Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-27 / 148. szám

Győz a Bezosztája Érpatakon Ab érpatak! ts* elnöke, Kovács József elégedetten szem­léli a szovjet intenzív búzatáblát. Foto: Hammel József Bővül az üzlethálózat a nagykállói járásban Megépítésre Tár a nagykállói áruházkombinát Tavaly ősszel végre any- nyira engedett a vezetőségnek az érpataki Alkotmány Tsz tagsága, hogy 15 holdon Be­zosztája búzát vessenek — próbaképpen. A vetés helye Iamit, azt érdemes megnézni. Közvetlen mellette van a ha­gyományos magyar Bánkúti amely szárban nagyobb ugyan valamivel, de szemter­mésben meg sem közelíti. A népjólét emelkedésével egyidőben a nagykállói já­rásban is növekedik a vásár­lóerő. Egyik évről a másikra több millió forinttal több áru fogy el a boltokban és a ven­déglátóiparban. Az elmúlt évben például a kiskereske­delmi áruforgalomnál a 7J millió 200 ezer forintos terv- előirányzatot közel három­millióval túlteljesítették. Munkatársunk Vajda Albert járási kereskedelmi felügyelő­től érdeklődött: Milyen intézkedéseket tesznek a járás zavarta­lan áruellátásáért? — Meg kell mondanom, hogy a terven felüli igények kielégítése ellenére is jó az áruellátásunk. Általános ta­pasztalat, hogy a vásárlás egyre inkább a tartós fogyasz­tási cikkek javára tolódik el, és ezekből az utánpótlást — igen elenyésző kivétellel — mindig biztosítani tudjuk. A forgalom növekedéséhez mér­ten igyekszünk fejleszteni az üzlethálózatot is, elsősorban a tanyákon. A tavaly létesí­tett tíz boltból például hat a tanyáknak jutott. A boltháló­zat gyorsabb ütemű fejlesz­tését tette lehetővé, hogy a régebbi nyolc önálló földmű- vesszövetkezetet körzetesítet­ték és ezt a feladatot most két irányító szerv látja el. — Ebben az évben mi­lyen feladatokat valósí­tanak meg? — A fejlesztést a lehető­ségekhez mérten tovább foly­tatjuk. A Nagykálló és Vi­déke Körzeti FMSz. Kállósem- jénben egy korszerű önkiszol­gáló élelmiszerbolt építését kezdte meg. Üj élelmiszerbolt nyílik a községhez tartozó Üj szőlő-tanyán is. Érpatakon korszerű cukrászda, Császár­szálláson új italbolt nyílik. A Balkány és Vidéke Körzeti FMSz. május elsején nyitotta meg a balkányi vegyes élel­miszerboltot. Ugyanitt épül egy másik is. Szakolyban a napokban nyitják meg a kor­szerűsített italboltot. Ebben az évben fokozott gondot for­dítunk a tanyai lakosok ellá­tására is. Ügynevezett házi boltokat létesítünk a nagykál­lói Vadas, a bökönyi Micske, a geszterédi Nyíri és a ká- lósemjéni Ü szőlő-tanyákon, ahol az árut kiszerelt állapot­ban egy-egy bolt megbízottja háznál árusítja. — Elegendő-e a fejlesz­tés ilyen mértéke? — Bármennyire is igyekez­nek a földművesszövetkezetek fejleszteni a boltegységeket, a növekvő igényekkel nem tudunk lépést tartani. A meg­lévő üzletek többsége régi épületekben van. Állaguk megóvására évente milliókat költenek s pár év múlva kezd­hetik elölről. A nagykállói vasműszaki bolt például, amelyikre négy évvel ezelőtt költöttek 160 ezer forintot, most újra életveszélyessé ví' Felújítására új8v,v> J ,1 ezer forintra van szükség, öt-hat éve már annak, hogy elkészült egy tervrajz egy korszerű áruházról, amelyet Nagykállóban szeretnénk építeni. A terv maga 30 ezer forintba került, de a megva­lósítása azóta is húzódik. A helye is ki van jelölve a piac­téren, de a hárommillió fo­rintos