Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-20 / 168. szám
Lucernabetakarítás gépi fűkaszával. Foto: Hamme] József. Vérvizsgálat alapján selejtezhetik a tbe-s szarvasmarhákat mázsa termék előállításához mennyi nitrogénre, szuperfosz- fátra és káliumra van szükség. A húsz legfontosabb szántóföldi és kertészeti növényre kidolgozott tápanyaggazdálkodási tájékoztatóban azt is meghatározták, hogy a gabona és a kukorica mennyi hatóanyag segítségével „épít fel” egy mázsa szem- és egy mázsa szalma-, illetve szártermést. Az állami gazdaságok az idén a kemizálás másik területén, a növényvédelemben is új rendszert vezetnek be. A szántóföldi termesztésben megvalósítják a szőlőkben és gyümölcsösökben már évtize- j dek óta alkalmazott preventív j védekezést. A kukoricánál ez részben már megtörtént, az idén azonban kötelezően kiterjesztik a másik két fő növénycsoportra: a gabonafélékre és a pillangós takarmányokra is. Az évente jelentős pusztítást okozó talajlakó rovarok ellen eddig csak tömeges jelentkezésük után léptek fel, amikor már csupán a kártétel terjedését lehetett megakadályozni. Az Országos Találmányi Hivatalhoz továbbra is nagy számban érkeznek szabadalmi bejelentések, a feltalálók a népgazdaság legkülönbözőbb területedről értékes kezdeményezésekkel lépnek elő. (Ez év első felében 1020 találmány leírását küldték be, s ez idd alatt 406-an kaptak szabadalmi okiratot.) A szabadalmak egv része a külföld érdeklődését is felkeltette. Az egyik új eljárás a szarvasmarhák tbc-s megbetegedésének felismeréséhez jelent nagy előrelépést. Az állat betegségét eddig közismerten külső jelek alapján ismerték fel, s ha egy szarvasmarha gyanúsan fogyott, a tbc gyanúja miatt a legtöbb- szik1 levágták. Hozzávetőleges számítások szerint 100 levágott tbc-gya- nus állat közül mindössze 6c volt valóban beteg, a többi az óvatosság áldozata lett. Most dr. Vizy László és dr. Takáts Gyula állatorvosok, továbbá dr. Tóth Szabolcsme laboránsnő úgynevezett specifikus antigént tartalmazó Filléres kukoricagóré Pótfelvétel a nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gyümölcsszőlőtermesztési szakára A Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum Igazgatósága pótfelvételt hirdet az 1963/64. tanév nappali tagozatára. Felvételre érettségizett fiatalok jelentkezhetnek; a jelentkezés írásban történik. A felvételi kérelemhez érettségi bizonyítványt, középiskolai tanulmányi értesítőt, életrajzot, orvosi bizonyítványt, születési anyakönyvi kivonatot, az iskolabizottság, vagy a munkahely ajánlását kell mellékelni. Beküldési határidő: 1963. augusztus IS. A határidőn túl érkezett, valamint hiányosan felszerelt felvételi kérelmeket az intézet igazgatósága nem veszi figyelembe. (108) 6v Üzemelő kh Ebből rizs Beépített kh kh Kikapcsolt kh i»áfi 660 1952 750 930 1953 1389 1811 1954 1402 1898 1955 1027 3 1940 1956 984 107 2066 1957 952 141 1725 1958 899 161 1849 1959 1287 616 2086 1960 2245 1314 27811961 4319 1832 5193 1962 5655 1929 6460 398 133 214 64 Ha figyelembe vesszük a rizstermelő területet —, melyet a felületi öntözési módhoz sorolunk — és a raka- mazi 400 holdas felületi módszerrel öntözött legelőt, megállapíthatjuk, hogy gyakorlatilag szántóföldi felületi öntözésünk nincsen, hiszen a többi terület bolgár rendszerű kert öntözőtelep. Ezen az egészségtelen arányon feltétlen változtatnunk kell. Az 1962. évben épült 582 hold és az 1963-ban építésre kerülő 800 hold felületi öntözőtelep — rizs nincs benne — már javulást mutat ezen a téren. Az eddig ismertetett öntözések lekötötték a kisebb felszíni vízfolyásaink vízkészleteit a Túr folyó, Kraszna folyó és a Lónyai csatorna vízrendszerében. Ez viszont azt is jelenti, hogy az olcsóbb öntözési lehetőségeket szinte teljesen kimerítettük. A további fejlesztéseket —, mely az eddiginél sokkal nagyobb ütemű — már más alapokra kell helyeznünk. Nyíri József FETIVIZIG. r Az öntözési módok arányá- túlzott felfutása. Ez a rész- ra területünkön — még az arány 1959-ben 7, 1960-ban 8, országos átlagnál is jobban 1961-ben 38 és 1962-ben 49 jellemző az esőszerű öntözés százalék volt. 5 r-MEZŐGAZDASÁGI FIGYELŐ—, A sárgavirágú édes csillagfáiét kéinienetes betakarítása A sárgavirágú édes csillag- fürt magtermesztés nehéz, azonban nagyon fontos feladata a veszteségmentes betakarítás. Az eddig-alkalmazoít betakarítási módszerek - - hüvelyszedés, nyüvés, kézi kaszálás — lassúak és költségesek, ezért mindinkább a nagyüzemi gazdálkodás követel ményeinek legjobban megfelelő gépi betakarítás kerül előtérbe. Sajnos, általában a betakarítási veszteségek igen nagyok. Sokszor holdanként a 150—200 kg-ot is meghaladják, vagyis ez azt jelenti, hogy a magtermésnek több mint a fele elvész. Bár a gépi betakarításnál — a jelenlegi gépeinket alapul véve — számítani keil bizonyos veszteségekre, azonban ezek nagymértékben csökkenthetők az aratás és cséplés helyes időpontban való elvégzésével, valamint a cséplőgép tökéletes beállításával. A sárgavirágú édes csillagfürt hüvelyei nem pattannak fel, azonban a teljesen é"ett csillagfürt hüvelyei már gyenge érintésre is könnyen letörnek és a vékonyhéjú mag könnyen törik. Sajnos, a gyakorlatban megvárják a teljes, sőt a túiérést azért, hogy ne kelljen a magot napon szárítani. Ez nem jelent költségmegtakarítást, mert a túlérett csíllagfürt csak igen nagy veszteséggel takarítható be, ami viszont nagyon megdrágítja a magtermeszlési. A gépi betakarítás történhet egy menetben, kombájnnal és két menetben, amikor a csillagfürtöt először rendre- aratógéppel lekaszáljuk és pár napos utóérlelés múlva rendfelszedővel felszere't kombájnnal elcsépeljük. Egy me-1 netben a betakarítást akkon kezdjük, amikor a hüvelyek világosbarna színűek és bennük a mag még nem teljesen kemény, vagyis közvetlenül a teljes érési stádium előtt. Kombájnnal a betakarítást 3—4 nap alatt be kell fejezni, mert a csillagfürt körülbelül ennyi ideig van kombájn érett állapotban. A kombájn vágószerkezetének csak a fele vágjon, mert teljes vágószélességgel a cséplőrész a levágott tömeget nem tudja kicsépelni és így sok hüvely marad kies épelet lenül a szalmában, törekben. Azzal, pedig, hogy nagyobb dobfordulatra állítjuk a gépet, nem lehet segíteni, mert akkor meg sok mag összetörik. A munka minőségét naponta többször ellenőrizni kell és 'amikor a csíllagfürt vónul- tabb — a reggeli órákban — a dobot összébb, a forduiai- számot gyorsabbra, a délelőtti órákban — ahogy szárad a csillagfürt — széjjelebb, illetve lassúbbra kell állítani. A gyomos csíllagfürt betakarítása kombájnnal nehezen oldható meg veszteség nélkül. A gyom szinte ■ védi a hüvelyeket a kicsépléstől, a zöld, lédús gyommagvaktól és szárrészektől a mag megduzzad és könnyen befülledhet, ami pedig rontja a csiraké- pességet. Az ilyen magot többször ki kell üríteni a • ----------————————————— magtartályból azonnal rostálni és szárítani kell. Kétmenetes betakarításkor az aratást rendrearatógéppel végezzük viaszérésben, amikor a .hüvelyek világos, sárgásbarna színűek, a szár még nem teljesen száraz és a mag rugalmas. A csillagfürtöt utóérés miatt 3— 4 napig okvetlenül hagyjuk renden, különben a mag .töppedt lesz és a cséplés is nehezebb. A cséplést rendfelszedővel felszerelt kombájnnal könnyen, kis veszteséggel, minden különös nehézség nélkül elvégezhetjük. Mivel a kétmenetes betakarításra több idő áll rendelkezésre és a veszteségmentes betakarítás kevesebb tényező függvénye, így alkalmazása célszerűbb és gazdaságosabb, mert csökkenti a betakarítási veszteségeket. Borbély Ferenc tudományos segédmunkatárs Új módszerek a mezőgazdasági termelés kemizálásáSian A legfejlettebb mezőgazda- sági nagyüzemeinkben, az állami gazdaságokban a gépesítés mellett már alapvető szerepe van a kemizálásnak. Az állami gazdaságok tavaly új rendszert vezettek be a műtrágya-felhasználásban: a hatóanyag szerinti műtrágyagazdálkodást. A műtrágyát nem mázsákban és holdanként osztják el hanem aszerint, hogy égj A takarmányozáson múlik a gyapjú minősége Megyeszerte befejeződött az általános gyapjúfelvásárlás. A nyíregyházi gyapjúfelvásárló kirendeltség mintegy hatezerötszáz mázsát vásárolt fel az idén. Ennek többsége a tsz- ektől felvásárolt gyapjú. Állami gazdaságoktól ezer mázsát, egyénileg gazdálkodóktól ezerötszáz mázsát vásároltak fel. Az elmúlt évihez viszonyítva az idén gyengébb a gyapjú minősége. Ezt a hat hónapig tartó kemény tél és a gyenge takarmányellátás okozta. A gyapjúk rövidebbek, szakadé- konyak. A juh helytelen és gyenge takarmányozása nagyon kihat a gyapjú minőségére, mert ha koplal az állat, a gyapjúszálak nem kapnak elegendő táplálékot és teljesen elvékonyulnak. Később hiába kapnak elegendő takarmányt, azt a gyapjút már nem lehet jó minőségűvé tenni. Tehát két növésű lesz. Az idei tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a gyapjűkeze- lésben és tisztaságban nagy javulás van. (urban) diagnosztikai reagenst készítettek, amelynek segítségével vérvizsgálattal is kimutatható a szarvasmarha fertő zöttsége, sőt, a fertőzés mértéke is. Módszerüket eddig 2000 állaton próbálták ki, s az esetek 95 százalékában helyes eredményt adott a vérvizsgálat. A nagy jelentőségűnek ígérkező eljárás elterjedésétől az egészséges szarvasmarha-állomány kialakítását várják szakembereink: Csaknem száz építési terv a tsz-eknek Űj épületterv-katalógus jelent meg az állami gazdasá- -gok és a termelőszövetkezetek részére. A katalógusban összegyűjtött csaknem száz terv és a mellékletek tájékoztatást adnak a mezőgazdasági üzemek jövő évi építkezéseiről. A termelőszövetkezeti beruházásoknál mind jobban előtérbe kerül az az elv, hogy nem az egyes épületeket, hanem a komplett üzemeket kell megtervezni és fokozatosan létrehozni. A Földművelésügyi Minisztérium a közelmúltban ki is adott egy útmutatót a korszerű állattenyésztő telepek kialakításához. Ezek a telepek magukban foglalják a nagyüzemi gazdálkodáshoz, a magas termelékenységű állattenyésztéshez szükséges kiegészítő, járulékos épületeket is. Az új katalógus az ilyen, különböző méretű és felszerelésű járulékos épületek számos tervét tartalmazza. A tehenészetek részére új típusú tejházakat, takarmánykeverőket, ellető- istáliókat. a sertéstelepekhez falkásítókat és az állategészségügyi követelményeknek megfelelő szúró-boncüló helyiségeket. a baromfiüzemek részére jércenevelőket terveztek. Némileg megváltoztak a hagyományos épületek tervei is. A tehénistállók. borjúnevelők, sertésfiaztatók és hizlalók általában nagyobbak az eddigieknél. és korszerűbb állattenyésztési technológiai igényeket elégítenek ki. A te- hénis táljókat például már azokhoz a nagyobb teljesítményű, vacuu m-vezeték es fejőgépekhez tervezték, amelyeket KGST-megállapodás keretében küldföldről kapunk majd. Több új épülettervet tartalmaz a katalógus a nö- . vénytermesztési üzemágak részére is. Ilyenek például a hideglevegős szellőztetés es szénaszárító és a zöldségtermesztés különböző palántanevelőinek és szaporítóházainak tervei. Valamennyi épülethez az eddiginél többféle méretre készültek a tervek, hogy a különböző gazdaságok szükségleteiknek legmegfelelőbben építkezhessenek. Az öntözés helyzete, fejlődése megyénkben I. A régi feljegyzések szerint Szabolcs megyében 1930-ban nyolc helyen 60 holdon volt öntözött terület. E?ek Nyíregyháza város, Nagykálló és Szakoly községek határában voltak, bolgár rendszerű kert öntözőtelepek, melyek a VII. és VIII. számú főfolyásból nyerték az öntözővizet. Szat- már megyében akkor egyáltalán nem volt öntözött terület, összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy ugyanebben az évben Hajdú megyében 4 helyen 108 hold, Bihar megyében pedig 7 helyen , 122 hold volt az öntözött terület, ezzel szemben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén 1962-ben 62 407 holdon folyt öntözéses gazdálkodás. Területünkön 1950-ig nem sokat változott a helyzet, mert 1950-ben 82 hold öntözött területet tartottunk nyilván. A fordulat az ötvenes évek elején következett be, amikor a kormányzat által meghirdetett nagyarányú öntözési program hatására nagy lendületet vett az öntözőtelepek építése. A fejlődés bemutatására az alábbi táblázatban foglaljuk össze az öntözés főbb adatait Szabolcs-Szatmárban:
