Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-23 / 145. szám

Indulhat a szökőkút! Jönnek a vendégek... Várnai György rajza. Meglepő nyomok. Balogh Bertalan rajza. — Jenői erről a hülyeségről hatvan évi házasság után sem tudtam leszoktatni... Erdei Sándor rajza. Irta: R. Baum vöt. AZ ÖRÖM Élt egyszer egy vidám ember. Min­dennek örült — a napnak is, a szél­nek és az esőnek is. Ha fűszálacs­kát látott, annak is megörült. Öröme nem volt zajos, nem volt os­toba, hanem olyan csendes és bölcs. Az ostoba az örö­met ts bánattá vál­toztatja, az okos pedig a bánatban is vigaszt talál. De mindenkivel történhet baleset, s lám csak ennek az embernek, akiről ez a mese szól, eszébe jutott, hogy leha­jolják és megnézze, nem vesztette-e el örömét. Könnyen élt és ez a kony- nyüség megijesztet­te őt. De alighogy le­hajolt, valóban el is vesztette az örö­mét. — Hogy lehet ez? — kérdezte magá­ban. — Az imént még megvolt és hirtelen elnyelte a föld. S ballagott az ember hegyeken és völgyeken, erdőkön és mezőkön, hogy meglelje örömét. Sokféle örömöt lá­tott az emberek között, de saját örö­mét sehol sem lát­ta. Bármennyire is meggörbítette há­tát. bárhogy is át­kutatott minden szögletet, elveszett örömét nem találta. Akkor kiegyene­sedett és azt mond­ta magának: elég a keresésből’ Nem, így semmiképp nem lehet boldo­gulni. Örökké nem lehet görnyedten vánszorogni I De alighogy ki­egyenesedett, — csodák csodája! — visszatért hozzá az öröm, Ahogy elve­szett, úgy meg is lett! Sokáig gondolko­dott az ember, ho­gyan történhetett ez, s végül is kita­lálta: az öröm azi valami olyan ra­gyogó, áttetsző do­log és amikor az ember meggörnyed, saját árnyékával eltakarja, s azt hi­szi, hogy elvesztet­te. Jó, hogy okos volt, mert ostoba ember semmiképp sem találta volna ki ezt. A vezetéshez érteni kell! Ez igen! Le a kalappal! Ilyen főnök talán nincs is több. Egyik nap megindult hangon kért bennünket, hogy segítsük bírálatunkkal. „Énei­kül — mondotta — nincs biz­tosítva a fejlődésem, Tehát ki vele kollégák! Szeretem ma­gam körül a bátor, őszinte munkatársakat!” Ezzel Smou- lához fordult, s atyai mozdu­lattal Igazított íélrecsúszott nyakkendőjén: „Nos, te mi­lyennek látsz engem? De, most aztán semmi hízelgés, csak bátran, becsületesen. Elr végre mi itt testvéri kollektí­vában élünk”. Smoula megremegett, félén­ken körülpislantott, majd fe­jét a vállal közé húzva, mon­dani -kezdte: „Talán legyél hozzánk kissé keményebb, mert különben nem tudsz a hibáinkon javítani. Én pél­dául sokszor érzem mennyire elhatalmasodnak rajtam bizo­nyos csökevények. Olykor iszom is egy pohárkával és az­tán... Nagyon kérlek, ne en­gedd, hogy lezülljek, érezd, hogy te is felelős vagy ér­tem !” Az osztályvezető mérgesen Jegyintett. „Ez néni bírálat, szeretnék valami keményeb­bet hallani. Talán tőled Folti- nova?! Te biztosan látod a hibáimat”. Foltinova elsápadt, kezei reszkettek. „fi... é... é ...■ én? — dadogta — alapjában véve nekem nincs is... De, talán mégis arra kérnélek, hogy ne vágd mindig hozzám a levele­ket. Mit is beszélek! Vágd csak nyugodtan a földhöz őket, Jót tudod, milyen gyen­ge a helyesírásom. Nem sza­bad elkényeztetned P* Az osztályvezető szomorúan nézett körül, nehezen léleg­zett. Ekkor elhatároztam, hogy szót kérek. De, ha már mon­dok valamit, annak legyen ér­telme. fin rajtam ne múljon az osztályvezető fejlődése, ci­kázlak agyamban a gondola­tok. „Kollégák — emelkedtem szólásra — nekünk tulajdon­képpen nincs is osztályveze­tőnk, hanem egy zsoké ül a nyakunkon! Ügy hajt bennün­ket, mint futamkor a verseny­lovakat. Senkitől sem kér ta­nácsot, senkire sincs szüksé­ge, láthatóan meg van győ­ződve róla, hogy isteni szikra szunnyad benne!” Néma csend. Az osztályve­zető felemeli ökölbeszorított kezét. Gondolom, az asztalra csapva akar nyomatékot adni szavaimnak. „Jóóóől van, Matusek, jódói van — mondotta fojtott han­gon — nagyon jól van! Senki többet?” „Nekem nincs mondaniva­lóm” — biztosította készsé­gesen Brehulka kartárs. „Persze, hogy nincs — mon­dottam nyugodtan —, mert te mindig kapsz prémiumot”. Az osztályvezető villámló szemekkel 'ragadta meg a za­kómat. „Matusek, Matusek — sziszegte a fogai között — még egy szó és...” — „...és megállsz a fejlődésben” — egészítettem ki készségesen. De, úgy látszik ez hatott! Főnökünk szinte a szemünk előtt indult fejlődésnek. Fel­emelő látvány volt! önkritikát gyakorolt, két hétre elment dolgozni egy építőbrigáddal és új emberként tért vissza. Szá­momra legalábbis kissé túlsá­gosan új emberként, mert a tegnapi értekezleten alaposan megbírált engem — bizonyára a fejlődésemet félti (Megjelent a Berliner Zeitung júniusi számá­ban.) Külföldi autós rokonok — A nagybácsi tűzoltóparancsnok Bázelbe«,,. Erdei Sándor raj*». IMS. június »-én Írták »iá »* Egyesült Nemzetek. Szervezetének alapokmányát. Aa évforduló al­kalmával az ENSZ-sjcel foglalko­zik: mai rejtvényünk. Beküldendő , sorok: Vímz, t 29., 67., 70., SS. függ. S.f $. ^VÍZSZINTES: 1, Az ENSZ egyik legfontosabb célja. IS. Sxígefc Indonéziában. 16. A katonai egység kedvenc állata. 17. Gabonaféleség. 18. El-- lf. Csoportosulás. M. Férfinév (ékhíény). 22. Vén ilyen énék is. 25. Kártyalap-e. 27. Áss ENSZ első főtitkára volt. 29. Az ENSZ egyik tagállama. 31. Visa- sza: az. olasz skála Hangja. 32. ÓIN. 33. Vissza: helyit at ározó. 3*. végtag. 33. Gésa mássalhangzói. 36. Kag. 38. Vissza*, fogadalmam. 4(r. Fűszerez. 41. Dunántúlt folyó tárgy esetben. 43. A magas hegy- csücsök jelzője. 45. Hazai (ékfö- lósíe^). 46. Tisztogat 47. Ilyen a huszar Is, 48. Város Egyiptom­ban. 50. Export. 53. Törők kato­nai rang. (ékfölösleg). 55. Visz;- sza: vonatkozó névmás. 57. Szá­raz kenyér. 59. Erődítmény. 60. Személyes névmás, 6i. - Na­gyon régi. 63, ... de Janeiro. 64. Fém. 86 Kádló mássalhangzói. 67. Az ENSZ egyik tisztsége névelő­vel. 79. Az ENSZ egyik tanácsa. 73. Halk zörej. 74. Vízi állat. 75. Időmérőt. 76. Becézett férfinév. 77. Vidám csattanós történet. 78. CHtTE. 86. Az iskolai tanúidra. 83. la. 8S. Az ENSZ két tagálla­ma. FÜGGŐLEGES: l. Az ENSZ egyik szerve név­elővel. z. Rag. 3. Oxigén régie­sen. 4. KicsUngd, 5. Gőgösen, büszkén, 6. Az edény. 7. Hang­talan Nóra. 8. Az ENSZ egyik szerve. 8. Tud mássalhangzói. 19. Végtag. 31. Redőnyök. l£ Kato­na, 13, sokszor nagyobbik fele. 14. Névelő. 21. Az Akadémia fő­titkára, 23, Melegít is. 24. Köz­ség a főváros közeiében, 26. Mi­kes Kelemen szülőfaluja, ä*. Fo­lyadék. 30. Legelő. 37. Kóbor. Bolyongó. 38. Férfinév. 39. Visz- sza: levél dátuma, 40. Maró fo­lyadék. 42. Ital. 43. Visz- sza: lőbetegség. 44. Van ilyen hárfa. 45. nyen csók is van. 49. Tisztító eszköz névelővel. Si. Nö­vény része. 53. Tagló belül ke­verve, 34, Szín (ékfölösleg). 50. Sport névelővel. 58. Spion. 61. Vissza: nem nyerő. 62. Majdnem kizárja az örökségből!!! 64. Fel­vetet vele valamilyen ruhát. 65. Vissza: szakszervezeti székház. 68. Fehércdik a haja. 6». Kendő betűi keverve, 71. Vissza: nagy költőnk von. 72. ömlött régiesen. 79. Kötősző. 81. Jegyez. 82. KU. 84. Igekötő. A megfejtéseket legkésőbb }ü- 1 fiús 1-ig keli beküldeni. A bori­KERESZTREJTVÉNY tékra kértük ráírni: KERESZT­REJTVÉNY. A helyes megfejtők között 10 db értékes könyvet sorsolunk ki. Június 9.-ei rejtvény pályázatunk nyertesei; Megfejtési A Vegyipart Egye­tem. Elégséges. Növénytan. Igaz­gató. w. Humboldt. Apáczai Cse­re János. Az általános iskola. Rousseau. Makarenkó. Coménius. Kollégium. Vizsgálsz. Sorbonne. Nyertesek: Erdélyi Gyulárié, Szabd Istvánná, Széchényi Lajos- né nyíregyházi. Bereuest Bélámé dombrádl; Balogh Lászlóné wá- tészalkai, Barth» Elvira napkori, Herczku János, Kása János nyír­bátori, Mánri Andrásné vamo»- atyaí é* Bakó Lászlómé vásáros- naményi kedves rejtvényfejtőttk. A könyveket a nyerteseknek postán küldjük cl. „ ■ Kép ni Vég nélkül.'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom