Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-02 / 127. szám
Mire kiltjSk a milliákat Irta: dr. lekszi István, a megyei tanács vb. elnöke Amikorra felkel a nap... Nyíregyháza éjszakai munkásai — Készül a fonott kalács Míg a tej a reggeli asztalra jut — Éjjel szépítkeznek az utcák Nemrégen hagyta jóvá és bontotta le a megyei tanáes az országgyűlés által a megyére megszavazott költségvetési előirányzatot. A hozzászólások őszinték, bírálók, reálisaik voltak. A tanácstagok felelősséggel tették meg javaslataikat, a meglévő intézmények bővülésére, intézmények jobb munkafeltételeire. A tanácstagok ezen az ülésen a termelési feladatokra Is bőségesen tettek javaslatot. Most pedig nézzük, ml jellemzi megyénk 1963-as évi költségvetését? Jól példázzák ezt az alábbi adatok. 1960-ban IS. 1961-ben 24, 1962-ben 33 és 1963-ban 52 százalékkal emelkedett a megye gazdálkodási összege. Az 1963. évi költségvetés 31 százaléka egészségügyi, szociális, 44 százaléka pedig a kulturális feladatok megvalósítását segíti. A gazdasági és kommunális feladatok ellátására a kötségvetés 11 százalékát fordítjuk. Az 1959-ben az ösz- szes kiadások 18 százalékát fordítottuk igazgatási kiadásokra, 1963-,ban csak 14 százalékát terveztük erre. Négy esztendeje 2127 kórházi ágyunk volt. Egy kórháza ágyra 22 207 forintot fordítottunk. Ez évben már 2820 kórházi ágy van és mindegyikre 26 262 forintot használunk fel. Nagy arányú minőségi javulást értünk el ezzel a gyógyító munkában. Több orvos, és több, hatásosabb gyógyszer jut a betegeknek! Jelentősen növeltük a rendelési órák számát intézeteinkben. Jóval több a védőnő is. 1963-ban már 16 78 gyermeket tudnak. gondozni bölcsődéinkben, 560-nal többet, mint négy éve. És 1400 forinttal fordítunk azóta nagyot összeget egy-egy gyermek gondozására. Szociális otthonaink működésére idén tízmillió forintot biztosítunk, othonainkban 630 idős munkaképtelen gondozását látjuk el. Egy ember gondozására 1959-ben 9887 forintot fordítottunk^ most négyezerrel többet költünk. Ezzel a gyógy* szerezést, ruházatot és az élelmezést javítjuk meg. A kulturális területen is egyre növekvő fejlesztésről adhatunk számot Az óvodai férőhelyek száma az elmúlt négy év alatt 3200-zal emelkedett Ma óvodáinkban mintegy 7800 gyermek étkezését, ennél több gyermek oktatását, gondozását látjuk el. Egy gyermek gondozása 1959-ben 2952 forintba került, erre Idén már 3944 forintot terveztünk. B nagy arányú emelkedés különösen jelentkezik az élelmezés minőségé- nél.Az elmúlt négy évben a gimnáziumi osztályok számát nyolcvannal növeltük. Itt is biztosítottuk a minőségi fejlesztést Míg 1939- ben egy gimnáziumi osztályra 60 025 forintot fordítottunk, erre már 75 944 forintot biztosít az idei költségvetés. A felnőtt lakosság esti és levelező tagozati taníttatásainak költségeire ez évben 730 ezer forintot irányoztunk elő. Ma már a megye csaknem minden községében működik könyvtár és művelődési otthon. A rájuk fordítható ösz- szeg háromszorosára emelkedett négy év alatt. Ez évben a könyvtárak működésére, a könyvállomány növelésére hatmillió forintot biztosít a költségvetés. Művelődési otthonainkat bevételeik ellenére is további hatmillió forinttal támogatjuk. Nagy a fejlődés a költség- vetés gazdasági és kommunális részében is. E hatalmas kiadások fedezetét is tartalmazza a költségvetés. Költségvetésünk bevételi forrásai az intézmények, intézetek működési bevétele (pl. bölcsődék, óvodák, élelmezés térítése) a tanácsi vállalatok nye- reségbefizetése, a szövetkezetek éa a lakosság adóbefizetései, valamint az állami hozzájárulás. Hadd érzékeltessem közelebbről e bevételeket. Az idei költségvetés bevételének nyolc százaléka az intézmények működési bevételéből, nyolc százaléka a tanácsi vállalataink nyereségbefizetéseiből, 17 százaléka a vállalatok és szövetkezetek adóbefizetéseiből, 15 százaléka a lakosság adóiból, 52 százaléka pedig állami hozzájárulásból származik. Látjuk tehát, hogy államunk fedezi a kiadásoknak több mint a felét. Ezzel nagyon nagy segítséget ad megyénk fejlődéséhez. Csak népi állam teheti és teszi ezt meg! Ezen túlmenően dolgozóink áldozatkészsége, a községfejlesztési alapba befizetett ösz- szegei és a társadalmi munkája nagymértékben segítette megyénk egészségügyi, kulturális és kommunális haladását. E területen elért eredmény a párt, a tanács, a tömegszervezetek jó szervező munkájának, s a lakosság lelkes hozzáállásának eredménye. Kötelességünk tehát, hogy szigorú, de ésszerű takarékosság érvényesüljön a költségvetés végrehajtásánál minden területen. Gazdálkodó szerveink támaszkodjanak fokozottabban a laíkosságra, vegyék figyelembe a lakosság helyes kezdeményezését; A tanácstagoknak és állandó bizottságoknak igen nagy szerepük van a költségvetés végrehajtásában. Tájékoztassák választókerületük lakosait a költségvetés összegéről, hovafordításáról. Gyűjtsék a lakosság közérdekű javaslatait a jövő évi költségvetés reális elkészítéséhez. Ahhoz, hogy költségvetésünket végrehajthassuk — sőt, a tervezettnél többet valósítsunk meg, a lakosság mozgó* sításában van nagy szerepük tanácstagjainknak. Szervezzenek társadalmi munkát, segítsék, hogy a lakosság ellenőrizze a költségvetés végrehajtását. Ugyanilyen feladat vár az állandó bizottságok tagjaira. Azt várjuk tőlük, hogy ellenőrizzék, segítsék a szakigazgatási szerveket, vállalatokat, intézményeket a költségvetés idejében és he- helyesen való végrehajtásában. Együtt kell ezért dolgoznunk a különböző tömegszervezetekkel, különösen a Hazafias Népfronttal, hiszen a költségvetés végrehajtása nem közömbös egyetlen sza- bolcs-szatmári számára sem.----i | i i i I i i'.ac Bizonyos, hogy nemcsak én vagyok így ezzel: ébredéskor félig nyitott szemmel tapogatom ki az órát az éjjeli lámpa alatt, rápillantok, jó ég, már elmúlt fél nyolc! Ugra- nék nyomban, aztán restell- kedem magamban egy kicsit: csak semmi sietség, ma nem kell puhítatlan szakállt borotválni, sebtiben melegített teát hörpinteni s a pirítást a lépcsőházban, félúton elfogyasztani. Ma vasárnap van. Lehet lazítani. Papucsban kibotorkálhatok az előszobaajtóig, bevehetem a hajnalban kilincsre akasztott újságokat, visszatelepedhetem az ágyra. Átfuthatom a napi politikát, hogy aztán elidőzzek az utolsó oldalon lévő sportnál, meg a Tahinál. Ma vasárnap van, csendes, jó levegőjű vasárnap. Egy kicsit már tegnap is vasárnap volt, úgy dél óta, hiába nem akartam észrevenni. Mert a férfiember szombaton délután általában nem szívesen veszi észre a vasárnapot, ami az ő szemében mindig a szőnyegporolásban testesül meg. „Már megint rázni, minek, jó az úgy ahogy van”. Csak vasárnap délután jön rá, hogy kár volt hadakoznia, mert reggelinél nem véletlenül verte be a könyökét: megérkeztek a váratlan vendégek, amelynek nőtagjai éles szemmel futtatják végig tekintetüket az utolsó kis horgolt térítőn is. Aki nem porol, mehet bevásárolni, mert a cekker mégiscsak elegánsabb, mint a mosogatóKRÓNIKA: VASÁRNAP kötény. Egyébként is, útközben van a sörkert, a kimérés, jó ilyenkor egy korsóval. A cehhet gyönyörűen szét lehet osztani a vásárolt áruk árai között.,. A mi mostani vasárnapjainkat