Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-25 / 172. szám
YE XE TOK a baktalórántházi járás eredményeiről, gondjairól A baktalórántházi járás két vezetőjével — Alexa Lászlóval, a járási pártbizottság titkárával és Szabó Miklóssal, a járási tanács vb. elnökével — való beszélgetés során kitűnt, hogy ez a járás a felszabadulás óta eltelt évek fejlődése ellenére is leginkább érzi még a múlt súlyos örökét. Nem volt itt község földesúri kastély nélkül, s ez analfabétizmussal, az emberek gazdasági és kulturális gúzs- bakötöttségével járt együtt. Még a földbirtokoknál is a külterjes gazdálkodás' volt a döntő. A járás 73 281 ka- tasztrális hold szántójának nagy része sivó homok. Ez hozta, hogy a felszabadulás utáni években az igavonó állatokat nélkülöző, vetőmagban és trágyában szegény kisparaszti gazdaságok sem tudtak kitömi a szegénységből. 1938-ban búzából hat, rozsból öt, csöves kukoricából hat és burgonyából húsz mázsa termett átlagosan e vidéken. A változás — hogy jöldet kapott a dolgozó paraszt — a nehéz küzdelem ellenére sem járt a várt eredménnyel. A járás állat- tenyésztési lehetőségei korlátozottak, ezért az istálló- trágya is kevés. A járás vezetői azt mondják, a három fő növény, a rozs, dohány és a burgonya nem biztosíthat megfelelő életszínvonalat az embereknek (Bár a termésátlag közben nőtt — az őszi búza 7,8, a rozs 5,7, a csöves kukorica 11,4, a burgonya 48,2 mázsát adott 1962-ben holdanként). Bármennyit dolgozott a földműves ember, hiányzott a homokot megkötő, az itt is jól díszlő kultúra, a megfelelőbb jövedelem. Kertészkedés, gyümölcsös elenyészően kis területre korlátozódott. öntözési nehézségek, anyagi, beruházási probléma, másrészt a kulturális elmaradottságból következő, a hagyományokhoz való görcsös ragaszkodás akadályozta a jobb élet kibontakozását. A statisztikát mutatja a járási párttitkár. A népesség 65,4 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, az iparban foglalkoztatottak százai járnak el a városi munkahelyekre. Bár ez a terület nem alkalmas komolyabb üzemek telepítésére, kevésnek tartják a számat: mindössze négyszáz embert foglalkoztat a baktalórántházi járás ipara -» túlnyomórészt a kisipari szövetkezetek és a magánkisipar. — A népsűrűség pedig magas — fűzi hozzá Szabó elvtárs. — Nagyobb, mint a megyei átlag, s csak a kisvár- dai, mátészalkai és a nyíregyházi járások előznek meg ebben bennünket. A járások közül itt a legnagyobb az 1949—1959 évek közötti tényleges szaporodás. Nem nyugodhatunk bele — bár országos, sőt világfolyamat a városok felé való özönlés —, hogy a járás lakosságának 14,8 százaléka költözött el a tíz év során véglegesen, s a folyamat tovább tart. A járási székhely és a községek 1957 óta változtak, fejlődtek komolyabban. A legnagyobb, legdöntőbb lépés c mezőgazdaság szocialista átszervezése volt. A parasztság élet ás munkakörülményei máris javultak, bár a becsületes munka eredményeit je 1 erdősen befolyásolta a kél aszályos esztendő. — Csak a nagyüzem keretei adták a termésnövelés lehetőségeit — ez Alexa elv- társ véleménye. — Az adottságok arra késztetnek ben nünlket, hogy a növekvő műtrágyahasználat mellett zöld trágyával javítsuk a homokot Ez évben már 7000 holdon tér melünk csillagfürtöt vetőmag jiák és zöldtrágyának. Ez < következő években fogja je lentősen növelni a termest Ezen túl nagy szerepet szá nunk a vetésszerkezet meg változtatásának. Beszélnek a 3—4 mázs; rozsot termő homokról, ame ly-en nagyon kiváló téli al mát lehet termeszteni. Emii tik: egy hold szántó tiszta jövedelme 1370 forint, egy hold gyümölcsösé pedig közel 13 ezer forint. — Ezért kell nekünk gyü- mölcsösíteni — erősítik a vezetők. — A felszabadulás előtti 375 holdas gyümölcsös területet eddig megtízszereztük, s 1965 végére már 6300 holdas összefüggő, nagyüzemi gyümölcsös díszük a baktalórántházi homokon. Sajnos, a termésrefordulás csak később következik be, de ez jelenti a jövőt. Ám, addig sem várunk ölhetett kézzel... Mutatják a vetéstervet. Idén 3000 holddal kevesebb területet vetettek be rozzsal, s 700 holddal növelték a dohányt, ezer holddal a burgonyát. 800 holdon már szántóföldi zöldségtermesztésre tértek át, a nyíregyházi konzervgyár igényeinek kielégítésére. öt tsz, öntöz a tavaly létesült vajai víztárolóból, s jövőre háromszorosára növelik az új rohodi—nyírmadai víztároló megépítésével az öntözött területet. Ez már komolyan érezteti a hatását a tsz tagság jövedelmében is. — Száz erőgépünk van, de ez más járásokhoz viszonyítva és a szükségletet nézve is kevés — mondja a járási párttitkár. — Több és a járás talajadottságának megfelelőbb gépre van szükség, hogy az embereket itt is mentesíteni tudjuk a nehéz fizikai munkától. Szeretnénk, ha figyelembe venné és támogatná ezt a kérést a megyei tanács tsz beruházási irodája. Ehhez tartozik, hogy a járás, gépparkjához nincs javítási kapacitás. A megoldás a Bak- talórántházán minél előbb megépítendő nagyjavító műhely lenne. 1962-ben 18, idén már 30 millió a mezőgazdaságba költött állami beruházás összege a járásban. Zömmel do- hámypajtát — 120 darabot —, de sok magtárat, gépet is kapnak ebből az összegből a tsz-ek. Két év alatt hatvanhárom tsz-elnök, agronónus, könyvelő került a szövetkezetek erősítésére. Az egy munkaegységre jutó jövedelem 1961-ben 14,60, 1962-ben 21,10 plusz a premizálás, idén a terv szerint 22,66 forint, plusz nyolc forintot kitevő premizálási összeg Míg két éve 15, egy éve hét, idén már csak három szövetkezet zár mérleghiánnyal. Ennek a íőoka a természeti, közgazdasági adottság, kisebb oka a vezetés gyengesége. Az anyagi érdekeltséget általában jól alkalmazzák, hat szövetkezet — a vajai, ramocsaházi, rohodi, a nyírmadai Űj Élet és a Kossuth, a bessenyődi — az első évtől kezdve határozott, jó vezetés alatt, jó gazdasági alappal fejlődik, s rendszeres készpénzelőleget oszt. — Ez a mi legfontosabb területünk — amely minden más fejlődés alapja. Igen sok a kulturális egészségügyi gond. A kimutatások szerint a járás lakosságának 9,7 százaléka analfabéta, 84 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát és mindössze 2,8 százaléka érettségizett A felszabadulás óta 74 tantermet építettek, mégis hiányzik már most : harminc tanterem. Mintegy ■ 42 új pedagógusra van azon- ; nal szükség. A nyolcmillió forintból épülő gimnázium a járás egyik büszkesége lesz. ■ Az utóbbi években létesült ; szülőotthon, mentőállomás, járási tüdőgondozó sokat se■ gített a helyzeten. A község■ fejlesztésből bölcsődék, óvodák ■ új tantermek épültek. Kül■ túrházakat bővítenék, járdák ■ bekötő utak készülnek, s bő■ vítik a villanyhálózatot. A legfőbb cél: bevezetni az . osztott tanítást, megszüntetni • az analfabétizmust. Az utóbb:- években ezren végezték el i i dolgozók esti iskoláiban a !- osztályt. 86 ezer látogatóit . volt az ismeretterjesztő elő- adásoknak. Joggal tartják ez- nagy eredménynek a járás ve zetői. És jól látják: a tsz-el i fejlődéséhez el kell érni, i- közepes végzettségű szakem.be- rek tanuljanak egyetemeken- főiskolákon, a dolgozó parasz tok jelentkezzenek a technikumokba, — Sürgős az egészségügyi ellátás megjavítása — vélik. A megyei átlagnál sűrűbb lakosságú itt egy-egy orvosi körzet. Legalább egy új orvosi státuszt kérnek a nelyzet javítására. Nincs megoldva a szakorvosi rendelés — s ebben segítséget kérnek a megyei tanács vb. egészségügyi osztályától. Felvetődik egy szakrendelő építésének szüksége. A járásban a főorvosi és a tbc gondozói státusz évek óta másodállásban van megoldva — orvosi lakás hiányában. A vezetés nagy gondja, hogy nincsenek Baktalóránt- házán állami lakások — pedig a szakemberhiányt e nél- kúI lehetetlen jól és gyorsan pótolni. Kellene egy járási szolgáltató, illetve vegyesipari vállalat, s egy fafeldolgozó üzem. Ideje lenne korszerű- siteni a községek üzlethálózatát, sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben az eddigieknél. A gondok persze csökkennek, jó és szorgalmas munka folyik mindenütt. Az emberek bizakodóak. A terméskilátások megfelelőek, az aratást 11 nap alatt végezték el. — Elégedettek vagyunk a parasztság munkájával — hangsúlyozzák a járás vezetői. — Így dolgozzunk tovább is, mert ez a legfőbb biztosítéka, hogy a baktalórántházi járás felzárkózzon a leghala- dottabbak sorába. Kopka János. A laskodi Vorosilov Tsz 60 holdon termel dohányt, Bácskái Juliánná dohánytörés közben. Hammel József felvétele. AP AGYTÓL TpuíztaiLoée ílg Eltűnik a nyírjükéi Jó tsz — jó elnök por Az utolsó poros főutcájú község a járásban Nyírjákó. Nem sokáig, mert áll már a a tábla: „Útépítés, behajtani tilos!’“ Az állaim 200 ezer, a község 210 ezer forinttal járul hozzá az új út megépítéséhez. A lakosság pedig 25 ezer forint értékű önkéntes munkával segíti a mielőbbi útavatást. Űj strandfürdő A kádfürdő mellé strandfürdő is nyílik a közeljövőben Petneházám. Am nemcsak a tisztálkodásra, fürdőzésre jut pénz a kis községben — 1963-ban 150 000 forintot költenek a lakók a vilany- hálózat bővítésére. Másfél kilométeres szakaszon sok új lakásba jut el a villanyfény. Korszerű 4131 holdas gazdaságot irányít Vaján Iklódi László, szövetkezeti elnök. S hogy nem rosszul, íme a példa: ez évben 35 holdon vezették be az öntözéses kertészetet, 12 ezer baromfit nevelnek, az igazgatósági üléseket pedig a határban, a munka, a termés vizsgálata közben tartják. Hatszáz holdon termelnek csillagfürtöt, s 300 holdat már leszántottak zöldtrágyának. A tagság jövedelme pedig egy év alatt megduplázódott. Nyári klubestek Néhány számadat Szép klubszobát létesítettek a pusztadobosi fiatalok a művelődési ház helyiségeinek átalakításával. A szép szolba új berendezéssel, felszereléssel gazdagodott. Sakkot, asz- tali ten isz-f elszerelés t, s társasjátékokat vásároltak nemrég a klubnak. Egy-egy estén hatvan, hetven fiú és lány szórakozik, táncol, hallgat hasznos ismeretterjesztő előadásokat. 336 kerékpárt, 31 motorkerékpárt, 60 rádiót, 28 televíziós készüléket, 51 mosógépet, 40 gáz- és 74 asztali tűzhelyet adott el három hónap leforgása alatt a baktad önki- választó vas-műszaki bolt. A cukrászda forgalma az első fél évben félmillió forint, amelyből 19 ezer dupla, 100 ezer sütemény. Tájmúzeum, templomrestaurálás legelőgazdálkodás Az öntözéses legelőgazdálkodásra egymilüóegyszázezer forintot fordítanak a Nyírmadai Állami Gazdaságban. A barabási legelőn háromszáz holdat öntöznek, öt csőkút és négy nagy teljesítményű szivattyú biztosítja 8500 juh és 600 szarvasmarha jó legelőjét. Kirándulás, új iskola Szeptemberben már megkezdi működését a baktalórántházi tájmúzeum. A járásban feltárt értékek kiállítása nagy lépés a járás kulturális fejlődésében. Jelentős értéket képvisel a most restaurálásra került XII. században épült templom is, amelynek a freskóin dolgoznak a művészek. A külső fal egy részét — amely ősrégi égetett tégla — a szemléletesség kedvéért érintetlenül hagyják. Harmincnyolc apagyi szövetkezeti gazdát látott vendégül vasárnap a vajai Béke Tsz tagsága. A gyümölcsös, öntözéses kertészet és az állatállomány megtekintése után az ifjúsági találkozó résztvevőivel szórakoztak az apagyiak, majd megtekintették a halasi csipkekdállítást. A másik kellemes apagyi hír: másfél milliós költséggel új nyolctantermes iskola épül a községben — amelyet már az idei oktatási év elején birtokba vesznek a tanulók. Augusztus 20-ra új kenyér Tizenötezer gabonakereszt vár behordásra az ófehértói Búzakalász Termelőszövetkezetben. Négy vontató és húsz lófogat szállítja a szérűre a terményt, amelyet augusztus elsején már teljes erővel csépelnek a szövetkezetiek. Három cséplőgéppel az alkotmány és az új kenyér ünnepére fejezik be a nyárnak ezt a nagy munkáját, s augusztus 20-ra új kenyér lesz az ófehértói házak asztalán. Kiváló baromfinevelő Országos baromii ten yésztési versenybe nevezett a rohodi Üj Élet Termelőszövetkezet. Nem vallanak szégyent a versenyben. A tervezett 36 mázsa hízott baromfiból eddig 18 mázsát adtak át állami értékesítésre, s előreláthatólag augusztus 20-ra teljesítik vállalt kötelezettségüket. Kiváló munkát végez Kézi Irma baromfinevelő, aki hét éve tsz-tag, három éve dolgozik a baromfitenyésztésben, s eddig 200 munkaegysége van. Hal ikerpár a szülőotthonban Alig másfél éve kezdte meg működését a baktalórántházi járási szülőotthon. Hr. Ba- lázsy László vezető főorvos tájékoztatása szerint az idén csúcsforgalmat bonyolít le az intézet. Míg 1962-ben 396 volt az intézet- szülés, 1963- ban eddig 373 szülőanya kereste fel az otthont. Az intézet működése óta hat ikerpár látta meg itt a napvilágot, s került haza egészségesen. Kricsfalussy Béla Baktán új. vendéglőt építenek, hogy a lak( iság kulturált ellátását megfelelő körülmények között biztosítani tudják. ^Magyarország 1963. július 25. s