beruházási összeg hiányzik. Ez az áruház egy kombinát volna, ahol hat je­lentős iparcikkáru bolt len­ne egyesítve, ezenkívül itt kapna helyet egy korszerű cukrászda és vendéglő. Meg­valósítása megkönnyítené mind a vásárlók, mind az el­adók munkáját. Hasznosabb lenne az elavult épületek fel­újítására szánt összegeket in­kább erre a célra fordítani. Hol szórakozik Biri község ifjúsága A bonsodi iparvidék, Özd, Tatabánya és a Balkányi Ál­lami Gazdaság. Ezekre a he­lyekre jár el dolgozni Biriből a fiatalságnak csaknem fele. A kultúrházban szombaton és vasárnap filmvetítés van, klubhelyiségük nincsen. A televíziós készülékük egy darabig az iskolában volt, most a kultúrházban van és csak akkor nézhetik, ha nincs filmelőadás. Nem cso­da, ha gondterhelt Brátán János községi KISZ-titkár, amikor a fiatalok szórakozási lehetőségeiről beszél. — Talán ez is az oka an­nak, hogy sok fiatal elvá­gyik innen. A film és az italbolt még nem minden, a mai fiatalság már többre vá­gyik. S ha ezt nem biztosít­ják, akkor oda megy, ahol ezt megtalálja. — A megoldás? — Jelenleg tárgyalás fo- ílyik a tanács és a MOKÉP között arról, hogy a jelenle­gi kultűrházat vetítés céljá­ra átvennék és anyagilag se­gítenének bennünket egy má­sik. nekiik jobban megfelelő kultúrház építésében. Ha ez sikerülne, a mi fiataljaink szívesen vállalnák az ezzel kapcsolatos társadalmi mun­kát. S akkor talán a Déryné Színház művészei is szívesen felkeresnek bennünket. Üzemmé fejlődik a szeg verő műhely Családonként egy hold gyümölcsös, egy hold dohány Szakmunkásokat képeznek Bökönyben új telepítésű gyümölcsösükhöz 40 centis szántást kapott, s október 16-án tették földbe a vetőmagot. Holdanként három mázsa kevert műtrágyát mun­káltak a talajba. Tavasszal egy holdra egy mázsa péti­sót számítva fejtrágyázták a szépen kelt vetést. Mikor a talaj engedte, boronáltak is tavasszal. Most az érdeklődőnek első­nek említik a tsz-ben a Be­zosztája búzát, hogyha va­Kovács József elnök nem kis büszkeséggel közli, hogy a tervezett 14 mázsa átlag­termés helyett a Bezosztája megadja holdanként a 16 má­zsát is. A Bánkúti hozamát egy holdon 10—11 mázsára becsülik. A tagadhatatlan tény meggyőzte a tagságot: jövőre gabonavetésük mint­egy 60 százaléka intenzív faj­ta lesz. A szegverő gépek lármája már messziről elárulja, nogy merre van a Nagykállói Fém és Faipari KTSZ új üzeme. Benn a műhelyben a 13 gép­ből 9—10 dolgozik egyszerre olyan csattogással, hogy sza­vát sem értem kísérőmnek, Abonyi Tibor műszaki veze­tőnek. A beszélgetésre Kinn az udvaron kerül sor, kissé távolabb a lármás gépektől. — A vidéki ipartelepítés során kaptuk meg ezeket a gépeket a Budapesti Béke KTSZ-től, tavaly december­ben. Január közepén már meg is kezdtük a termelést. Azóta napi 10—12 mázsájával számítva mitegy 70 tonna sze­get készítettünk. A szegverő műhely már valóságos kis üzem. Negyed­száz fajta és méretű szeg Ké­szül itt sorozatban. A vörös­réz csónakszegtől a sárgaréz bőrdíszműszegig és az acél­huzalból előállított bognárfe- jüig, tizenöt millimétertől nyolcvan milliméterig úgy­szólván mindenből. A gépek egy kicsit üregek már. de lassan mindet kicse­réljük. A Budapesti Ipari Vá­sáron már vásároltunk egy nagy teljesítményű csehszlo­vák gépet 120 ezer forintét-*. Ezt most állítjuk be, nemso­kára termelni fog. Jelenleg 