Kelet-Magyarország, 1963. június (23. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-23 / 145. szám
ÚJ KÖMYYEKRÖL cAűillijedt i*ó dalo m ? Pándi Pál tanulmánykötetéről X szerző most megjelent tanulmánykötete a magyar Irodalom olyan korszakát dolgozza fel, amelyet mindeddig — noha vita már sok volt — nem vetítettek ki még megfelelően. Voltak viták, különböző vélemények, sót kinyilatkoztatások, de ezek többnyire nem adták meg a szocialista és kommunista irodalom keletkezésének kereszt- metszetét megfelelő mélységben és magasságban. Pándi Pál ebben a kötetében elégtételt szolgáltat József Attila kortársai közül a kommunista és szocialista íróknak a pártosság és a történelmi hűség talajáról. A kötet >, Nézetek és nézet- eltérések’’ című munkájában ,,helyére rakja” azt a költőnemzedéket, amely a felszabadulásig számottevő volt. Legfőbb, amit Pándi Pál hangsúlyoz: a szóban forgó időszak íróinak megítélése ho- vatartozandóságukat illetően. A párt irodalompolitikájából kiindulva differenciálja a szocialista és polgári irodalom alakjait, különösen az antifasiszta mozgalom Idején dolgozó írók szerepét tisztázza éles okfejtéssel. Mint már régebben is álláspontot foglalt e korszak néhány kérdésében, most újjólag kijelenti, hogy az egyes progresszív, de nem szocialista írókat korábban szocialistának tüntették fel jogtalanul. SZÜTS LÁSZLÓ: A marxizmus szelleme megköveteli — mondotta Lenin —, hogy minden tételt, történetileg vizsgáljunk. Ez a gondolat a tudományos világnézet tanulmányozására is érvényes, amely elképzelhetetlen az emberi történelem teljes szellemi gazdagságának — ezenbeliil a filozófia történetének — elsajátítása nélkül. Az „Egyetemes Filozó- fiatörténett” szerzői e fontos igénynek kívántak eleget tenni a mű megírásával. Mi teszi jelentős kladvány- nyá e művel? Elsősorban hozzáértő kézzel összeállított, szerkezete, amely egy kötetben át tudta fogni az egész Marx előtti és Marx utáni filozófia történetének legfontosabb áramlatait, méghozzá úgy, hogy emellett új, eddig mellőzött területeket is érintett. Az ,,Egyetemes Filozófiatörténet” segédkönyv, amely egyetemi hallgatók és a filozófia történetét önállóan tanulmányozni kívánók számára készült. A legnagyobb mérföldkő a filozófia történe- netében a marxizmus filozófiájának kialakulása volt. Ez indokolja, hogy a kötetnek csaknem a fele a marxista— leninista filozófia történetét öleli feL A korábbi tankönyvekből a Marx utáni filozófiáról meglehetősen elnagyolt, sommás képet kapott az olvasó. Nagy és régi adósságot törleszt a tankönyv akkor is, amikor a 19. század végi — 20. század elejei marxista filozófia fejlődését és nyugat-európai elterjedését vázolja fel. Franz Mährin»! Lafargue valamint más marxisták jelentős munkásságáról reális méltatást találhat az olvasó. Ugyancsak jelentős Plohanov filozófia- történeti helyének körvonalazása is. Nem kevésbé érdekesek a műnek azok a fejezetei, amelyek a világirodalom 'olyan jelentős alakjainak filozófiai gondolatait mutatják be, mint Tolsztoj és Loszlojevszkij (lásd az Orosz idealista filozófia a 19. század második felében c. fejezetet.) Alaposak és részletesek a Inarxista filozófia lenini szakaszának kezdetéről & dialektikus és történelmi materializmus lenini továbbfejleszSZÉGYEN ÉS CSODÁLAT Néha még ma is föl-föl támad bennem a szégyen s a csodálat. „Mama! hogy bírja?” Jaj, fáradtan hányszor kérdeztem, hogy faggattam! Kendőjét homlokára húzva rám mosolygott, bajomat tudta, „Pihenj hát kicsit!” ...Hűs az árnyék, de akár tűző napon állnék, arcom süti, éget a szégyen, s őszinte csodálattal nézem: Krumplitövek között hajlongva, mintha acél-dereka volna, kapál, kapál, fáradhatatlan — s voltam húsz éves, 6 meg hatvan. Ha még egyszer kapálni hívna, megkérdezném: „Mama! hogy birja?” Megkérdezném, de lám, már pihen, árnyékba fiit a föld mélylben. Csak hogyha krumpli-táblát Iátok, jóllehet fürge gép kapál ott, énvelem játszik a káprázat: né, ott öreganyám kapálgat! Film Lenin életéről A moszkvai televízió a mH pókban első ízben közvetítet* te a Lenin életéről Appassio- nata címmel készített tv-fil- met. A film két órát ábrázol Lenin életéből: bemutatja Gorkijnál tett látogatását, ahol Lenin Dobrovejn zongoraművész előadásában meghallgatta az Appassionatát és elbeszélgetett Gorkijjal. A Gorkijjal folytatott esz-; mecsere során Lenin vitába szállt Welss-szel, újabb és újabb bizonyítékokat hozott fel az angol író helytelen álláspontjának megvilágítására. E filozófiai vitában Lenin Igen erős érvet hangoztatott: a nagy Appassionatát, amelyet az emberbe vetett hit hat át: „Mindig büszkeséggel, lehetséges, hogy naív büszkeséggel gondolom: Íme, milyen csodákat tudnak az emberek véghezvinni” — Lenin eme szavai adják az új film alap-i gondolatát. A filmet Jurij Vlsinszkfj rendezte. A rómaiak kapcsolatai Nyírbátorral és környékével Kik lakták a Nyírséget az ókorban ? — A Sóhordó utca titka nép — görögül an árból, latinosán anarti, Munkács környékétől délnyugati irányba húzódva, az egész Tiszántúlt kitöltötte, körülbelül a mai Szolnok vonaláig. Vajon Anarcs község nevében nem az anarti név él-e tovább? A valószínűség amellett szól, — a róSmai kori leletek, a nyírbátori és környékbeli gyűjtések — is erre utalnak — hogy az egykori római fennhatóság alatt lévő Dácia területéről Erdély egyik legfontosabb bányakincsét, a sót a mai Nyírbátoron keresztül szállították északkelet felé o caprusok népének földjére, Ilyen vonatkozásban jbn szóba Nyírfcálbrnafc és környékének kapcsolata a rómaiakkal. (P. E.1 Érdekes kutatásokat folytat a római kori településekkel kapcsolatban Szalonlat Barnabás, a Nyírbátori Bát- hori István Múzeum igazgatója. Feltevése szerint Nyírbátor, a Nyírség keleti részének legjelentősebb települése, két egymást keresztező útvonal metszéspontjában keletkezett, még az ókorban. Fejlődőjét és jeflentőségét egyebek mellett kedvező fekvésének köszönhette. Északkelet felől a Szamos vidékét, a Tiszahátat és az Északkeleti Felvidéket összekötő út mentén alakulhatott ki az eíliső település. Ez az Út délnyugati irányban haladt, az északkeleti részt kötötte össze a délnyugatival, az Alfölddel. A másik út északnyugat- délkeleti irányú, a Hegyalját kapcsolta össze Erdéllyel. A két út találkozásánál keletkezett Nyírbátor, A kutatás szierint már a rómaiak előtt megvolt ez az út, s virágzó kereskedelmet bonyolított le Dácia és Nyugat között Ebből az időből ugyanis kelta, itáliai és Rajna-menti tfnlékek kerültek elő. A Nyírbátor környéki pénzleietek is alátámasztják azt a feltevést, hogy a község területe már az ókorban kereskedelmi és forgalmi szempontból fontos útvonalhoz közel feküdt Róma európai politikájában Dácia. volt az utolsó bekebelezett tartomány, melynek aranya Ro*ma gazdasági ételének alapja volt Aranyon kívül vasban és sóban is DALSZERETŐ IBRONYIAK A nyíríbronyi Wj Élet Tsz méregraktárából szúrón, orrfacsaró DDT-szag csap ki. Itt dolgozik .Szőllősi Gusztáv, aki tagja a körzeti versenyen első helyezést élért helyi tsz énekkarnak. Előjön a raktár mélyéből, kezét gondosan megtörli, s úgy nyújt kezet. — Készülnek valamilyen fellépésre? — kérdezzük tőle. — Most nem. Mindenki dolgozik a földeken, nincs rá Idő. — Mikor alakult az ének- tor? — Tavaly ősszel. Kusztván Ferenc tanár szervezte. — S hogy szánta el, hogy belépjen maga is? — Nagyon szeretem az ilyesmit. Ha nem szeretném, nem csaptam volna föl énekkari tagnak. Mióta nős vagyok. már három szindara- ban is játszottam. Legutóbb a Százházas lakodalomban. — És az asszony? Ő nem haragudott az esti kimaradásokért? ElirosMlyodSk, megv akarja a fejét: — Hát neki eleinte bizony nem tetszett, de hogy most az énekkar első lett, nem szól. Pedig nem volt könnyű az énekkari próbákra is járni, ezeknek a tsz-tagoknak, h<- szen közülünk a legtöbben esti iskolába is járnak. — Hányán jelentkeztek az énekkarba? — Huszonötén. Egy kivételével mind tsz-tagok és házasemberek vagyunk. — Ahol jön Majoros Pál komám, ő is énekel a kórusban. — Én még Bóhis igazgató idejében kezdtem. 14 éve* koromban — mondja Majoros Pál. — Csak aztán abbamaradt. Tavaly, mihelyt szó esett az énekkar megalakításáról, azonnal jelentkeztem, csak már lassan kiöregszem belőle. — Ugyan! Hány éves is vagy? — szól közbe Szőllősi Gusztáv. Harminchárom. Az semmi, én negyvenöt vagyok, mégsem hagyom ott. — Ki a legidősebb? — Boka István. Úgy ötvenkettő, ötvenhárom éves. De őt nemigen találják otthon. Valóban nem találtuk meg a lakásán, de elsős gimnazista kislánya, Margitka otthon volt. — Édesapám a mezőn van, a tsz-ben dolgozik. Csak este jön haza. — Margitka is énekkaros volt az általános iskolában. — tudtuk meg Kusztván Ferenc énektanártól. A múlt évi kulturális versenyen az ő kórusukkal is első helyezésit értek eh A dal, a zene szeretete ebben a faluban nemzedékről, nemzedékre száll és egyre többen jelentkeznek az énekkarba, — mondja Kusztván Ferenc. — Látják sikereinket s szívesen jönnek énekelni. Ősszel, amikor újra megkezdődnek a próbák, a szereplések, kibővítjük a kórust. Létszámunk legalább kétszeresére növekszik majd. Nyárra mi a tervük? — Június 22-én háromnapos jutalom kirándulásra megyünk Miskolc környékére. A járási tanács fedezi az útiköltséget. Ezt a körzeti versenyen szerzett első helyezésért kaptuk jutalmuk A tsz-énekkar most a nyári mezőgazda sá.ű munkákban szorgoskodik, de ősztől kezdve esténként isimét a próbákon és a színpadon öregbíti hírnevét (Ratkó—Szilágyi) Fedles MlhályrAl, a híre* szabolcsi mesemondóról nevezték el a közelmúltban szülőfaluja, Aporliget helyi művelődési házát. A rajz Désl-Huber István műve. Július 28-án nyit a Pécsi Nyári Szabadegyetem A TIT Baranya megyei szervezete a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara, a Pécsi Tanárképző Főiskola védnöksége alatt rendezi meg 1963. évi Nyári Szabadegyetemét, amely július 28-án nyitja kapuit. Az egyetemen iskola végzetségre és korhatárra való tekintet nélkül bárki részt vehet. A hallgatók turistajellegű elszállásolása a Tanárképző Főiskola festői környezetű kollégiumában lesz. A Nyári Szabadegyetem részvételi díja 1100 forint. Ebben az összegben benne van a kétheti szállás, étkezés, az összes kirándelmeiből adódóan lényeges elem volt a történeti érték, azonban: ,.a történelmi érték kategóriája nem jelent hátsó ajtót, amelyen át a marxista irodalomszemlélet az irodalom színterére „mentheti” a művészileg fogyatékos, de eszmeileg tartalmas, helytálló műveket”. Pándi Pál az úgynevezett népi írók felszabadulás előtti értékelésével kapcsolatban a pár évvel ezelőtti vitákhoz szintén hozzászól. Félreérthetetlenül leszögezi* hogy a kommunista és szocialista irodalom a legválságosabb politikai viszonyok között is előbbre mutatóbb volt a korabeli szépirodalom bármelyik áramlatánáL Pándi okfejtése, vitázása a párt tiszta eszmei, politikai talapzatára épül. Ebben a vi- tázásban kívül maradnak a szubjektív pro és kontra „megfontolások”. Erről az erős alapról száll szembe minden olyan nézettel, amely így vagy úgy deformálni Igyekezett a magyar kommunista és szocialista irodalomnak e rendkívül harcos és küzdelmes korszakát. Pándi Pál kötete minden Irodalommal foglalkozó ember számára rendkívül tanulságos lehet. A magyar irodalom munkásai számára pedig elengedhetetlenül fontos ismeretanyagot szolgáltat. Vincié György Hasonlóan a kommunista írók elbírálásánál megjegyzi! ..a kommunista írók táborában csak olyan írókat tartok számon, akik valóban szervezői voltak a kommunista mozgalomnak”. Ezzel a félreérthetetlen szabatossággal világítja meg a fasizmus idejében azokat az összefüggéseket, amelyek eltüntetik azt a téves nézetet is, miszerint a fasizmus idején elpusztult írók (több mint száz író) valamennyien kommunisták voltak. „A háborúban elpusztult íróknak nagy többsége a fasizmus áldozata, a hitlerista „faji törvények” következtében veszett el munkatáborokban, büntetőszázadokban” — írja Pándi. Következésképpen kijelenti, hogy *... a mártír író fogalma nem szükségképpen azonos a fasizmus által elpusztított kommunista-szocialista írókéval”. S ezt az állásfoglalását így summázza: „Sem a kegyelet, sem a tehetség elismerése nem adhat felhatalmazást politikai átminősítésre.” Ezek a sarkallatos megállapítások helyesen tükrözik pártunk irodalompolitika! elveit és végtelenül indokolt, hogy a magyar Irodalom e korszaka mindenki előtt félreérthetetlenül tisztán álljon. A történeti és esztétikai érték problémakörében a szerző felveti, hogy noha a kor küzEgyetemes Filozófiatörténet elemzi a XXII; kongresszus és az SZKP új programja legfontosabb tételeit is.; A mai nyugat-európai és amerikai idealista filozófia ismertetése és bírálata során a szerzők érvényre juttatták azt az elvet, hogy a legelterjedtebb és legveszélyesebb eszmei ellenfelekre kell a fö tüzet irányítani. Ebből a helyes elvből adódott, hogy a neopozitívizmusnak és az egzisztencializmusnak az eddiginél részletesebb és mélyebb bírálatát kapjuk. Az „Egyetemes Filozófia- történet” természetesen nem mentes a kisebb hibáktól. Ezek azonban eltörpülnek a mű szerkezeti, tartalmi és pedagógia érdemei mögött, és a könyv minden bizonnyal jól szolgálja majd a világnézeti nevelés szükségleteit* téséről szőlő tanulmányok (XX—XXI) fejezet Nagyon méltánylandó — és az oktatásban igén sokat segít majd —, hogy a szerző ez általános, elvi fejtegetések mellett az egyes nagyobb és filozófiai szempontból nehéz Len in- mű vek („Materializmus és empiniokriticizinus”, ^Filozófiai füzetek”) lényegi tartalmi ismertetésére is vállalkoztak. E fejezetek során tisztázódik az olvasók előtt Lenin Igazi filozófiai hagyatéka. A szerzők feltárják a személyi kultusz Időszakának káros következményeit a filozófiai kutatás terén, és bemutatják, hogy a személyi kultusz felszámolása után a nemzetközi munkásmozgalom milyen jelentős elméleti megállapításokkal gazdagította a marxista filozófiát. A tankönyv gazdag e tartomány* Van Nyírbátorban egy utca* Só- hordó utcának hívják, valószínűleg a középkor óta. Ez figyelemre méltó, mert ha a sóhordók a középkorban ebben az utcában telepedtek meg* akkor a községben kéllett folynia a sókereskedelemnek, sószállításnak. Ha a középkorban ezt az utat találta magának az erdélyi só: miért ne találhatta volna magának ugyanezt korábban Is? Arra is választ akar adni a kutatás: kik lakták a Nyírséget ebben az időben, almikor a Meszes gerincén római őrszemek álltak. (Az időszámítás utáni II században.) Egy régi térkép maradt fenn ebből a korból, szerzője Ptolemaios beírta az itt élő nép nevét Az ismeretlen dulások utazási költségei és Pécs várossétáin a nevezetességek megtekintésével kapcsolatos költségek. A hivatalos programon kívül változatos szórakozási lehetőségek állnak a hallgatók rendelkezésére. Jelentkezéseket legkésőbb július 10-ig fogadhat el a TIT titkársága (Pécs, Janus Pannónius út II.) személyesen, írásban, vagy telefonon.
