Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-26 / 147. szám

KX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1963. JÜNIÜS 26, SZERDA Országos burgonyatermesztési tanácskozás Nyíregyházán Tizenegy megyéből220szakember vesz részt a kétnapos megbeszélésen Benkel András elvtárs felszólalása a keddi ankéton A MEGNYITÓ ÉS A VITA azt a hibás szemléletet, ami szerint nem a ter­melés, hanem a kereske­delem oldaláról közelítet­ték egyesek a burgonya kérdését. A mai értekez­let elsődlegesen pozitív vonása éppen az, hogy e probléma megoldását a termeiét« oldaláról vette vizsgálat alá, — Ahogy a kenyérgabona- termelést, úgy a burgonya- termelést is meg kell olda­ni országon belül. Az utóbbi évek kutatómunkájának ered­ményei azt bizonyítják, hogy az előrelépés minden tekin­tetben lehetséges; — Pártunk VIII. kongresz- szusának határozatai között van az Is, hogy a város szük­ségleteit mindjobban ki kell elégíteni. E határozat tehát világosan megjelöli közvetlen feladatainkat, amelyek a bur­gonyatermelés területén előt­tünk állanak; Ezután arról beszélt Benkel elvtárs, hogy mint országo­san, megyénkben is sok ten­nivaló akad a burgonyater­melésben. S e feladatok meg­oldásában sokat segíthet a Földművelésügyi Miniszté­rium. — Például érdemes lenne hathatósabban foglalkozni a másodvetésű burgonya termelésével. Megyénkben jó eredményeket hozott a tarlóburgonya termelé­sének tapasztalata — mondotta Benkei elvtárs —, ezért elterjesztése lé­nyegesen hozzájárulhatna a központi burgonyaprob­lúma megoldásához. A tanácskozást Bajcsi Ede, a Földművelésügyi Miniszté­rium növénytermelési főigaz­gatóságának helyettes veze­tője nyitotta meg. Beszédé­ben hangsúlyozta, hogy az elmúlt években nem tudtuk teljesíteni az or­szág burgonyaellátásának Követelményeit sem mi­nőségileg, sem mennyisé­gileg. A többi között ki­jelentette Bajcsi elvtárs, hogy ez a mai tanácsko­zás arra hívatott, hogy közelebb jussunk a meg­oldáshoz. Az ankét vitaindító előadá­sát dr. Klenczner Imre, a Nyírségi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet igazgatója tar­totta a burgonyatermelés idő­szerű kérdéseiről. Ezután két koreíerátum hangzott el. Dr. Láng Géza professzor a bur- gonytermelés fejlesztésének néhány kérdéséről, dr. P. Sza­bó Gyula pedig Szabolcs-Szat- már megye burgonyatermelé­sének problémáiról szólt Ezeket követően több fel­szólalás volt Westsik Vilmos tudós me­leg szavakkal fejezte ki elismerését a megyei párt- bizottság és a megyei ta­nács felé, amiért a burgo­nyatermelést országos mozgalommá tették. Majd arról beszélt, hogy a ho­moki gazdálkodás har­mincéves kutatása során immár meggyőződött ar­ról, hogy ott lehet elérni a legmagasabb termésho­zamot, ahol a gazdaságok a zöldtrágyás vetésforgót alkalmazzák. Beszélt kutatásainak több te-_ pasztalatáról, a kutatás és a termelés szükségszerű kapcso­latáról. Kis ország lévén — mondotta Westsik Vilmos — jobban ki kell használnunk a kutatás céljára fordított anya­gi eszközöket. Benkei András elvlárs az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első tit­kára felszólalása elején kö­szönetét mondott a jelenlévő szakembereknek, akik rész­vételükkel segítenek megolda­ni az ország burgonyaterme­léssel kapcsolatos problémáit. — Hat éve harcolunk — mondotta Benkei elvtárs —, hogy megváltoztassuk FuvarKedvezméiiy a céltakarmányok szállítására Az Élelmezésügyi Minisz- haladó útszakaszra métermá- térium, az Országos Árhiva- zsánként és kilométerenként tallal egyetértésben, július 35 filléres fuvardíj térítést fizet, 12-i hatállyal szabályozta a a vásárlónak. Ugyanennyi céltakarmányok é3 az azok fuvartérítés jár a keverő­ellenében átadott szemes ta- .. . karmányok szállítási költse- uzembe . szaUltott “ereter- geit Ha a céltakarmányt be- mény után is. szerző termelő telephelye 10 Amennyiben — a termelő kilométernél nagyobb távol- kívánságára — a keverő ságra van a keverőüzemtől — üzem fuvarozza a céltakar- és a termelő maga szállítja a mányokat, a szállítás távoí- takarmányt a keverő üzem- ságától függetlenül 3,50 forint be, — a 10 kilométert meg- fuvardíjat számíthat fel. HRUSCSOV AZ NDK-BA LÁTOGAT Moszkva, (TASZSZ): nak elnöke. Ez alkalomból ba­ráti látogatásra a Német De- Június 30-án lesz 70 éves mokratikus Köztársaságba Walter Ulbricht, a Német utazik Nyikita Hruscsov, az Szocialista Egységpárt Köz- SZKP Központi Bizottságának ponti Bizottságának első tit- első titkára, a Szovjetunió kára, az NDK államtanácsá- Minisztertanácsának elnöke. Gyorslista a IIMV Békekölcsön sorsolásáról (5. oldal.) TOTO tanácsadó (4. oldaL) Kormányválság Argentínában Buenos Aires, (Reuter): hozott, amelyek megtiltották, Az általános választások hogy a peronista pártok je- előtt 13 nappal lemondott löltjei induljanak a július 7-i Jósé Mariano Astigueta ar- választáson, gentin igazságügyminiszter, s A múlt héten olyan hírek ezzel kormányválság tört ki terjedtek el az argentin fő- Argentínában. városban, hogy a választáso­A volt igazságügyminiszter kát a kormány intézkedései lemondását azzal indokolta, következtében előállott zava- hogy a kormány a közelmúlt- ros helyzet miatt elhalaszt- ban több olyan intézkedést ják. Gombamérgezés Tiszabecsen (6. oldal.) A televízió mai műsora (6. oldal.) A Szovjetunió szilárdan tartja elsőbbségét a kozmikus térségben Sajtóértekezlet Moszkvában Bikovszkij és Tyereskova űrrepüléséről t Moszkva* (TASZSZ): össae: a lapok, hírügynöksé­A moszkvai egyetem dísz- gek, rádióállomások, a tele- termében kedden sajtóérte- vízió és a filmhíradó képvi- kezletet tartottak Valerij Bi- selői. kovszkij és Valentyina Tye- A sajtóértekezletet Msz- reskova több napos együttes tyiszlav Keldis, a Szovjet Tu- űrrepüléséről. A teremben dományos Akadémia elnöke mintegy kétezer ember gyűlt nyitotta meg. Mäztyiszlav Keldis akadémikus nyilatkozata Msztyiszlav Keldis megnyi­tó nyilatkozatában kijelentet­te, hogy Valentyina Tyereskova és Valerij Bikovszkij pél­dátlan hőstette „az egész világ előtt bizonyította be újra a szovjet emBerek hősiességét és bátorságát, a szovjet tudósok gran­diózus elgondolásait és azt a képességét, hogy ezeket az elgondolásokat az életben is megvalósít­sák.” Mint Keldis közölte, Tye­reskova repülési programját egynaposra tervezték, ame­lyet esetleg háromnaposra hosszabbítanák. Az űrhajós­lány teljesítette a maximális repülési programot, miköz­ben teljes mértékig megőrizte munkaképességét, és szovjet nőhöz méltó bátorságot tanú­sított „A Szovjetunió szilárdan tartja elsőségét a kozmi­kus térség meghódításá­ban —* jelentette ki Keldis akadé­mikus —, s ez nemcsak a hatalmas ipari bázis, a töké­letes technika, a tudomány több ágazatában bebizonyoso­dott szovjet fölény következ­ménye hanem ama eszmék a világbéke és a haladás ja­vára végzett alkotó munka eszméinek következménye is, amelyek szárnyat adnak a szovjet embereknek. A szovjet emberek, akik megalkották a világ leg­jobb űrhajóit, felderítik a világűrbe vezető utakat, lépésről-lépésre kiíürké-. szik a kozmosz titkait, meg vannak győződve ar­ról, hogy a tudomány fejlődéséhez való hozzá­járulásuk egyidejűleg hozzájárulás a világbéke ügyéhez is.” Ä Szovjet Tudományos Akadémia elnöke beszélt a Vosztok 5 és a Vosztok 6 űr­hajók konstrukciójának tö­kéletességéről, majd kijelen­tette, hogy az űrhajók minden szükséges feltételt megteremtettek az ember hu­zamos és veszélytelen űrre­pülésének biztosításához, a megadott térségben történő sikeres leereszkedéshez és jelentős tudományos vizsgá­latok lebonyolításához. Az űrhajósok felé fordulva Keldis végül ezeket mondot­ta: „Figyelembe véve, hogy az önök űrrepülése ki­magasló jelentőségű a tu­domány, az űrhajózás számára, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája odaítélte önöknek a Konsztantyin Eduardo- vics Ciolkovstkij jelvény arany fokozatát.” Keldis akadémikus ezután átnyújtotta Tyereskovának és Bikovszkijnak a jelvényt, amely a nagy orosz tudósnak, az űrrepülés tudományos alapjai lefektetőjének nevét viseli. Anatoli] Blagonravov; 'a Szovjet Tudományos Akadé­mia műszaki osztályának ve­zetője „a világűr meghódítá­sában újabb lépésnek” nevez­te a két szovjet űrhajós út­ját Az orvosi-biológiai vizsgád lat mellett — fűzte hozzá az akadémikus — az űrhajósok útiprogramjában először vet­tek fel egész sor tudományos megfigyelést: a Napnak, a földkorong szélének napkeltekor és napnyugtakor való le­fényképezése, a csillagké­pek megfigyelése, a Föld felszínének szabadszemmel és optikai eszközökkel történő megfigyelése. Blagonravov akadémikus fel­hívta a figyelmet arra, hogy „valamelyest javult az űrből való távközlés minősége”. Ez többek között azzal magya­rázható, hogy az űrhajón el­helyezett televíziós berende­zésen több újítást valósítottak meg. ,A szovjet tudósoknak sike­rült megoldaniuk az űrkabin egyenletes világításának tech-; cikai feladatát: kidolgozták a megvilágí­tás változásainak esetére a kép tónusának önmű­ködő szabályozását; kü­lönleges fényerejű optikát készítettek. A Moszkvai Távközlési Köa^ pontban a világűrből érkező jeleket felújították* hogy csökkentsék az adás közben keletkezett torzulásokat Blagonravov akadémikus után Vlagyimir Jazdovszkij professzor emelkedett szó­lásra. Hangsúlyozta* hogy Valerij Bikovszkij és Valentyina Tye­reskova űrrepülését s, nagy­arányú kutató munka előzte meg az ember fiziológiai funkciói észlelési módszerei­nek és az űrkabinban való tartózkodás feltételeinek meg­javítására. A professzor elsorolta’ az orvosi-biológiai kutatások hét alapvető tudományos feladat tát, amelyekre a *,Sirály” és a *,Karvaly” repülésének vá­laszt kellett adnia. E felada­tok között első helyen áll az űrrepülés tényezői tartós ha- (Folytatás a Z, oldalon) — Ezen az értekezleten a tudomány és a termelés kö­zel került egymáshoz. Végre hosszú évek harcai után el kell érnünk, hogy burgonya- termelésben megoldjuk az előttünk álló országos felada­tot. Ezzel országunk máso­dik kenyérkérdését oldjuk meg —, mondotta befejezésül Penkei András elvtárs. Az ankéton felszólalt Szir­mai Jenő elvtárs is, a Szö­vetkezetek Országos Szövet­ségének elnöke. Szirmai elvtárs a terme­lés és a fogyasztás kérdéseivel foglalkozva kijelentette: — Orszá­gunknak évenként ötven­ezervagon burgonyára van szüksége. Ebből követke­zik, hogy minden meg­termelt burgonyát felvá­sáriunk, ami a termelő gazdaságok számára kellő biztonságot jelent; Majd arról szólott Szir­mai elvtárs, hogy mostaná­ban gyakran merülnek fel kérdések a burgonyaárakkal kapcsolatban. A SZŐ VOSZ elnöke ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a következőket mondotta: — Nem akarjuk az árakat sem csökkenteni, sem emelni. A tavalyi árakat akarjuk tar­tani; A jelenlegi árakban a termelő üzemek megtalálják számításukat És amennyiben sikerül a burgonyatermelés gépesítését lényegesen előbb­re vinni, úgy méginkább meg­találják számításukat a ter­melők. Végül arról beszélt Szir­mai elvtárs, hogy a fel­vásárló szervek mindent cl fognak követni a ter­melőkkel való mégjobb kapcsolat megteremtésére. Az értekezleten elhangzott vitát Bajcsi Ede elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési főigazgatóság helyettes vezetője foglalta össze. Ä kétnapos tanácskozás részt vevői kedden délután Gyulatanyára mentek, ahol a hajtatóházakat és a talaj kí­sérleti állomást tekintették meg; A mai napon az országos burgonyatermelési ankét ven­dégei a kisvárdai járás több községébe látogatnak el és a termelés gyakorlati, tapaszta­lati kérdéséivel foglalkoz­nak. (Munkatársunktól) A Földművelésügyi Miniisztérium* a Szövetkezetek Országos Szövetsége és a Magyar Agrártudományi Egyesü­let rendezésében kedden kétnapos burgonyatermesztési tanácskozás kezdődött Nyíregyházán. Az ország tizenegy megyéjéből érkezett kétszázhúsz mezőgazdasági szakembei részvételével a nyíregyházi dohányfermentáló kultúrtermé­ben a délelőtt folyamán ankét volt Az ankéton részt vett Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, Szirmai Jenő a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, Bajcsi Ede a Földműve­lésügyi Minisztérium növénytermelési főigazgatóságának helyettes vezetője, Csáki László a Minisztertanács munka­társa, Jerney Pál az Agrártudományi Egyesület titkára, Barsi Sarolta Kossuth-dfjas burgonyanemesítő, Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudós, dr. Láng Géza professzor a Keszthelyi Agrártudományi főiskola tanára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Klenczner Imre a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazga­tója)

Next

/
Oldalképek
Tartalom