nemcsak a porszívózásról, a ruhateregetésről és a naptár piros betűiről lehet felismerni. Rá lehet ismerni az illatáról is. Mert a vasárnap illatát minden lépcsőházban, kertes udvaron érezni ilyenkor, nyitott ablakú időben. Ez az illat általában a zellerre, a húsra, sütőből kikerülő tésztákra emlékeztet. Egyidőben birskompót illata csapja meg az embert, kívántaién vegyülhet benne a szegfűszeg kicsit szúrós, kicsit . hódító illata. Ha meggondolom, volt idő, amikor a vasárnapoknak egyáltalán nem éreztük az illatát. Szégyenlem szégyellni, hogy nem is olyan túlságosan egykoron rá se rántottunk a levesek illatára, örültünk, hogy volt. Pergelt, meg rántással készült, benne kevés krumplival, tojástalan tésztával, kevés zsírral. Vasárnapok vasárnapján meg nem győztük teleenni magunkat aszaltszilva levessel, amit tejföl helyett liszttel sűrítettek. Hohó, kedves barátom — mondom erre magamnak — csak lassabban, lassabban! Éppen tegnap bosszankodtál a piacon, hogy feleséged ötven forintért vett öklömnyi pár csirkét a téesz-vontatónál. Valóban, azt mondtam, vétek elkérni ennyi pénzt érte. Dehát mégis megvettük s ma jó étvággyal kanalazzuk a nokkedlivel, tejfölben hempergetett friss salátával. Ezek szerint önmagam ellensége vagyok, mert felverem az árakat? Igen, ez is része az igazságnak, hiszen ha nem adnánk érte ötvenet, engednének belőle. De mi —ezt nemcsak az én családomra értem — időközben igényesebbek lettünk a vasárnapjainkra, az olcsóbb bolti fagyasztottól a friss felé fordulunk s ha morgunk is, megnyitjuk a pénztárcánkat. Lenne annak a pénznek ezer és egy helye, de ha nem maradna másra, aligha állnánk kötélnek a piacon. Ez az igényesség a vasárnapjaink külső alakjában is kifejeződik. Délután a korzón, este a színházban, a szórakozó helyeken, ahol alkalmi divatbemutatóknak lehetünk tanúi. S ilyen esetekben nincs kivétel: mindenki maneken. Vannak egyszerűbben öltözöttek is, de látni, hogy ez az egyszerűbb is más, mint a hétköznapi, több, mint tiszta. Ha osztályoznák a mi vasárA Kossuth rádió jó éjszakát kívánt már leghűségesebb hallgatóinak. Hazafelé készül a Szabolcs étterem tánczenekara, s a taxieafőr álmosan csúsztatja fel kabátja ujját: a fosrforeszkáló számlapon két órát jeleznek a mutatók. A néptelen nyíregyházi utcán csak a rendőr cipőinek ütemes kopogása hallatszik. s Éjszakánként 75 kilométer Különös formájú járművel találkozunk a Rákóczi úton. Mintha csak egy hatalmas éjjeli pillangó bújt volna glő rejtekhelyéről. — Van ebben valami — mosolyog Bogár János, a gépkocsi vezetője. — Nappal ugyanis nagyon ritkán mutatkozik az utcaseprőgép. Este kilenckor indulunk és reggel ötig járjuk Nyíregyháza utcáit. Mire felébred a város, már tiszták a bitumenes és kiskockakövies utak. A nagykoekásotkra nem szabad rámenni, mert a gép kikotorja a kövek közül a homokot, Munkánkra a locsolóautó teszi rá a koronát.' Kellemesebb a reggeli hőség a frissen locsolt utak mellett. — Mennyit kocsdkáznak éjszakánként? — Meghatározott útvonalon haladunk, ami 75 kilométer hosszú, Ügy ismerjük már kísérőimmel, Fekete Jánossal együtt, mint a tenyerünket. Tízezer kifli reggelire Fény szűrődik ki a Vöröe- hadsereg úti sütőüzem ablakából. Bent félmeztelenre vetkőzött emberek dolgoznak. Vidámak, viccelődök, de alig lehet figyelemmel követni az ujjak mozgását — Éjszaka könnyebb a munka —, mondja Nyíri György, aki már 31 éve él a szakmában — ilyenkor „hűvösebb” van. A hőmérő 30 fokot mutat. Nappal sokkal feljebb csúszik a higany szála. Különösen a kemencék közelében, 22 féle készítmény sorakozik itt