Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-28 / 149. szám

11 éves kämttvesek (Gyermekek kizsák, mányolása Olaszor­szágban. 2 oldal) SCX. ÉVFOLYAM. 149. SZÁM ARAs 50 FILLÉR 1963. JUNTOS 88, PÉNTEK Nagy gonddal készüljünk az aratásra Az idei csapadékosnak Ígérkező nyár arra figyelmez­tet, hogy az eddigieknél na­gyobb gondossággal és szak­szerűséggel hajtsuk végre az aratást és a betakarítást. Kü­szöböljünk ki minden hibát, ami elősegíti a pergési vesz­teséget vagy a betakarított termésben romlást idézhet elő. A szigorú tél sok helyen megritkította őszi kalászo­sainkat, minek egyik követ­kezménye az igen erős gyo- mosodás. A gyomos terményt kombájnnal — egy menetben — aratni egyrészt nehéz munka, másrészt az így beta­karított szem — különösen helytelen tárolás esetén — könnyen bemelegedik és meg­romlik. A kombájn dobján a nedves gyomok is áthaladnak, a bennük lévő vizet a száraz szemek gyorsan felveszik. Ezenkívül még igen sok zöld növényi rész is kerül a kom­bájn szemgyűjtőjébe. Az ilyen zöldrészek néhány óra alatt bemelegítik a learatott ter­ményt. Ilyen területeken te­hát feltétlenül a kétmenetes aratást kell választani* A gyomos termény két­menetes aratást kíván Az első menetben kalászo­sunkat .rendrevágjuk. Az így levágott rendet — időjárástól függően — 3—5 nap alatt jó minőséggel csépelhetjük kombájnnal. A gyomok elszá­radnak, tehát a terményt nem nedvesítik, a szem szintén el­éri a 15—15 százalékos ned­vességtartalmat Ilyen ned­vességtartalom mellett már- csak minimális utókezelést igényel a betakarított szem­termés. Természetes a rende­ket csak rendfelszedésre át­alakított kombájnnal tudjuk felszedni, illetve betakaríta­ni. Amennyiben a kombájno­lást egy menetben végezzük— nem gyomos kalászos kultú­ráknál — igen ügyeljünk ar­ra, hogy 13—20 százaléknál nedvesebb terményt nagv te­rületeken ne arassunk le egy r.ap, mivel nem rendelkezünk még elegendő fedett kombájn­szérűvel, és ha a termény for­gatását illetve szári tárát bár­mi gátolja, — eső, gabonáiú- vó meghibásodása stb —igen hamar bemelegszik és meg­romlik a már betakarított kenyér és takarmánygabona. Nagyon fontos, hogy a kom­bájnolást és a kombájnszérűt — akár kétmenetes, akáregy- menetes aratást alkalmazunk — úgy szervezzük, hogy a kombájnszérün annyi tisztító­gép álljpn rendelkezésre, amennyi az aznap learatott terményt azonnal áttisztítja. Cél az legyen, hogy a kom­bájnszérűre , vagy magtárba csak olyan termény kerül­jön, amely már az előtisztí­táson átesett* Azonnali tarlómunkára ján még két igen égető mun­ka elvégzése szükséges: a kombájnszalma betakarítása és a tarló leszántása* A kombájnszalma betaka­rításának egyik legjobb mód­ja, ha a szalmacsomókat szal­malehúzó kötéllel a tábla egyik sarkába összehúzzuk. Erre a munkára két Zetor teljesen megfelel, és amennyiben a te­rület sík, ezek teljesítménye a 40 katasztrális holdat el­éri. A szalmát azonnal ra­kassuk kazalba, amennyiben szalmapréssel rendelkezünk, a fcehordás egyszerű, de ekkor csak pótkocsis gépekkel old­ható meg a szalma betakarí­tása. Igen nagy figyelmet for­dítsunk a szalma jó és gyors betakarítására, hisz ez szinte nélkülözhetetlen a burgonya prizmázásoknál és állataink almozásánál, a pajták fedé­sénél; A szalma betakarítása titán azonnal végezzük el a tarlóhántást, vagy a tarló­szántást. Amennyiben kellő mennyiségben rendelkezé­sünkre áll a foszfor- és ká­liműtrágya, azt lehetőleg a tarló bemunkálása előtt