egész szöveget kapta meg. — Ennyi volt az egész, sír — vakkantotta a rádiótechnikus mérgesen. — Hát ez furcsa... — vono- gatta vállát a tábornok és szórakozottan bekapcsolta a tv-t. Miközben arra várt, hogy bemelegedjenek a csövek, parancsot adott Queltch-nek. — Kérdezze meg tőlük, érintkezésbe tudtak-e lépni a szomszédos szakasszal? A rádiótávíró aprókat kattogva ismét megszólalt. Hazard’ Medowshoz fordult: — Professzor, készítse elő a műszerek által közölt adatokat. Még most is ugyanazt mutatják? • (Folytatjuk.) Giovanni Leone olasz, miniszterelnök táviratot intézett Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz és Kennedy amerikai elnökhöz, valamint Macmillan angol miniszterelnökhöz. A távirat elismerését fejezi ki a Moszkvában aláírt megállapodásért. Az olasz kormány szóvivője kijelentette, rendkívül nagyra értékeli a szerződést és meggyőződése, hogy az fontos lépés a békéhez vezető úton. FRANKFURT: Nixon volt amerikai alel- nök, a szélsőséges politika ismert híve, aki most *z NSZK-ban van, tartózkodóan szólott a moszkvai szerződésről. Kijelentette ugyan, hegy senki sem kifogásolhatja, ha az atomcsendről folytatnak tárgyalásokat, de szerinte az Egyesült Államok „semmieset- r® sem fogadhatja el, hogy a nukleáris kísérleti robbantások beszüntetéséről szóló megállapodást a Kelet-Nyugat közti megnemtámadási szerződéssel kapcsolják ösz- sze. Nixon a megnemtámadási szerződés gondolatát azzal az ürüggyel utasítja el, hogy ez „a keletnémet kormány elismerését jelentené”.