egymás mellett. Kifliiből 10 000 darab, zsemléből ugyanennyi van már készen. Itt Sütik a közkedvelt kávéházi fonott kalácsot, vajas és tepertős pogácsát. Fürgén mozognak az ujjak. Sietni kell, hogy reggelre friss sütemények kerüljenek a munkába induló dolgozók asztalára. Itt a Kelet-Magyar ország! — Vigyázz, indul! — kiáltja hátra Kabay József gépmester segítőtárásának. Szőke Miklósnak, A következő pdllanatban felbúg a hatalmas rotációs gép és a futószalag már továbbítja is a Kelet-Magyar- ország első példányait. Az „ekos” gép minden ötvenedik újságot kiüti a sorból, így a számolás lényegesen egyszerűbb. Bár már közel van a hajnal, a nyomdában mindig akad néhány kíváncsiskodó, ök az első emberek, akik az aznapi Kelet-Magyarország kész példányát először a kezükbe veszik. De szállítják a vaskos csomagokat a Postára is... Tefszállítmány Budapestre Gépek zúgása fogadja az éjszakai látogatót a Tejipari Szabályozták Vállalat Moszkva úti üzemében. A beérkező tejszállít- ményokat higiéniailag megvizsgálják, szabvány szerint meghatározzák összetételét, utána pasztőrözik. Több száz karmát töltenek meg és a gépkocsik már indulnak is velük rendeltetési helyeik felé, A poharas tejfelből mér 1500 darab készült el. Csomagolják a félkilós, félzsíros túrót is, amely annyira keresett cikk, hogy nem tudnak belőle eleget gyártani. Közbep betolták az ipart vágányra a hatalmas tartálykocsit Alig pákád, amikor elindul a 10 000 literes tejszállítmány Budapest fejé. Még éjszaka van. Az utcára kiszűrődő fények, gépek zaja azt bizonyba, hogy nem alszik mindenki. Keményen dolgoznak, hogy amikorra felkel a nap, friss péksütemény, tejtermék legyen az üzletekben, a levél- szekrénybe bedobott újság, tiszta utca fogadja a munkába siető embereket. Bogár Ferenc K i felsőoktatási intézmények felvételi rendjét napjaink külső alakját, mint az iskolai dolgozatokét, nem kellene szégyenkeznünk. Gondolunk-e erre, ezekre, miközben csap alatt, vagy Vödör vízben hűtött sörrel fejezzük be a kiadós ebédünket? Magamról tudom, ilyenkor leginkább azon töröm a fejemet, ott áll-e a pirított napraforgót áruló nénike a Bocskai utca sarkán, miközben szurkolni sietek kedvenc csapatomnak; s hogy vajon hányszor találunk be az ellenfél hálójába, helyt cserélünk-e a futballtabellán az előttünk tanyázóval. Mert ez is hozzátartozik a mi vasárnapjainkhoz, mióta szaporodnak a tv-antennák ' a háztetőkön méginkább. Mint a kedves, apró kis súrlódások is emiatt élettárainkkal, akik a lelátónál jobban szeretik a parki sétányt, az árnyas korzót, ahol észre lehet venni és vétetni az új frizurát, a hétközben vásárolt csatos körömcipőt, ami az ő örömük egyik — nem is olyan jelentéktelen! — forrása. Este még arra is jut idő, hogy az ember figyelmesebben átolvassa azt a külpolitikai vezércikket, amelyik elénk tárja a nagyvilág dolgait, vagy a képernyő elé, a rádió mellé üljünk, csak úgy, szórakozásból, , pihentetésül. Kicsit talán furcsa a megfogalmazás, de igaz: a vasárnapoknak is van önéletrajzuk. Mi írjuk, a két kezünkkel. Angyal Sándor A művelődésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben szabályozta a felsőoktatási intézmények felvételi rendjét. Mindég mggyar állampolgár kérheti felvételét az általa választott felsőoktatási intézménybe, ha a felsőfokú tanulmányok folytatásához szükséges előképzettsége megvan, egészségi szempontból alkalmas és megfelel az é’et- kor, illetve a munkaviszony szerinti feltételeknek. Felsőoktatási intézmények nappali tagozatára a 3fl. életév betöltéséig lehet jelentkezni. Korhatárra tekintet nélkül jelentkezhetnek a* esti, valamint a levelező tagozatra olyan dolgozók, akik legalább másfél évet már munkaviszonyban, illetőleg termelőszövetkezeti tagként töltöttek. A katonai szolgálat idejét munkaviszonyban töltött időnek kelj tekinteni. A felsőfokú tanulmányokhoz szükséges előképzettség az érettségi vagy képesítő oklevéllel tanúsított középiskolai végzettség, illetve bármely felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok sikeres befejezése. Felsőoktatási intézmény h^Rutójául származására való 11 intet nélkül — a népgazdaság szakember-szükségletéhez igazodó felvételi létszámkereten belül — az a jelentkező vehető fel, akinek rátermettsége, tehetsége, felkészültsége és magatartása a felvételi követelményeknek megfelel. A jelentkezőt a felsőoktatási intézmény felvételi vizsgára hívja be. Ennek időpontjáról legalább nyolc nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt írásban kell a jelentkezőt értesíteni. A fejvételi vizsga szóbél! és írásbeli vagy gyakorlati részből áll. A művészeti főiskolákon a felvételi vizsgát külön utasítás szerint folytatják le., A felvételi vizsgán a jelentkező rátermettségét, felkészültségét a képzés szempontjából alapvetően fontos két, vagy három tantárgyból kell megvizsgálni. Az egyes tárgyakból támasztott követelmények a közép, iskolában oktatóit tananyagon túl nem terjedhetnek. A felvételi vizsga eredménye alapján a vizsgabizottság Indokolt javaslatot tesz a jelentkező felvételére, vagy a felvételi kérelem elutasítására. A nappali tagozatokra jelentkezők összpontszámának megállapításánál a felvételi vizsga tárgyaiból a középiskolai tanulmányokban elért eredményt és az érettségi (képesítő) eredményt Is figyelembe kell venni; az e címen adható pontszám az elérhető összpontszám felénél több nem lehet. A felvételi vizsgán az előírt tárgyakból nem kell vizsgáznia az országos középiskolai tanulmányi verseny, a Kiirschák József matematikai verseny, valamint az Eötvös Lóránd fizikai verseny első tíz helyezettjének, ha olyan felsőoktatási intézménybe, karra, illetőleg szakra kéri felvételét, amelynek felvételi vizsgatárgyai között az a tárgy ig szerepel, amelyben a helyezést elérte; továbbá azoknak a jelentkezőknek, aki k felsőfokú végzet'ség alapján kérik felvételüket és korábbi felsőfokú tanulmányaikban a felvételi vizsga valamelyik tárgyából államvizsgát, záróvizsgát vagy szigorlatot tettek. A versenyeken elért helyezés alapján megállapított mentesítés nem terjed ki azokra, akik középiskolai tanulmányaikat három évnél régebben fejezték be. A felvételi bizottság a Jelentkezőket —■ a megadott felvételi keretszámok figyelembe vételével — a felvételi vizsgán megállapított iisszpontszA- muk sorrendjében köteles felvenni. A munkásmozgalom mártírjainak, a magyar szabadság érdemrend és a munkásparaszt hatalomért emlékérem tulajdonosadnak gyermekeit, amennyiben a felvételi vizsgán megfeleltek, a sorrendben való tekintet nélkül fel kell venni. A nappali tagozatra felvételt kérő és azonos összpontszámot elért jelentkezők közül sorrendben elsőbbségben kell részesíteni a termelésben dolgozó fizikai munkások és parasztok gyermekeit, azokat, akik a középiskola elvégzése után legalább egy érvet gyakorlati munkában töltöttek, s a sorkatonai szolgálatot teljesített fiatalokat, a leszerelésüket követő két éven belül. Az esti vagy levelező tagozatra felvételt kérő és azonos osztályzatot elért jelen‘kezők közül elsősorban azokat kell felvenni, akiknek munkakörük ellátásához a felsőoktatási intézményben megszerezhető képesítésre szükségük van.