szór­juk ki. Ezek mennyiségét az utóvetemények tápanyag igé­nyétől függően állapítsuk meg. A talajélet megindítását Igen elősegíti, ha az alapba adott foszfor — és káliműtrá­gyákkal együtt legalább 50 kilogramm pétisót is szórunk ki holdanként kalászosaink tarlójára. Tarlóhántás eszközéül a disztillert, tárcsát, illetve tar- lóhántó ekét válasszuk. A munkagépek után feltétlenül járassunk kapcsolt simítót, vagy hátára fektetett fogast, hogy a tarlók kiszáradását ezzel a talajzárással megaka­dályozzuk* A legjobb talajzárást ter­mészetesen a sima, illetve gyűrűshenger végzi, de ezek kapcsolt járatását sokszor az erőgép teljesítménye gátolja. Ezért általában ezt csak kü­lön menetben tudjuk elvé­gezni, de ott ahol tarlóvetést végzünk, a vetés után feltét­len járassunk sima, illetve gyűrűshengert. Amennyiben gépkapacitá­sunk megengedi, a tarlóhán­tás helyett, illetve a tarló­hántással párhuzamosan, az erre alkalmas területeken vé­gezzünk azonnali mélyszán­tást 25—30 centiméter mély­ségben, de a műtrágya kiszó­rásáról és a talajzárásról ek­kor sem szabad megfeledkez­ni. Ezeken a területeken már ősszel őszi mélyszántást vé­gezni nem szükséges. Legfon­tosabb, hogy a tarló az ara­tástól számított 10 napon be­lül feltétlenül el legyen mun­kálva. Ezzel megkönyítjük az őszi mélyszántás időben való elvégzését azekon a területe­ken, ahol csak tarlóhántást alkalmaztunk. Tarlóvetés zöldtrágyának, takarmánynak A Jelenlegi talajerő állapot, a takarmányhelyzet és a ked­vezőnek Ígérkező nyár lehető­vé és szükségessé teszi a tar­lóvetéseket azoknak a terü­leteknek a kivételével, ahová újra őszi vetés kerül. Azokon a kalászos táblá­kon, ahová jövőre burgonyát szándékszunk ültetni, feltét­lenül végezzünk tarlóvetést, zöldtrágyának. Ilven helyekre vessünk keserűcsillagfürtöt, vagy napraforgót, de a bur­gonyának szánt alapműtrá­gyát már a tarlóvetésű növé­nyek alá szórjuk ki, és az el­vetésük után feltétlenül hen- gerezzük meg azok talaját E területek őszi mélyszántását szeptember hónapban hajtsuk végre. Takarmánynövényként vethetünk tartóba kölest, mu­hart és napraforgót A tar­lóvetések sikerénél döntő a minél korábbi vetés, optimális vetőmagadag, jó vetésmély­ség és tökéletes talajzárás hengerrel* Fodor Tamás VÉGRE AZ IGAZI! Itt a, kánikula 32—34 fok árnyékban — Péntek délutánra várható nyugatról a késlekedő hűvös front A zivatarsorozatok már szerdán megszűntek, csütör­tökön a délutáni órákban az onszág nyugati és déli terüle­tein 32—34 fokig emelkedett a hőmérők higanya. Az állomások sehonnan sem Jelentettek 29 foknál alacsonyabb maximumot. A napi középhőmérséklet jú­nius 22 óta lényegesen ma­gasabb a normálisnál, a szer­dai 2,7, a csütörtöki hároan fokkal haladta túl az idő­szaknak megfelelő sok évi átlagot. Az igazi kánikula azon­ban még csak Közép- és Dél-Európa országaiban köszöntött be, ahol álta­lában 30—35 fokos tartós meleg uralkodik. A kontinens nyugati és északi vidékein többnyire hűvös, csapadékos az idő. Jellemző például: hogy Párizsban és Londonban 18, Berlinben 21 fokig emelkedtek a maximu­mok. Ugyanakkor a Szovjet­unió Ural előtti térségeiből, ahol alig két hete még kiter­jedt havazások voltak, csü­törtökön 30—33 fokos hősé­glet jelentettek a megfigye­lők. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint a kissé fülledt, nagy me­leg pénteken tovább tart, számítanunk kell azon­ban arra, hogy az Alpo­kon tűi napok óta „lap­pangó” bűvösebb áramlat pénteken délután megér­kezik hazánk légterébe, s főleg a Dunántúlon újabb zivatarsorozatot indít el. En­nek ellenére a pénteki maxi­mumok előreláthatólag 29— 32 fokig, egyes déli területe­ken 32 fok fölé emelkednek. ELSŐ EV A TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLÁN (Tanárok, diákok a tíz hónap munkájá­ról. 3 oldal) A RÁDIÓ ÉS TV HETI MŰSORA (4 oldal) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megtárgyal­ja a! Békés Megyei Tanács Vég- rehajtó bizottságának jelenté­sét a megyében folyó közok­tatás és szakemberképzés helyzetéről; A kormány a je­lentést tudomásul vette; megállapította, hogy a me­gyei tanácsnak, szerveinek és a pedagógusoknak ez irányú tevékenysége jelentős ered­ményekkel járt, s határoza­tot hozott a Békés megyei közoktatás és szakemberkép­zés további fejlesztésére. A tudományos és felsőok­tatási tanács elnöke jelentést tett az országos távlati tudo­mányos kutatások tervezésé­ről és a kutatások meneté­ről. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette. A tudományos és felsőokta­tási tanács elnöke és a Ma­van szükség A szemtermés betakarí­tása után nem állhatunk meg, hiszen a gabonaföldek tarló­TÄNÁCSADÁS AZ ARATÓKNAK: ki öltözködésről és a helyes Dr. Kéri Menyhért agrobiológus Aratáskor a dolgozók tíz­ezrei 8—10 órát töltenek 30— 35 fokos hőségben, nagyrészt tűző napon. Dr. Kéri Meny­hért, a Meteorológiai Intézet agrobiológiai osztályának ve­zetője tájékoztatást adott a nyári öltözködéssel, táplálko­zással kapcsolatos tévhiedel- mekről, illetve a tudományo­san igazolt helyes viseletről, étkezésről. Elmondta, sok helyütt tévesen azt hi­szik, hogy a rövid fekete klottnadrág, fürdőnadrág a legcélszerűbb nyári vi­selet, s hogy általában minél kevesebb ruhát vi­seljen a nagy melegben dolgozó. A fejükön gyakran semmit, vagy ellenző nélküli sapkát hordanak. Ez számos esetben volt már oka „felégésnek”, súlyos napszúrásnak, guta­ütésnek, főleg, ha a fejet tel­jesen fedetlenül hagyják. Ezenkívül a szervezetre súlyos te­hertétel a kívánatosnál több napsugárzás, még akkor is, ha korábban ki­alakult a bőrt védő plg- menréteg. Különösen helytelen ez a vi­selet az aratásnál: a gabona­tarló ugyanis a napsugárzás 40—50 százalékát visszaveri, s a szervezetet állandóan érő erős hőhatás csökkenti a munkaképességet. Legcélszerűbb munkaruha volt aratáskor a hazánkban év­századok során kialakult bő vászoning és a hosszú „vászongatya”. Mivel azonban ez régies, „ki­ment a divatból”, a fehér színű porózus Inget és a bő fehér, vagy világos színű hosszú vászonnad­rágot lehet ajánlani leg­inkább, táplálkozásról nyilatkozata a fejre pedig szalmakalapot. A nagy hőségben célszerű étkezés „aranyszabályai” kö­zé tartozik, hogy munka előtt a dolgozók általában könnyű, kaióriadús ételeket fegyasz- szanak, zsír helyett használjanak a háziasszonyok, üzemi­konyhák olajat és vajat, s juttassanak a tarlón dolgozóknak csokoládés készítményeket. Az erős napsugárzás káros hatását: az ultra vörös suga­rak égető és az ultraibolya sugarak vegyileg roncsoló ha­tását fokozzák a kátrány! származékból készült gyógy­szerek, így például a „pyri- nek” és az ultraszeptyl, stb. A gyógyszert szedő dolgozók tehát különösen ügyeljenek a munka közbeni helyes öltöz­ködésre. gyár Tudományos Akadémia elnöke előterjesztést tett a tudományos minősítés rend­szerének továbbfejlesztésére* A Minisztertanács az előter­jesztést megtárgyalta, s úgy határozott, hogy a megfelelő törvényerejű rendelet terve­zetét az Elnöki Tanács elé terjeszti. A kormány a művelődés- ügyi miniszter, előterjesztésé­re rendeletet hozott, amely­nek értelmében a pártföisko- lán, valamint a budapesti pártbizottság Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemének kétéves szakosított tagozatán államvizsga letételével szer­zett oklevél a főiskolai okle­véllel egyenértékű a képesí­tés szempontjából. A kormány megvitatta és elfogadta a belügyminiszter­nek a közúti közlekedés hely­zetéről és a balesetek alaku­lásáról szóló jelentését, s a helyzet megjavítására hatá­rozatokat hozott; A Minisztertanács az élel­mezésügyi miniszter és az Országos Arhivatal elnökének előterjesztése alapján határo­zatban szabályozta a sertés­éi szarvasmarha hizlalási ak­ció feltételeit. A Minisztertanács a Tájé­koztatási Hivatal vezetőjének előterjesztésére határozatot hozott, amely szerint a sajtó­ban nyilvánosságra hozott ja­vaslatokra, illetve bírálatokra az illetékes állami szervek ‘kötelesek a szerkesztőségek­nek érdemi választ adni. A kormány felkérte a társadal­mi-, a tömegszervezetek és a szövetkezeti szervek vezető testületéit, hogy illetékességi területükre hasonló intézke­dést hozzanak. A kormány ezután napi ügyeket tái'gyalt. Július Mg befelezik a könnyűipar átszervezését Földi László, a könnyűipa­ri miniszter első helyettese csütörtökön a minisztérium­ban tájékoztatta a sajtó kép­viselőit a könnyűiparban végrehajtott és július I-ig be­fejeződő szervezeti változá­sokról. A miniszter első helyettese bevezetőben hangsúlyozta, hogy az átszervezés egyik eszköze a termelékenyebb, gazdaságosabb munkának, a gyártmányválaszték növelésé­nek. A könnyűiparban a ter­melés koncentrálása már évekkel ezelőtt megkezdődött és a korábbi tapasztalatokat alaposan mérlegelték, figye­lembe vették a mostani in­tézkedéseiknél. A most be­fejeződő átszervezés a válla­latok 56 százalékát érintette. 1959 január 1-én a könnyű­iparban 205 termelő vállalat és 18 úgynevezett mellékpro­fillal rendelkező, például anyagellátó, tervező stb. vál­lalat működött. A KISZ fotó és képzőművészeti pályázata úttörőknek A megye! KISZ bizottság és a megyei úttörőszövetség az 1963-as „Móricz Zsigmond” kuturális szemle irányelveinek megfelelően fotó és képzőművészeti pályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy az úttö­rők és fiatalok, akik egyénileg, vagy szakkörökben fotóznak, be­mutathassák munkájuk eredmé­nyét. A képzőművészeti pályázaton részt vehet minden hivatásos kép­zőművész, kiállításon még nem megjelent művével. A fotópályázatra beküldhető 1— 5 darab kép. Ennek mérete 18-szor 24-es, vagy 30-szor 40-es legyen. Pályázhatnak azonban azok a fia­talok is, akik csak 6-szor 6-os, vagy 6-szor 9-es képet tudnak be­küldeni. Ebben az esetben a kép­hez mellékelni kell annak ncga-1 tívj át is. A képzőművészeti alkotások he­lyezését országos, a fotóképek el­bírálását megyei zsűri végzi. Fotóképek beküldési határideje: 1963. július 15. A képzőművészeti alkotásokat és nagyalakú fotóképe« két 1963. augusztus 1-ig fogadnak el. A beküldött alkotások hátolda­lán. fotóképeknél kísérő iratban feltüntetendő: a beküldő neve, cí­me, foglalkozása, a mű címe, az úttörőcsapat neve. A pályázat négy első helyezett» jét értékes pénzjutalomban része­sítik. Az alkotásokat a fenti határidőre a Megyei Népművelési Tanácsadó, Nyíregyháza, Kossuth tér 2. címre kell beküldeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom