Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-23 / 170. szám

Magyar—szovjet közös nyilatkozat minden osztagának egy a cél­ja: az imperializmus elleni harc, a béke és a szocializmus végleges diadala az egész vi­lágon. A marxizmus—leniniz- mus tanításához való hűség, annak alkotó alkalmazása az emberi társadalom fejlődésé­nek mai körülményei között, biztosítja a kommunista moz­galom és valamennyi haladó erő harcának sikerét. Mindkét fél különösen hangsúlyozza, hogy az embe­riség ragyogó jövőjéért ví­vott nagy harc újabb sikerei­nek záloga a szocialista kö­zösség valamennyi országának harcos összefogása. A Magyar Szocialista Mun­káspárt» és a Szovjetunió Kommunista Pártjának képvi­selői újból hangsúlyozzák, mivel a világ két rendszerre tagozódik, a nemzetközi kap­csolatok egyetlen helyes és ésszerű elve a szocialista és tőkés országok békés egymás mellett élésének és gazdasági versenyének lenini *étele, ahogyan erre a kommunista- és munkáspártok 1960-as ér­tekezletének nyilatkozata rá­mutat. A különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése a jelen történelmi korszakban kedvező lehetősé­geket biztosít a tőkés orszá­gokban folyó osztályharc to­vábbi kibontakozásához, a népek nemzeti függetlensé­géért és gazdasági önállósá­gáért vívott nemzeti felsza­badító, imperialista ellenes harcának fejlődéséhez. A békés egymás mellett élés elvének következetes ér­vényesítése a szocialista or­szágok politikájában, az im­perializmus elleni legaktívabb politikai és ideológiai harcot, az imperializmus népellenes, reakciós lényegének szakadat­lan leleplezését, nem pedig e harc megszüntetését jelenti. A szocialista országok kö­zösségének növekvő ereje semmi kétséget nem hagy afelől, hogy a kapitalizmus már sem háború segítségével, sem gazdasági versennyel nem győzhet a szocializmus és a kapitalizmus között folyó történelmi vetélkedésben. Ezért az. imperialista erők most az ideológiák békés egy­más mellett élésének hamis jelszavával minden korábbi­nál nagyobb méretekben igyekeznek ideológiai offenzi- vát folytatni a szocializmus ellen. Ezzel kapcsolatban a • két párt képviselői újból hangsúlyozzák, hogy az impe­rializmus elleni ideológiai hőre fokozása elsőrendű fon­tosságú feladat. Kádár János elvtárs szov­jetunióbeli tartózkodása al­kalmával a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága, valamint a forra­dalmi munkás—paraszt kor- . mány meghívta a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségét, N. Sz. Hruscsov elvtárssal az élen, hogy tegyen baráti láto- . gatást a Magyar Népköztársa­ságban. A meghívást Röszö- . nettel elfogadták. A látogatás időpontjában később törté­nik megállapodás. A testvéri barátság, a köl­csönös megértés szívélyes lég- ; körében lefolyt tárgyalások . újabb tanúbizonyságai annak, , hogy a két fél nézetei vala­mennyi megvizsgált kérdés- ben azonosak. [ A magyar és a szovjet fél • mély megelégedését fejezi ki ■ a Magyar Népköztársaság ' párt- és kormányküldöttségé­- nek a Szovjetunióban tett lá- i togatásával kapcsolatban. Ez : a látogatás tovább erősíti a ; magyar és a szovjet nép meg­i bonthatatlan testvéri barátsá- > gát, a testvéri szocialista kö­- zösség országainak összefogá­- sát és a világbékéért, a fé­- nyes jövőért, a kommumz­- musért vívott harcot, s KÁDÁR JÁNOS sk. a -a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá- ~ nak első titkára, a Magyar s Népköztársaság forradalmi munkás—paraszf kormányá­ig nak elnöke i* 3 N. HRUSCSOV sk. ii z a Szovjetunió Kommunista t Pártja Központi Bizottsága nak első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. n Moszkva, 1963, július 20. munista Pártja testvéri kap- i csolatainak további bővítésé- ; ról és elmélyítéséről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődéséről. A felek megállapítják, a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja nézeteinek tel­jes azonosságát a szocialista és a kommunista építés, a nemzetközi helyzet, a világ kommunista- és munkásmoz­galma jelenlegi helyzete és fejlődése kérdéseiben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége között 1957-ben és 1958-ban folyta­tott tárgyalások óta eltelt időt a két párt testvéri kapcsola­tainak tovább elmélyülése jellemzi. Mindkét párt egész tevé­kenységét áthatja az a ma­gasztos forradalmi törekvés, hogy szilárdítsák és fejlesz- szék a magyar és a szovjet nép barátságát, sokoldalú együttműködését a szocializ­mus és a kommunizmus esz­méinek teljes diadala érdeké­ben. A felek rámutatnak arra, hogy a két párt közötti rend­szeres tapasztalatcserének és konzultációnak nagy jelentő­sége van. Ez biztosítja a né­zetek egységét és a pártok együttes cselekvésének egyez­tetését a közös célokért ví­vott harcban. Ezért mindkét fél nagy jelentőséget tulaj­donít a pártmunkás-küldött­ségek rendszeres cseréjének. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja testvéri és egyenjogú kapcsolatai a szocialista internacionalizmus forradalmi elvei alkalmazásá­nak nagyszerű példái, és a két pártnak a marxizmus— leninizmus nagy tanításához való megingathatatlan hűsé­gére épülnek. Mindkét fél megelégedéssel hangsúlyozta, hogy az elmúlt éveket a népek békeharcában a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializ­musért vívott harcában élen­járó szocialista testvéri közös­ség országainak a politikai, gazdasági és kulturális élet­ben elért nagy győzelmei jel­lemzik. A nagy sikerek elérését je­lentősen elősegítette a szemé­lyi kultusz káros következ­ményeinek kiküszöbölése, a lenini normáknak a párt és az állami élet minden terü­letén történt teljes helyreál­lítása. A felek hangsúlyozták a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957-es és 1960-as moszkvai értekezletén egyhangúlag elfogadott nyilat­kozatok nagy jelentőségét és újból kifejezésre juttatták szilárd és megingathatatlan elhatározásukat, hogy követ­kezetesen védeni fogják a marxista—leninista eszmék tisztaságát, a kommunista vi­lágmozgalom e történelmi je- . lentpségű okmányaiban meg­fogalmazott közös irányvona­lát. A Magyar Szocialista Mun- ; káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja szilárd • meggyőződése, hogy az egész világ kommunista és munkás­pártjainak egyik legfontosabb feladata egységük erősítése, • az alkotó marxizmus—leniniz­■ mus szilárd alapjain. Abból ■ indulnak ki, hogy a kommu- ' nista- és munkáspártok szik­■ laszilárd egységét csak úgy ■ lehet biztosítani, ha a kom- : munista világmozgalom sorain belül erőteljesen küzdünk ■ mind a revrizionizmus összes ■ megnyilvánulásai, mind a 5 dogmatizmus és a szektásság " ellen. Az utóbbi idők esemé- > nyei szemmel láthatólag meg- ' mutatták, hogy a dogmatiz- s mus és a szektásság — aho­• gyan erre a kommunista- és ■ munkáspártok képviselői 1960 ■ as értekezletének nyilatkozati ■ rámutat — bizonyos körülmá­• nyék között fő veszéllyé vál­hat egyes pártok bizonyos fejlődési szakaszában. A ta­pasztalat azt mutatja, hogi- a dogmatizmus és szektásság ^ komolyan akadályozhatja é ,i kommunisták és a világ több: „ haladó erőinek tömörítését ai ■_ imperializmus ellen folytatót á harcban. :- A nagy nemzetközi és kom !- munista munkásmozgalon Cuba elleni közvetlen ffcgy- reres támadását és békés lton rendezte a Kari'b-tenger érségében kialakult válságot, ímely az emberiséget a nuk- eáris háború szélére sodor- a. A Karib-tenger térségében citört válság békés rendező­ié újra bebizonyította a szo­cialista világrendszernek a ■ilághelyzet alakulására gya- corolt növekvő befolyását, negmutatta annak lehetősé- <ét, hogy a szocialista álla- nok és a tőkés államok kö­tött lehet ésszerű és kölcsönb­en elfogadható megoldásokat alálri a vitás nemzetközi kérdésekben. A Magyar Népköztársaság is a Szovjetunió kormánya íatározottan elítéli a gyarma- ;osítás valamennyi megnyil- /ánulási formáját és újból le­szögezi, hogy a jövőben is ámogatják Ázsia, Afrika és ^atin-Amerika népeinek nem­iét' felszabadító mozgalmát, a politikai és gazdasági füg­getlenség megszilárdításáért, a szégyenletes gyarmati rend­szer teljes felszámolásáért ví­vott küzdelmét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió követeli az ENSZ közgyűlés által elfo­gadott, a gyarmati országok Eüggetlenségének biztosításá­ról szóló nyilatkozat azonnali és maradéktalan megvalósítá­sát, és vallja, hogy a népek­nek a kolonial! zmns elnyo­matása alól való felszabadí­tása a szabadságszerető erők halaszthatatlan feladata. A Magyar Népköztársaság ás a Szovjetunió kormánya kiemelkedő nemzetközi- jelen­tőségű eseménynek tartja a Eüggetlen afrikai országok ve­zetőinek az afrikai egység megvalósításának problémái­val foglalkozó Addisz-Abeba-i éi tekezletét. Mindkét fél megállapítja, hogy Dél-Korea amerikai megszállása, amely a koreai nép akarata ellenére tovább tart, komolyan veszélyezteti a távolkeleti békét és fő aka­dálya Korea nemzeti egysé­ge békés helyreállításának. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya tániogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kor­mányának konstruktív javas­latait Korea demokratikus alapon, kívülről való beavat­kozás nélkül történő békés egyesítésére. A két fél határozottan el­ítéli az Amerikai Egyesült Ál­lamok dél-vietnami fegyveres agresszióját. Követelik az Amerikai Egyesült Államok agressziójának megszünteté­sét, a Vietnam egyesítésére vonatkozó genfi egyezmény végrehajtását. Ugyanakkor együttérzésüket fejezik ki a laoszi nép haladó erőinek harca iránt, elítélik az Amerikai Egyesült Álla­moknak — a Laoszra vonat­kozó Genfi Egyezményekkel ellentétes — tevékenységét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió teljes támogatá­sában részesíti a független és semleges Laoszt. A felek határozottan elíté­lik az iraki kormánynak az iraki nép nemzeti érdekeiért harcoló iraki kommunisták és más hazafiak ellen elköveteti kegyetlen gonosztetteit és vé­res tömegüldözését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozot­tan elítéli az Amerikai Egye­sült Államokat és a többi im­perialista államot, mert meg­akadályozzák a Kínai Népköz- társaság törvényes jogainak helyreállítását az ENSZ-ben. A felek kijelentik: a to­vábbiakban is törekszenek ar­ra, hogy helyreállítsák a: Egyesült Nemzetek Szerveze­tében a Kínai Népköztársaság törvényes jogait. Mindkét kor­mány elítéli Tajvan szigeténe] amerikai megszállását és tá­mogatja a Kínai Népköztársa­ság törekvéseit, hogy felsza badítsa a Kína elidegeníthe tetten részét képező területet in. A Magyar Szocialista Mun káspárt és a Szovjetünk Kommunista Pártja képviselő tájékoztatták egymást párt jaik tevékenységéről, esz mecserét folytattak tovább a Magyar Szocialista Munkás párt és a Szovjetunió Kom Folytatott revansista politika 1 íz európai feszültség fő oka. ' Ennek a politikának a nyu- i jati államok részéről történő 1 jármiféle támogatása csak i Fokozza az európai és a világ- 1 jókét fenyegető veszélyt. Ez- 1 zel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság és a Szovjet ] Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége kormánya az ez év januárjában kötött francia— ■ nyugatnémet szerződést úgy | tekinti, mint bizonyos fran- , ;ia körök veszélyes lépését, amellyel a francia nép és más ■ európai országok népeinek ér­dekei ellenére a nyugatnémet , revansista erőkkel való ösz- szeesküvés útjára tértek. Ha valóra válnának a Nyu- gat-Németországnak atom- fegyverhez juttatására vonat­kozó tervek, új helyzet állna elő Európában és ez újabb intézkedéseket követelne a szocialista államoktól. El kell tüntetni a máso­dik világháború maradvá­nyait, alá kell írni a német békeszerződést és ezen az ala­pon rendezni kell a nyugat- berlini helyzetet. Mindkét fél abból indul ki, hogy lehetsé­ges e kérdést a nyugati álla­mokkal egyetértésben megol­dani, ha az utóbbiak készek lesznek józanul és ésszerűen cselekedni, figyelembe véve a ténylegesen kialakult helyze­tet és a két szuverén német állam, vagyis a Német De­mokratikus Köztársaság ás a Német Szövetségi Köztársaság létezését. A német békeszerződés megkötése alapján rendeződ­ne a nyugat-berlini helyzet is. Nyugat-Berlin semleges, szabad város státuszát kapná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya teljesen egyetért abban, hogy ezek a javaslatok jó alapot nyújtanak a német kérdés rendezéséhez és a maguk ré­széről minden szükséges lé­pést megtesznek, hogy bizto­sítsák a kérdés megoldását. Mindkét fél szükségesnek tartja, hogy haladéktalanul megoldódjék a nukleáris fegy­verekkel folytatott kísérletek örökre szóló megtiltása. Minthogy a nyugati hatal­mak a végtelenségig el akar­ják húzni az e kérdésben fo­lyó tárgyalásokat, ürügyként követelik az úgynevezett Nemzetközi Ellenőrző Állomá­sok létrehozását a föld alatti atomkísérletek megszünteté­sének ellenőrzésére, bár tu­dományosan és gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy ilyen ellenőrző állomásokra nincs szükség. A Magyar Népköz- társaság kormánya osztja a Szovjetunió kormányának azt a nézetét, hogy a nyugati ha­talmaknak a nemzetközi el­lenőrző állomások létrehozá­sára vonatkozó követelése ilyen körülmények között a NATO-országok bizonyos kö­reinek ama törekvéseiről ta­núskodik, hogy kémkedés cél­jából megteremtsék a Szov­jetunió területére való beha­tolás csatornáit, amit éppen a béke védelme érdekében nem szabad megengedni. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Szovjetunió kor­mányának azzal a javaslatá­val, hogy mivel a nyugati ha­talmak lehetetlenné teszik a nukleáris fegyverekkel foly­tatott összes kísérletek meg­szüntetésére vonatkozó szer­ződés megkötését, meg kell egyezni abban, hogy tiltsák meg a nukleáris kísérleteket a Föld légkörében, a világ­űrben és a víz alatt. A Magyar Népköztársaság kormánya, mint a barátságról, az együttműködésről és a köl­csönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződés résztvevő­je, teljes mértékben támogat­ja a Szovjetunió kormányá­nak azt a javaslatát, hogy a NATO-országok és a Varsói Szerződés tagállamai kösse­nek meg nem támadási szer­ződést A felek nagyra értékelik Fidel Castro elvtársnak, a Szovjetunióban tett látogatá­sát és hangsúlyozzák, hogy a kubai népnek és Fidel Castro által vezetett kormányának bátorsága és rendíthetetlen helytállása, valamint a Szov­jetunió és a többi szocialista ország határozott fellépése a kubai forradalom védelmében elhárította az imperialisták Mindkét fél megállapította, f< hogy ezen együttműködés elő- a nyeinek felhasználásával egy- E felől a szocialista testvéri g közösség minden egyes ország b teljes mértékben megőrzi szu- fi verénitását, másfelől nemcsak b saját erejére, hanem az egész » testvéri közösség segítségére b is támaszkodik. S Mindkét fél szükségesnek Y tartja, hogy a Kölcsönös Gaz- dasági Segítség Tanácsa kere- ” tében a többi tagországgal ' együttműködve, továbbfejlesz- c szék a népgazdasági tervek, ® a termelés egybehangolását és Y a kollektív gazdasági együtt- működés szakosításának más formáit. A felek kifejezésre juttat­ták, hogy a két ország poli- f tikai, gazdasági és kulturális £ kapcsolatai eredményesen fej- k lödnek. E kapcsolatok a tel- f jes egyenjogúságra és a két * ország szuverénitásának tisz- s teleiben tartására épülnek. A tárgyalások során hang- £ súlyozták a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió gyümölcsöző, baráti, a két or- jí szág népei létérdekeinek meg- , felelő gazdasági együttműkö- \ dés nagy fejlődését. Allan- r dóan növekszik a két ország c árucsereforgalma. Többek kö- \ zött, mindkét fél megállapí- ( tóttá, hogy a magyar timföld t és a szovjet villamos energia t egységes termelési ciklusban ; való felhasználására vonatko- r zó alumíniumegyezmény egyik 1 ragyogó példája a mindkét 1 ország javát egyaránt szolgáló baráti, gazdasági kapcsolatok- r nak. Hangsúlyozták, hogy a r továbbiakban kívánatos újabb i ilyen hosszú lejáratú megálla- £ podások létrehozása a Magyar Népköztársaság és a Szovjet- t unió gazdasági kapcsolatainak t különböző területein. ii. ; A tárgyalások során esz- 1 mecsere folyt a jelenlegi 4 nemzetközi helyzet leglénye­gesebb kérdéseiről. Az esz- 1 mecsere igazolta, hogy a felek i egyetértenek a mai nemzet- ’ közi helyzet értéikelésében és < abban, hogy eltökélten foly­tatják harcukat az új háború i veszélye ellen, a tartós vi­lágbékéért. Mind a Magyar ] Népköztársaság, mind a Szöv- ] jetunió külpolitikáját a kü- : lönböző társadalmi rendszerű i államok békés egymás mellett ; élésének lenini elvei vezérlik, ■ Mindazonáltal figyelembe 1 kell venni, hogy az imperia- ' lizmus ragadozó természete 1 nem változott és így még 1 mindig fennáll az a veszély, hogy termonukleáris világhá- ■ borút robbant ki. Az impe­rialista körök egyre jobban fokozzák a nukleáris fegyver­kezési hajsza ütemét. Ilyen körülmények között a szo­cialista államok kénytelenek maximális éberséget tanúsíta­ni és megfelelő intézkedése­ket foganatosítani védelmi erejük fokozására. A Magyar • Népköztársaság és a Szovjet- ’ unió kormányának meggyőző­■ dése, hogy a szocialista álla- , mok e védelmi politikája i szükséges és helyes, megfelel- a szocialista testvéri közös­■ ség országai biztonságának és i elősegíti az általános béke biztosítását. i A felek határozottan elíté­- lik az imperialista hatalmak­- nak külföldi területek, vala- t mint a tengerek rakétakilö- . vő terekké váló átalakításá­- ra irányuló tevékenységét és . állandó harcot folytatnak an- . nak érdekében, hogy a né­pek jogos követeléseinek t megfelelően rakéta és nukleá- ’ ris fegyverektől mentes öve­* zetek jöjjenek létre. e Magyarország és a Szovjet­i unió népeit aggasztja, hogy a- nyugati országok kormányai . tovább folytatják a rakéta- _ és nukleáris fegyverkezési _ hajszát. A magyar és a szov­jet kormány kötelességének tartja, hogy figyelmeztessen 0 arra, milyen veszélyes követ- :s kezményekkel jár az, ha atomfegyverhez juttatják a a nyugatnémet militaristákat és a revansistákat, akik mérhetet- LZ len szenvedéseket okoztak í- már a Szovjetunió, Magyar­s' ország és más európai orszá- iy gok népeinek, t- Mindkét fél úgy véli, hogy s- a Német Szövetségi Köztér- le. saság uralkodó körei által Moszkva, (MTI): A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kor­mányénak meghívására 1963. július 10—22-ig baráti látoga­tást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökének vezetésével. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a Szovjetunióban való tartóz­kodása alatt tárgyalásokat és megbeszéléseket folytatott és ellátogatott Taskentbe, Ir- kutszkba és Bratszkba. I. A magyar és a szovjet fél a tárgyalások során tájékoz­tatta egymást országa belső helyzetéről, az új társadalom építésén fáradozó két ország pártjának és kormányának tevékenységéről. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége őszinte elismerését fejezte ki a kimagasló eredményekért és nagyszerű tervekért, amelyek­kel a szovjet nép, a Szovjet­unió Kommunista Pártja és annak lenini Központi Bi­zottsága vezetésével szilárdan halad előre a kommunista társadalom teljes felépítésé­nek útján. A magyar nép szívből ölül a szovjet munkások, kolhoz­parasztok és értelmiségiek ál­dozatos, hősies munkája ered­ményeinek. A szovjet nép al­kotó munkájának köszönhető, hogy a Szovjetunió ma a vi­lág legfejlettebb országainak egyike, amely a gazdasági élet számos területén elérte, sőt túlszárnyalta a kapitalista or­szágok vezető hatalmát, az Amerikai Egyesült Államo­kat. Különösen kitűnik a Szovjetunió fölénye és elsőbb­sége a világűr békés felhasz­nálásában elért tudományos és technikai eredményekben, amelyek új távlatokat nyitnak a világtörténelemben. A magyar küldöttség hang­súlyozta, hogy a Szovjetunió tapasztalatainak nagy jelentő­sége van a lenini elveknek a népgazdaság párt- és álla­mi irányításában való alkal­mazásában, ellenőrzésének fej­lesztésében, valamint a párt ideológiai tevékenységének fo­kozásában. A szovjet fél nagy megelé­gedéssel állapítja meg. hogy a Magyar Népköztársaság dol­gozói, a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Köz­ponti Bizottsága vezetésével, kimagasló sikereket értek el a szocializmus építésében, a népgazdaság fejlesztésében, erkölcsi és politikai egysé­gük megszilárdításában. A magyar nép életében tör­ténelmi jelentőségű esemény a Magyar Szocialista Munkás­párt VIII. kongresszusa, amely kifejezésre juttatta a párt sorainak megbonthatat­lan egységét, a párt rendíthe- telen hűségét Marx és Lenin tanításásaihoz. A szovjet emberek őszintén örülnek a magyar nép kima­gasló eredményeinek, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt állandóan növekvő tekintélyé­nek, a Magyar Népköztársa­ság szocialista társadalmi vi­szonyai zavartalan fejlődésé­nek. A Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország gyorsütemű politikai, gazda­sági és kulturális fejlődése igazolja azt a marxi—lenin: tételt, hogy a szocialista or­szágok többé-kevésbé egyide­jűleg, azonos történelmi kor­szakban érkeznek el a kom­munizmus időszakába. E cél elérésében, a belsí erőforrásoknak és az egye: országok lehetőségeinek leg messzebbmenő felhasználási mellett, fontos szerepe van ; termelés szakosításának és a együttműködés további bőví tésének, a szocialista világ piac adta lehetőségek hatékon [elhasználásának a nemzet közi szocialista munkamegosz tás további szélesítésénél

Next

/
Oldalképek
Tartalom