13 embert foglal­koztat. Házibál a szociális otthonban Pontosan száz lakója van a szako- lyi szociális ott­honnak. Többnyire idős férfiak, nők, akik már itt talál­tak igazi otthonra. A mindennapi ap­ró munkához hoz­zátartozik a tv né­zés, olvasás, no, meg az egyéb szó­rakozás is. Jelentős ese­mény zajlott le a közelmúltban a szociális otthonban. Házibált rendeztek a lakók részére. Annak rendje- módja szerint meg­érkezett a zenekar is, bár az otthon el van látva mag­netofonnal. A bé­csi keringő dalla­maira megkezdő­dött a tánc. Tán­colt a 70 éves Pus­kás Béláné, Ho- lecskó Ilona, Ju­hász István és Ka­lu György bácsi is. A szokástól elté­rően itt inkább a hölffyek kérték fel a férfiakat, mivel a lakók között 66 nő és 34 férfi van. A házibál éjfélig (ártott. A szakdyi szo­ciális otthon lakói még sokáig emle­gették maguk kö­zött a jól sikerült mulatságot. Harangodi életkép Csendes a tanya, meghitt nyugodtság, mozdulatlanság, >— ezt hinné az, aki rég járt tanyán. Ma nem ilyen o, ta­nya. Harangod három kilo­méterre esik a községtől. Üji, egészséges házak sorakoznak az enyhe hajlatban, mögöt­tük most épülők körvonalaz láthatók. Motorkerékpár zúg fel, hol a vegyes- és italbolt, hol a tsz-raktár környékén. Drapp színű új dohánypajtákon haj­ladoznak az ácsok. Verejtéküket törölgetve egy szusszantásra leszállnak a te­tőről az ácsok. Szerencsére közel az italbolt, egy kis fris­sítő, bár nem szabályos, meg­teszi a magáét. A kis boltnak nincs nyitvatartási ideje, min­dig megnyílik az ajtó, ha vá­sárló érkezik. Egy-egy hó­napban 40 ezer forintot hagy­nak itt a tanyai emberek. En­nek fele italra megy. Bár vannak jóvizű kutak, hetente 20 láda szódavíz is elfogy. Az iskola már zárva, a gyerekek ötnapos kirándu­lásra utaztak Egerbe, Tapol­cára. Ilyenkor a néhány lé­pésnyi italbolt a tanya köz­pontjai itt oltják számiju­kat a mezőre menők, a haza­felé tartók. Itt esik szó a mo­ziról, amely minden hétfőn meglátogatja Harangodot. Baj, hogy nem vasárnap. Az már nem annyira, hogy egymáu után két filmet láthatnak. Megvan a kövesút, de igen hiányzik a buszjárat. Nincs villany, a legnagyobb fény­erőt a maximlámpa adja. Ilyen mai tanyai gondok fog­lalkoztatják az embereket... Enyhe gúnnyal viszonozzák a kérdést: hogy van-e olyan öreg a tanyán, aki még nem járt a falu határán túl: ,,Há­rom busszal vitt bennünket a tsz kirándulni tavaly. Az idén is így lesz”. Aztán Torma István, az egyik dohánypajtai munkás minden átmenet nél­kül kezdi pirongatni a tulaj­don fiát. — Hát mit csinált, mikor Pesten járt? — csóválja a fe­jét. — Kapom a táviratot, hogy küldjék 150 forintot. Hazaállítottak a cimborájá­val. Elibem áll, — Apu, re­pülővel jöttünk... Páll Géza — Csak a helyiségen mú­lik, hogy tovább fejlődjünk és a ktsz a község egyik je­lentős ipari centrumává vál­jon — magyarázza a műszaki vezető. — Jelenleg tárgyalá­sok folynak a Gépállomások Megyei Igazgatóságával, hogy az évekkel ezelőtt megszűnt balkányi gépállomás üresen álló épületeit adják át. Nagy­kálló a megye egyik olyan községe, ahonnan sokan jár­nak el más vidékekre dol­gozni. Ha ez sikerülne, akkor || szövetkezetünk újabb 120 j munkást tudna foglalkoztat-1 ni és ezek java része nő len­ne. Az ötéves terv végére min­den családra jut egy hold gyümölcsös és egy hold do­hány. Ezt tervezik a bökönyi jövőbelátók — Maróti Bá­lint, Pistár Miklós és a töb­biek. S hogy ez a terv valóra is válik, arra biztosíték a Kossuth és a Rákóczi terme­lőszövetkezeti csoportba tö­mörült 770 család kétéves munkálkodásának eddigi eredménye. Kezük nyomán hasznothozó területté válik a több mint félezer holdnyi vad futóho­mok. Ahogy a faluban mond­ják, a két év alatt telepített 300 holdnyi gyümölcsös fái filmre kívánkoznak. Pedig gyakorlatuk sincs ben­ne, hiszen a községben soha nem volt gyümölcsös. De mi­re az állami hitellel támoga­tott új telepítés termőre for­dul, már szakmunkásuk is lesz. Mintegy félszázan járnak szakmunkásképző tanfolyam­ra, hogy elsajátítsák a gyü­mölcstermesztés fortélyait. Ősszel megkezdik az 50 hold szőlő, 20 hold mál­nás és ötven hold csont­héjas telepítését is. Piac, váróterem társadalmi munkából Geszteréden Napról napra fejlődik Geszteréd község. És ebben a fejlődésben nagy részük van a geszterédi lakosoknak, akik társadalmi munkában hozzá­járultak, hogy községük mi­nél szebb, kulturáltabb le­gyen. Ez évre 97 ezer forint társadalmi munkát ter­veztek, ebből idáig 48 300 forint értékűt végeztek el. Körülbelül nyolcvanra tehető azoknak a száma, akik sza­bad idejükben, néha még va­sárnap is szerszámokat ra­gadnak és segítenek. Munkájuk nyomán felépült az új sportpálya, folyik az orvosi lakás építése. Mindkét oldalon fásitották a Petőfi utcát, a Kállói utcát pedig csaknem egykilométe- res szakaszon feltöltötték. Különösen aktívan veszik ki részüket a társadalmi munkából az úttörők. Sa­ját maguk építették fel a piacot. amelyben közel 10 000 forint értékű munka fekszik. A pe­dagógusok, Maxin László, Il­lés Sándor és Szűcs Sándor mindenkor készek a segít­ségre. Javarészt társadalmi mun­kában épült fel az ú] autó­busz váróterem és a 7220 mé­ter hosszú villanyhálózat. Az új telepítésű csemeték lo­csolására már ebben az évben vásároltak egy 800 literes ön- tözőlajtot. Most várják az érkezését. Gondosan, tervszerűen ké­szítik elő a holnapot, rakják le a közös alapjait. Az idén 340 holdon ter­melnek dohányt, de jövő­re már négyszázra kere­kítik. Folyik a pajtaépítés. 35 hold terméséhez bővítik a meglévő szárítóteret, jövőre pedig megkezdik a nagyméretű szí­nek építését. Községgé nőhet Császárszállás Császárszállás, e régi tele- hírlik, a családi házakhoz is pülés 4500 holdas határával, eljut nemsokára, házaival község benyomását Kiszórva 280 család tartozik kelti. Hatvan-hetven család Császárszálláshoz, ket-harom lakik három utcában, a fa- ali° tanyak sokasa­lunak nevezett részen, ahol S^bol. tevődik össze. Van ta- minden évben szaporodnak a nac*kirendeltsege, de ez nem lakóházak. A tsz központjá- oldhatja meg a helyi elintez- ban már van villany, s úgy ni valókat, _ tsz-problémákat, sdorendezest, stb. Az itt la­kók kívánsága az lenne, fog­lalkozzanak az illetékesek Császárszállás községgé fej­lesztésével. Ut, járda, villany, művelő­dési ház kellene. Legalább harminc család beköltözne a központba. Lenne társadalmi munka. Ha magukénak érez­nék teljesen a települést, ahol évek, sőt évtizedek óta laknak, ha látnák, hogy van jövője. Úgy találják az Itt lakók: lassan megérett arra Császárszállás, hogy községgé kellene fejleszteni ezt a ki­terjedt tanyavilágot. üj házsor, új utca, 1963. június 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom